Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-03 / 154. szám

2009. július 3., péntek KIÜT Növénykórtani vademecum A közelmúltban jelent meg Kövics György: Növénykórtani vademecum - magyar-angol, angol-magyar szakkifejezés szótár c. köny­ve a Növényvédelem Oktatásának Fejleszté­séért Közhasznú Alapítvány gondozásában. A vademecum (ejtsd: vádemékum, erede­ti jelentésében: „Jöjj velem!”) latin kife­jezés zsebkönyvet, „útikalauzt” jelent - a szükséges ismere­tek tárházát. A Növénykórtani vademecum olyan céllal készült, hogy az olvasók (oktatók, tudományos kutatók, gyakorlati szakemberek) pontosíthassák ismereteiket egy-egy szakkifejezésről. Ehhez hasonló összeállítás elkészítésé­re magyar nyelven még nem volt példa. A növénykórtan klasszikus tudományte­rületein (növényi virológia, bakteriológia, mikológia, növényi kórélettan, növényvédő­szer kémia, növényvédelemtan stb.) kívül érint egy sor más területet is: pl. a geneti­ka, molekuláris biológia, enzimológia, bio­kémia, mikrobiológia, szerológia, toxikoló­gia, ökológia, köréből származó fogalmat, nélkülözhetetlen ismeretet. A biológiai tudo­mányokban uralkodóvá vált angol szakki­fejezések szintén megtalálhatók a magyar fogalmak, azok szófejtése (etimológiája) és rövid tartalmi értelmezése mellett. A kife­jezések etimológiai magyarázata enyhíthet a klasszikus nyelvek (görög, latin) ismere­tének hiányosságain, s a szakkifejezések eredetének és jelentéstartalmának megér­tésében. A könyvet haszonnal forgathatja az érdeklődő kertész, gazda, az agrármér­nök, általános biológus, mikro- és mole­kuláris biológus, kémikus, humán orvos, ökológus, angol nyelvtanár és szakfordító, növényorvos és más, a növényvédelemmel kapcsolatba kerülő szakember. ÖN? Beindult a HOP Dr. Szűcs István egyetemi docens, DE AMTC, Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar A hazai halászati ágazat számára eddig még soha nem látott nagyságrendű fej­lesztési forrás nyílik meg az elkövetkező 5 évben, igen kedvező támogatási intenzi­tással (pl. beruházási támogatások esetében ■ 60%-os támoga­tási arány). Ez a lehetőség soha vissza nem térő alkalom a hal­gazdálkodásunk modernizációjá­ra, műszaki és technológiai fej­lesztésére, ver- senyképességé- Cél, hogy növekedjen a hal- nek fokozásá- fogyasztás ra. Az Európai (Fotó: Hortobágyi Halgazdaság Zrt.) Halászati Alap­ból (EHA) 2007 és 2013 között 34,8 millió euró, a nemzeti hozzájárulással kiegészül­ve 46,8 millió euró, azaz mintegy 13,3 milli­árd forint áll rendelkezésre. Ennek mintegy 70%-a az EHA 2. tengelye mentén lesz fel­használva (Akvakultúra, belvízi halászat és a halászati és akvakultúratermékek feldol­gozása és forgalmazása: pl. tógazdasági és intenzív üzemi haltermelés és halfeldolgo­zók létesítő, korszerűsítő és pótló beruhá­zásai stb.), 25%-a 3. tengely mentén (Közös érdekeket célzó intézkedések: pl. ágazati szin­tű marketingtevékenységek; termelői szer­vezetek létrehozása, szakmai továbbképzés és szaktanácsadás stb.) és a maradék 5% az 5. prioritási tengely mentén (Technikai segítségnyújtás: programpromóció, program­adminisztráció stb.). A fejlesztések Magyar- ország Halászati Operatív Programja (HOP) keretében fognak megvalósulni, melynek elsődleges célja, hogy növekedjen Magyar- országon a halfogyasztás, illetve, hogy javul­jon a magyar halászati ágazat hazai és nem­zetközi szinten értelmezett versenyképes­sége. Magyarország az EU rangsor utolsó helyen áll a mintegy 4 kilogrammos éven­kénti halfogyasztással (az uniós átlag kb. 22 kg/fő/év). A leghamarabb elérendő cél, hogy Magyarország elérje a 6 kilogrammos éven­kénti átlagos fogyasztást. ÉRTÉK ÉS TUDÁS / III Termő gyümölcsfák nyári metszése Zöldmetszés az almáskertben (Fotó: Archív) ■ A szüret előtti met­szés fő célja a folyó évi termés minőségének javítása. Dr. Gonda István egyetemi tanár DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék, tanszékvezető A különböző gyümölcsfajok­nál végezendő zöldmunkák (haj­tásválogatás, nyári metszés) gya­korlata viszonylag rövid múltra tekinthet vissza. Másfél-két évti­zed óta került be a termesztés­technológiai elemek közé, annak ellenére, hogy különböző forrá­sok már közel 100 év óta emlí­tik ezek szükségességét. A kifogástalan lombozató ter­mőfák metszését gyümölcsfajtól függően vagy a szüretet megelő­zően vagy pedig azt követően végezzük. A szüret előtti met­szés fő célja a folyó évi termés minőségének javítása, a szüret utáni beavatkozás pedig a követ­kező évi termés mennyiségét és minőségét befolyásolja. Mind­két időszakban végzett metszés eredményeként csökken az azt követő téli metszési szükséglet, esetenként teljesen helyettesít­heti azt. Metszési sajátosságok A különböző gyümölcsfajok nyári metszési sajátosságait az alábbiakban részletezzük: 1. Az almánál a metszés opti­mális ideje a tervezett szüre­tet megelőző 3-4 hét. Ez a ter­mesztett őszi és téli almafajtá­kat figyelembe véve augusz­tus elejétől szeptember köze­péig terjedő időszakot öleli fel. A korona belső részeinek jobb megvilágítását és így a színes gyümölcsök arányának javítá­sát célzó nyári metszés a víz­hajtások és a hajtások eltávo­lításán kívül csak az 1-2 éves koronarészek visszametszését Bogyósok A bogyós gyümölcsűek (ribizkefélék, köszméte) a gyümölcsszüret utáni idő­szakban minél korábban részesüljenek metszésben. Ez olyan erősséggel is bát­ran elvégezhető, hogy a következő télen nem szüksé­ges azokat már metszeni. és ritkítását célozza. Az ennél idősebb részek eltávolítása már terméscsökkentő hatású lehet. A hajtásokat csak ritkítsuk a metszés során, azaz soha ne vágjuk azokat vissza. A körte nyári metszésének időszaka mértéke és módja hasonló az almáéhoz, azzal az eltéréssel, hogy fejlődési sajátos­ságaiból adódóan a fajták több­ségének érése ez almához viszo­nyítva egy-két héttel korábban következik be. 2. A cseresznye és meggy ter­mőfáknál a szüretet közvetle­nül követő időszakban a július elejétől július közepéig végzett metszés eredményezi a legked­vezőbb hatásokat. Ez a virág­rügyek nagyobb számának kép­ződésében, és a következő évi nagyobb és jobb minőségű ter­més arányában mutatkozik meg. Ezeknél is elsősorban a folyó évi függőleges vagy lecsüngő, azaz sűrűsítő hajtások és az ostorin- daszerű képletek jelentik az eltá- volítandó részeket. 3. Erősen növekedő szilvafaj­ták esetében a következő téli metszés során feltétlenül eltá- volítandó növedékek (hosszú hajtások) augusztusi lemetszé- se javítja a gyümölcs színező­dését esetenként a méretét és csökkenti a következő évi met­szési munka szükségletét. 4. A kajszi nyári metszésé­nek elvégzésére szintén a szü­ret utáni időszak, azaz a júli­us-augusztus hónapok megfe­lelőek. Az elsősorban 2-4 éves gallyazatot érintő ritkítás a perifériális részeken sok kis rés megnyitása a belső részek jobb megvilágításával arányo­san növeli a termőrészek vitali­tását, azaz azok regenerációját. Az őszibarack nyári metszésé­nek két kritikus időszaka isme­retes. Az első június vége, júli­us eleje, amikor célszerű elvé­gezni a felesleges, befelé törő, sűrűsítő hajtások eltávolítása mellett a másodrendű növedé- kekre történő kiterítést, azaz a korona optimális alakjának és megvilágítottságának elősegíté­sét. A másik, amely a klasszi­kus nyári metszést jelenti: Ami­kor a gyümölcsöket „kiszabadít­juk” az árnyékból, vagyis azo­kat a növedékeket távolítjuk el, amelyek takarják a gyümölcsöt a napfény elől. Ennek időszaka a tervezett szüret előtt 2-3 hét. Egészséges lombozat Vaszily Barbara Okleveles kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék A nyári zöldmetszés elvégzésének alapvető fel­tétele a fák lombozatának kiváló egészségi állapota. A zöld­ül u n - kákát csak jó kon­díció­jú, sér­tetlen lombál­lapotú fákon végez­hetjük tényező Vaszily Barbara (Fotó: Archív) el. Ezt számos befolyásolja. A gyümölcsterhelés hatással van a hajtásnö­vekedésre, azaz túlzot­tan nagy terhelés esetén gyengébb vegetációs telje­sítményre számolhatunk. Ebben az esetben célsze­rű a zöldmetszést mellőzni, hiszen a kisebb lombozatú fák nyári metszéssel törté­nő további lombcsökkenté­se káros hatású lehet. A nyári metszés szem­pontjából tehát csak a har­monikus, vagy az az alat­ti terhelésű fák jöhetnek számításba. A korona egészségi álla­potát a különböző kóroko- zók/kártevők elleni haté­kony védelemmel bizto­síthatjuk. Ha a lombozat nem egészséges, a metszés­sel csak még jobban gyen­gítjük a fákat. Az ép levelek megléte alapvető feltétele a tar­talékok képzésének, télre való felkészülés sikerének, azaz a fagy/télállóság biz­tosításának. Kerti futó- és kúszónövények Fejlődési szakasz (Fotó: Archív) Nyári tökök Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka egyetemi docens, OE AMTC Kertészettudományi Tanszék Hazánkban inkább a főző­tök megnevezéssel illetjük a többnyire nyáron fogyasztott spárgatököt, cukkinit és csü- lagtököt (patisszon). Étrendi hatásuk igen kedvező, magas a rost-, biológiai tiszta víztar­talmuk. Igazi fogyókúrás éte­lek, semleges ízük miatt vál­tozatosan fűszerezhetők, hús­pótlóként is elkészíthetők. Termesztésük igen egysze­rű, bár a tápanyagban gaz­dag talajt igénylik, meleg- és fénykedvelők. A termé­sek nagyon gyorsan növe­kednek. A spárgatök termé­se megnyúlt, fehér vagy sár­gás színű. A patisszon kerek, lapított félgömb, fogazott szé­lekkel, mig a cukkini termé­sek színe a legváltozatosabb, lehet sötétzöld, márványo­zott, sárga vagy krémszínű. A cukkini felhasználhatósá­ga talán a legváltozatosabb a konyhaművészetben. Koroknai Judit Kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Szeretjük az örökzöldek mély­zöld nyugalmát, de nyáron von­zóbbak a vibráló színek, az illa­tukat ontó virágok. Ha ker­tünk napos, félárnyékos része­in vannak befuttatásra alkal­mas tartószerkezetek, hosszan virágzó futónövények pompájá­ban is gyönyörködhetünk. -Van­nak közöttük egynyáriak, lomb- hullatók, ill. áttelelő lombozatú kúszó cserjék is. Régi idők falusi hangulatát hozza vissza a májusban helybe vetéssel szaporítható hajnalka (Ipomaea). Kékes, lilás árnyala­tú virágai a tűző napon össze­csukódnak. A sarkantyúká­nak (Tropaeolum) is vannak kúszó fajtái, amelyek helyen­ként rögzítve szintén támasz­tékra futtathatók. Szintén egy­nyáriként használt futónövény a sárga virágú, sötét közepű feketeszem (Thumbergia alata), amely a hajnalkához hasonló­an terasz-, iŰ. erkélynövényként cserépben is nevelhető. Nyáron virágzó kúszó cserjék is akad­nak szép számmal. Ha klemá- tiszt (Clematis) nevelünk, fed­jük a tövét vastag mulcsréteggel, hogy elkerüljük a tő túlzott fel- melegedését. A loncfajok egy része nyáron nemcsak ten­gernyi hódító illatú virágával, hanem fennmaradó lombozatá­val télen is zöld dísze lehet a kertnek. Régi idők falusi hangulatát hozza vissza (Fotó: Archív) Kömény - Carum carvi L. Dr. Vinczeffy Imre professzor emeritus Kétnyári növény; tőlevelei szárnyaltak, szálasak. Apró virágai nyár közepén nyílnak. Európában népszerű fűszer. Hús­féléket, gulyást, savanyúságot, ízesítenek vele. Főzéskor meg­szünteti a káposzta kellemetlen szagát. Fűszeres ételek után cse­megeként fogyasztják. Finomra vágott leveleit salátákhoz adják; a gyökerét zöldségként eszik. A magvak fertőtlenítő és féregűző hatásúak. A növény termésében 10-20% olaj, 20% fehérje, cukor, ásványi anyagok találhatók. A köménymag jellegzetes illata sütéshez, főzéshez, likőrkészítés­hez, nélkülözhetetlen. Az élelmi­szerek emészthetőségét javítja. mmm Kömény (Fotó: Archív)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents