Kelet-Magyarország, 2009. január (66. évfolyam, 1-26. szám)

2009-01-12 / 9. szám

2009. január 12., hétfő RÖVIDEN • Semmis a szerződés. Lapzártánk előtt néhány perccel érkezett a hír, miszerint Oroszország semmisnek tekinti a gázszál­lítás ellenőrzéséről szóló, európai közvetí­téssel létrejött szerződést az ukrán változ­tatások miatt. Tüzszünetszerű szerződés Szántó István istvan.szanto@inform.hu Sebtiben, mindenki mindent aláírt, meg­ígért, mert amikor didergünk, nincs kedvünk a vitatkozáshoz, az alkudozáshoz. Eljött az idejé, hogy egységes nemzeti, uniós számve­tést készítsünk az elmúlt napok történéseiró'l. Tudomásul kell vennünk, föl kell számolni az egyoldalú energiafüggőségünket, meg kell találni az orosz-ukrán kooprodukciós gáz­szolgáltatás alternatíváját. Közben egy ötös alát is beírhatunk a mos­tanában sokat csepült kormánynak. Igyekez­tek nem pánikot kelteni, miközben éssze­rű intézkedésekkel mérsékelték a gázfo­gyasztást. Külön piros pont a hazai gáztáro­zók kiépítéséért. Szomszédainkkal szemben kevésbé kellett aggódnunk a gáztalan gázos napokban. S ne feledkezzünk meg arról sem: a leg­újabb orosz-ukrán szerződés nem több egy törékeny tú'zszüneti megállapodásnál (lásd az esti bejelentést: Medvegyev nem akarja alá­írni). Putyin jelentette ki, egyetlen köbmé­ter tranzitgáz eltűnésének is következményei lesznek. Partnere Tyimosenko fázósabb, mint az ukrán elnök, mert jóváhagyása nélkül írta alá az új megállapodást. Hozzáértők szerint ez a didergő Európa sürgetésére ácsolt szer­ződés sok meglepetést rejt. Ki bánja, csak ne a mínuszos januárra. KELET MINDENFELŐL /2 Megállapodás: mindenki aláírta ■ Három napra lehet szükség, hogy meg­érkezzen az EU-ba az orosz gáz. Brüsszel (MTI) Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke vasárnap haj­nalban nyilatkozatban üdvözöl­te, hogy immár írásbeli megál­lapodás született Oroszország­gal és Ukrajnával arról, miként kísérjék figyelemmel az Euró­pai Unióba irányuló gázszállí­tást, és egyben követelte a szál­lítás azonnali felújítását. ff A megállapo­dás létrejötte az EU cseh elnöksé­ge és az Európai Bizottság inten­zív erőfeszítései­nek tudható be. Jósé Manuel Barroso ....................................ff Andris Piebalgs, az EU ener­giaügyi biztosa ehhez hozzátet­te, hogy az unió által a hely­színre küldött megfigyelő cso­port azonnal megkezdi a mun­kát, amint erre lehetősége nyí­lik, vagyis amint a megfigyelők­nek lesz mit megfigyelniük. Külön köszönet Barroso nyilatkozata utalt arra, hogy a megállapodás lét­rejötte az EU cseh elnöksége és az Európai Bizottság intenzív erőfeszítéseinek tudható be. A bizottsági elnök külön köszöne­tét mondott Mirek Topolánek kmtippek.szon.hu • Gázkorlátozás, szabályok (PDF, 36 kB) Tárolói földgázkészlet Magyarországon (ezer köbméterben) (január; 2 414 «1 (jinufr) L? 4«3 3C2 (január) 2 869 935 Ä [2 695 337 Grafika: ÉKN, forrás: Magyar Energia Hivatal cseh kormányfőnek, aki Kijev és Moszkva között ingázva hoz­ta tető alá a megállapodást. „Most már arra van szükség, hogy azonnal meginduljon a gáz az EU-ba. Sok EU-polgárt fenyegetió az a veszély, hogy gáz nélkül marad, a helyzet már régóta túlságosan is elfajult” - állapította meg Barroso. Vasárnap délelőtt Mirek Topolánek a cseh EU-elnökség honlapján közzétett nyilatkoza­tában arról szólt, hogy a gázszál­lítás felújításával kapcsolatos „technikai részletkérdések” meg­oldása néhány órán belül várha­tó. Lapzártánk idején ugyanak­kor még nem nyitották meg az oroszok a gázcsapot. Kétoldalú vita Topolánek és Timosenkó a gázos megállapodás aláírása után (Fotó: epa) Az oroszok január elsején szüntették be az Ukrajnának szánt gáz szállítását, kétolda­lú üzleti vita miatt. Ekkor még áramlott gáz az EU-ba Ukraj­nán keresztül, de a szerződé­sekben lekötöttnél egyre keve­sebb. Az oroszok azzal vádol­ták az ukránokat, hogy lop­ják az EU-nak szánt gázt. Azt ukránok ezt cáfolták, szerintük Moszkva manipulálja a dolgo­kat. Néhány nap elteltével az oroszok - a vezetékek egyre sze­mérmetlenebb ukrán megcsa­polására hivatkozva - teljesen beszüntették az EU-nak szánt gáztovábbítást. Az elmúlt napokban az EU azon dolgozott, hogy megálla­podásra jusson mindkét féllel abban, miként lehet nemzetkö­zi ellenőrzés mellett figyelem­mel kísérni az uniónak szánt orosz gáz áramlását az orosz-uk­rán határon. Ez a megállapodás vasárnap hajnalban az ukránok aláírásával írásban is létrejött, a gázszállítást azonban egyelő­re nem újították fel. Ha ez is megtörténik, korábbi közlések szerint mintegy három nap kell ahhoz, hogy a gáz az oroszor­szági kiindulóponttól az EU-ba érkezzen. Mindez nem jelenti az orosz­ukrán gázvita lezárását, arról a két félnek még további tárgya­lásokat kell folytatnia. „Felkészülten várjuk a gázt" Magyarország felké­szült az Ukrajnából érke­ző orosz földgáz azonnali fogadására, amennyiben Moszkva újból megindít­ja a gázszállítást - mond­ta Molnár Csaba közleke­dési, hírközlési és ener­giaügyi miniszter vasár­nap Budapesten. Újabb gázkorlátozások beveze­tésére, illetve az ország stratégiai gázkészletének felhasználására továbbra sincs szükség - húzta alá Molnár Csaba. A TÉNYEK Az orosz földgáz Ukrajnán át történő szállítását ellenőrző nemzetközi meg­figyelő bizottság munkába állásával és az Európának szóló orosz szállítások ezt követő felújításával az orosz-ukrán gázvita nem ér véget: újra megsza­kadtak a tárgyalások a 2009-ről szóló orosz-ukrán gázszállítási szerződés­ről, amelyen egyebek mellett a gáz áráról, a tranzitdíjról és a közvetítők kiik­tatásáról van szó. Ami az árakat illeti, a tavalyi 179,5 dollár után Moszkva decemberben 250 dol­lárért ajánlotta a gázt ezer köbméterenként Ukrajnának, s egy 2010-ig érvényes szerződés alapján továbbra is 1,7 dollárt szándékozott fizetni ezer köbméter/ száz kilométerenként a tranzitért. Az ukrán fél azonban ezt nem fogadta el, december 31-én megszakította a tárgyalásokat, s a jelek szerint Moszkva az azóta egyre durvuló viszály során úgy döntött, hogy a továbbiakban piaci áron adja a gázt, és ebben az esetben kész piaci árat fizetni a tranzitért - így nyilat­kozott Dmitrij Medvegyev elnök és Vlagyimir Putyin kormányfő. ÉKH-HÁTTÉR: Segíthetne ez a recesszió - mondja a szakember Gáz: strukturális fogság, többszörös függőség ■ Strukturális fogság­nak nevezi dr. Gyulai Iván kiszolgáltatottságunkat a gáznak és az olajnak. Szabados Gábor szabados@inform.hu Miskolc (ÉKN) - A baj lényege: kiszolgáltatottságunk olajnak és gáznak. Avagy: függőségünk ezek­től. A függőséget - természetesen - az ember teremtette meg magá­nak, és úgy tűnik, nem is igen akar szabadulni tőle. Vagy ha az egyes ember szeretne is, és megpróbálja, világméretekben ez csekély. Nagy- nagy változásokra lenne szükség. Dr. Gyulai Iván ökológus, a miskol­ci Ökológiai Intézet igazgatója az interjúalanyunk. ÉSZAK-KELETI NAPLÓ (ÉKN): Több­szörös függőséget említ. Melyek ezek? Dr. Gyulai Iván: Az emberi faj a környezethez való alkalmazkodásá­nak érdekében a technikához nyúlt, szerteágazó struktúrákat épített ki, amelyek nélkül ma már kétséges lenne a fennmaradása. ÉKN: Ilyen az energia-ellátó rend­szerektől, a szénhidrogénektől való függésünk is? Ez nyilván így alakult történelmileg. Dr. Gyulai Iván: Igen. Testünk mele­gét ruhákkal és melegen tartott épü­letekkel óvjuk. Ehhez, és sok más mindenhez energiára van szüksé­günk. Valóban, történelmileg így alakult, és visszaút sincs. Ám a szénhidrogénektől és általában a túl nagy struktúráktól ideje lenne megszüntetni függőségünket. ÉKN: Az atom? Dr. Gyulai Iván: Elképzelhető, hogy most, a gázhelyzet nyomán majd megint megerősödik az atomlobbi. Hivatkozhatnak az éghajlatválto­zásra is. ÉKN: És az atom nem jó? Dr. Gyulai Iván: Nem. Áz is többszö­rös függőség, ahogyan a szénhidro­gének is. Többszörös függőség, mert nemcsak maguktól az erőforrások­tól függünk, de azoktól is, akik ren­delkeznek felettük, és mint ahogy látjuk, azoktól is, akiken keresztül eljut hozzánk. A nukleáris fűtőele­mek ugyanígy külföldről származ­nak, sőt, a kiégett fűtőelemek elhe­lyezése miatt is függünk. A lehetsé­ges kockázat pedig vállalhatatlan. ÉKN: A Dél-Alföld? Dr. Gyulai Iván; Az ottani gázkincs ugyan jelentősnek mondható, de a mélységi elhelyezkedése miatt a kitermelhetősége egyelőre kétsé­ges. ÉKN: És a többi szénhidrogénva- gyonunk? Dr. Gyulai Iván: Ha a hazai hoz­záférhető készleteinket egyszerre kitermelhetnénk, a gáz körülbelül 7-9, az olaj 2-3 évre volna elég. Ezért, ha nem váltunk, akkor tovább nő az így is magas 82 illetve 86 száza­lékos importfüggőségünk. ÉKN: Nap, szél, forró víz a föld­ből, energianövények? ' Dr. Gyulai Iván: Utóbbiakkal nagy a baj. Az úgynevezett biomassza az élet alapja, ha közvetlenül, vagy üzemanyaggá átalakítva elégetjük, akkor felszámoljuk a földi élet egyik legfontosabb táplálékalapját, köztük a magunkét is. Érdekes, hogy álta­lában mindenki ezt a kérdést fesze­geti, szeretné tudni, miből lehetne még energiát előállítani, minél töb­bet. Arra is gondolni kell, hogy mire használjuk az energiát. A legna­gyobb tartalékaink az ésszerű, taka­rékos használatban lennének, és ezután következik az a kérdés, hogy milyen forrásból. Jelenleg azonban a még nagyobb függőség felé kacsin­gatunk, új, újabb gázvezetékeket és több tározót, több tranzitot szeret­nénk. Nem beszélve azokról a támo­gatásokról, amelyeket évtizedek óta az állam ad a lakosságnak, amely- lyel sikerült fenntartani a fogyasz­tás és függőség mértékét. Ezeket a támogatásokat arra kellett volna felhasználni, hogy a fogyasztókat olyan helyzetbe hozzuk, hogy taka­rékoskodjanak, hatékony fogyasztó­kat üzemeltessenek, vagy átálljanak megújuló forrásokra. így ők is jól jártak volna anyagilag. ÉKN: Most már késő? Dr. Gyulai Iván: Késésben vagyunk, óriásiban, de csinálni kellene, ám semmi jele, hogy a politikusok ne hajtanák a fejüket az energialobbik jármába. Szerintem az utolsó pilla­natban vagyunk. Mennyivel „oko­sabbak” a növények nálunk! ÉKN: Merthogy? Dr, Gyulai Iván: Ők felfedezték maguknak a fotoszintézist, mi fel­fedeztük magunknak a föld mélyén levő energiaforrásokat. Tizenegy- ezerszer több energiát sugároz a Nap, mint amennyit mi felhasz­nálunk. Óriási az elméletileg fel­használható nap-, szél-, vagy a föld mélyében rejlő energia, csak sajnos a technikai potenciál éppen fordí­tott, mivel mindig a könnyebb meg­oldás felé „okosodtunk”. Azonban oly nagy mérvű az a bizonyos struktu­rális fogság, hogy ha mától minden nap egy gigawatt új megújuló kapa­citást létesítene is az ember, 2050-re még mindig csak a fele fosszilis erő­forrást váltanánk ki, miközben még mindig nagyon jelentősen, 40 száza­lékkal nőne a felmelegedést előidé­Dr. Gyulai Iván (Fotó: ém) ző üvegházgáz-tartalom a levegőben. Ráadásul éppen az ellenkező irány­ba megyünk, csak Kínában jelenleg hetente egy gigawatt, szénre alapuló energiatermelő kapacitás létesül. ÉKN: Mit tegyünk? Dr. Gyulai Iván: Segíthetne ez a recesszió. Teljesen új profilt kap­hatna a magyar kis- és középvál­lalatok jó része. ÉKN: Vagyis az energiatermelés­ben és takarékosságban... Dr. Gyulai Iván: Igen. Ha a politika egyszer nem a lobbiérdekeket támo­gatná, hanem azt, ami tényleg jó a lakosságnak, jó a gazdaságnak, jó az innovációnak, akkor a gazda­ság élénkítése mellett fokozatosan megszabadulhatnánk energiafüggő­ségünktől, és környezeti gondjaink jelentős részétől. IEGYZET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents