Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
2009. május 8., péntek ÉRTÉK ÉS TUDÁS / II A megye növénytermesztésének 2008. évi adatai Csongrádi Zoltán sk. főigazgató Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei MGSZH Gabonafélék piaci helyzete: a betakarítás időszakában csapadékosra fordult időjárás miatt a gabonaféléknél komoly minőségromlás következett be. A csírázott szemek aránya (15-30%) közé esett a fusárium fertőzött szemek (5-7%) közül alakultak, a búza sütőipari értéke 100 alá zuhant. A betakarítás kezdetén a felvásárlási árak átlagban 36-38 E/Ft/t-ról a betakarítás közepére, végére 24-26 E Ft/t-ra zuhantak. Mintegy 5 E tonna gabona nem került értékesítésre a rendkívüli minőségromlás következményeként. Az olajos magvak közül a káposztarepce piaci helyzete 2008 évben stabilnak mondható, itt a 70-85 E Ft/t felvásárlási árak voltak a jellemzők, eladási nehézségek nem következtek be. A napraforgó felvásárlása esetén adódtak nehézségek. A felvásárlók nem tartották magukat a tavasz folyamán megkötött termékértékesítési szerződésekhez. Sz.-Sz.-B. megye vetésszerkezete 2008. évben, hektár Kukorica 104 996 __________________________f Napraforgó 49 460 HÍMÉ J Burgonya 3 620 J Káposztarepce 6 623 J Silókukorica 2 850 j Lucerna 5 150 J( Dohány 3 773 Egyéb növény 1 671 J Búza 31 527 I Rozs 7 335 U Triticale 15 106 Árpa 4 262 j Zab 6 975 J Zöldségfélék 11 144 _J Őszi vetés: Őszi káposztarepce 7 381 jj Őszi árpa 2 388 Őszi búza 33 840 _______j Rozs 6 400 j Triticale 15 310 KI Gyümölcsös ossz. 321 690 :_____________i Ebből alma 21 458 £ ___j Grafika: Napló A veszélyes májusi fagyokról Szász Gábor Professor Emeritus, DE AMTC Agrometeorológiai Tanszék Májust említve minden gyümölcs- és zöldségtermesztő, vagy az azokat fogyasztó ember szíve összeszorul, gondolva a késő tavaszi fagyok okozta károkra. A téli, tavaszi nyugalmi állapotot követően a növényzet évi ritmusa rohamosan felgyorsul, rügyeznek, bimbóznak, virágoznak. A hőmérséklet emelkedése májusban a legerőteljesebb az év folyamán - 0,14-0,18 °C/nap - melyet az olykor erőteljes visszaesés megszakít, legtöbbször bizonyos meghatározott naptári napok közelében: 05. 09. Gergely, 05.12. Pongrác, 05.13. Szerváé, 05.14. Bonifác és 05.25. Orbán. Ezek az ún. „fagyosszentek” az európai országokban ismertek, azonban bekövetkezésük bizonyossága statisztikailag nem igazolható, vagyis nem éri el azt a valószínűségi szintet, amelynek alapján tapasztalati törvénynek mondható. A fagyos napok legnagyobb számban az ország északkeleti területén főleg május első felében alakulnak ki, s ekkor a 120 éves éghajlati mérések szerint a legalacsonyabb érték 200 cm magasságban -4 °C körüli, de a talaj közelében közelíti a -10 °C értéket. Egyes időjárási helyzetekben a legalacsonyabb hőmérséklet a felszín felett 30-40 cm magasságban alakul ki, amely főleg az alacsonyabb növényeket károsíthatja. A káros tavaszi fagyok kialakulását a talaj felszíni rétegének erőteljes hőkisugárzása hozza létre. Kedvezőtlen hőgazdálkodású talajokon - mint pl. homok, vagy nehéz vályogtalaj - a sugárzási fagyok kialakulása gyakoribb. A fagyos napok főleg május első felében alakulnak ki mintegy 70%-os gyakorisággal az idő előrehaladtával a gyakoriság csökken. ■ Sok kiváló gazdász mellett tanítványaim közül miniszterek, államtitkárok is lettek. Avar László „Amikor 1967-ben végeztem, bennmaradhattam volna az akkori Debreceni Agrártudományi Főiskolán. Úgy döntöttem, hogy nekem is ki kell mennem a gyakorlatba! Nagyon sok pályázati lehetőség adódott. Az egyik ilyen hely Fábiánháza volt, ahol a szövetkezetben a főagronómus 30 éves nagyüzemi gyakorlattal a háta mögött dolgozott. Nagyon igyekeztem tőle sokat tanulni. Aztán fél év múlva vette a kalapját, odébbállt, a szövetkezet ugyanis folyamatosan mérleghiányos volt. Egyedül maradtam, mint felsőfokú végzettségű, s ezért rám testálták a főagronómusi beosztást. Még öt évig dolgoztam ott, s azalatt a folyamatosan mérleghiányos tsz-ből a mátészalkai járás egyik legjobb gazdaságává váltunk. A csúcson kell abbahagyni, ezt tudjuk a sportból is. Eljöttem, pedig abban az évben értük el a legjobb eredményt. Már addig is hívtak, hívogattak Debrecenbe, az Agrárra, de csak nagyon szerény fizetést tudtak ígérni. Ezúttal azzal biztattak, most több pénzre van kilátás. A főagronómusi keresetem feléért elfogadtam Kádár Béla professzor ajánlatát, és nem is kellett a szamárlétre legalsó fokánál kezdenem az oktatói pályafutásomat. Üzemtani iskola Akkor az üzemtani iskola nagy személyiségei fémjelezték a tanszéket. A Gönczi-Kádár- Vadász iskolának nagyon sokat köszönhettem, még abból az időből, amikor az Agrárra jártam hallgatóként ők akkor már nem a gazdálkodásirányítás direkt szisztémája szerint készítették fel a hallgatókat, hanem az új Dr. Nemessályi Zsolt gazdaságirányítási rendszer, az önálló vállalati gazdálkodás szellemében. A kutatás sze- retetét pedig Helmeczi profesz- szor oltotta belém. Az üzemtani tanszékre bekerülve, lépésenként jutottam el odáig, hogy 1992-ben egyetemi tanár lettem. A legfontosabb funkcióim: 1994-98 között tanszékvezető, Loch Jakab rektor- sága alatt két cikluson keresztül a Debreceni Agrártudományi Egyetem tudományos rektorhelyettese. Ennek legfontosabb része, amikor 1993- ban létrehoztuk az új rendszerű doktorképzést a DATE-n, a mezőgazdasági vállalatok ökonómiája közgazdaság-tudományi doktori programot is. Ez országos hírnévre tett szert, ennek a vezetője lehettem. Ebből a kezdeményezésből nőtt ki a mostani agrárökonómiai doktori iskola, amelyik a gazdálkodási és szervezéstudományi területen munkálkodik. A tanítás mindig is a vállalati gazdaságtanhoz kötött, így jelenleg is ezzel foglalkozom az egyetem Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Karán. Tanítjuk különböző ágazatok gazdaságtanát, a tervezést, az elemzést, a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt. Amikor 1998-ban lejárt a rektorhelyettesi megbízatásom, akkor alakult meg a Debreceni Egyetemi Szövetség. Ennek a feladata volt előkészíteni az új egységes Debreceni Egyetem létrehozását. A Szövetség Szenátusának az elnöke voltam, s így meghatározó szerep jutott nekem az új egyetem verbuválásánál. Erre büszke vagyok, mert sikerült az érdekelteket konszenzusra bírni, s 2000-ben létrejöhetett a Debreceni Universitas, amely mára az ország egyik legsikeresebb egyeteme lett. Nem volt könnyű, de az idő igazolja: előremutató, helyes döntés született. A gyakorlatban nagyon szerettem dolgozni, ez éltetett, (Fotó: Avar) ha az egyetemi bürokráciát már kezdtem megunni. Szép hivatás Ugyanakkor az egyetemen tanítani teljesen más, mint a termelést irányítani. Vallom, hogy ez egy nagyon szép hivatás, s nekem mindig is voltak oktatói, kutatói ambícióim. Elégedett lehetek, mert a közel 40 éves egyetemi oktatási tevékenységem során a sok kiváló gazdász mellett taníthattam olyanokat, akikből később miniszterek, államtitkárok, rektorok, dékánok lettek. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrumában tanulók és végzők ma is megtalálják a számításukat, mert életpályát kínál a számukra, nemcsak a közvetlen termelés, hanem a szakirányítás, a bankvilág, vagy a szolgáltatások egész sora. Példa erre Kvancz József, aki nálunk végzett, nálunk doktorált, most pedig ő a Nyíregyházi Főiskola dékánja.” Dr. Nemessályi Zsolt, a tanár Dr. Kvancz József, a tanítvány ■ A 90-es évek közepén debreceni agráros- nak lenni kiváló érzés volt. Avar László „Csak a tudás, itt, más nem számít! A diploma mellé még ezt az örökbecsű megállapítást kaptam Debrecenben, az Agrár- tudományi Egyetemen. Azóta, mint gyakorló főiskolai tanár, állandóan erre gondolok, ha például vizsgán döntenem kell valaki felkészültségéről. Nyíregyházi vagyok, itt születtem, itt jártam iskolába, s itt érettségiztem 1990-ben, a Mező- gazdasági Technikumban. Debrecenbe az Agrárra jelentkeztem, fel is vettek. A döntésem akkori pontos okát ma már nem tudnám megmondani, de biztosan közrejátszott benne, hogy az édesapám a helyi Ságvári Tsz-ben dolgozott. A mezőgazdasághoz sem lettem teljesen hűtlen, mert édesapám halála után a gyümölcsös rám maradt, s igyekszem bebizonyítani, hogy a számvitelen kívül más is érdekel. Közgazdaságtan Az Agráron 1997-ben végeztem, és vállalkozásszervezési szakirányú diplomát szereztem. Ennek a felelőse éppen Nemessályi Zsolt tanár úr volt. A számomra kedvenc tantárgyak a közgazdaságtanhoz kapcsolódtak. így nagy figyelmet szenteltem a vállalatgazdaságtannak, a számvitelnek, a statisztikának. Végzés után 1997-ben jelentkeztem a közgazdasági PhD-programra, és 2003 nyarán doktori PhD-fokozatot szereztem, közgazdaság-tudományból. Amikor én a Debreceni Agrár- tudományi Egyetemre jártam, akkor ott nagyon erős üzemtani és vállalatgazdaságiam tanszék működött. Kiváló profesz- szorokra emlékezhetek visz- sza. Ki nem hagynám közülük Vadász Laci bácsit, mellette rögtön említenem kell Pfau Ernő- tanár urat. Nemcsak a tudása, hanem az ízes beszéde miatt. Kozma András, Ertsey Imre és természetesen Nemessályi Zsolt alkotta tanárként ezt az erős csapatot. Nemessályi kapcsán hadd említsem meg: senki nem tudott olyan feszesen, rendszerezetten előadni, mint ő. Nála nem fordult elő, hogy elkalandozott volna a témától. Az említettek mellett nagyon tetszett és nagyon odafigyeltem Gonda István tanár úr kertészeti - mondhatom, mert így igaz - élményszámba menő előadásaira. Lehet meglepő, amit mondok, de én Sziky Gusztáv vízgazdálkodási előadásait egytől egyig meghallgattam. A debreceni ismeretek birtokában később Pesten felvételiztem szakközgazdászképzésre, minden gond nélkül felvettek, és 1999-ben számviteli szakközgaz- dászi oklevelet szereztem. Ehhez jött még 2000-ben az okleveles könyvvizsgálói szakképesítés megszerzése is. A 90-es évek közepén debreceni agrárosnak lenni kiváló érzés volt. Egyrészt, nagyon szép diákévek voltak, másrészt, nagyon jó hangulat uralkodott, harmadrészt, igen magas fokú követelményeket támasztottak, de ennek láttuk az értelmét. A közösségi élet nemcsak a diáknapokból állt, az agrár kollégiumi klubba nagyon sok orvosis és kossuthos lány járt. Az én feleségem szintén Agrárt végzett Debrecenben, ő most az APEH Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóságán dolgozik, revizorként. A focit egyébként imádtam, sokáig játszottam is az egyetemi csapatban. Szoros kapcsolat A diploma megszerzése után 1998-ban kerültem tanársegédnek Nyíregyházára, az akkori Gödöllői Agrártudományi Egyetem helyi Közgazdasági Intézetébe, a Számviteli Tanszékre, Galló Miklós irányításával. Jelenleg, 2008. július 1-jétől kezdődően a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karának dékánja vagyok. A miénk a főiskola öt karából a legnagyobb. Debrecennel mind a mai napig szoros kapcsolatot tartok, az Agrárcentrumban a köz- gazdasági képzésben rendszeresen a doktori szigorlatok opponensi bírálatát látom el. Elárulhatom, hogy a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági Kara és a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma szeretne közös képzést elindítani.” Dr. Kvancz József (Fotó: Avar)
