Kelet-Magyarország, 2009. március (66. évfolyam, 51-76. szám)
2009-03-11 / 59. szám
2009. március 11., szerda KELET GAZDASÁG /11 • Audi-eredmény. Az Audi Hungária Motor Kft. 535 millió eurós adózás előtti nyereséget ért el tavaly - tájékoztatta a magyar újságírókat az Ingolstadtban tartott nemzetközi sajtótájékoztatót követő beszélgetésen Thomas Faustmann ügyvezető igazgató kedden. A győri vállalat vezetőjének ismertetése szerint 1,9 millió motor készült az Audi Hungáriánál, ezzel a győri vállalat a világ élvonalába tartozik a motorgyártás terén. 800 milliárdos csökkentés A forint erősödött Budapest (MTI) - Október óta a kabinet 800 milliárd forintos kiadásszűkítésről döntött, ez az összeg a GDP 3 százaléka - mondta Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Hozzátette: nem igaz az ellenzéki pártok azon állítása, hogy a kormány a válság hatására nem lépett meg elegendő kiadáscsökkentést. Keller László emlékeztetett: az ősszel benyújtott első költségvetési tervezetben a kormány 3 százalékos GDP-növekedéssel számolt, a második javaslatban már csak 1,2 százalékkal. A második változatban az elsőhöz képest már 183,1 milliárd forint volt a kiadáscsökkentés összességében közölte az államtitkár. Budapest (FH) - A Budapesti Értéktőzsde indexe kedd délelőtt meredek emelkedésbe kezdett, majd kisebb hullámzásokkal lefelé vette az irányt. A BUX a zárás előtt nagyot süllyedt, a napot a hétfői záróértéknél másfél százalékkal alacsonyabban, 9870,31 ponton fejezte be. A vezető papírok közül zárásra egyedül az OTP árfolyama lett nagyobb, 1,1 százalékkal az előző napihoz képest. A forint jelentősen erősödött öt óra körül. Az euróval szembeni árfolyama 304 volt, noha reggel 308 felett is jegyezték. A dollárral 238, a svájci frankkal 206 forinton kereskedtek késő délután. Megállapodásokat írtak alá a Déli Áramlatról Moszkva (MTI) - Gyurcsány Ferenc magyar és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő jelenlétében Moszkvában aláírták a Déli Áramlat gázvezeték Magyarországon áthaladó szakaszát megvalósító vállalat alapításáról szóló megállapodást és a pusztaföldvári gáztároló fejlesztéséről szóló megállapodást. Az előbbit Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója, valamint Erős János, a Magyar Fejlesztési Bank elnöke, az utóbbit Miller és Hernádi Zsolt, a MÓL Nyrt elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével. Gyurcsány Ferenc kijelentette: a vezetéket 2015. december 31-ig akarják üzembe helyezni. A tervezett vezetéken orosz földgázt szállítanának Európa déli országaiba, Ukrajnát megkerülve, a Fekete-tengeren és közép-európai országokon - köztük Magyar- országon -át. Széles sávon a többség Budapest (MTI) - A mobiltelefon-előfizetések száma 2008 IV. negyedévében 453 ezerrel nőtt, és 2008 végére meghaladta a 12,2 milliót - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH közlése szerint 2008-ban közel félmillióval gyarapodott az internetelőfizetések száma, aminek eredményeként az év végére átlépte a 2,3 milliót. Az internet-előfizetések kétharmada szélessávú technológiához kötődik: ez a szolgáltatási terület 2007 decembere óta 18 százalékkal bővült. A vezeték nélküli kategória még ennél is nagyobb mértékben, 56 százalékkal nőtt. Az összes előfizetés majdnem negyede mobilinternet. A kutatás-fejlesztésről és hazánk innovációs jövőképéről nyilatkozott a kormány tagja. Kolodzey Tamás tamas.kolodzey@inform.hu Miskolc (ÉKN) - A gazdasági-pénzügyi világválság kimondatta a politikusokkal, hogy az innováció a nemzetgazdaság fő forrásává vált, fejlesztések nélkül a vállalatok és a vállalkozások elveszítik versenyképességüket. Eljutottunk oda, hogy az úgynevezett F+K+I-t már stratégiai ágazatnak nevezzük. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Miniszter Úr! A Gazdaságkutató Intézet szerint Magyarországon 3,5 százalékos lesz a recesszió, a költségvetési elvonás minden szférát érint. A krízis maga alá „temeti” az ön által felügyelt területet is? Molnár Károly: Nagyon jó hírrel szolgálhatok: szerencsére nem! Sikerült meggyőznöm minisztertársaimat és a kormányfőt is arról, hogy a jövőnk érdekében most nem szabad egyetlen forinttal sem megkurtítani a fejlesztésre, a kutatásra és az innovációra fordítandó keretet. Nézetemet elfogadták, érveimmel egyetértettek. így a költség- vetésben ez az egyetlen fejezet, amelyet nem csupán érintetlenül hagytak, hanem egyenesen növelték erre a bizonyos F+K+I-re költhető összeget. Nem is kevéssel, 30 milliárd forinttal. Az idén, miniszteri hivatalom becslése szerint az állami és a vállalati szféra együttesen 290-300 milliárdot használhat fel. Ennek gyümölcsét néhány év múlva kóstolhatjuk meg új termékek és szolgáltatások formájában. ÉKN: Az ország azon- ___ ban még nem dicseked- jH hét! Mi ugyanis a nem- H zeti össztermék mindössze 1 százalékát költ- ■ jük kutatási és fejleszté- a si célokra, miközben az uniós átlag 3 százalék. Molnár Károly: Valóban így 1 van. Ezt még megtoldom néhány számmal: a GDP- «^1 bői például Japánban 4-5, Dél-Koreában és Finnországban 5-5 százalék jut erre a területre. Viszont látni kell, hogy Magyarország is helyes irányba mozdult, a tendencia bizakodásra ad okot. A politika megértette, hogy az F+K+I-re áldozni kell, a befektetést nem lehet elmulasztani. Egyszerűen nem kockáztathatjuk gyerekeink és unokáink jövőjét. ÉKN: Az ön által említett jövőhöz képzett szakemberek, kutatók, orvosok, mérnökök kellenek. Ami azt illeti, nem is panaszkodhatunk, a magasan kvalifikált magyar munkaerő világszerte keresett termék. De itthon nem látják a jövőt, Grafika: ÉKN ezért nagyon sokan külföldre mennek, ott boldogulnak. Meg tudják állítani a számunkra káros folyamatot? Molnár Károly: Ezt hívjuk agyelszívásnak. Ha szabad ezt a kifejezést dr. Molnár Károly (Fotó: Ádám János) használnom, gőzerővel dolgozunk azon, hogy kedvező fordulatot érjünk el. Tudósaink, a magyar viszonyokhoz képest jól fizetettek, én pedig, a kormány tagjaként abban segítek, hogy erkölcsi megbecsülésükre se legyen - lehessen! - panasz. Akik kimennek, mert az itthonitól vonzóbb körülmények között tevékenykedhetnek, azoknak ezt mondjuk: jó, vállaljatok munkát külhonban, de vegyétek fel a tudást, sajátítsátok el az új technológiákat, a műszaki-tudományos fejlesztéseket, orvosi eljárásokat, majd jöjjetek vissza, hozzátok haza, amit tanultatok. Ha vonzó állásajánlatokat kapnak, ha majd úgy érzik, hogy Magyarországon is boldogulhatnak, állítom, visszatérnek, vagy ki sem mennek. ÉKN: Projektekben, tervekben nincs hiány, jobbnál- jobb elképzeléseink, ötleteink vannak - de ezekből mi valósul meg? Molnár Károly: Remélem, hogy minél több megvalósul. Létrejött az F+K+I forrástérkép, amely egy dokumentumban tartalmazza az itthoni kutatásra és fejlesztésre felhasználható hazai és európai uniós támogatásokat. Aztán elindult a Nemzeti Kutatási-Fejlesztési Útiterv, amely a hazai kutatás infrastruktúrális felmérését célozza meg. Az elmúlt hetekben kérdőíveket kapott az ország összes egyeteme, akadémiai intézete és valamennyi, innovációban érdekelt vállalkozása. Az Országgyűlés előtt van az MTA-törvény módosítása, melynek elfogadása után hatékonyabbá válhat az Akadémia irányítása, javulhat a kutatói hálózat munkájának eredményessége, elmélyülhet a magyar és a külföldi gazdasági-társadalmi szereplőkkel kialakított viszonyunk. Szóval bárki láthatja, nem csupán beszélünk, teszünk is! Segítség vállalkozásoknak: 306 milliárd 200. Megkezdődtek az előkészületek az új 200 forintos érme verésére. Ebből mintegy 70 millió készül majd. (Fotó: mti) A válságkezelő terveket a helyi szereplőkkel dolgozzák ki - mondta Tukacs István. Eger (MTI) - A kormány 306 milliárd forint hazai és uniós pályázati forrást biztosít a vállalkozásoknak a munkahelyek megmentésére, a termelés fenntartására, profil-átalakításra — mondta a válságkezelésért felelős államtitkár, Tukacs István. Bértől a hitelig A munkahelymegtartó programok megvalósítására, elsősorban bértámogatás formájában 16 milliárd forintot használhattak fel a vállalkozások, az Országos Foglalkoztatási Közalapítványon, a munkaügyi központokon keresztül. Ugyanakkor az EU Társadalmi Megújulás Operatív Programjának segítségével 30 milliárd forint áll rendelkezésre, úgynevezett 4+1 programok megvalósítására. E szerint a pályázó cég egynegyedével csökkentheti a munkaidőt, ám a kieső időben akkreditált oktatást kell nyújtania munkatársainak - tette hozzá Tukacs István. Ugyancsak döntöttek egy 170 milliárd forint értékű forgóeszköz-hitelezési alap létrehozásáról is, hogy likvid tőkét biztosítsanak a termelés fenntartásához. A válságkezelő tervet a helyi közigazgatás és gazdaság szereplőivel együtt dolgozzák ki - szögezte le. „Felesleges ezermilliárdokat belemondani a levegőbe" ■ MGYOSZ-csúcs: további költségvetési kiigazítás és növekedésösztönzés szükséges. Budapest (MTI) - Az állami adósságspirál megállításához további költségvetési kiigazításra, a gazdaság növekedési ütemének fokozására, valamint hiteles gazdaságpolitikai vezetésre van szükség, amely mindezt hitelesen kommunikálja - vélekedtek egybehangzóan a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) által szervezett keddi, budapesti csúcstalálkozó előadói. Heim Péter, az AEGON Magyarország Befektetési Alapkezelő elnök-vezérigazgatója úgy vélte, a magyar gazdaságpolitikának jelenleg a kkv-szektor erősítésére és a hitelállomány szűkülésének megállítására kell elsősorban koncentrálnia. A foglalkoztatás növeléséhez meg kell nehezíteni a munkanélküli segélyhez való hozzájutást, ezzel párhuzamosan pedig vonzóbbá tenni a munkavállalást. Radikálisan meg kell nyirbálni a túlságosan kiterjedt ártámogatási rendszert, gázár-támogatásra például nincsenek keretek - fogalmazott. Célszerű lenne továbbá leállítani egyes állami vagy EU-s finanszírozású megaprojekteket, és azok forrásait a kkv-szektorba csoportosítani - tette hozzá. „Kivont kaszák” Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke hangsúlyozta: az egész fejlett világ a magyarországihoz hasonló adósságproblémával küzd. A válságban minden európai felzárkózási modell zsákutcává vált, kiderült ugyanis, hogy a világgazdasági nyitottság egy globális krízisben a kockázatok fő forrása. Vértes András társelőadói javaslatait azzal toldotta meg, hogy Magyarországnak egy gyors és hiteles eurócsatlakozási programra van szüksége, azonnali belépéssel az euró előszobájának tekintett ERM-II árfolyammechanizmusba. A GKI vezetője Simor András jegybankelnök kedd reggeli nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a létező legnagyobb állami kiadáscsökkentés szükséges, de „felesleges ezermilliárdokat belemondani a levegőbe, anélkül, hogy megmondanánk, mindez hogyan történjen.” Egy 2.000-2.500 milliárd forintos kiadáscsökkentés, hasonló mértékű adócsökkentés mellett a felső rétegeknek kedvezne, hiszen az adóbevétel jelentős részét a leggazdagabb rétegek fizetik be - emelte ki. Egy ilyen mértékű program azonnali végrehajtása „kivont kaszákat” eredményezne, és gazdaságilag is irracionális - vélekedett Vértes András. Heim Péter az MGYOSZ-csúcson (Fotó: MTI) a /"milliárd forint jut mun- *r Okahelymegtar tó programokra *1 *7 n milord forintot szán- I / Unak forgóeszköz-hitelezésre Qf| milliárd forint használha- «/ Utó fel profilátalakításra és térségi válságkezelésre
