Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-06 / 31. szám

2009. február 6., péntek FOGLALKOZTATÁS /5 Út az információhoz... Budapest (ÉKN) - Telefonos ügyfélszolgá­lattal segít a Foglalkoztatási és Szociális Hiva­tal. Az ügyfélszolgálat munkatársai széles körű információnyújtással segítik az önkormányza­tok és kirendeltségek ügyintézőit az „Út a mun­kához” programban meghatározott egyes szo­ciális ellátások változásaival, valamint a mun­kához jutást segítő közfoglalkoztatás szervezé­sével kapcsolatban. Az érdeklődők munkana­pokon reggel fél nyolc és este fél hat között kereshetik telefonon az ügyfélszolgálat munka­társait, emellett e-mailben is elküldhetik kér­déseiket. A bővebb információnyújtás és a haté­konyabb ügyintézés érdekében a Foglalkoztatá­si és Szociális Hivatalban telefonos ügyfélszol­gálat (call-center) kezdi meg működését, amely munkanapokon 7.30 és 17.30 óra között érhető el. A call-center januártól június végéig műkö­dik. Az ügyfélszolgálat munkatársai telefonon és e-mailben tájékoztatják az érdeklődő ügyfe­leket, valamint szakmai tanácsadást nyújtanak a rendszeres szociális segélyre jogosultakkal foglalkozó önkormányzati és munkaügyi kiren­deltségek ügyintézőinek. ÉKN-INTERJÚ: Gúr Nándorral, a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottság elnökével Út a munkához, vissza a munkába ÉKN: Hány embert érinthet ez az Út a munká­hoz című mozgalom Borsodban, illetve Miskolcon? Gúr Nándor; Vélemé­nyem szerint 20-30 ezer embert érint ez a mozgalom. Nyilván vannak és lesznek olyanok, akik ma segélye­zettek, vagy Gúr Nándor (Fotó: ÉM) ■ „Mindenki, aki mun­kavégzési képességgel bír, az bírjon hajlandó­sággal is..." Paulovits Ágoston agoston.paulovics@inform.hu Miskolc (ÉKN) - A mun­kanélküliség manapság egyre több embert érint. Igaz, hogy ez viszonyított, hiszen volt olyan időszak, amikor többen voltak munka nélkül. Éppen ezért indult az Út a munkához című mozgalom, amely mindenkinek lehetőséget biztosít, aki akar és tud tenni valamit saját maga és a társadalom érdekében. Bor­sodban és Miskolcon ez külö­nösen fontos, hiszen az utóbbi évek eseményei erre elég élesen rámutattak. Beszélgetésünket nem is folytathatnánk le mással, mint Gúr Nándor országgyűlé­si képviselővel, a Parlament Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának elnökével. ÉKN: A munkanélküli­ség kulcsmondattá vált az elmúlt hónapokban... Gúr Nándor: Ez mindig viszo­nyítás kérdése. Az elmúlt húsz esztendő során azt kell látni, hogy magas az álláskeresők szá­ma Borsod megyében, de pél­daként említem 1993-at, amikor 70 ezer felett volt a munkanél­küliek száma a megyében. Ez azt jelenti, hogy akkor 10 ezer­rel több volt, mint jelen idő­szakban. A kijelentések tekin­tetében tehát hogy úgy mond­jam, mérsékeltnek kell lenni. A kinyilatkoztatások kapcsán ami az elmúlt napokban elhang­zott, megmozgatta a várost és a különféle szervezeteket. Ez arról szólt, hogy milyen helyzet van a városban, mennyire van rend, a bűncselekmények gyanúsított­jai kikből tevődnek össze, ezt el lehet fogadni. Akkor is, ha szó esett arról, hogy bizonyos bűn­cselekménytípusokat kik követ­nek el. A rendőrkapitány arról beszélt, hogy a megelőzés kap­csán hogy lehet ezt csökkente­ni. Miként lehet elkerülni azt a helyzetet, hogy az ember áldo­zattá váljon. Én azt gondolom, hogy ez figyelemfelkeltő. Ezért álltunk mellé, hogy ebben a városban, ebben a megyében igenis fontos a rend fenntartá­sa, a mindennapjait munkával töltő emberek nyugodtan élje­nek és dolgozzanak. ÉKN: Ez szorosan kapcsoló­dik az Út a munkához - nyu­godtan mondhatom - moz­galomhoz. Gúr Nándor: Mindenki, aki munkavégzési képességgel bír, bírjon hajlandósággal is. Tehát a leghátrányosabb helyzetben lévő embereknél olyan helyze­tet kell teremteni, amely segít is és motivál is. Azok az emberek, akik kirekesztődtek a munka­erőpiacról, azok ha munkavég­zési képességgel bírnak, akkor a munka világába visszatalálhas­sanak az önkormányzatok segít­ségével. Ezeket minden eszköz­zel segíteni kell, mert csak így juthatnak vissza a munka vilá­gába. Aki készséggel kevésbé rendelkezik, azokat motiválni kell, olyan helyzetet kell terem­teni, hogy érezze ez az ember és a társadalom is, hogy van dolga ebben a világban. Nem engedhető meg, hogy azok szá­mára, akik produktumot képe­sek termelni, csak haszonélve­zői legyenek mások munkájá­nak. Az a felelősség és az a kény­szer a politika számára is, hogy segítse ezeknek az embereknek a visszajutását a munka vilá­gába, az ő felelősségük pedig abban van, hogy ha a lehető­ség adott, akkor ebben szerepet vállaljanak. Tehát olyan társa­dalmi kérdésről van szó ebben a programban, amely évtizedek óta várat magára. Ebben min­denkinek részt kell vállalni. egyéb más úton jövedelemhez jutnak. Ők nagy valószínűség­gel nem fogják feladni az egyéb utakon szerzett jövedelmüket. Viszont nem tudják elvállal­ni a munkalehetőséget. De ide tartoznak az egészségkároso­dottak vagy az 55 éves kor felet­tiek, különösen olyan kicsiny településen, ahol gyermeket kell nevelni, ott nem tudnak mun­kát találni. Az ilyen települé­seken nincs gyermekellátási rendszer, tehát nekik kell gon­doskodni a gyermekekről. A többség azonban - ma a rend­szeresen szociális segélyben részesülőknek, akik országos szinten a 240 ezret is megha­ladják, megyénkben pedig 20-30 ezer, mint korábban említettem, azok - a felajánlott munkahe­lyet elfogadja. ÉKN: Van-e valamilyen kizá­ró tényező az Út a munká­hoz mozgalomhoz? Gúr Nándor: Nincs kizáró tényező. Az a célja a mozga­lomnak, hogy tegyen mindenki valamit hozzá a társadalom fej­lődéséhez. Aki a rendszeres szo­ciális körben benne van, azok számára is nyitott a lehetőség. Viszont van három olyan kate­gória, akik nincsenek kizárva, de élhetnek a lehetőséggel. Ez az egészségkárosodott, aki 55 év korhatár felett van, vagy aki gyermeket nevel és nincs más lehetősége az adott környezet­ben. Ők mentességet kaphatnak, de ők sem kizártak. De ha ők valamilyen megoldást találnak, természetesen részt vehetnek a mozgalomban. Forrásoldalról biztosított ez a téma, nagyjából a segélyezés és az Út a munká­hoz mozgalomhoz finanszírozás­ra 100 milliárd forint van, ez lényegesen meghaladja azt, ami korábban volt. KILÉT kmf/ppe/r szon.hu •Az Út a munkához. (PDF, 126 kB) „LÉPI EGYET ELŐRE...” Alacsony végzettségűeknek adtak szakmát a kezükbe... ■ Valamennyi tanuló sike­res szakácsvizsgát tett a KISOSZ által meghirdetett tanfolyamon. Miskolc (ÉKN) - A „Lépj egyet előre” program keretében Borsod- Abaúj-Zemplén megyében is számos képzést indítottak, köztük sok olyat, amely az alacsony végzettségűeknek adott szakmai képesítést. A KISOSZ megyei szervezete ez alkalommal szakács képzést hirdetett, s vala­mennyi tanulójuk sikeres vizsgát tett. Közülük kérdeztünk hármat a tapasztalataikról. „Én főzni szeretek...” „Ugyanaz vagyok, mint előtte, de van egy szakmám” - így fogalma­zott Kótai Sándorné, aki harminc éve dolgozik, jelenleg a miskolci Bársony János Általános Iskolának a konyháján, s bár nem kérte az intézmény vezetése, hogy végezzen el bármilyen tanfolyamot is, saját elhatározásából döntött úgy, hogy beiratkozik a képzésre.- Előtte csak 8 általánosom volt, s bizony az is régen volt már, ami­kor abbahagytam a tanulást, de az első órák után azonnal belelendül­tem. Igaz, menet közben többször elbizonytalanodtam, volt, hogy úgy gondoltam, feladom, de maximáli­san segítőkészek voltak a tanárok, így átlendültem a nehézségeken - árulja el.- Hogy mi volt a legnehezebb? A matematika. Mint mondja, nap mint nap veszekedtek a párjával, mert nagyon nehéz volt a tananyag, egyetemi végzettségű ismerőse sem tudott neki segíteni. Mindez felőröl­te az idegeiket, de a tanárokra min­dig számíthatott, amit nem értett, többször is elmagyarázták neki, így végül sikeresen megbirkózott az elméleti tantárgyakkal is.- Hogy mit kaptam ettől a tan­folyamtól? Ugyanaz vagyok, mint előtte, de immár van egy szakmám. Ötvenéves lettem, és tudom, hogy hamarabb kéllett volna ezt a döntést meghozni, hamarabb kellett volna elkezdeni tanulni, de így alakult. És nem bántam meg, hogy bele­vágtam, csak hálás szívvel gondo­lok a tanárokra és a többiekre is - magyarázta. Arra a kérdésre, hogy elvégezne-e más tanfolyamot, így válaszolt: fel­merült ugyan bennem a gondolat, de én főzni szeretek, minek végez­zek más tanfolyamot? „Az utolsó lehetőségem volt” Veres Andrei Zoltánná éppen állást keresett, amikor elment a KISOSZ-hoz, ahol mondták neki, hogy szeptemberben indul egy sza­kácsképzés. Nem gondolkodott soká­ig, beiratkozott.- Korábban az Aba utcai óvodában dolgoztam (Miskolcon) a konyhán, de megszűnt a konyha, így mun­ka nélkül maradtam. Mivel csak 8 általánosom volt, így muszáj volt valamit kezdeni annak érdekében, hogy elhelyezkedhessek - magya­rázta Erika. Mint mondja, nagyon tetszett neki a képzés, érdekesek voltak az elő­adások és sok mindent tanult.- Szívesen jártam az órákra, nehéznek nehéz volt, de örömmel tanultam. A fiam is segített, de a tanároktól is nagyon sok segítsé­get kaptam, ami elkölt, hiszen 46 éves vagyok, és vissza kellett zök­keni a tanulásba, de megérte! A tanfolyam elvégzése után sikerült rögtön elhelyezkednem, a miskol­ci Bársony János Általános Isko­lában. Nem szakácsként, mert itt van szakács, de mindenképpen jó, hogy megszereztem ezt a végzettsé­get, ezzel szerintem sok helyen talá­lok munkát, ha bármi történne az iskolában, de reméljük, nem zárják be itt is a konyhát - jegyezte meg bizakodva Veres Andrei Zoltánné.- Előtte majdnem fél évig voltam munka nélkül, már támogatást sem kaptam, csak alkalmi munkákat végeztem kiskönyvvel. Gyakorlati­lag ez volt az utolsó lehetőségem ahhoz, hogy újra munkába állhas­sak - mondta Erika. Ez egy stabil szakma... Szűcs Tamás Attila régebben dol­gozott, de már jó ideje munkanélkü­li volt. Egy barátja szólt neki a kép­zésről, s bár ő végül nem ment el a tanfolyamra, Szűcs Tamás Attila jelentkezett és elvégezte.- Soha nem gondoltam rá koráb­ban, hogy szakács legyek, így azt sem mondhatom, hogy szerettem volna ilyen képzésen részt venni. Ez csak adódott, de nem bántam meg - mondta Tamás, aki máshol volt gya­korlaton, mint a többiek, és így más rálátása is volt a dolgokra. - Azt szűrtem le, hogy ez egy olyan szak­ma, amit nem lehet gyorsan megta­nulni. Ennek ellenére rengeteg hasz­nos információt kaptam. Hogy sikerült-e elhelyezkednie? Beszélgetésünk idején (néhány hét­tel ezelőtt) még nem sok sikerélmé­nye volt, volt egy pár próbanapon, de mint mondta, szüksége lenne még további képzésre és gyakorlatra, mert a legtöbb munkahelyen nem nézik jó szemmel, hogy gyakorlat nélkül megy oda az ember. Éppen ezért úgy döntött, megpróbál kül­földön elhelyezkedni. Igaz, hogy ott a ranglétra legalsó fokáról kell kez­deni a munkát, de ahogy gyakorla­tot szerez, úgy van lehetőség elő­rébb lépésre, s ez legalább bizonyos perspektívát jelent - magyarázza. - A családomnak egyébként tetszett az ötlet, hogy elvégzem a szakács- tanfolyamot. Én pedig azért vág­tam bele, mert úgy gondolom, ez egy elég stabil szakma, itt nem vál­toznak folyamatosan az ismeretek. Bár mindig lehet fejlődni, újabb és újabb ételek elkészítését megtanul­ni, vagy épp kitalálni, de egy tapasz­talt, jó séf könnyen találhat magá­nak munkát. Veres Andrei Zoltánné (Fotó: ékn) KELET-Az önkormányzatok jegyzői által megállapítható, aktív korú nem foglalkoztatottak részére szociális rászorultság alapján nyújtott pénzbeli támogatások változásairól (a 2008. december 31-ig. megállapítható rendszeres szociá­lis segélyt két ellátás váltja fel: a rendelkezésre állási támo- qatás és az új rendszeres szociális segély). ___________- Az önkormányzatok jegyzői által megállapítható rendel­kezésre állási támogatás igénybe vételének feltételeiről, a jogosultak köréről, illetve kötelezettségeiről. _________- 35 év alatti, alapfokú iskolai végzettséggel/szakképzett­séggel nem rendelkező álláskeresők képzésben való rész- vételének feltételeiről, támogatásáról. ______________- A rendelkezésre állási támogatásban részesülő állás­keresők részére az álláskeresési megállapodásban vállalt együttműködési kötelezettség teljesítéséről, megszegésé- nek következményeiről. ________________________- Az átmeneti időszakra (2009. január 1-től 2009. március 31-ig) érvényes rendelkezésekről, amelyek a 2008. decem­ber 31. előtt megállapított rendszeres szociális segély felül- vizsgálatára vonatkoznak. _______________________- Az önkormányzatok által készített közfoglalkoztatási terv tartalmáról. _______________-A közfoqlalkoztatás formáiról. ________________- Az önkormányzatok jegyzői által megállapítható rend­szeres szociális segély igénybe vételének feltételeiről, a jogosultak köréről, illetve kötelezettségeiről. _________- A munkaviszony létesítése esetén kérelmezhető, egy összegben kifizetésre kerülő álláskeresési járadékról.- A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékkedvezmények­ről._________________________________________- A fokozott munkaügyi ellenőrzésről. _ a program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents