Kelet-Magyarország, 2009. október (66. évfolyam, 230-255. szám)
2009-10-02 / 231. szám
2009. október 2., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / Ili P8LCRAVALÓ Fedezzük Fel! Prof. dr. Fári Miklós Gábor FEDEZZÜK FEL! sorozatszerkesztő A tudománytörténet feljegyezte, hogy Nobel-díjas biokémikusunk, Szent-Györgyi Albert szegedi laboratóriumában a környék kertjeiben előállított paprikában fedezte fel és izolálta először nagy mennyiségben egészségünk legfőbb őrét, a C-vitamint. Vezesse a Tisztelt Olvasó figyelmét Szent-Györgyi Albert egyik híres mondása: „a felfedezés lényege az, hogy látni azt, amit már minden ki látott, de olyant gondolni, amit senki más nem gondolt róla.” Fedezzük fel mi is környezetünket, hogy Magyarország kertjei szépülhessenek. A gyermeki ismeretszerzés egykori magját kell elvetnünk magunkban újra. A megújulás kertjeit pedig ápolnunk kell, nap-mint nap. Ezt az összefogást is serkentő belső képességet fedezzük fel magunkban, munkánkban, jártunkban, - és kertünkben! Az Aranymag - Fedezzük fel! sorozat könyvei szerény kísérletet tesznek arra, hogy a tehetséges, ám a közvélemény előtt eddig kevéssé ismert fiatal hazai szakemberek a magyar kertészke- dők felé is sugározhassák tudásukat, tapasztalataikat. Az Aranymag - Fedezzük fel! sorozat első, színes, albumszerű kiadványa tartalmában gyakorlatiasan mutatja be a házikerti zöldségtermesztés világát. Szent-Györgyi Albert egykori paprika-kertészéhez hasonlóan mi is fedezzük fel kertjeiket, egészségünk növényeit! Kísérletezzünk, keressünk, kutassunk közöttük, és bizonyos, hogy találni is fogunk sok csodát, amit azelőtt nem láttunk, ám számunkra, szüléinknek, gyermekeinknek, unokáinknak mégis fontos lehet! Hisszük, hogy a hazai klímánk, kultúránk, hagyományaink körülményeit nagy gonddal figyelembe vevő, fiatalos lendülettel, újszerűén, ugyanakkor közérthető módon íródott PRO-BOOK Aranymag - Fedezzük fel! sorozat kertészeti könyveit nagy haszonnal lehet magd forgatni a magyar kertészkedőknek! Legsikeresebb exportgyümölcs Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök, PhD-hallgató A cseresznye mind világviszonylatban, mind a hazai területen az egyik legsikeresebben értékesíthető gyümölcsünk. Sikerét elsősorban a kiváló minősége jelenti, ami ebben az esetben a megfelelő méretű, azaz 25 mm feletti átmérőjű gyümölcs. A neme- sítési- és technológiai eljárások is főként ezt célozzák. A Debreceni Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén közel 70 fajtából álló cseresznye fajtagyűjtemény található. Vizsgáljuk a h^izai és külföldi nemesítésű, termesztésben -illetve kipróbálás alatt lévő fajták vegetatív és generatív tulajdonságait, különös tekintettel a gyümölcs minőségére. Elsősorban az intenzitásnövelés a célunk, azaz a fák méretének csökkentésével az évről-évre kiegyenlítetten magas hozamok és a kiváló gyümölcsminőség biztosítása. A termesztéstechnológiai elemek közül nagy hangsúlyt fektetünk a metszési illetve a fitotechnikai beavatkozásokra. A művelésmódok tekintetében a hagyományos szabadorsó mellett a szuperintenzív füzérorsó, valamint a spanyolbokor egyaránt megtalálható. Az ültetvény esővédő fóliával takart a gyümölcsrepedések elkerülése végett. A hallgatói gyakorlatok lebonyolítása mellett az évenkénti nagyszámú érdeklődő és szakmai találkozó egyértelműen bizonyítja a kísérletek sikerességét. Minőségi cseresznye (Fotó: Archív) Az ősz a betárolás időszaka A jövö évi termés érdekében biztosítanunk kell a lombozat megfelelő egészségi állapotát. Dr. Gonda István intézetvezető egyetemi tanár, DE-AMTC Kertészettudományi Intézet A növekedés megállása, a lombozat elszíneződése és kezdődő hullása, a nappalok rövidülése és a hőmérséklet csökkenésével párhuzamosan a gyümölcsfák életében rendkívül fontos folyamatok zajlódnak. Ilyenkor történik a levelekben képződött asszimilátumok, azaz a létfontosságú tápanyagok fás részek felé történő vándorlása, vagyis a következő évi vegetációhoz szükséges tartalék anyagok fel- halmozódása illetve képződése. A következő évben a vegetációs időszak kezdetekor ezek a tartalékok segítik az akkor még asszimilációra képtelen fák fejlődését és szolgáltatnak nélkülözhetetlen anyagokat a virágzás és a gyümölcskötődés megvalósulásához. Lombtrágyázás Ebben az őszi időszakban segítenünk kell ennek a folyamatnak a maradéktalan megvalósulását, azaz biztosítanunk kell a természetes lombhullásig a lombozat megfelelő egészségi állapotát. Ezért fontos tehát minden gyümölcsfajnál a szüret utáni növényvédelem, amelynek segítségével megőrizhetjük a funkcióképes lombozatot. A nagyüzemi gyümölcstermesztési gyakorlatban gyakran alkalmaznak a lombhullást megelőzően lombtrágyázást, elsősorban magas nitrogén tartalmú (karbamid) per- mettrágyák formájában. A nitrogénen kívül a virágok kötődési biztonságának javítása érdekében bór tartalmú lombtrágyákat is bevetnek ebben az időszakban. A kéreg védelme Kerülnünk kell ebben az időszakban minden olyan beavatkozást (pl. a bogyósokon kívül a metszés, öntözés stb.) amelyekkel kizökkenthetjük gyümölcsfáinkat ebből az előnyugalmi állapotból. A különböző növényápolási műveletek közül ilyenkor célszerű elvégezni azt a sajnos elfelejtett műveletet, mint a fák törzsének mésztejjel történő beecsetelése. Ennek hatására gyérítjük vagy elpusztítjuk a kéreg repedéseiben áttelelő károsító szervezeteket. Másrészt a fehér szín fényvisszaverő hatása miatt csökkenthetjük, esetenként meg is gátolhatjuk a téli napokon a nap által felmelegített, kitágult majd újra lehűlt és összehúzódott illetve felhasaBetakarítás után dását. Célszerű a lehullott lombot, amely a kórokozók áttele- lésének egyik fő bázisa folyamatosan összegereblyézni és vagy komposztálni vagy - bár ez kevésbé környezetkímélőelégetni azt. Ezáltal egy olyan kert illetve ültetvény higiéniai állapotot hozunk létre, amelynek a következő évi növényvédelem hatékonyságát elősegíthetik. Ebben az időszakban már nem célszerű a fák alatti illetve a sorközökben lévő gyomokat kiirtani, azaz ne végezzünk talajmunkákat. Ezeknek a gyomoknak jelentős szerepük van abban, hogy a talajban lévő nitrát vegyületeket testükbe szerves formában beépítve megakadályozzák a kimosódást, azaz a talajvizek szennyezését. A következő évben a talajba bedol(Fotó: Archív) gozva ezek a vegyületek a fák részére ismét hasznosíthatóvá válnak. Ritkítás A bogyós gyümölcsfajok ilyenkor megmetszhetők, ami által csökkenthetjük a téli, tél végi metszési munkacsúcsot. A köszméte bokrok és fács- kák ritkításával, a málnasar- jak szelektálásával és vissza- metszésével, a szeder-indák visszavágásával és fésülésével csökkenthetjük az előttünk álló metszési feladatokat. Gyakorlatilag minden gyümölcsfaj esetében kedvező hatású és segíti a következő évi növény- védelem eredményességét egy réz tartalmú permetezőszerrel történő lemosás, amellyel az áttelelő kórokozók gyérítését érhetjük el. Az egészséges Magyarországért Prof. Dr. Fári Miklós Gábor A hazai kertészet árutermelésének több mint 60%-át a zöldségnövé- nyek adják. A hároméves kertész- mérnök BSc szakon a hallgatók a zöldségnövényekkel kapcsolatos legújabb isme- retekkel újszerűén ismerkednek meg. Hideghajtatásra A Bemuta- alkalmas zöldség- tó Kertben félék a Gasztronó- a diákok miai Kertben (Pák- végigkísérik Choi) (Fotó: Archív) a zöldség- termesztés időszerű feladatait. A kétéves kertészmérnök MSc szakon tanuló hallgatók új, magasabb szintű elméleti és gyakorlati képzésben részesülnek. Diplomamunka elkészítéséhez önálló kutatásokat folytatnak. Bekapcsolódhatnak a Növény-biotechnológiai Tanszék hazai és nemzetközi kutatási projektjeibe. A magyar szakácsművészet megújulásában a zöldségnövények hazai biológiai alapjainak gazdagítása fontos szerepet kap. Alapítóként együttműködünk a Magyar Gasztronómiai Egyesülettel (MGE). Első eredményként megemlíthető az un. „Örökség) paradicsom" program, melynek keretében a világból összegyűjtött régi paradicsomfajtát vontunk összehasonlító kísérletbe. A Gasztronómia Kertben ázsiai és újvilági, hazánkban eddig nem termesztett zöldségfajt és fajtát is kutatunk. Szőlőtermesztés a Centrumban Dr. Rakonczás Nándor tudományos segédmunkatárs DE-AMTC Kertészettudományi Intézet A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézete a kertészeti ágazatban kialakuló igények miatt folyamatosan fejleszti szőlészeti és borásztati tevékenységét is. E területen a gyümölcstermesztési vonalhoz hasonlóan Intézetünk nagy hangsúlyt fektet a gyakorlatiasságra. Magyarország borászati ágazata átalakulóban van, csakúgy mint a világ bor-ízlésvilága is. Ez a helyzet jelentős terheket ró az ágazatra. Ezt fémjelzi a hazánkba Olaszországból beömlő megkérdőjelezhető minőségű asztali bor. Föl kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a ’60-’70-es években hazánkban jeles kutatóink számos jó minőségű bort adó, rezisztens szőlőfajtát nemesítettek (Cserszegi fűszeres, Bianca, Aletta, Pannon frankos, Dunagyöngye). Ezek nemcsak a biotermesztésben jöhetnek számításba, de integrált termesztésmód mellett, ezekkel a fajtákkal versenyképesek lehetünk az említett olasz borokkal szemben. A Debrecen Egyetem Pallagi Kertészeti Kísérleti Telepén létrehozott közel 150 fajtás gyűjteményünk nem csak diákjainknak, de a térségben dolgozó termelőknek is folyamatosan értékes információt szolgáltat. Hazánkban mind a piacok csemegeszőlő iránt támasztott igényei, mind a termesztői kedv élénkülése indokolja egy olyan bázis kialakítását, amely a régiek mellet, hazai nemesítésű rezisztens csemegeszőlő fajták bevonásával (Fanny, Esther, Teréz, Palatina, Angéla) lehetővé teszi a termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek tanulmányozását. Erre a célra egy újabb csemegeszőlő felületet telepítettünk. Gyakorlat a szőlőben (Fotó: Archív) Egynyáríak után elérkezett a kétnyáriak ideje Koroknai Judit kertészmérnök Október végére legtöbbször véget ér az egynyári virágok sze- zonja. Vannak köztük ellenállóbbak, de a trópusi származásúak többségét végzetesen megviseli az első talaj közeli fagy. Érdemes tehát lassan felszámolni az egynyári virágágyást, s helyette kiültetni a következő koratavaszra gondolva a kétnyári virágok palántáit. Sok faj, ill. fajta már ősszel virágba borul, s nem ritka, hogy enyhe téli napokon is tartósan gyönyörködhetünk szépségükben. A kerti árvácskák (Viola x wittrockiana), vagy a százszorszép (Bellis perennis var. hortensis) a nappalok rövidülésével már virágoznak, de a kétnyáriak nagy részének virágzásához feltétlenül szükséges a téli hideghatás. Ilyen például a gyűszűvirág (Digitalis purpurea), a török szekfű (Dianthus barbatus), vagy a sárga viola (Erysimum cheiri). Ez utóbbiak magvaik elhullatá- sával évről évre megújíthatják állományukat. Az ősszel elültetett kétnyáriak kiválóan társít- hatók a tavasszal virágzó hagymásokkal. A kerti árvácskák már virágoznak (Fotó: Archív) A piros ribiszke ágai 4-5 évig termöképesek (Fotó: Archív) Ribiszkefélék metszése Vaszily Barbara Okleveles kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi Intézet A ribiszkefélékre jellemző, hogy érzéketlenek a metszés időpontjára. Ebben az időszakban, mikor még lombosak a cserjék jól láthatjuk azok sűrűségét, ami kedvező a metszés elvégzéséhez. Jól láthatók ugyanis azok a növedékek, amelyeket feltétlenül el kell távo- lítanunk. A piros ribiszke ágai 4-5 évig termőképesek, az ennél idősebb ágak növekedésükben legyengülnek, apró gyümölcsöt teremnek. Ennek elkerülésére rendszeres ifjító metszéssel az elöregedett ágakat szakaszosan leváltjuk fiatal tőhajtásokra. A fekete ribiszke 3-4 éves korú részein képződött éves vesszők oldalrügyeiből hozza a termését, ezért hamarabb kell ifjítanunk, mint a pirosribiszkét. Ezt figyelembe véve a sarjak ritkító metszésével beállítható a megfelelő, harmonikus gyümölcs- teher. A metszés után ne feledjük a töveket feltöltögetni az újabb sarjképződés elősegítése érdekében.
