Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)
2009-06-05 / 130. szám
2009. június 5., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II Területalapú támogatások a megyében Takács Szabolcs kirendeltségvezetö, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal A 2009. évtől a korábbi támogatási évektől eltérően a területhez kötött, illetve egyéb közvetlen, valamint egyes vidékfejlesztési támogatási jogcímek igénylésére szolgáló egységes kérelmet kizárólag az mvh.gov.hu elektronikus kérelemkitöltő felületen lehetett kitölteni, és kizárólag az elektronikus rendszeren keresztül lehetett benyújtani. Az MVH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kirendeltségére a beadási határidőig 26 040 db kérelem érkezett be. Ez 320 000 hektár területalapú támogatási igénylést fed le. A korábbi évek adataihoz képest megállapítható, hogy az igénylők száma évről évre néhány száz fővel csökken, míg az igényelt összterület nagyjából állandó. Ez a tendencia arra enged következtetni, hogy Szabolcs megyében is fokozatosan koncentrálódik a birtokszerkezet, egyre kisebb az 1 hektárnál kisebb területen gazdálkodók száma. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal a Magyar Agrárkamara és a helyi önkormányzatok együttműködése révén 106 helyszín állt rendelkezésre a termelők számára, hogy kérelmüket benyújthassák. A munkában mintegy 200 fő vett részt. Falugazdászok, kamarai tanácsadók, illetve helyi önkormányzati dolgozók segítették megyénk gazdálkodóit. A gazdák 95%-a ezt a hálózatot vette igénybe, a maradék 5% pedig saját ügyfélkapun keresztül, vagy külső tanácsadója által nyújtotta be kérelmét. GAZDASÁGI ORÖKNAPTAR A nagyon várt Medárd Szász Gábor professor emeritus, DE AMTC Agrometeorológiai Obszervatórium Június közeledtével ez évben lezárul a kontinentális és mediterrán hatások kibontakozásának az időszaka. A közel 100 évre visz- szatekintést biztosító időjárási napi térképek szerint Közép-Európa éghajlatában sajátosan gyökeres változás következik be, melynek elsődleges és számos járulékos hatás következtében az óceán és a kontinens energetikai egyensúlya alapvetően megváltozik. Míg a téli félében a kontinentális és mediterrán hatások uralkodnak, nyáron az óceáni hatás kerül messze a túlsúlyba. Ezt a változást mind a hőmérsékleti, mind pedig a levegő-nedves- ségi értékek bizonyítják, megindul a ned- ves-húvös óceáni légtömegeknek a kontinentális területek felé irányuló beáramlása, amelyet általában európai monszunnak szokás nevezni. A népi megfigyelések szerint - szerte Európában - Medárd-csapa- dékoknak szokás nevezni a valóban gyakran erőteljes formában tapasztalható változást. A csapadék megérkezése hazai éghajlatunknak egyik igen sajátos jelensége, amely azzal is magyarázható, hogy ezt az időszakot igen gyakran egy meleg kontinentális jellegű mediterrán jelleggel kevert május előzi meg. Áttekintve a Kárpát-medence időjárási, ún. szinoptikus térképeit könnyen felismerhető, hogy a tavasz vége, nyár eleje az évnek az az időszaka, amelyben a csapadékszélsőségek a legszerényebb méreteket öltik. Más szavakkal élve ez azt jelenti, hogy a csapadékhullás bekövetkezésének a valószínűsége az év folyamán ekkor a legerőteljesebb. Hazánk nyugati felében a medárdi csapadék időszaka május, míg a Dunától keletre elhelyezkedő területeken pedig már júniusban következik be. A júniusi csapadék alakulásában háttérbe szorulnak mind a kontinentális, mind pedig a mediterrán hatások, de az atlanti eredetű csapadék bekövetkezése a legnagyobb valószínűségű. (Kontinentális: 25%, mediterrán: 28%, óceáni hatás: 34%.) A valószínűségi arányszámok összevetéséből az is kitűnik, hogy a bekövetkezés kizárólagossága mellett a bizonytalansági tényező nem hanyagolható el, statisztikai elemzések alapján azonban az említett esemény már meghaladja a véletlen határát. Ez évben a májusi csapadék szükséglete rendkívül nagy, tekintettel arra, hogy áprilisban és májusban lehullott csapadékmeny- nyiség a sokéves átlag szerinti közel 100 mines összeghez mérten csupán 10 mm. Tekintettel a viszonylag magas hőmérsékletre, a talaj vízkészletének jelentős hányada - főként a felső rétegekben - a párolgás útján elveszett, s a növények átmenetileg vízhiányban szenvedtek, illetve szenvednek jelenleg is. TANÁR ÉS TANÍTVÁNY szerepe volt dr. Bajkán Barnabásnak, a középiskola igazgatójának, aki elkötelezettje volt a debreceni agrárképzésnek. Rugalmas szakember Miután, mint előfelvételis az 1 év katonaidőt kiszolgáltam, 1970-ben kerültem a Debreceni Agrártudományi Egyetemre. Ezzel kapcsolatban elsőként mindig az jut eszembe, hogy milyen nagy nevek voltak itt akkoriban. Edelényi Béla, Kádár Béla, Bocz Ernő, vagy a baromfis Kiss István. Sajnos, kevesen ismerték fel Poór Józsefben a társadalomtudomány karizmatikus személyiségét. Ha a mai szakterületemre gondolok, rögtön említenem kell Ács Antalt, Kurucz Gyulát, vagy a kedves emlékű Kocsis Sándort és Nagy Tibort. A diploma megszerzése után 4 évet dolgoztam a tangazdaságban. Ezalatt engem mindennel megbíztak. Voltam gyakornok, paradicsom-ága- zatvezető, központi növénytermesztő, vetőmagüzemi mérnök, még sertéstelep-vezető is. Számomra ez a 4 esztendő nagyon jó iskolának bizonyult. Mindazt a feladatot bízták rám, ami épp kényelmetlen volt. Menjél Csaba, tedd rendbe ezt, csinálj rendet ott, hisz te fiatal, rugalmas szakember vagy. Jó iskola volt abban az értelemben is, hogy jól menő, eredményes gazdaságnak számított, s itt megengedték, hogy hibázzon az ember, s ezért még nem is tekerték ki a nyakát. Életre való felkészítés Mint egyetemi tanár nagyon sok esettanulmány hozok onnan, abból az időszakból. Például, eldöntöttem, udvarias vezetési stílust fogok alkalmazni mindenkivel szemben. Csakhogy ennek eredményessége nemcsak a vezetőn, hanem a vezetett felkészültségén, intelligenciáján is múlik. Az Alkalmazott Üzemtani Tanszékre Ács Antal hívott Dr. Berde Csaba, a tanár ■ A mi feladatunk, hogy a nálunk végzőket felkészítsük a céljaik elérésére. Avar László „Aki a mi egyetemünkre jön tanulni, az később vezető szeretne lenni. Ezt onnan tudom, hogy mindig elvégzek egy tesztet a hallgatóság körében. Megkérdezem, ki nem akar növény- termesztő lenni, s néhány kéz lendül a levegőbe. Aztán aziránt érdeklődöm, hogy ki nem kíván állattenyésztéssel foglalkozni, s újfent megszámolhatok néhány jelentkező kezet. Végül előjövök a farbával, s megkérdem: önök közül, ki nem akar vezető lenni? Erre senkinek sem mozdul a keze. A mi feladatunk, hogy a nálunk végzőket felkészítsük a céljaik elérésére, tehát arra, hogy valamikor vezető, irányító állást töltsenek be. Szakmai elkötelezettség Én is ezen az egyetemen végeztem. A családunkban közvetlen agráros nem volt, az édesapám jogászkodott, de engem nagyon érdekeltek a természettudományok, a biológia- és a földrajztanárok személyisége nagy hatást gyakorolt rám, s ma is emlékszem Jaszi bácsira, aki az általános iskolában megérttette, megszerettette ezeket a tantárgyakat. Úgy érte el, hogy nem túl bonyolultan magyarázta ezt az egyébként egyszerű tantárgyat, s nem is misztifikálta a saját óráit. A Mátészalkai Mezőgazdasági Technikumban érettségiztem. Ez erős szakmai elkötelezettségű, ám kis családias iskola volt. Kivételes helyzet, hogy ott engem kizárólag férfiak oktattak, őket kevésbé érdekelte a diákok érzelmi élete. Ugyanebből az iskolából jött az Agrárra Nemessályi Zsolt, Béri Béla, akik ma az Ágráron tanítanak. Pályaválasztásomban nagy Dr. Berde Csaba tanársegédnek. Itt munkaszervezési, vezetési, vezetéstudományi dolgokkal foglalkoztam az első perctől kezdve. Az idő előrehaladtával, ahogy a gazdasági tudományok egyre jobban előtérbe kerültek, úgy erősödött az általunk oktatott tudományág iránt az igény. Kiderült, hogy a mi ismereteinkkel a lehetőségek egyre nagyobbak- ká válnak a végzett agrármérnököknél. Igaz ez rájuk akkor is, ha a szakmában maradnak, vagy pályaelhagyóként másutt igyekeznek boldogulni. Elmondhatom, nagyon sok nálunk tanuló hallgatóból lett bankár, hivatali vezető, vagy marketingirányító. Tanítványaim közül nagyon sokra emlékszem jó szívvel. Például Mihók Sándorra, aki a Nyírbátori Bátorcoop szövetkezeti vállalkozás meghatározó ágazatában dolgozik, a Gasztor vezetője.” (Fotó: Avar) Hálás hallgatók Nem tudok bemenni egyetlen főhatósághoz sem, hogy ott ne találkoznék egykori hallgatónkkal. Ma egyébként is divat a menedzsment, s mindaz, amit ennek kapcsán megtanulhatnak a hallgatók. Nagyon szeretik, hogy olyan tantárgyakkal ismerkedhetnek meg, amiből megtanulnak emberekkel bánni, emberekkel tárgyalni, vagy önismeretre tesznek szert. Mi befejező évfolyamokon oktatunk az egyetemen, s ezért a feladatunk nem a szaktudományok bővítése, hanem az életre való felkészítés. Tapasztalatból állítom, ezekért az ismeretekért nagyon hálásak a hallgatóink. Mihók Sándor, a tanítvány ■ A szakma közgazda- sági, külkereskedelmi, marketing részei vonzottak. Avar László----------------:---------------------«p „A Debreceni Agrártudományi Egyetemre jártam 1992- től kezdődően, s 1994-95-ben nyílott alkalmam arra, hogy egy évet eltöltsek Írországban. Ebben az a Berde Csaba tanár úr volt a mentorom, aki a Vezetési és Munkaszervezési Tanszéket irányította. Hazajövetelem után - a kinti egyetemen készített házidolgozatból - készítettem tudományos diákköri dolgozatot, később diplomamunkáMihók Sándor (Fotó: Avar) mat úgy, hogy nagyon sok reggelen 7 órakor már az ő szobájában beszélgettük meg a téma különböző részleteit. Pallagra jártam középiskolába, s az ott evidenciának számított, hogy onnan egyenes út vezet a Debreceni Agrártudományi Egyetemre. Gyerekként a mezőgazdaság, a növények illata, szele nagy hatást gyakorolt rám. Eszembe sem jutott, hogy máshová menjek egyetemre tanulni. Gyerekkoromtól kezdve tanultam az angol nyelvet, s az Írországban tökéletesített nyelvtudás jó belépőnek bizonyult a szakfordító szakirányra. Nem az általános agrármérnöki rész érdekelt, sokkal inkább a szakma közgazdasági, külkereskedelmi, marketing részei vonzottak. Meg kell említenem, hogy külkereskedelmi szakvizsgát is tettem, s ezért külön köszönettel tartozom Zajácz Gizella tanárnőnek. Külföldi tapasztalat Az írországi egyéves tanulás nagy hatással volt rám. A 90-es években számomra érdekességnek számított, ahogyan a tejtermelést, a tej begyűjtését, értékesítését megszervezték. Abban az időszakban az írek GDP-növeke- dési üteme felülmúlta a britekét, de 1994-ben az infrastruktúrájuk még fejletlenebb volt, mint a miénk. Ám ők felismerték és nagy becsben tartották mezőgazdaságuk minden értékét. Aztán a fejlett technológiákat képviselő cégek jelentek meg náluk, olyanok mint az IBM, vagy a Microsoft, amelyek az egyetemeken kialakított kutatóbázisokkal együttműködve hoztak létre új, fejlett értékeket. Az egyéves kitérő miatt 1998- ban végeztem, s hirdetés útján helyezkedtem el, mint menedzser gyakornok a Hajdú-Bétnél. A külkereskedelem angol osztályára kerültem, amihez később az olasz területet is hozzácsatolták. A gyakornoki program során a cég különböző területein (mezőgazdaság, termelés, pénzügy stb.) dolgoztam hosz- szabb-rövidebb ideig. A program végén az angol exportosztályon kötöttem ki (hála Andrássy Géza nyelvtanárom oktatásának), mert ismertem a nyelvet és külkereskedelmi szakvizsgám is volt. Amikor a céghez angolnémet szakemberek érkeztek auditálni, úgy alakult, hogy rám bízták az ő kíséretüket. Sándor, menj velük, te tudsz tolmácsolni és az agrárszakmát is ismered. Később, amikor alapanyagot kellett vásárolni a termeléshez, szükségessé vált a beszállítók auditá- lása Az egyik alapanyag-beszállító cégünk akkoriban a nyírbátori Gastor Baromfi Kft. volt, s úgy alakult, hogy ott kellett auditáljak. Hívtak közreműködni, elvállaltam, s a végén dr. Petis Mihály elnök tett egy ajánlatot. Új baromfis cég indul a Bátorcoop Szövetkezetnél. A neve Gastor Baromfi Kft., len- nék-e a vezetője. Lettem. Induláskor, 2003 októberében heti 70 ezer db csirkét dolgoztunk fel, ma heti 180 ezer darab feldolgozásánál tartunk. Rövid történelmünk során a Gastor Baromfi Kft.-vel Magyarországon a csirkevágóhidak között az ötödik helyre küzdöttük, fel magunkat. Ebben nagy szerepe volt minden egyes munkatársamnak is. Ma már az iparág egyik meghatározó vállalkozása vagyunk, az éves árbevételünk meghaladja a 6 milliárd forintot. A nemzetközi piacon fellelhető legmodernebb technológiát a feldolgozástól a csomagolásig beszereztünk, azzal dolgozunk. A cégnek ügyvezetője vagyok, s nagyon örülök, hogy oda tudtam csábítani Nagy Szabolcsot, évfolyamtársamat, aki ma a kereskedelmi igazgatónk. A Gastor Baromfi Kft.-nél 235 ember dolgozik és talál magának boldogulást. Fiatal csapat a miénk, de képes lépést tartani a fejlődéssel. Kizárólag magyar termelőktől vásárolunk alapanyagot, s abból készítünk friss árut vagy pácolt, fűszerezett készítményeket. A grillszezonban sokan sütögetnek olyan baromfiterméket, amelyeket Nyírbátorban készítettek.”