Kelet-Magyarország, 2008. december (65. évfolyam, 280-304. szám)
2008-12-11 / 289. szám
8 KARÁCSONYI MAGAZIN 2 Q Q 8 december 11 csütörtök Betlehemezés kolbászért, kalácsért A karácsonyi ünnepkör egyik legkedvesebb, ősi szokása a betlehemezés. A középkortól magyar nyelvű szöveg nem maradt ránk, csak a 19. századtól vannak írásos adatok. A betlehemezésnek sokféle változata van, a betlehemezők általában karácsony első napján járnak házról házra, de tarthatott az egész adventi időszakban is. Minden vidéknek saját hagyományai vannak, ezért változó a szereplők létszáma, szövege. Általában négyen, helyenként többen voltak, a játékban részt vett az öreg, a fiatal pásztorok, az angyal, a betle- hemvívők, Heródes, az ördög, a halál. A betlehemezés alatt Jézus születésének eseményei elevenednek meg, ma már inkább csak a Szent Család szálláskeresése, a pásztorok, esetleg a háromkirályok látogatása a fő motívum. A középkorban az egész karácsonyi eseménysort felnőtt férfiak mutatták be misztériumjátékok keretében a templomban. A 19. századtól a betlehemezés két formájáról vannak forrásaink: a bábokkal és az élő szereplőkkel megjelenített karácsonyi játékok. A bábtáncoltatást a középkorban az oltáron mutatták be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltották a templomból. Csupán a betlehemi istálló és a Szent Család kicsinyített mása maradhatott meg a szentelt falak között. Az élőképszerű, ma is látható betlehemek tehát az egykori bábjátszás utódai. Eredetileg legények, házasemberek jártak betlehemezni. A század elejére azonban a misztériumjáték többnyire gyermekmulatság lett, melynek a műsoráért ajándékot, kolbászt, hurkát, tojást, kalácsot, újabban pénzt is kapnak a szereplők. A betlehemezés ma is közkedvelt a gyerekek körében Adj egy tárgyat az állatokért! Tegyük széppé együtt a magára hagyott kutyák és cicák karácsonyát! Csípős, hideg van odakint, havazik. A szél táncra hívja a fán lustálkodó hópihéket, s közben egyre nagyobb helyet parancsol magának az égből jövő, földre szálló fehér takaró. Csodálatos pillanatok ezek egy kellemes meleget adó szoba ablakából nézve, egy finom vacsora után, kezünkben egy pohár borral... Vajon ugyanilyen szépnek, meghittnek látja mindezt egy kóbor kutya vagy cica is, aki már napok óta nem evett, s a téli mínuszok re- megtetik testét? Az Állatbarát Alapítvány számos kampányt indított az utcán kóborló gazdátlan állatok életének megmentésért, javításáért, ételt és szállást adva az egykori házi kedvenceknek a Nyíregyháza-Nyírszőlősön található Állatotthonban. A segítségre szoruló négylábúak száma egyre nő, az alapítvány téli akciótervében így kiemelt hangsúlyt helyezett az önkéntesek, a támogatók, s nem utolsó sorban az állatbarát lakosság szerepére. Idén 170 kutya és 15 cica tölti maid az ünnepet az Állatotthonbé varázsolni az ó kaInántsy Pap Sándor------------------»*- A hideg idő beálltával különösen viszontagságosra fordul a gazdátlan állatok élete. Az őszi-téli időNekik vajon milyen karácsonyuk lesz? szakban megnő az állatvédelmi bejelentések száma. A kóbor kutyák és macskák a hidegben hamarabb megbetegszenek, legyengülnek, könnyebben válnak közlekedési baleset áldozatává. Állati karácsony Az Állatbarát Alapítvány hosszú évek óta végzi „misszióját" az egykori kedvencek megmentéséért, évente mintegy félezer bejelentést kapunk siralmas körülmények között tartott gazdasági és társállatokról. Évente ezer állatnak sikerül új gazdát, új otthont találnunk örökbeadással vagy közvetítéssel, egy megüresedett helyre átlagosan húsz állat várakozik. Idén 170 kutya és 15 cica tölti majd az ünnepet az Állatotthonban, szeretnénk szebbé varázsolni az ő karácsonyukat is. Elhatároztuk: felállítunk egy fenyőfát az otthonban, amely alá hálásan fogaduhk bármit, amivel a kutyáknak és cicáknak örömet szerezhetnek az emberek a szeretet ünnepén. December 14-én, vasárnap 14 órától Nyíregyházán, a Csatorna u. 2. szám alatt megrendezzük a Gazdátlan állatok karácsonyát, az ünnepségre várunk minden állatbarátot. Finom falatok (kutya- és macskaeledelek), játékok, állatápolási és felszerelési cikkek (nyakörvek, pórázok, fésűk, samponok), meleg takarók és plédek ajándékozásával, illetve az állatokkal való foglalkozással, sé- táltatással, szeretetteljes gondoskodással boldogabbá tehetjük a gazdátlan állatok karácsonyát! A Nyíregyházi Mentőkutyás Egyesület kutyás bemutatót tart majd a helyszínen - adta hírül Inántsy Pap Sándor, az alapítvány titkára. Adok-kapok a sátorban- Aki nem tud részt venni az ünnepségen, de szeretne segíteni, megteheti az „Adj egy tárgyat az állatokért!" akció keretében is - vette át a szót Lencsés Brigitta főmunkatárs, aki elmondta: bárki elviheti az Alapítványhoz azokat a használati és dísztárgyakat, amelyekre már nincs szüksége, de még jó állapotban vannak, és értékesíthetők. Az állatvédők a karácsonyi forgatagban jelképes összegért kiárusítják ezeket a tárgyakat, és a teljes bevételt az Állatotthonban elhelyezett gazdátlan kutyák és cicák élelmezésére, gyógykezelésére fordítják. Nagy szükség van a támogatásra, hiszen egy hónapban csupán az állatok gyógykezelése több százezer forintba kerül. - Hálásan fogadunk minden felajánlót és vásárlót is a Kossuth téren felállított Állatbarát-sátorban, ahol állatvédelmi és állattartási tanácsokkal is gazdagodhatnak az érdeklődők. Egyre többen szeretnék adományukkal megszépíteni az árva kutyák és cicák karácsonyát, ennek nagyon örülünk - tette hozzá. A Kelet-Magyarorsrág - a megye legolvasottabb napilapjaként - rendszeresen megjelenő Gazdikereső rovatával és az állatbarát kampányok népszerűsítésével igyekszik segíteni a gazdátlan állatok sorsán. Palicz István Káposztánk, a mindentudó Karácsonykor töltött káposzta, rántott hús vagy paprikás hús is kerül az asztalra. A káposztával, mint az egyik legelterjedtebb ételünkkel - a középkortól a múlt század második feléig, az amerikai eredetű zöldségfélék elterjedéséig - egyetlen zöldségnövény sem vetekedhetett. Minden társadalmi réteg fogyasztotta, levesként, körítésként, savanyítva vagy édesen, egytálételként, húsosán vagy anélkül. A néphit szerint bőségvarázsló szerepe is van, sok levele miatt. Az eredeti erdélyi töltött káposzta Előkészítése: nagy vasfazekat (vagy beáztatott cserépedényt) olajjal kikenjük és lisztéi meghintjük. A töltelékhez a dagadót megdaráljuk, összekeverjük a nyers, megmosott rizzsel, pirospaprikával, a megtisztított és lereszelt hagymával, sóval, borssal, majd szorosan becsomagoljuk a vastag ereitől megtisztított savanyú káposztalevélbe. Elkészítése: az apró káposzta egyharmad részét elterítjük a fazék alján, erre rátesszük a megmosott és feldarabolt kocsonyahúst, valamint az előzőleg 1 éjszakán át vízben vagy tejben áztatott, darabokra vágott füstölt oldalast. Erre a következő réteg savanyú káposztát terítjük. Megsózzuk, meghintjük borssal, majd beborítjuk a megtöltött savanyú káposztalevelekkel. Erre nyers, felszeletelt lapockát helyezünk, végül beborítjuk a maradék aprókáposztával. Megsózzuk, meghintjük borssal, és 5 dl tejföllel leöntjük. Az edényt lefedjük, és forró sütőbe tesszük. Legalább 3 órán keresztül sütjük közepes lángon. Tálaláskor a tányéron megtejfölözzük. étkek kis halpénz, vagyis a halpikkely sok pénzt jelent. A hal a keresztényeknél magának a Fiúistennek a jelképe. Napjainkban az angoloktól átvettük a karácsonyi pulykafogyasztás szokását is. A magyar hiedelemmel azonban éles ellentétben áll, mivel ilyenkor szárnyas étel egyáltalán nem kerülhet az asztalra. A baromfi ugyanis hátrakapar, és ez rossz előjel évkezdetkor. Régen a jellegzetes karácsonyi húsétel mindig disznóból készült, hiszen a disznó előretúr, s az az újévben előrehaladást, fejlődést hoz. A mágikus bejgli Ha a kalács és kenyér fogyasztásának miértjét kutatjuk, már a karácsonyi bőség fogalmához közeledünk. Mindkettő az életet jelképező búzából készül, a bőséget, a jólétet jelképezi, a testi és a szellemi táplálékot egyaránt. A karácsonyi diós és mákos kalács, vagyis a mai bejgli vagy bájgli elnevezése a német beugen (meghajlít) szóból ered, maga a sütemény pedig egy sziléziai, XVI. század óta ismert finom kalácsfajta. Hogy miért éppen mákkal és dióval van töltve, arra a karácsonyi ételek már említett, mágikus jellege ad magyarázatot. A karácsonyi vacsora során keletkezett morzsát is nagy becsben tartották faluhelyen. A teheneknek adták, hogy jól tejeljenek, és védjék őket a rontástól. Másutt a tyúkok, vagy a lovak és a disznók kapták, hogy biztosítsák fejlődésüket, védjék őket az elhullástól. Máshol parázsra szórva a beteg állatot és a beteg gyereket füstölték vele. Karácsonyi babonás Egy szép piros almát a gazda annyi részre szelt az asztalnál, ahány tagja volt a családnak. A karácsony évkezdő, a jövő évet befolyásoló jellegéből fakad, hogy babot és lencsét kell enni, mivel az bőséghez és gazdagsághoz juttatja elfogyasztóját. A bojtos babból vagy aszalt gyümölcsből készült leves után mákos vagy diós gubát, nudlit vagy kalácsot fogyasztottak. A mákot nemcsak azért, mert bőséget és termékenységet hoz a házhoz, vagy mert mákos tésztát enni jó házasságot jelentett, hanem azért is, mert szemeit a rontó szándékú ellenségnek egyenként kell fölszedegetnie ahhoz, hogy bármivel is árthasson. Az alma és a dió egykor a karácsonyesti jóslás elmaradhatatlan kelléke volt. Ezért igyekeztek szép, egészséges almát és diót fogyasztani, mivel mindkettő egészség- megőrző varázsszernek számított. Néhol szokás volt, hogy a karácsonyi asztalnál a gazda annyi részre szelt egy egészséges piros almát, ahány tagja volt a családnak. A hieA hajlított bejgli A karácsonyi pulykafogyasztást az angoloktól vettük át delem szerint így a család együtt maradt, még odaát a mennyországban is. Gonoszűző gerezdek A karácsonyi étkek közül a legősibb varázsszer a közismerten gonoszűző fokhagyma. Nem csupán elfogyasztották (mézzel keverve vagy mézbe mártogatva), hanem az ajtóra, ablakra keresztet is dörzsöltek vele a gonosz hatalmak eltávolítása végett. Hasonló óvó-védő, egészségmegőrző szerepet tulajdonítottak a méznek is. A karácsonyfára aggatott mézeskalács elődje, az ókori mézzel készült édes tészta - mint áldozati és ajándéktárgy - a pogány rítusokon, vallási ünnepeken is szerepelt, a kereszténységben is megmaradt. A bojtos ételek között ma is a hal a legnépszerűbb. Karácsonyi fogyasztása inkább városi hagyomány, a rántott változat pedig bécsi eredetű. Nálunk a néphit szerint a minél több
