Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
2009. május 8., péntek KELET ÉRTÉK ÉS TUDÁS / III Testi-lelki harmónia Dr. Borbély Attila-Dr. Müller Anetta A civilizációval napjainkra kibontakozott technikai csodák, vívmányok következményeként és életmód-befolyásoló hatásaként sajnálatos módon romlott az emberek egészségi állapota. Napjaink modern ülő-életmódja súlyos egészségügyi problémákat vet fel. Egyre gyakoribb az a nézet, hogy a sportolás mindannyiunk életének teljesebbé tételét szolgálhatja, életünk tartozéka kell hogy legyen, így napjainkban egyre több ember döbben rá arra, hogy nem csak az elérhető földi javaknak van ára. A legdrágábban megszerezhető és még drágábban megtartható érték az egészség. Azt mondhatjuk, hogy napjainkra a sport kevesek kedvteléséből sokak szükségletévé vált. A testi-lelki harmónia összefüggései és módszertana c. könyv szerzői arra a nem könnyű feladatra vállalkoztak, hogy ismertessék a testkultúra és egészségkultúra kapcsolatát, az egészség megőrzéséhez szükséges rekreáció, wellness, fitness legfontosabb elemeit és eszközrendszerét. Bemutatják a szabadidősport edzéselméleti és módszertani ismereteit, a kondicionális és koordinációs képességek fejlesztésének módszereit, melyek segíthetnek nem csak a sportszakembereknek, de a wellness, fitness iránt érdeklődőknek, az aktív, sportos életmódot élőknek vagy éppen azoknak is, akik gyökeres életmódváltással szeretnék testi képességeiket fejleszteni. Környezetkímélő mosópor Dr. Tamás János egyetemi tanár A reklámokban számtalanszor elhangzik, hogy ez egy „a foszfátmentes környezetkímélő mosópor”. Vajon hogyan kíméli a környezetet az ilyen mosópor? A biológia tanulmányok emlékeként talán néhány embernek olyan szavak jutnak eszébe mint az eutrofizáció, amelyet a foszfát vizekbe jutása okoz. Nos valóban így van-e? Az élővizekben az algák mennyisége és összetétele a tápláléklánc fontos eleme. Azonban, ha tápanyagban gazdag vizekben elszaporodnak az tápanyaghiány pusztulást okozhat és a bomló szerves anyag egyrészt mérgező anyagokat juttat a vízbe, másrészt a levegőt is elfogyasztja a magasabb rendű élőlények így a halak elől. így azok pusztulása is jelzi, hogy komoly baj van a vízben. Igen ám, de a test építőkövének hívott fehérjéhez főleg szén és nitrogén szükséges elsősorban és legkevésbé foszfor. Justus von Liebig nevű tudós igazolta, hogy a minimumban lévő anyag mennyisége határozza meg a kémiai folyamatokat, így ha a foszfor mennyiségét csökkentjük akkor az algatúl- termelődés („algavirágzás”) is gátlódig. Az már külön szerencse, hogy technológiaüag is könnyebb a foszfortartalmat csökkenteni a vizekben. Egynyári virágok a kertben Koroknai Judit kertészmérnök DE AMTC Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Májusban végre elkezdhetjük kiültetni az egynyári virágok palántáit. Legtöbbjük fagyérzékeny, ezért a hagyomány szerint is célszerű az ültetéssel megvárnunk a „fagyosszentek” elmúltát. Az egy- nyáriak zöme kifejezetten kedveli a tűző napot. Ha kertünk kevésbé napsütötte szegleteiben is virágzó egynyáriakat kívánunk csodálni, vegyünk nebáncsvirág- („Pistike”), vagy begóniapalántákat! Ne hagyjuk magunkat elcsábulni a látványos, nyíló virágokkal teli palántáktól. Sokkal fontosabb, hogy a palánta zömök, mélyzöld színű, egészséges benyomást keltő, s lehetőleg még bimbós állapotban levő virágokkal berakodott legyen. Ültetés után a növénykéket mindenképpen öntözzük be! A szárazságtűrő egynyáriak öntözésével a begyöke- resedést követően már nem sok gondunk lesz, a vízigényes fajokról viszont ne feledkezzünk meg a száraz, szeles napokon. A tisztulás és a növekedés időszaka Május hónap az intenzív hajtásnövekedés időszaka (Fotó: Archív) ■ A hajtások száma és hosszúsága gyümölcsfajonként és évjáratonként is igen változatos. Dr. Gonda István egyetemi tanár Kertészettudományi és Növényi Biotechnológiai Tanszék Tanszékvezető Májusban a gyümölcsfélék virágzását és kötődését követően megkezdődik a gyümölcsterhelés önszabályozása, azaz a tisztuló gyümölcshullás. Ennek során kerül sor a terméketlen virágok és a hiányosan kötődött gyümölcsök egy részének leválására, amelyet sokszor követ a június második feléig is elhúzódó, elsősorban a túlzottan erős hajtásnövekedés miatti gyümölcshullás. A hajtásnövekedés túlzásait előidéző technológiai hibák (erős metszés, túlzott nitrogénműtrágyázás) mellett további kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak a virágzás környékén előforduló lehűlések (0 fok körüli vagy mínusz hőmérsékletek), amelyek gyakran felelősek a teljes értékű kötődés elmaradásában. A hajtásnövekedés, azaz a fa új növedékeinek képződése a fák sokirányú megújulását, regenerációját eredményezi. A hajtásnövekedéssel arányosan képződő asszimiláló lombfelület az idősebb részek leveleivel együtt biztosítják a fák szerves anyag termelését. Ezek a szerves anyagok jelentik a gyümölcsök fejlődésének, a termőrészek és a következő évi virágok képződésének, valamint nem utolsósorban magának a hajtásnövekedés fenntartásának az alapjait. A hajtások növekedésük kezdetén nem önellátóak, azaz növekedésüket kezdetben a tartalékok rovására tartják fent. Ezt követően viszont - a vízhajtások kivételével - pruduktumaikkal hozzájárulnak a fa minden részének szerves anyag ellátottságához és ősszel a tartaléktápanyagok képződéséhez. A hajtások száma és hosszúsága gyümölcsfajonként és évjáratonként is igen változatos. Az időben korábban kihajtó és hamarabb csúcsrügyben záródó hajtások többnyire generatív jellegűek, és a csúcsi és/vagy oldal rügyeikben virágot képeznek. A hosz- szúhajtások ritkábban, viszont gyümölcsfajtól függően a csúcsrügyön kívül kisebb-nagyobb mértékben az oldalrügyekben is képezhetnek virágokat. Az alábbiakban áttekintjük ebből a szempontból a gyümölcsfajainkat, bemutatva az optimális mértékű hajtásnövekedés fontosságát és biztosításának szükségességét. Alma: az alma hajtásain az évek többségében a csúcsi helyzetű jelenti a generatív rügyet, ugyanakkor nagy virágzású évjáratokban az oldalrügyek virágai is a következő évi termés alapjaiként funkcionálnak. Megjegyezzük, hogy a folyó évi hajtásnövekedés mértéke jelentősen befolyásolja a gyümölcsméretet, a minőséget. Metszetlen almafákon még igen mérsékelt termés esetén is kedvezőtlenül kicsi a gyümölcsök mérete. Körte: a vessző rügyeinek virágképződése kevésbé, vagy nem jellemző, azaz a virágzás az idősebb termőrészeken következik be. Cseresznye: csak a hajtás (későbbi vessző) alapi részein találhatunk fajtától függően kis számú virágokat. A termés alapjait a 2-4 éves korú részek termőrészei (bokrétás nyársak) biztosítják. Meggy: a hajtások (vesszők) rügyeinek virágzása jelenti a következő évi termés nagyobb hányadát, szemben a 2-3 éves részeken képződő rövidszártagú bokrétás termőnyársakkal. Kajszi: a fák korától és kondíciójától függően a hajtások (vesszők) rügyei teljes hosszúságukban tartalmazhatnak virágokat. Ennek pl. metszéssel történő biztosítása a termésbiztonságot is növeli, mivel a virágzás lépcsőzetesen elhúzódik, és elkerülhetők az idősebb, korábban virágzó részeket nagyobb gyakorisággal érő fagykárosodások. Őszibarack: kizárólag az idei hajtások jelentik a következő évi termés alapjait. Nagyon fontos ismeret azonban, hogy mind a túlzottan hosszú (vastag), mind a túl rövid (vékony) hajtások gyümölcshozása bizonytalan. A 40-60 cm hosszú, ceruzavastagságú vesszők jelentik az optimumot. Szilva: kevésbé jellemző a vesszők (előző évi hajtások) virágzása. A kettő, illetve többéves részek a termések hordozói. A fentiek alapján érzékelhető, hogy mennyire fontos az optimális mértékű (hosszúságú és számú) hajtásképződés, annak évről évre történő biztosítása, amelyet elsősorban a téli, tél végi metszés szakszerű elvégzésével érhetünk el. A kártevők ellen Dr. Tarcali Gábor DE AMTC, Növényvédelmi Tanszék A szokásosnál hamarabb megjelentek gyümölcsfáink rovarkártevői. Már rajzanak és károsítanak a gyümölcsmolyok (almamoly, keleti gyümölcsmoly, barackmoly), az aknázómolyok és a levéltet- vek. A védekezést molyok ellen feromoncsapdás előrejelzésre alapozva javasoljuk végezni a rajzáscsúcsot követő napokban Nomolt 15 SC, Dimüin 25 WP, Alsystin 25 WP-vel. A molyok mellett levéltetvek és a cseresznyelégy ellen is kiváló az Actara 25 WG és az engedélyhez kötött Judo, Calypso 480 SC. A fiatal körtehajtások jellegzetes kártevője a hajtáshervasztó darázs. Ellene megelőző jelleggel permetezzünk Dimilin 25 WP-vel. A burgonyabogár fiatal lárvái ellen védekezzünk a szabad forgalmú Actara 25 WG-vel, illetve a II. kategóriás Mospilan 20 SP, Fendona 10 EC, Confldor 200 SL, Coragen 20 SC szerek egyikével. A napokban került szabad forgalmúként engedélyezésre a Force 1,5 G talajfertőtlenítő szer, megkönnyítve a talajlakó kártevők elleni védekezést. A kórokozókra is folyamatosan figyeljünk. Az almafavarasodás és lisztharmat ellen alkalmazzunk szerkombinációkat: Score 250 EC+Manzate 75 DF, Systhane Duplo+Dithane DG (szabad forgalmúak) Clarinet+Orthocid 50 WP, Folicur 25 WG+Merpan 80 WDG (csak szakemberek részére). Almástermésűek- ben a tűzelhalás megelőzésére permetezzünk Aliette 80 WP-vel (a Kasumin 2 L már csak külön engedéllyel használható!). A cékla többet érdemel Ledóné Dr. Darázsi Hajnalka egyetemi docens DE AMTC, Kertészettudományi Tanszék A cékla igen mellőzött szerepet tölt be táplálkozásunkban. Többnyire csak savanyúság formájában fogyasztjuk. Pedig ennél sokkal többet érdemelne! Rendkívül gazdag különböző ásványi anyagokban, kiemelkedő a vas- és magnéziumtartalma. Számos mikroelemet is tartalmaz, mint a cink, réz, mangán, bróm, rubidium. A vörös színanyagai miatt igen magas az antioxidáns kapacitása. Más országban szívesen fogyasztják zsenge leveleket is főzelékként. A legújabb kutatások szerint a levelek ásványi anyag tartalma a répatest értékeit is felülmúlja. Termesztése egyszerű, késő tavasztól nyár közepéig vethető. Igen szárazságtűrő, de a kelesztő öntözés és egy-két vízpótló öntözés szükséges a száraz nyári időszakban. A répatest formája fajtától függően kerek, lapított vagy hengeres lehet. Az utóbbiak népszerűbbek mert könnyebben szeletelhetek. Érdemes nagyon vékonyan hámozni, mert a magnézium jelentős része a héj közelében halmozódik fel. Sokáig, tavasz közepéig tárolható egyCékla (Fotó: Archív) szerű veremben, vagy pincében nedves homokban. Sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért, ha rendszeresen fogyasztunk nyers, reszelt céklából készült salátát vagy frissen centrifugált céklalevet. A vízhajtások eltávolítása Vaszily Barbara okleveles kertészmérnök A vizhajtások az idősebb fás részeken spontán előtörő, és a vegetációs időszakban folyamatosan növekvő képletek, melyek kialakulhatnak a túl erős téli metszés vagy a túlzott N-trágyá- zás hatására. Jelentős meny- nyiségű tápanyagot vonnak el a fáktól, csökkentve a fák termőképességét, és a gyümölcsök minőségét. A víz- hajtások árnyékoló hatásukkal (felfelé törő, függőleges habitus) és a különböző kórokozókra/kártevőkre (levéltetvek, vértetvek) való fogékonyságuk miatt káros növedékeknek tekinthetők. Minden méter vízhajtás- hosszúság nagyjából egy kilogramm gyümölcs érlelésének a lehetőségét vonja el a fáktól. A hajtásokat a vegetációs időszakban kell kézzel kitépni (azaz csonkmentesen), mielőtt az alapjuk elfásodna, megelőzve így az újabbak képződését. Metszőollóval nem lehet csonkmentesen eltávolítani ezeket, azaz újabb vízhajtások keletkezését okozhatjuk. ÉRTÉKES GYÓGYNÖVÉNYEINK Orvosi somkóró - Melilotus officinalis (L.) Pali Dr. Vinczeffy Imre professor emeritus A melegebb vidék magasra megnövő kétéves lágyszárú növénye. Hármasán összetett levelei finoman fbgazottak, szárcsomóin nagy pálhaleve- lek ülnek. Sárga, illatos virágai fürtben nyílnak, kumarin illatot árasztanak. Magjai anti- biotikus hatásúak. A levelek - enyhén nyugtató teával - fejfájást, emésztési zavarokat, izomgörcsöket kezelnek. Visszérgyul- ladást szüntetik, trombózisveszélyt csökkentik. Gyökérrendszerével mélyrétegű talajból vízzel és tápanyaggal látja el a növényt. Kimondottan talajjavításra alkalmas. Szárításkor erős kumarin illatot áraszt; gyomor- és bélgörcsök megszüntetésére a kumarin hatásos. Mérsékli a nyirokpangást; borogatóként antiszeptikus hatású. Orvosi somkóró (Fotó: Archív)
