Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)

2008-12-11 / 289. szám

KARÁCSONYI MAGAZIN 2 008. december ^^.r csütörtök A szolgálatban lévők másnap ünnepelnek „Éjfél körül kaptuk a riasztást, hogy az egyik vidé­ki termelőszövetkezet terményraktára teljes terje­delmében ég. A mínusz 17 C-fokban ránk fagyott a víz, recsegett a ruha rajtunk és térdig álltunk a sárban. Órákig tartott, mire eloltottuk a tüzet. Ka­rácsony, szenteste volt." Ez csupán egyetlen em­lék a tűzoltó karácsonyokról, de őríz a legendá­rium olyan ünnepet is, amikor a család december 24-én veszítette el egy meggyulladó karácsonyfa miatt mindenét. A szeretet ünnepéből a bánat és a kétségbeesés napja lett.- Ezek a legnehezebb pillanatok - mondja Császári Zsolt, aki tu­catnyi évvel ezelőtt döntött úgy, hogy kö­vetve testvérét, tűzol­tó lesz. - Az első szol­gálatban töltött szent­este volt a legnehe­zebb. Addig megszok­tam a csendes, békés családi ünnepeket, most bármelyik pilla­natban jön a hívás és indulnunk kell. - A kará­csonyesték felét bent töltöttem, ezt is meg lehet szokni - teszi hozzá a 35 éves zászlós. A laktanyá­ban közösen díszítik a fenyőfát, így próbálják az ünnepet becsalogatni a falak közé. De mindenki másként éli meg, hogy nincs együtt a szeretteivel. Van, aki befordul, néhányan filmet néznek, kár­tyáznak, és vannak feleségek, gyerekek, aki be­jönnek meglátogatni a papát. Hoznak a karácsonyi menüből, lopnak néhány együttöltött percet. Per­sze a humorért sem mennek messzire a nyíregy­házi tűzoltók. Egy cirokseprű bánta a Mikulás érke­zését, de így mindenkinek jutott virgács a bakan­csába.- Kellenek az együtt töltött pillanatok, mert ezek még inkább összekovácsolnak minket, és átsegíte­nek a nehéz perceken. És tudjuk, bárkire, bármikor számíthatunk, az életünket bízzuk egymásra. De­cember 25-én pedig a szenteste szolgálatban lévő tűzoltók karácsonyt ünnepelnek, de már a család­tagokkal. Különajándék jár a majmoknak A feldíszített fenyőfa, a szalon­cukornak álcázott finomság el­maradhatatlan. Aki eddig egy pillanatig is kételke­dett abban, hogy jó értelemben vett megszállottak dolgoznak a Nyíregyházi Állatparkban, akiknek mindenük a munkahelyük és a 30 hektáros területen található több mint 3500 állat, azt megnyugtat­juk: kétkedésre semmi ok. A bizo­nyíték pedig nem más, mint Sitkuné Bea, aki évről évre külön­leges karácsonnyal kedveskedik a rá bízott majmoknak.- Hat évvel ezelőtt kerültem az Ál­latparkba, s az első pillanattól a majmok mellett vagyok. Kitartok mellettük - mondja nevetve a tö­rékeny hölgy, aki előző munkahe­lyéről a cipőgyárból mindig a sza­badba vágyott. Jelentkezett, felvet­ték, majd elvégezte a mezőgaz­dasági technikumot is, csak hogy a kedvencei mellett maradhasson. S megingathatatlan elve, hogy az ünnep, az az állatoknak is ünnep, így már javában készül a karácso­nyi ajándékozásra.- A családom már megszokta, hogy ajándék nemcsak nekik készül, ha­nem a majmoknak is. Az orán­gutánoknak minden évben jár a feldíszített karácsonyfa, a csomag­ban sapka, sál és kesztyű, amivel hatalmasakat játszanak. Tavaly egy lepedőből hóembert készítettem nekik, az volt kitömve puha anyag­gal, s benne elrejtve mogyoró, dió és más finomság. Az orra sárgarépából készült, a sza­loncukor borítása puha plüss, az is meglepetésekkel teli. A kisebb „ál­cázott" cukorkákba bogarak csoma­golódnak, a fehérjeszükségletet ebből is pótoljuk - sorolja a meg­lepetéseket, amivel mindig sike­rül örömet szereznie kedvenceinek. Fantáziadúsan lehet velük élni - te­szi hozzá. A kölcsönös kötődést jelzi, hogy míg a majomlak mellett beszélge­tünk, egyikük a kicsinyével a ha­sán lassan közeledik. Tudja, ha Beát látja, akkor valami finom fa­latra számíthat.- Persze vágyik haza az ember ka­rácsonykor, és 24-én mindig hama­rabb hazamehetünk, 25-én és 26- án rendesen dolgozunk - avat be az ünnepi munkarendbe Bea. Az este már a családé, és az asztal­nál nem egyszer 30-an ülnek. Nagy család a Beáéké, csak ők heten vannak testvérek.- Az Állatparkban sem múlik el az ünnep ajándékozás nélkül. Decem­ber 6-án mindenkinek tettünk a zse­bébe egy csokimikulást, s a közvet­len kollégák mindig kedveskednek egymásnak valami aprósággal a sze­retet ünnepén. Összetartó, jó közös­ség a miénk, s mindig van arra alka­lom, hogy összejöjjön a banda. A be­szélgetés végére kiderül, nem ő az egyetlen, aki meglepetéssel kényez­teti a gondozottjait. Készült itt már gyümölcsből torta és más egyedi megoldás, elképesztő kompozíció. Azzal pedig senki sem vitatkozik, hogy ezt jól csinálni, csak mély elkö­telezettséggel és megingathatatlan állatszeretettel lehet. S így lesz az ünnep az Állatparkban valóban min­denkinek élmény. Bednárik Mónika Sitkuné Bea és a katták teljes összhangja

Next

/
Thumbnails
Contents