Kelet Magyarország, 2009. május (66. évfolyam, 102-126. szám)
2009-05-08 / 107. szám
Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Az összeállítást támogatta a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma • Gyakornoki program teljesítésére adott lehetőségekről tárgyaltak a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumában áprilisban a különböző szervezetek képviselői. A gyakornoki program számos előnyt nyújt a gazdálkodó szervezetek számára, melynek keretében lehetőségük van költséghatékony, fiatal munkaerő foglalkoztatására a szakképzési hozzájárulás terhére, megismerhetik a frissen végzett munkaerőket, erősíthetik kapcsolatukat az egyetemi tudásbázissal és közvetlen visszacsatolási lehetőség adott a további évfolyamok képzési rendszeréhez. • „Egy Egészségnap" - április 15-én - melyet Az Oktatásért Közalapítvány pályázatán elnyert támogatással valósított meg a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának Veress Péter Kollégiuma. A szűrővizsgálatok mellett felhívták a figyelmet az egészségesebb étkezés fontosságára, a szép számú érdeklődő a zöldségek különleges elkészítésének változatait ízlelhette meg. • „Az EU működése és kihívásai egy bennfentes szemével" címmel tartott előadást a centrum hallgatóinak április 15-én Marján Attila, az Európai Bizottság tisztségviselője. PRQGRAMAIÁNLÓ • Május 13. Radisics Milán Magyar szürke című fotó- kiállítása; Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Aula Debrecen, Böszörményi út 138. • Május 14-15. MTA Gyepgazdálkodási Bizottság kihelyezett ülés; DE AMTC Karcagi Kutató Intézet. • Május 28. Országos Búzatanácskozás; Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Debrecen, Böszörményi út 138. Következő számunk... Következő négyoldalas összeállításunkat június 5-én veheti kezébe a kedves olvasó. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma 2009. évi kiemelt támogatója Öntözés felsőfokon ■ Az öntözéses gazdálkodás fokozott fejlesztése elemi érdekünk. Avar László A világ megművelt mező- gazdasági területének jelenleg mintegy hatodrészét öntözik, s azon terem meg az élelmiszer egyharmada. Magyar- ország elhelyezkedésénél fogva a mezőgazdasági termelésben az európai élvonalba tartozik. A talajok minősége, az évtizedek óta szűkösen használt kemikáliák, a termelt nyersanyagok élvezeti értéke, valamint az a tény, hogy számos növényfajnak (és kultúrfajtának) hazánk a legészakibb, vagy legdélibb elterjedési területe, egyaránt biológiai komparativ előnyként jelentkezik. E mellett az évszázados tradíció, a kialakult szellemi potenciál, valamint a központi elhelyezkedés (ideértve az új keleti piacok közelségét) szocioökonómiai okok miatt jelent versenyelőnyt. A kedvező adottságoknak köszönhetően az itt megtermelt gyümölcsök és zöldségek beltartalmi tulajdonságai szinte utolérhetetlenek. A mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar az ország meghatározó gaz-' dasági ágazata. Fejlesztése számunkra fontos. A Jedlik Ányos pályázatban részt vevő szervezetek vezetőinek egyikét Búvár Gézát, a KITE Zrt. vezérigazgatóját az öntözésfejlesztés lehetőségeiről és okairól kérdeztük. Magyarországon a mezőgazdaság részesedése 2006-ban a nemzetgazdasági GDP-ből 3,6 százalékot tett ki, a tágabban értelmezett agrárgazdaság (agrobiznisz) pedig 13 százalék volt. Az ágazat külkereskedelmi forgalmának jelentős a kiviteli többlete, az agrárium külkereskedelmi mérlege pozitív. Az agrárkivitel értéke 2008-ban megközelítette az 5 milliárd eurót, a behozatal értéke pedig alig több mint 2 milliárd eurót tett ki. A. L.: A klímaváltozást mindenki maga is érzi. Mekkora gond ez a gazdák számára? B. G.i Magyarországon a fel- melegedés mértéke önmagában még nem veszélyezteti a növény- termesztést. Sokkal problematikusabb azonban, hogy egyidejűleg fokozódnak a hőmérsékleti szélsőségek. A hőmérsékletemelkedés mellett sokkal kedvezőtlenebb hatású a csapadék nagyfokú visszaesése, mely - főként az ország középső és déli területein - évi átlagban mintegy 50 mm-t csökkent 100 év alatt, ami a növényi vízigényekhez mérten rendkívül nagy. Egyre inkább hosszabbodtak a csapadék nélküli időszakok és gyakoribbá váltak az aszályos évszakok. Az aszály, mint a legsúlyosabb vízhiány, gazdasági katasztrófát jelent a növénytermesztésben és kertészetben. A. L.: Mennyire vagyunk mi öntöző ország? B. G.: Nálunk az öntözésre jelenleg mintegy 250-300 ezer hektár alkalmas, ám e terület A világon megtermelt élelmiszerek egyharmada öntözött területeken terem (Fotó: Archív) csupán harmadát öntözik ténylegesen a gazdálkodók, azaz, mintegy 80-100 000 hektárt. Ezen felül mintegy 100 ezer hektár potenciálisan öntözhető (a feltételek adottak), a maradék mintegy 100 ezer hektáros kisrégiós öntözés- fejlesztések szükségesen (1-10 ezer hektáros öntöző fürtök). W ..................... Öntözés nélkül több növénykultúra termesztése válhat bizonytalanná Búvár Géza ...............................................ff Az öntözhető területek, a magyarországi 3,9 százalékkal szemben az EU-15 régi tagállamában a mezőgazdaságilag hasznosított területek 11 százalékát teszi ki. Magyarország az Unió 27 tagállama közül az öntözött terület nagyságát tekintve az utolsó előtti helyen áll. Pedig az öntözés jelenleg már a növénytermesztésben a technológiai folyamat része. A minőségorientált termelési szemlélet az öntözést a fajhoz, a fajtához, a fenofázishoz, de leginkább a termék piaci követelményeihez igazítja. A. L.: A termésbiztonság, a minőség és a piac együttes követelményei milyen hatást gyakorolnak a növénytermelésre? B. G.: A piac legfontosabb követelménye, hogy a termelő viszonylag nagy mennyiségű homogén árut tudjon előállítani és a szállítóképessége egyenletes legyen. Magyarország klimatikus viszonyai - szárazgazdálkodásban - igen számottevő termésingadozást okoznak. Az elmúlt 10 évet vizsgálva megállapítható, hogy átlagos 25-30 százalékos termésingadozás a kiszámíthatatlan csapadékellátottság következménye. A megtermelt árualap homogenitásának mindenekelőtt, a termésbiztonság legfontosabb termesztéstechnológiai eszköze az öntözés. Öntözés nélkül több növénykultúra termesztése válhat bizonytalanná, illetve tűnhet el a magyar termelői palettáról. A. L.: Milyen alapvető kérdéseket fogalmaztak meg, amelyekre válaszokat is várnak? B. G.: Az öntözés napjainkban nemcsak jövedelemjavító beavatkozás, hanem piaci versenyképességet szolgáló agrotechnikai eljárás. Az öntözés mértékét és időzítését nem az átlagos termelési szokásokhoz, hanem a pontos meteorológiai adatok és a talaj konkrét vízszolgáltató képességének ismeretében a növényfajtának a fenológiai fázisokhoz igazodó vízigénye alapján kell végrehajtani. Magyarországi öntözött területek nagyobbik hányadán a vegetáció első hónapjaiban viszonylag magas a talajvíz- szint (2-3 m-nél magasabban áll a talajvíz). Ez különösen öntözött körülmények között belvízveszélyeztetettséget jelent. Az öntözéstechnológiát tehát úgy kell alakítani, hogy a kijuttatott vizet a növény a vegetációja alatt elfogyassza és lehetőleg az öntözés ne növelje a talaj őszi vízkészletét. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, az Új Magyar Falu Program egyik kiemelkedő eleme az öntözéses gazdálkodás támogatása, amire 2013-ig megközelítőleg 35-40 milliárd forint fordítható. Ehhez hasonló fejlesztés az elmúlt évtizedekben nem történt. Most az öntözéses gazdálkodás lehet a magyar mezőgazdaság kitörési pontja. A követelmények teljesítése új termesztéstechnológiák fejlesztését, gyakorlati adaptációját feltételezi, amelyek használata nem nélkülözheti a termelési technológia színvonalával harmonizáló információs és kommunikációs technológiákat (öntözésvezérlés, monitoringrendszer). A. L.: Milyen tudományos és gyakorlati eredményekre számítanak a projektben? B. G.: A makroklimatikus vizsgálatok súlypontját az éghajlatváltozás kérdése képezi, különös tekintettel a csapadékcsökkenés tendenciájára. A mikroklimatikus kutatások legfontosabb eredményei várhatóan a következők lesznek: a növényállományon belüli sugárzási folyamatok meghatározása, a vízpotenciál változás törvényszerűségeinek leírása eltérő vízellátásnál, különböző tápanyagszinten. A kutatási program egyik legfontosabb célja az új öntözési eljárás módszertanának kidolgozása, az öntözési időpont és az öntözési norma hatásosabb és pontosabb meghatározása. A. L.: Mi kell ahhoz, hogy az eredmény ne csupán írott válasz maradjon? B, G,: A nehézségek kezelését, az EU-csatlakozásból származó feladatok megoldását jelentősen segíti az információs társadalom vívmányainak beépítése a farmmenedzsmentbe, az integrátori döntéshozatalba, valamint a vidék- és területfejlesztési szervezetek munkájába. A projekt Európában egyedülállóan kínál megoldást ezekre a feladatokra. A fejlesztés célja egy párhuzamosan működő, egymást feltételező és kiegészítő információs rendszer megalapozása, kiépítése és üzembe helyezése. A rendszert alkalmazó termelők részesei lesznek egy minősített növénytermesztési rendszernek, ami az előállított minősített termékek piacra jutási feltételeit javítja. A projekt újdonsága, hogy kiépül - a termelőkre alapozva - egy környezetkímélő és hatékony agrotechnikai beavatkozásokat megalapozó térinformatikai szaktanácsadási információs rendszer is. A. L.: Mibe kerül és mit hoz ez a kutatási projekt? B. G.: A kutatások befejezésével a gyakorlat számára közvetlenül hasznosítható technológiaajánlásokat, illetve szak- tanácsadási rendszert hozunk létre. Az eredmények közvetlenül mintegy 300 000, közvetve 1 500 000 hektáron hasznosulnak. A projekt a Jedlik Ányos pályázat Nemzeti Technológiai Program A-3-as alprogramjában szerepel. Résztvevői: a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, az MTA Talajtani Kutatóintézete (Budapest) és a Nádudvari KITE Zrt. A projekt teljes költsége meghaladja az 1 milliárd forintot, ebből a támogatási rész eléri a 600 millió forintot. Haszna, ágazati és nemzetgazdasági szinten felbecsülhetetlen! (
