Kelet Magyarország, 2009. június (66. évfolyam, 127-151. szám)

2009-06-05 / 130. szám

2009. június 5., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TPDÁS / »11 POLCRAVALÓ Tanulmányok Dr. Baranyi Béla tudományos tanácsadó, DE AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézet A magyar tudományosság két jelentős intézménye között ápolt kapcsolatok ered­ményeként újabb közérdeklődésre szá­mot tartó könyv látott napvilágot a közelmúltban. A kereteit tekint­ve 25 éve ala­kult, az ország­ban hálózati jel­leggel tevékeny­kedő MTA Regi­onális Kutatások Központja (MTA RKK) és a Debre­ceni Egyetem Agrár- és Műsza­ki Tudományok Centruma (DE AMTC) ugyanis a regioná­lis (területi), valamint az agrár- és vidékfej­lesztési jellegű tudományos és oktatási kap­csolatok meglapozása és elmélyítése céljá­ból 2001-ben együttműködési megállapodást kötött. A modern regionalizáció és regiona- lizmus, valamint a terület-, az agrár- és vidékfejlesztés kérdéseit vizsgáló akadémiai és debreceni felsőoktatási intézmény között azóta kiteljesedett együttműködés eredmé­nye a Baranyi Béla és Nagy János profesz- szorok szerkesztésében közreadott tanul­mánykötet is. A közös kiadásban immár negyedik alka­lommal megjelent, ezúttal a jubileumi alkal­makhoz is kapcsolódó legújabb könyv tanul­mányai a régiófejlesztés helyzetét, lehetősé­geit és irányait elemzik az agrár és a regi­onális (területi) tudományok szemszögé­ből, jellemzően kistérségi megközelítés­ben az ország második legnagyobb agrár- és vidékfejlesztési szempontból erőteljesen érintett régiójában, az Észak-Alföldön. A tanulmánykötet fontos sajátossága továb­bá, hogy a DE AMTC Földhasznosítási, Műszaki és Területfejlesztési Intézetéhez és az MTA RKK Debreceni Osztályához, valamint a Kerpely Kálmán Doktori Iskola tudományos műhelyéhez szorosan kötődő tapasztalt kutatók és oktatók tanulmányai mellett a fiatalabb szakemberek - köztük tehetséges PhD-hallgatók - számára is lehe­tőséget biztosít az új kutatási eredmények publikálására. A népes szerzőgárda mun­kájának köszönhetően született tartalmas és igényes megjelenésű könyv jó szívvel ajánlható a regionális tudományok, vala­mint az agrárgazdaság és vidékfejlesztés kérdései iránt érdeklődők szélesebb köre figyelmébe is. TUDTA-E ÖN? A hal, mint funkcionális élelmiszer Dr. Stündl László egyetemi adjunktus, DE AMTC, Állattenyésztéstudományi Intézet Tudta-e, hogy bár a többi tápanyagból (kal­cium, fluor, szelén, jód, taurin stb.) is jelentős mennyiség van bennük, a halak mégis első­sorban kedvező zsírsavtartal­muk miatt szá­mítanak egész­séges élelmi­szernek: a hal- olajban találha­tó többszörösen telítetlen (Ome- ga-3, vagy n-3) Telítetlen zsírsavakban gaz- zsírsavak csök- dag (Fotó: Archiv) kentik a szív­vagy érrendsze­ri betegségek kialakulását, szükségesek az idegrendszer fejlődéséhez, az immunrend­szer optimális működéséhez is. Szerveze­tünk nem tudja előállítani ezeket az úgy­nevezett esszenciális zsírsavakat, így táp­lálékbevitellel kell biztosítani őket. Bár a tengeri halakat tartják jó forrásnak, de az édesvízi fajok közül a zsírosabb húsúakban (busa, angolna, kecsege, ponty) jelentős meny- nyiségű (12-36 g/kg) és igen kedvező n-3:n-6 arányú (1:0,3-2,8) telítetlen zsírsav találha­tó, ráadásul ezek a fajokat ellenőrzött körül­mények között termelik, így biztonságosab­bak. Az ikrák még a halhúsnál is magasabb, négy-ötszörös mennyiségben tartalmazzák az esszenciális zsírsavakat. Tanulmányok az agrar- as a regional'*, tudományok kóréból az «zzak alföldi régióban A KERTÉSZMÉRNÖK TANÁCSAI A gyümölcs szükségszerű ritkítása A gyümölcsritkítás nemcsak a méretet növeli, hanem a színeződést is javítja (Fotó: Archív) ■ A túlzottan nagy gyü­mölcsterhelésnek ked­vezőtlen hatása a gyen­gébb minőség. Dr. Gonda István egyetemi tanár DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék, tanszékvezető Június hónapban gyümölcs- faj októl függően eltérő mérték­ben ugyan, de még tart az erő­teljes hajtásnövekedés. A ter­mészetes gyümölcshullás befe­jeződik, és kialakul a végleges­nek tekinthető gyümölcsbera- kódás. Az idei év fagymentes tavasza, a jó kötődési feltételek és nem utolsósorban a termesz­tők szakértelme eredményeként szinte minden gyümölcsfaj ese­tében igen nagy, esetenként túl­zott mértékű a fánkénti gyümöl­csök darabszáma. A túlzottan nagy gyümölcs­terhelésnek kedvezőtlen hatá­sa a gyümölcs elaprózódása, azaz gyengébb minősége. Emel­lett a sok gyümölcs hormoná­lis és tápanyagelvonó hatására csökken a virágrügyek kiala­kulásának lehetősége, végered­ményben a következő évi ter­mést veszélyezteti. Az ilyen túl­zott termések indíthatják el a fákat az „alternancia” irányá­ba, azaz az egyik évben túlzott a másikban pedig kiábrándító­an alacsony terméshozás pro­dukálására. Mindent meg kell tehát ten­nünk az egyenletes terméshozás érdekében, mert ellenkező eset­ben ezt a zsebünk is megérzi. A minőségcentrikus, azaz nye­reségorientált termesztés talán legfontosabb technológiai eleme a gyümölcs szükségszerű ritkí­tása, azaz a túlzottan nagy ter­més csökkentése. Ennek lehet­nek kémiai (vegyszeres), illet­ve mechanikai (kézzel törté­nő ritkítás) lehetőségei. Gyü- mölcsfajaink között természe­tesen különbségek vannak a rit­kítás szükségességében és lehe­tőségében egyaránt. Elsősorban a „nagy gyümölcsű” gyümölcs- félék (alma, körte, őszibarack, kajszi, nagyobb méretű szilva- fajták) ritkításában célszerű gondolkodnunk, bár külföldön a nagyobb áron eladható cse­resznye ritkítását is rendszere­sen elvégzik. Optimális gyümölcsméret A gyümölcsritkítást megelő­zően célszerű szemügyre venni a fáinkat, és az előző év (évek) tapasztalata alapján határoz­zuk meg azt a fánkénti legna­gyobb terméstömeget, amelyik lehetővé teszi az optimális gyü­mölcsméret - és minőség mellett a következő évi virágképződés lehetőségeit is. Egy ilyen szám­ból kiindulva visszaszámolha­tunk a fánként meghagyandó gyümölcsdarabszámra, és a töb­bit ennek megfelelően eltávolít­juk. Például egy 100 kg-os ter­méstömegre beállítandó alma­fa esetében ha egy kilóban 5 db almát kalkulálunk, úgy 500 darab gyümölcs lesz az optimá­lis fán hagyandó mennyiség. A többi gyümölcsöt tanácsos a júniusi ritkítás során eltávolí­tani. Természetesen ilyen pon­tossággal nem lehet meghatá­rozni a fákon lévő gyümölcsök mennyiségét, de azt igen, hogy a tervezett optimumnál 2x-3x több gyümölcs terheli a fákat. Ilyen esetben határozunk arról. Hogy vagy minden másodikat távo- lítjuk el, vagy háromból egyet hagyunk a ritkítás során. Túl­terhelés esetén soha nem sza­bad sajnálni az eltávolított gyü­mölcsöket, mert azzal nem lesz kevesebb termésünk, illetve lényegesen nagyobb árbevétel­re számíthatunk a darabosabb gyümölcs előállításával. Gyakori felvetés még elis­mert szakmai múlttal rendel­kezők részéről is az, hogy ha a természet megadta, ne csor­bítsuk annak gyümölcsét. Ez igen helytelen felfogás, mivel nem csökkentjük, hanem sok­kal inkább az optimális álla­pot felé irányítjuk a fáinkat. A munkavégzés során soha ne a földre ledobott gyümölcsök szá­ma, illetve sűrűsége befolyásol­ja a termesztőt, hanem a fának a látványa, a lombozat és a gyü­mölcsök aránya, a gyümölcsök sűrűsége, a koronán belüli eset­leg szektoriálisan eltérő bera- kódottsága stb. A ritkítással ugyanis nemcsak az idei évi ter­mésére, hanem a jövő évi ked­vező lehetőségekre, a ritkítatlan fák kedvezőtlen eredményeivel ellentétben. Vízparti hangulat Tartsuk be a várakozási időt! Dr. Tarcali Gábor DE AMTC, Növényvédelmi Tanszék A száraz, meleg idő ked­vez a rovarkártevőknek. Felszaporodtak gyümöl­csöseinkben a levéltetvek, takácsatkák, és számítani kell a molykártevők (alma­moly, szilvamoly, barack­moly, keleti gyümölcsmoly, tarka szőlőmoly) kártéte­lére is. Körtében várható a meleg időt kedvelő körte- levélbolha felszaporodása. Molyok és levéltetvek ellen permetezhetünk a Karate Zeon, Judo (II. kát.) vagy Talstar 10 EC szerek egyi­kével, lehetőleg váltogatva a rezisztenciakialakulás elkerülése céljából. Takács­atkák és a körtelevélbolha ellen jó hatású az Envidor 240 SC, a Cascade 5 EC vagy a Vertimec 1,8 EC (II. forgalmi kategóriás szerek). A cseresznyelégy elle­ni védekezésre fokozottan figyeljünk. Megjelent egy új faj: a keleti cseresznye­légy, ami komoly kárté­telt okozhat meggyen is. A közeli érés miatt ügyeljünk a rövid élelmezés egészség- ügyi várakozási időre (lejá­ratáig tilos fogyasztani a gyümölcsből!!), ilyen sze­reket használjunk (Karate 2,5 WG vagy Karate Zeon CS - 3 nap, Judo - 7 nap). A gombabetegségek elleni védekezésben is figyeljünk a szerrotációra, ugyanazt a gombaölő szert két-három alkalomnál többször ne használjuk, a rezisztencia (ellenállóság) kialakulá­sa miatt. Almafa-varaso- dás és lisztharmat ellen alkalmazzunk egy felszí­vódó és egy kontakt szer­ből álló kombinációt. Koroknai Judit Kertészmérnök, DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Sietett az idén a nyár, a forró- ságot nehezen viseli a szervezet, vágyunk egy-egy röpke szussza- násra. Már egy piciny víztükör is magában hordozza az állan­dóság üdítő nyugalmát, ugyan­akkor mozgalmassá is teszi kör­nyezetünket. Nem kell hozzá nagy kert, hogy tóparti han­gulatot teremtsünk. A tó köz­vetlen környezetének betelepí­tésekor a természetes tóparti vegetáció jellegzetes formavi­lágát idéző növények kiválasz­tására törekedjünk. Egy termé­szetes tó part menti sávja leg­többször mocsaras, időszakon­Dr. Vinczeffy Imre professor emeritus Az orvosi atracél serteszőrös, középmagas, lágyszárú növény. Bársonyosan ibolyakék virá­gai hónalji kunkorvirágzatban tömörülnek. Pettyes makkocska fejlődik ki belőlük; leveles kun­kora éréskor megnyúlik. Bár az atracél melegebb vidékek száraz­ként, vagy folyamatosan vízzel borított. A mesterséges beton vízmedencék közvetlen kör­nyezete viszont semmivel sem nedvesebb, mint kertünk bár­mely más szeglete, ezért nem való a valódi mocsári növények­nek. Pótlásukra tökéletesek az un. „vízpartimitátor” növények. Az ide tartozó fajok vízigénye átlagos, habitusuk viszont a víz­parti környezetet idézi. Ilyen növény például a sásliliom (Hemerocallis), az írisz (Iris), a japánfű (Miscanthus). A merev, hegyes, sásszerű habitus felol­dására ültessünk néhány kerek levelű fajt is, mint például a pénzlevelű lizinka (Lisianthus), amelynek könnyed hajtásaival jól eltakarhatjuk a kivillanó tószegélyt is. ságtűrő faja, de hegyaljai tája­kon 2000 méter tengerszint feletti magasságban is található. A népi használatban, főzetével légcső­hurutot szüntettek meg; egyút­tal az öregedést lassító hatást az atracélnak tulajdonították. Kivá­ló mézelő, rendszeresen zsong­ják a virágait a rovarok. Fenti­ek miatt - vidékenként - a méhé­szek is megjelennek. Tóparti vegetáció jellegzetes formavilágát idéző növények (Fotó: Archív) I ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINK Orvosi atracél - Anchusa officinalis L. A gyümölcsrit­kítás gyakorlata Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök A természetes gyümölcs­hullás folyamatát naponta nyomon kell követnünk. Ezt a legegyszerűbben egy a fa alá helyezett nejlon segítsé­gével végezhetjük. A kijelölt mintafáról, ha enyhe rázást követően sem hullik le több gyümölcs, akkor elkezdődhet a gyümölcsritkítás. Almater- mésűeknél túlzott kötődés esetén vagy minden második gyümölcscsokrot távolítsuk el, vagy csokronként 1-2 db gyümölcsöt hagyjunk meg. Főleg a rövid kocsányú fajok­nál (őszibarack, kajszi) gon­doljunk a leendő gyümölcs végleges méretére, így állítva be a gyümölcsterhet. Ezeknél 8-10 cm vagy ökölnyi távolság legyen a két gyümölcs között, ami egyenletes eloszlást mutat a koronán belül, illet­ve biztosítja minden egyes gyümölcs megfelelő méreté­nek kialakulását. Különösen kajszi és szilva esetében fon­tos a növedékek csúcsi részén lévő gyümölcsszám csökken­tése, hiszen a fák stabilitásá­nak érdekében ezzel biztosít­ható a lelógástól, beárnyéko- lódástól, illetve a letörések­től való mentesítés. Orvosi atracél (Fotó: Archív)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents