Kelet-Magyarország, 2009. február (66. évfolyam, 27-50. szám)

2009-02-21 / 44. szám

2009. február 21., szombat KELET FOGLALKOZTATÁS /9 A START PLUSZ KÁRTYÁRÓL- E programhoz kapcsolódó kedvezményekre azok a munkáltatók jogosultak, akik gyedről, gyesről, gyer­meknevelési támogatásról (gyet), valamint ápolási díj­ról visszatérő személyeket alkalmaznak az ellátás meg­szűnését követő egy éven belül. Tekintettel arra, hogy január elsejétől a gyerek egyéves kora után teljes mun­kaidőben lehet dolgozni a gyes folyósítása mellett, a tervezet a gyermekgondozási segély mellett dolgozó- kat is a kedvezményezettek köré sorolja. __________- A járulékfizetéshez kapcsolódó könnyítés azonban e feltételek mellett is csak akkor vehető igénybe, ha az ellátások folyósításának ideje alatt az érintett munka- viszonya megszűnt, nincs, vagy a gyes folyósítása előtt sem volt munkaviszonya. Ezt a kedvezményt vehetik igénybe azok a munkáltatók is, akik tartósan álláskere­ső személyeket foglalkoztatnak. Ilyennek tekinthető, aki az utóbbi 16 hónap során 12 hónapig, pályakezdő ese­tén pedig az utóbbi 8 hónap során 6 hónapig a mun- kaüqyi központ regisztrációjában szerepel.- A kedvezmény az APEH által kiállított, kétéves érvé­nyességű Start Plusz kártya alapján jár. A családtámoga­tási ellátások, illetve az ápolási díj lejártához kapcsoló­dó kártya ismételten igényelhető, egy személy azonban egyidejűleg csak egy jogcímen kerülhet a programba. A gyes melletti munkavégzők ugyanakkor a gyes lejá­rat után már nem jogosultak újabb kártyára. A mun­kanélküliek viszont annyiszor jogosultak ismételten a START PLUSZ kártya kiváltására, ahányszor tartósan álláskeresőnek minősülnek. ___________- A munkáltatót az első évben 17 százalék kedvezmény illeti meg, Így a dolgozó bruttó keresetének 15 százalé­kát köteles csak havonta járulékként befizetni. A máso­dik évben a kedvezmény 7 százalékra csökken, így 25 százalék járulékot kell a kereset után teljesíteni. _____- A törvénytervezet miniszteri előterjesztése szerint a program működése a következőképpen foglalható össze: a munkába lépés napját megelőzően kell az adó­hatóságnál a kártya iránti kérelmet előterjeszteni. Az APEH ezt követően a kártya elkészültéig igazolást állít ki az érintett részére. Ezzel az igazolással is megköthe­tő a munkaszerződés és a dolgozó munkába lépésre. A Start Plusz kártyát a kiállítását követően le kell adni a munkáltatónál. Újabb milliárdokkal a munkanélküliség ellen Budapest (ÉKN) - „A hátrányos helyze­tű és az alacsony iskolai végzettségű munka- vállalók munkaerőpiaci elhelyezkedését segí­tő Start plusz és Start extra kár­tyák révén tavaly július és idén június között összesen tízezer- hatszáz ember vállalt munkát - közölte Simon Gábor, a Szoci­ális és Munkaügyi Minisztéri­um államtitkára. A miniszté­rium várakozásai szerint 2008 végéig mintegy tizennyolcezer embernek sike­rül munkát találnia a programok segítségé­vel. Magyarországon száznegyvenezerre tehe­tő azoknak a munkanélkülieknek a száma, akik jogosultak volnának a Start extra kár­tya kiváltására, és mintegy száznegyvenötezer embernek lenne lehetősége Start plusz kártya igénylésére” - emelte ki az államtitkár. „Az első évben a két program keretében hoz­závetőleg egymilliárd forintot költöttünk járu­lékokra és további 15,7 milliárd forint áll ren­delkezésre az idei év végéig kiváltott kártyák­kal kapcsolatos költségek fedezésére” - közöl­te Szentirmai Judit, a szociális tárca titkárság- vezetője. „Azért fontosak a hátrányos helyzetű mun­kavállalók elhelyezkedését segítő programok, mert Magyarországon nem keresettek a kép­zetlen, csupán alapfokú oktatásban részesített emberek. Amíg a munkanélküliségi ráta a tel­jes népességre vetítve 7,4 százalék, az alacsony iskolai végzettségűek esetében ez az arány 17,5 százalék - hangsúlyozta Simon Gábor. - 2009-ben a Start-program keretében új típusú kedvezmények igénybevételét is lehetővé tesz- szük: beindítjuk a Start régió kártyát, amely a leghátrányosabb helyzetű térségek munkavál­lalóit fogja segíteni...” KI IGÉNYELHET KÁRTYÁT?- Az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpont­ját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte __________________________________- Az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig állás­keresőként volt nyilvántartva és életkorra való tekin­tet nélkül legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel ren­delkezne____________________________________- A rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláske­reső, akit az igénylés időpontjában az állami foglalkoz­tatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezés- re állási támogatásban részesül. _________________- A támogatás a program alanyainak személyéhez kötő­dő, két éves időtartamú, alanyi jogon járó járulékked­vezmény, amely azt a munkáltatót illeti meg, aki a jogo­sult személyt foglalkoztatja. A program megvalósulását az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány a Munkaerő-piaci Alapból támogatja Simon Gábor Start: sokan nem ismerik... ■ A Start-program az Európai Szociális Alap finanszírozásával való­sult meg. Miskolc, Edelény (ÉKN - KT) - A projektet az Uj Magyar- ország Fejlesztési Terv Társa­dalmi Megújulás Operatív Prog­ramja keretében az Európai Unió támogatja. Célja a munkál­tatók ösztönzése a munkaerő­piaci szempontból hátrányos helyzetűek foglalkoztatására. Budai Sándor, az Észak-magyar­országi Regionális Munkaügyi Központ Edelényi Kirendeltsé­gének vezetője (aki a napokban előadáson ismertette program részleteit) elmondta: érintettek a pályakezdők, a nők, az ala­csony iskolai végzettségűek, az idősebbek, a tartós munkanél­küliek és a hátrányos helyzetű településen élők. Három kártya- A kedvezmények igénybe­vételére a munkavállaló által a területileg illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hiva­talban kiváltott Start kártyá­val van lehetőség - közölte a kirendeltségvezető. - Fon­tos tudnivaló azonban, hogy a kártya igénylésének meg kell ff ........•............................. A munkálta­tókat két évig különböző mér­tékű járulékked­vezmény illeti meg. Budai Sándor előznie a foglalkoztatási jogvi­szony kezdő napját, érvényessé­ge pedig a kiállítás dátumától számítva két esztendő. A jelentkezők három kár­tyát válthatnak ki. Ezek: Start, Start plusz és Start extra. A Start pályakezdő fiatalok elhelyezkedé­sét segíti: olyanokat, akik tanul­mányaik befejezését követően először létesítenek foglalkozta­Mezögazdasági vállalkozók is jelentkezhetnek (Fotó: ÉKN-archív) tási, vagy ösztöndíjas foglalkoz­tatásijogviszonyt. A Start plusz célja, hogy segítséget nyújtson a munkaerő-piacra visszatérőknek, a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló csa­ládtagoknak - annak érdekében, hogy a gyermekgondozási és az ápolási ellátást követően munkát vállalhassanak, az ellátás folyó­sítása mellett dolgozhassanak. A Start extra kártyával pedig a tar­tósan álláskeresők, az 50 év felet­tiek, a legfeljebb alapfokú isko­lai végzettséggel rendelkezők, valamint a rendelkezésre állá­si támogatásra jogosult álláske­resők tudnak könnyebben mun­kát találni. Járulékkedvezmények- A Start kártyával rendel­kezők foglalkoztatása esetén a munkáltatókat két évig külön­böző mértékű járulékkedvez­mény illeti meg - folytatta Budai Sándor. - Mindhárom kártya esetében mentesülnek a teljes időtartam alatt a téte­les egészségügyi hozzájárulás fizetése alól. Ezen túlmenően a bruttó keresetek után fize­tendő közterhek mértékében is jelentős kedvezményeket érvé­nyesíthetnek. Az extra kártyával további kedvezményeket lehet elérni, amennyiben a rendelkezésre állási támogatásban részesülő álláskereső lakóhelye a legked­vezőtlenebb helyzetű kistérség­ben található és a foglalkoztató a dolgozó felvételével statiszti­kai állományi létszámát növe­li - és ezt három évig meg is tartja! Ebben az esetben a ked­vezmények három évigélnek és ezalatt a munkáltató mentesül a társadalombiztosítási járulé­kok, a munkaadói járulék és a tételes egészségügyi hozzájáru­lás megfizetése alól. IIIIH kmtippekszon.hu •A Start programokról részletesen (PDF, 110 kB) Tizenegyezren igényelték már A Start program 2005-ös elindulása óta az Észak­magyarországi régióban csaknem tizenegyezren igé­nyeltek kártyát és próbál­tak meg a különböző kedvez­ményekkel munkaviszonyt létesíteni. Sok esetben a munka- nélküliek, az álláskeresők a különböző támogatási for­mákhoz kapcsolódva vették igénybe a program nyújtot­ta további kedvezményeket. Azt tapasztalták, hogy a tér­ség foglalkoztatói nem, vagy csak részben ismerik a Star­tot, ennek következtében a munkavállalók próbálják kedvezőbbé tenni esélye­iket az állásinterjúk során. Gyakran előfordult, hogy a munkáltatók a munkavál­lalóktól értesültek a kártya nyújtotta kedvezményekről. Az edelényi kistérségben is kevés munkavállaló váltot­ta ki a kártyát, akik pedig igényelték, azok elsősorban pályakezdők voltak. Az egyetemista fiatalok a mesterképzésre szavaznak ■ A bolognai képzéssel kapcsolatban még mindig nagyon sok a bizonytalanság. Budapest (ÉKN - SzB) - A munkaadók tartanak az új rend­szerben végzett pályakezdők­től, mert nem ismerik a kép­zés nyújtotta tudás mélységét, alkalmazhatóságát. A hallga­tók pedig hiába tudnák elmon­dani, mire képesek, egyéni­leg nincs esélyük változtatni a velük kapcsolatos előítélete­ken. Pedig a diákok sokat tesz­nek felkészültségük növeléséért, és már az alapképzés (BSc/BA) során tervezik a továbbtanulást a mesterképzésben (MSc/MA), hogy ezzel is javítsák munka­erő-piaci esélyeiket. Gyakorlati tudás A különválasztott képzések­ről sokan sokféleképpen gon­dolkodnak. A hazai cégek álta­lában túl elméletinek tartják a I ANDRÁS MONDJA- A 22 éves András, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem hall­gatója, elmondta, hogy amió­ta bekerült az egyetemre, min­dent magának intéz, mindennek ő jár utána, így a mesterképzés­re történő bejutás feltételeinek is. „Ez önálló munka. De szerin­tem, ha valaki komolyan gondol­ja a továbbtanulást, ez a termé­szetes!" felsőfokú oktatást, ezért a gya­korlattal rendelkező diplomá­sokat keresik. A pályakezdők­nek tehát elemi érdekük minél hamarabb bejutni a munka­erőpiacra, viszont a munka­adók szkeptikusak a BSc/BA végzettségű friss diplomások­kal szemben. A munkanélküliség elkerü­lésének egyik legjobb módsze­re pedig a mesterképzés, mert a gyakorlati tudást gyakornok programok keretében is lehet növelni, míg az elméleti felké­szültséghez szükséges a tovább­képzés. Egyéni célkitűzések A hallgatók tehát már fiata­lon olyan célkitűzésekkel indul­nak neki a felsőoktatásnak, hogy megszerezzék a szüksé­ges szakmai kompetenciákat, illetve olyan kapcsolati tőkére tegyenek szert, amely növeli a mielőbbi elhelyezkedés esélye­it. Ez pedig megegyezik a mes­terképzés céljaival. Az Educatio Kht. munkatár­sai által kidolgozott Diplomás Pályakövető Rendszer a felső- oktatás szereplői és a munka­adók közötti információáram­lás erősítésével nyomon követ­hetővé tenné, hogy melyek az aktuális munkaerő-piaci igé­nyek, milyen gyakorlati tudás­ra és kompetenciára van igazán kereslet. Ezúltal a DPR objektív útmutatást nyújtana a diploma értékeiről a diákoknak és szü­leiknek egyaránt. Kitörési lehetőség . A munkanélküliség elkerü­lésének egyik legjobb móclszere pedig az egyetemi mester- képzés. (Fotó: ÉKN-archív) HALLGATÓI VÉLEMÉNYEK- Ha a hallgató a mesterképzést tűzi ki célul, már az alapképzés során ten­nie kell érte: „Ahhoz, hogy bejuss a mesterképzésre, rengeteget kell tanul­nod, versengened a társaiddal, maximalistának lenned, mert kellenek a jó jegyek, ha komolyan gondolod. Ilyen szempontból jó dolog a képzés felosz­tása." - osztja meg tapasztalatait a 23 éves, bölcsész szakos Péter, az Eöt- vös Lóránd Tudományegyetem hallgatója.__________________________- A 18 éves Gabriella, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egye­tem (BME) hallgatója, gyakorlatiasan közelít a kérdéshez: „A BSc egy alap- műveltség, olyan alapképzettséget ad nekem, ami elengedhetetlen a mun­kavégzés során. Ezekre a tanulmányokra alapozva tudok fejlődni, illetve a karrierem kiépítésében szükségszerű. A későbbiekben gazdasági és pénz­ügyi területen szeretnék elhelyezkedni. Ehhez bizonyos állásoknál elég az alapképzés is, de egy szint felett, ahol én is szeretnék elhelyezkedni, ahhoz a későbbiekben elengedhetetlen a mesterképzés." ___________________-A 20 éves Zsuzsanna (BME) szerint az alapképzés a munkaadók szemszögé­ből nem sokat ér: „Úgy gondolom, a munkaerőpiac telítettsége miatt állan­dóan fejleszteni kell a megszerezett tudást, sőt, több lábon kell állni. Ezért terveim között szerepel, hogy jelentkezzem mesterképzésre is."_________-A 23 éves Zsófi a karrier lehetőségét látja a mesterképzésben: „Számomra az a legvonzóbb a mesterképzésben, hogy sok új embert ismerhetek meg, akik között nagy számban vannak idősebb, már kialakult kapcsolatrend­szerrel bíró hallgatók is. Az a lehetőség, hogy velük járhatok egy csoport­ba, növeli az elhelyezkedésem esélyeit is."

Next

/
Thumbnails
Contents