Kelet Magyarország, 2009. július (66. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-03 / 154. szám
2009. július 3., péntek ÉRTÉK ÉS TUDÁS / IV ÉVT M * i EK TÜKRÉBEN 1964 - Géptani gyakorlat 1969 - Államvizsga az Agrártudományi Egyetemen (Fotók: Archív) MÓUTBIt NÉZŐ Kádár Béla (1919-1987) Surányi Béla A debreceni agrár-felsőoktatás egyik meghatározó egyénisége volt, akit nemcsak a hazai agrárökonómia tart számon, hanem a Debrecenben végzett mezőgazdasági mérnökök nemzedékei is. 1941-ben végzett a Pallagi Gazdasági Akadémián. A katonaság és a hadifogság után 1947-től gazdasági felügyelő, majd a Hajdú- Bihar Megyei Tanács tervosztályának a vezetője. Közben Gödöllőn mezőgazdasági mérnöki képesítést szerzett és egyetemi doktori fokozatot. 1956 őszétől a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia tudományos munkatársa, majd ezt követően docense lett. 1967-től tanszékvezető, 1971-től pedig tanszékvezető egyetemi tanár a Vállalatgazdasági Tanszéken. 1969-ben védte meg kandidátusi értekezését (Öntözőgazdaságok vetésszerkezetének kialakítása a debreceni löszhát mezőségi talajain c.). 1970-1974 között dékán, 1977-1983 között az intézmény oktatási rektorhelyettese volt. 1978-1982 között az Agrárökonómiai és Szervezési Intézet igazgatói posztját töltötte be. 1984-ben vonult nyugdíjba. 1983- ban megszerezte az MTA doktori fokozatot. Érdeklődésének homlokterében az öntözéses gazdálkodás és a mezőgazdaság műszaki fejlesztésének kérdései álltak. Az országos hírnevű szerző-triumvirátus tagjaként Gönczi Ivánnal és Vadász Lászlóval közösen megírt szakkönyvei, egyetemi jegyzetei a hazai mezőgazdasági szakképzés etalonját jelentették. Gazdag irodalmi munkásságot hagyott maga után. HALLGATÓ |^0LLABÓL „Zöldházak" a hegyoldalban Rádi Boglárka V. évfolyamos környezetgazdálkodási agrármérnök Nálam minden a családi legendáriummal kezdődött, amelyben már nagyapámról azt hallottam, mennyire érdeklődött a mezőgazdaság, a föld iránt, kár, hogy személyesen vele nem találkozhattam. Arra viszont jól emlékszem, hogy édesapám növény- határozó könyvecskét adott a kezembe, ha valamit nem ismertem meg azonnal. Szerettem a biológiát, gyűjtögetni magokat, gombát szedni. A lovakat egyenesen imádtam. Visszatekintve már egyértelmű, hogy az agrárra jöttem, ahol most vagyok ötödéves végzős környezetgazdálkodási agrármérnök hallgató. Tavaly egy féléves ösztöndíjjal Görögországban, Krétán tanulhattam, ahol az üvegházakban (ezeket magunk közt csak „zöldházaknak” neveztük) a paradicsomnak, padlizsánnak, uborkának, rózsának vizsgáltuk a stressztűrő képességét. A szigetre azóta is visszavágyom, pedig nem volt egyszerű, amit vállaltam. Itthon is és ott is felvettem 8-10 tantárgyat. Most, hogy elkészült a diplomamunkám, kellemes emlékekkel gondolok vissza, másoknak is csak ajánlani tudom a környezetgazdálkodási agrármérnök szakot. Érdekelnek a szatmári kistérségben tartott és rendezett fesztiválok, az, ahogyan az ott élők szeretnék megmutatni maguknak és a világnak az értékeiket. Amikor éppen a Szenkeparti Nagyvásárról írtam, csodálattal hallgattam a sokféle legendát, amit a helybeliek meséltek. Arany János, és Kodály Zoltán is arra jártak gyűjtőúton, s ennek az emléke ma is él az emberekben. Rádi Boglárka (Fotó: Archívum) A genetikai laborban (Fotó: Archív) Laboratóriumunkban molekuláris genetikai, elsősorban DNS-kutatá- sok folynak. Kusza Szilvia DE AMTC tudományos munkatárs A Debreceni Egyetem AMTC- nak egyik legnagyobb intézete az Állattenyésztéstudományi Intézet. Az ennek egységeként működő Állat Molekuláris Genetikai Laboratórium 2003- ban kezdte meg működését. Intenzív fejlődésének köszönhetően ma már a legújabb fejlesztésű, a vállalt kutatásokat teljes körűen kiszolgáló műszerekkel van felszerelve. A laboratórium 2005-ben az Élettudományi Központba tette át székhelyét. A kutatócsoport Jávor professzor vezetésével olyan fiatalokból áll, akik neves külföldi kutatóintézetekben, egyetemeken (Barcelonai Egyetem, Francia Mezőgazdasági Kutatóintézet; Norvég Élettudományi Egyetem; Cataniai Egyetem; Zágrábi Agrártudományi Egyetem, Purdue Egyetem) szerezték tudásukat. A laboratórium a BSc- és MSc-hallgatók tudományos továbbképzésében is fontos szerepet vállal, illetve helyet biztosít PhD- hallgatóknak is. Genetikai markerek A gazdaságos termelés érdekében valamint a tenyésztési eredmények hatékony és gyors fejlesztéséhez egyre nagyobb szükség van a gazdaságilag fontos értékmérő tulajdonságok nemcsak élettani, de genetikai hátterének megismerésére is. É tulajdonságokat (tejtermelés, tejösszetétel, hústermelés, húsminőség, betegségekkel szembeni rezisztencia, hőstressz) meghatározó gének feltérképezése és az ezekre végzett közvetlen szelekció olyan eszköz a kezünkben, mellyel egységnyi idő alatt nagyobb genetikai előrehaladást érünk el mint a hagyományos szelekcióval. A markerek, gének segítette szelekció (MAS, GAS) lehetőséget ad például olyan tulajdonságok vizsgálatára, melyek az élet késői vagy épp nagyon korai szakaszában nyilvánulnak meg (pl. hasznos élettartam, tejtermelés). Más esetben, ha a tulajdonság csak az egyik ivarban fejeződik ki (szaporaság, tejtermelés), vagy ha mérése az állat pusztulásával jár. Előfordulhat az is, hogy maga a tulajdonság nehezen mérhető, ekkor is a genetikai markerekhez „fordulunk”. DNS-kutatások Laboratóriumunkban olyan molekuláris genetikai, elsősorban DNS-kutatások folynak, melyek eredményei a gazdasági haszonállatok (juh, kecske, pulyka, szarvasmarha, ló) nemesítésében és tenyésztésében alkalmazhatóak, egyben segítik a gyakorlati állattenyésztés munkáját is. Jelenleg futó kutatásaink során olyan génekben keresünk mutációkat melyeknek hatása van a tej- és hústermelésre különböző juh-, kecske-, szarvasmarhafajtákban és pulyka vonalakban. Genetikai diverzitás (különbözőség) vizsgálataink során genetikai rokonságot keresünk őshonos magyar juhfajtákban (racka, cigája). Szaporodásbiológiai vizsgálataink keretében olyan géneket vizsgálunk melyeknek hatása van a szezonális ivarzásra, az alomszám alakulására juhban és sertésben. Intézményünk kutatásai az elnyert hazai és nemzetközi pályázatok támogatásával valósulnak meg. Kutatási eredményeink színvonalas hazai és nemzetközi tudományos folyóiratokban, könyvekben, konferenciákon, bemutatókon (Farmer Expó) kerülnek a szakmai közönség vagy az érdeklődők elé. TurizmusTudásTér AGRÁRDIPLOMACIA DebrecenRostock A Rostocki Egyetem és a Debreceni Egyetem agrárképző karai között csaknem egy fél évszázaddal ezelőtt alakult ki az együttműködés. A kapcsolatok, amelyek mind az oktatás, mind a kutatás területére kiterjedtek, soha nem voltak csupán formálisak. A hagyományosan jó kapcsolatok egyik aktuális bizonyítéka, hogy a Rostocki Egyetem hallgatói csoportjai rendszeresen Debrecent választják tanulmányutazásuk célpontjává. Az idén a tanulmányútra 2009. júniusban került sor. A közel 50 fős csoportban az idén a berlini Humboldt Egyetem hallgatóit is megtalálhattuk. Megtekintették a Látóképi Kísérleti Telepen a 25 éve folyó növénytermesztési tartamkísérleteket. Lehetőségük nyílt továbbá Európa jelenleg legnagyobb, közel 80 hektáros ökológiai gazdálkodási kísérleteinek tanulmányozására is. ■ „Teret" ad azoknak, • akik a térség turizmusának fejlesztésében elkötelezettek. Dr. Könyves Erika, egyetemi docens DE AMTC Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Kar 2009. június 16-án a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Gazdálkodástudományi és Vidékfejlesztési Karon került megrendezésre a TurizmusTudásTér Innovációs Platform workshop- ja. A kar azokat a szakembereket, szervezeteket szólította meg, akik elkötelezettséget vállalnak a térség turisztikai fejlesztéséért, és a turisztikai szolgáltatók, desztinációk versenyképességének erősítésében együttműködni szándékoznak, így a meghívottak között vannak az Észak-alföldi régióban a turizmust és a régiós fejlesztéseket irányító és koordináló szakmai szervezetek mellett, a turizmusképzésben részt vevő egyetemek és főiskolák, kutatási profillal rendelkező cégek, akik már együttműködtek több, sikeres projektben, szakmai programban. A workshop témái között a TurizmusTudásTér Innovációs Platform háttere és indokoltsága, szándékok, együttműködések kinyilatkoztatása, ütemterv, projektterv egyeztetések és a média tájékoztatása szerepelt. Az innovációs platform résztvevői (Fotó: Archív) KÉPRIPORT JÚNIUSRÓL Díszoklevelek A Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának nemes hagyománya, hogy tanév kezdetére meghívja azokat az egykori hallgatókat, akik 50,60,65,70, illetve 75 évvel ezelőtt végeztek a jogelőd intézményekben. A jubileumi diplomások számára még bensőségesebb legyen ez az alkalom, külön ünnepség keretében szeretnénk átnyújtani a díszokleveleket, köszönteni az arany-, gyémánt-, vas- és gránitdiplomásainkat, akik a Magyar Királyi Gazdasági Akadémia, a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazda- sági Kar Debreceni Osztálya, valamint a Debreceni Mezőgazdasági Akadémia hallgatóiként végeztek. Ők azok, akik tanúi, sőt aktív részesei voltak a magyar mezőgazdaság fejlődésének, több irányváltás nehéz és perspektivikus időszakainak. Az alma materrel való szellemi kapcsolat nemcsak a múlttal köti összes egykori diákjait, hanem a jelennel is. Boldog pillanatok (Fotó: Archív) Pedagógusnapon hallgatók köszöntötték tanáraikat (Fotó: Archív) Diplomaátadó ünnepség a Mezőgazdaságtudományi Karon (Fotó: Iklódy János) Diplomaátadás az Agrárgazdasági és Vidék- fejlesztési Karon (Fotó: Iklódy János) Tartamkísérletek a mezőgazdaság szolgálatában" című tudományos ülés résztvevői a Nyíregyházi Kutatóintézetben (Fotó: Iklódy János) A Mezőgazdaságtudományi Kar végzős hallgatói nak fogadalomtétele (Fotó: iklódy János)
