Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)

2009-07-03 / 154. szám

2009. július 3., péntek ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV ÉVT M * i EK TÜKRÉBEN 1964 - Géptani gyakorlat 1969 - Államvizsga az Agrártudományi Egyete­men (Fotók: Archív) MÓUTBIt NÉZŐ Kádár Béla (1919-1987) Surányi Béla A debreceni agrár-felsőoktatás egyik megha­tározó egyénisége volt, akit nemcsak a hazai agrárökonómia tart számon, hanem a Debre­cenben végzett mezőgazdasági mérnökök nem­zedékei is. 1941-ben végzett a Pallagi Gazdasá­gi Akadémián. A katonaság és a hadifogság után 1947-től gazdasági felügyelő, majd a Hajdú- Bihar Megyei Tanács tervosztályának a veze­tője. Közben Gödöllőn mezőgazdasági mérnö­ki képesítést szerzett és egyetemi doktori foko­zatot. 1956 őszétől a Debreceni Mezőgazdasá­gi Akadémia tudományos munkatársa, majd ezt követően docense lett. 1967-től tanszékveze­tő, 1971-től pedig tanszékvezető egyetemi tanár a Vállalatgazdasági Tanszéken. 1969-ben véd­te meg kandidátusi értekezését (Öntözőgazdasá­gok vetésszerkezetének kialakítása a debrece­ni löszhát mezőségi talajain c.). 1970-1974 között dékán, 1977-1983 között az intézmény oktatási rektorhelyettese volt. 1978-1982 között az Agrár­ökonómiai és Szervezési Intézet igazgatói poszt­ját töltötte be. 1984-ben vonult nyugdíjba. 1983- ban megszerezte az MTA doktori fokozatot. Érdeklődésének homlokterében az öntözéses gazdálkodás és a mezőgazdaság műszaki fejlesz­tésének kérdései álltak. Az országos hírnevű szerző-triumvirátus tagjaként Gönczi Ivánnal és Vadász Lászlóval közösen megírt szakköny­vei, egyetemi jegyzetei a hazai mezőgazdasági szakképzés etalonját jelentették. Gazdag irodal­mi munkásságot hagyott maga után. HALLGATÓ |^0LLABÓL „Zöldházak" a hegyoldalban Rádi Boglárka V. évfolyamos környezetgazdálkodási agrármérnök Nálam minden a családi legendáriummal kezdődött, amelyben már nagyapámról azt hal­lottam, mennyire érdeklődött a mezőgazdaság, a föld iránt, kár, hogy szemé­lyesen vele nem találkozhat­tam. Arra viszont jól emlék­szem, hogy édesapám növény- határozó könyvecskét adott a kezembe, ha valamit nem ismertem meg azonnal. Sze­rettem a biológiát, gyűjtöget­ni magokat, gombát szedni. A lovakat egyenesen imádtam. Visszatekintve már egyértelmű, hogy az agrár­ra jöttem, ahol most vagyok ötödéves végzős környezetgazdálkodási agrármérnök hallga­tó. Tavaly egy féléves ösztöndíjjal Görögország­ban, Krétán tanulhattam, ahol az üvegházak­ban (ezeket magunk közt csak „zöldházaknak” neveztük) a paradicsomnak, padlizsánnak, uborkának, rózsának vizsgáltuk a stressztűrő képességét. A szigetre azóta is visszavágyom, pedig nem volt egyszerű, amit vállaltam. Itt­hon is és ott is felvettem 8-10 tantárgyat. Most, hogy elkészült a diplomamunkám, kellemes emlékekkel gondolok vissza, másoknak is csak ajánlani tudom a környezetgazdálkodási agrár­mérnök szakot. Érdekelnek a szatmári kistér­ségben tartott és rendezett fesztiválok, az, aho­gyan az ott élők szeretnék megmutatni maguk­nak és a világnak az értékeiket. Amikor éppen a Szenkeparti Nagyvásárról írtam, csodálattal hallgattam a sokféle legendát, amit a helybeli­ek meséltek. Arany János, és Kodály Zoltán is arra jártak gyűjtőúton, s ennek az emléke ma is él az emberekben. Rádi Boglárka (Fotó: Archívum) A genetikai laborban (Fotó: Archív) Laboratóriumunkban molekuláris genetikai, elsősorban DNS-kutatá- sok folynak. Kusza Szilvia DE AMTC tudományos munkatárs A Debreceni Egyetem AMTC- nak egyik legnagyobb intéze­te az Állattenyésztéstudományi Intézet. Az ennek egységeként működő Állat Molekuláris Genetikai Laboratórium 2003- ban kezdte meg működését. Intenzív fejlődésének köszön­hetően ma már a legújabb fej­lesztésű, a vállalt kutatásokat teljes körűen kiszolgáló műsze­rekkel van felszerelve. A labo­ratórium 2005-ben az Élettudo­mányi Központba tette át szék­helyét. A kutatócsoport Jávor professzor vezetésével olyan fia­talokból áll, akik neves külföl­di kutatóintézetekben, egyete­meken (Barcelonai Egyetem, Francia Mezőgazdasági Kuta­tóintézet; Norvég Élettudomá­nyi Egyetem; Cataniai Egye­tem; Zágrábi Agrártudományi Egyetem, Purdue Egyetem) sze­rezték tudásukat. A laborató­rium a BSc- és MSc-hallgatók tudományos továbbképzésé­ben is fontos szerepet vállal, illetve helyet biztosít PhD- hallgatóknak is. Genetikai markerek A gazdaságos termelés érde­kében valamint a tenyésztési eredmények hatékony és gyors fejlesztéséhez egyre nagyobb szükség van a gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonsá­gok nemcsak élettani, de gene­tikai hátterének megismeré­sére is. É tulajdonságokat (tej­termelés, tejösszetétel, húster­melés, húsminőség, betegsé­gekkel szembeni rezisztencia, hőstressz) meghatározó gének feltérképezése és az ezekre vég­zett közvetlen szelekció olyan eszköz a kezünkben, mellyel egységnyi idő alatt nagyobb genetikai előrehaladást érünk el mint a hagyományos szelek­cióval. A markerek, gének segí­tette szelekció (MAS, GAS) lehe­tőséget ad például olyan tulaj­donságok vizsgálatára, melyek az élet késői vagy épp nagyon korai szakaszában nyilvánul­nak meg (pl. hasznos élettar­tam, tejtermelés). Más esetben, ha a tulajdonság csak az egyik ivarban fejeződik ki (szaporaság, tejtermelés), vagy ha mérése az állat pusztulásával jár. Előfor­dulhat az is, hogy maga a tulaj­donság nehezen mérhető, ekkor is a genetikai markerekhez „for­dulunk”. DNS-kutatások Laboratóriumunkban olyan molekuláris genetikai, első­sorban DNS-kutatások foly­nak, melyek eredményei a gaz­dasági haszonállatok (juh, kecs­ke, pulyka, szarvasmarha, ló) nemesítésében és tenyésztésé­ben alkalmazhatóak, egyben segítik a gyakorlati állatte­nyésztés munkáját is. Jelenleg futó kutatásaink során olyan génekben keresünk mutáció­kat melyeknek hatása van a tej- és hústermelésre különbö­ző juh-, kecske-, szarvasmarha­fajtákban és pulyka vonalakban. Genetikai diverzitás (különbö­zőség) vizsgálataink során gene­tikai rokonságot keresünk ősho­nos magyar juhfajtákban (rac­ka, cigája). Szaporodásbiológiai vizsgálataink keretében olyan géneket vizsgálunk melyeknek hatása van a szezonális ivar­zásra, az alomszám alakulásá­ra juhban és sertésben. Intéz­ményünk kutatásai az elnyert hazai és nemzetközi pályázatok támogatásával valósulnak meg. Kutatási eredményeink színvo­nalas hazai és nemzetközi tudo­mányos folyóiratokban, köny­vekben, konferenciákon, bemu­tatókon (Farmer Expó) kerül­nek a szakmai közönség vagy az érdeklődők elé. TurizmusTudásTér AGRÁRDIPLOMACIA Debrecen­Rostock A Rostocki Egyetem és a Debreceni Egyetem agrár­képző karai között csaknem egy fél évszázaddal ezelőtt alakult ki az együttműködés. A kapcsolatok, amelyek mind az oktatás, mind a kutatás területére kiterjedtek, soha nem voltak csupán formá­lisak. A hagyományosan jó kapcsolatok egyik aktuális bizonyítéka, hogy a Rostocki Egyetem hallgatói csoport­jai rendszeresen Debrecent választják tanulmányutazá­suk célpontjává. Az idén a tanulmányútra 2009. június­ban került sor. A közel 50 fős csoportban az idén a berlini Humboldt Egyetem hallgató­it is megtalálhattuk. Megte­kintették a Látóképi Kísér­leti Telepen a 25 éve folyó növénytermesztési tartam­kísérleteket. Lehetőségük nyílt továbbá Európa jelen­leg legnagyobb, közel 80 hek­táros ökológiai gazdálkodá­si kísérleteinek tanulmányo­zására is. ■ „Teret" ad azoknak, • akik a térség turizmusá­nak fejlesztésében elkö­telezettek. Dr. Könyves Erika, egyetemi docens DE AMTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar 2009. június 16-án a Debrece­ni Egyetem Agrár- és Műsza­ki Tudományok Centruma Gaz­dálkodástudományi és Vidékfej­lesztési Karon került megren­dezésre a TurizmusTudásTér Innovációs Platform workshop- ja. A kar azokat a szakembe­reket, szervezeteket szólítot­ta meg, akik elkötelezettséget vállalnak a térség turisztikai fejlesztéséért, és a turisztikai szolgáltatók, desztinációk ver­senyképességének erősítésében együttműködni szándékoznak, így a meghívottak között van­nak az Észak-alföldi régióban a turizmust és a régiós fejlesz­téseket irányító és koordináló szakmai szervezetek mellett, a turizmusképzésben részt vevő egyetemek és főiskolák, kuta­tási profillal rendelkező cégek, akik már együttműködtek több, sikeres projektben, szakmai programban. A workshop témái között a TurizmusTudásTér Innovációs Platform háttere és indokoltsá­ga, szándékok, együttműködé­sek kinyilatkoztatása, ütem­terv, projektterv egyeztetések és a média tájékoztatása sze­repelt. Az innovációs platform résztvevői (Fotó: Archív) KÉPRIPORT JÚNIUSRÓL Díszoklevelek A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudomá­nyok Centrumának nemes hagyománya, hogy tanév kezdetére meghívja azokat az egykori hallgatókat, akik 50,60,65,70, illetve 75 évvel ezelőtt végeztek a jogelőd intézményekben. A jubile­umi diplomások számára még bensőségesebb legyen ez az alkalom, külön ünnep­ség keretében szeretnénk átnyújtani a díszokleveleket, köszönteni az arany-, gyé­mánt-, vas- és gránitdiplo­másainkat, akik a Magyar Királyi Gazdasági Akadé­mia, a Magyar Agrártudo­mányi Egyetem Mezőgazda- sági Kar Debreceni Osztá­lya, valamint a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia hallgatóiként végeztek. Ők azok, akik tanúi, sőt aktív részesei voltak a magyar mezőgazdaság fejlődésé­nek, több irányváltás nehéz és perspektivikus időszaka­inak. Az alma materrel való szellemi kapcsolat nemcsak a múlttal köti összes egyko­ri diákjait, hanem a jelen­nel is. Boldog pillanatok (Fotó: Archív) Pedagógusnapon hallgatók köszöntötték taná­raikat (Fotó: Archív) Diplomaátadó ünnepség a Mezőgazdaságtudományi Karon (Fotó: Iklódy János) Diplomaátadás az Agrárgazdasági és Vidék- fejlesztési Karon (Fotó: Iklódy János) Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatá­ban" című tudományos ülés résztvevői a Nyír­egyházi Kutatóintézetben (Fotó: Iklódy János) A Mezőgazdaságtudományi Kar végzős hallgatói nak fogadalomtétele (Fotó: iklódy János)

Next

/
Thumbnails
Contents