Kelet Magyarország, 2008. május (65. évfolyam, 102-126. szám)

2008-05-21 / 117. szám

2008. május 21., szerda MINDENFELŐL /2 • Túlteljesítve. A kormányszóvivő szerint Parragh László, a Kereskedelmi és Iparka­mara elnökének nyilatkozataival ellentétben nemhogy teljesíti, de a 2006-ban leadott kötelezettségvállalásokat még túl is teljesíti az ország. Daróczi Dávid arra reagált, hogy Parragh László az elmúlt napokban több interjúban is kijelentette: a konvergenci­aprogram egyetlen száma sem teljesül. Tüntetni, csak | Pápán elkülönítve I a flotta Budapest (FH) - Még a héten elkészülhet az a normaszöveg, amely a gyülekezési törvény mó­dosításáról szóló ötpár­ti egyeztetéseket zárhat­ja le - jelentette be ked­den Bárándy Gergely (képünkön). A kormány- párti, MSZP-s honatya hozzátette: a tervek sze­rint a jövőben csak ak­kor lehetne egy helyen, egy időben több de­monstrációt is tartani, ha vagy megoldható az elkülönítés, vagy pedig ha az első bejelentő hoz­zájárul a másik ese­mény megtartásához. A pártok szabályoznák a gyülekezés időtartamát is. Változás, hogy csak bizonyos idő eltelte után lehet egy demonstráció f után ugyanoda másik ese­ményt beje­lenteni. ' i» Budapest (FH) - Mind az öt parla­menti párt támogat­ta kedden azt az or­szággyűlési határoza­ti javaslatot, amely le­hetővé teszi, hogy még 2008-ban a pá­pai légibázisra tele­püljön a NATO stra­tégiai léiszállrtó-flottá- ja,(illetve az azt ki­szolgáló nemzetközi szervezet is - tájékoz­tatott a Honvédelmi Minisztérium (HM) sajtóosztálya. Szeke­res Imre tárcavezető kedden tárgyalt a parlamenti pártok képviselőivel, és mind az öt párt támogatá­sáról biztosította a kezdeményezést. Erre azért van szükség, mert csak törvényi felhatalmazással le­het aláírni a légiszállí- tó-flotta Pápára tele­püléséhez szükséges megállapodást a NATO főtitkárával. Az adószabadság napja Budapest (FH) - Magyarországon az átlag­bérből élők számára május 20. az adószabad­ság napja, az eddig eltelt 141 napban ugyanis az emberek az állam számára dolgoztak, nem pedig saját boldogulásukért - jelentette ki kedden Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Ez a nap jelzi a szimbolikus határt az államnak, illetve a saját maguknak végzett munka kö­zött. Magyarországon idén ez május 20-a, míg például az Egyesült Államokban április 23-a. Az MDF szerint a kormánynak minél gyor­sabban érdemben kellene megfontolnia a leg­kisebb ellenzéki párt adóreform-javaslatait, amelyek vállalkozásbarát és gazdaságélénkítő Itatással lehetnének Magyarországra. Kérdezzék Szűcs Erikát! Miskolc (ÉKN) - A nemrég hivatalába lé­pett szociális és munkaügyi miniszter (Mis­kolc volt alpolgármestere) lesz csütörtökön, május 22-én 12.30 és 13.30 között az Inform Média vendége. A chat keretében Szűcs Erika a Borsod Online, a Szabolcs és a Hajdú Online olvasói kérdéseit is várja. Ha Önnek is vannak minisztérium munkájával, a miniszter készülő programjával kapcsolatos kérdései, javaslatai, akkor küldje el csütörtökön 10 óráig az alábbi e-mail cím­re: editor@inform.hu A kérdéseket és Szűcs Erika válaszait természetesen lapunkban is közöljük. A későbbiekben több kormánytaggal szervez szerkesztőségünk hasonló támogatott chatet. Szűcs Erika A SZAKÉRTŐ SZERINT Krekó Péter, a Political Capital veze- tő elemzője: _____________________ A kommunizmus bukása után a piac- gazdasággal kapcsolatos első, kedve­zőtlen tapasztalatok, a költségvetési költekezés ciklikussága, a „húzd meg­ereszd meg" politika, továbbá a po­litikai elit populista, demagóg retorikája miatt a piac- gazdasággal kapcsolatos társadalmi ellenérzések Ma­gyarországon rendkívül erősek. A Kádár-rendszer iránti nosztalgia ezzel összefüggésben nem új fejlemény. Fon­tos változás azonban, hogy a rendszerváltást követően hagyományosan inkább az MSZP szimpatizánsainak kö­rében volt erős ez a fajta érzület, az utóbbi években vi­szont a Fidesz szavazótáborában is felerősödött. A ká­dári nosztalgia erősödésének két fő okát jelölhetjük meg. Egyes időszakokban (és különösen a politikai kampányok idején) a pártok rendszerint rájátszanak a közvélemény­ben eleve erős állampárt iránti nosztalgiára és az állam­polgárok állami gondoskodás iránti vágyára. A másik tényező, hogy az államilag garantált jólét iránti igény mindig felerősödik azokban az időszakokban, amikor a lakosság életszínvonala csökkenését éli meg. „Legyen elégedettebb a beteg" A bársonyos reformok drágább gyógyszereket eredményeznek - állítja az SZDSZ (illusztráció) (Fotó: ékn) ■ Számoljon el a kor­mány az egészségügyi reformra költött pénzzel - sürgeti az ellenzék. Budapest (MTI) - Másfél milliárd forintba került ed­dig az egészségbiztosítás pri­vatizációja - mondta egyebek között keddi sajtótájékoztató­ján Varga Mihály, a Fidesz alelnöke. Kétszer igen Az ellenzéki politikus tájé­koztatása szerint a kormány 440 millió forintot költött a 22 regionális pénztár létreho­zására, az ezeket irányító ve­zérigazgatók fizetésére pedig további 500 milliót fog kifizet­ni 2010-ig, eddig szól ugyanis a vezetők határozott idejű szerződése. Varga Mihály hozzátette: 403 millió forintba került a törvény kommunikációs kam­pánya és 130 millióba az egyéb hirdetésszervezés. A fi- deszes képviselő hangsúlyoz­ta: ez még nem a teljes összeg, ezért felszólítja a kormányt, hogy haladéktalanul számol­jon el azokkal az összegekkel, amelyeket az elmúlt másfél évben az egészségügyi refor­mokra költöttek. Mint ismert: az Országgyű­lés hétfőn kezdte el annak a kormány által benyújtott tör­vényjavaslatnak a tárgyalá­sát, amely hatályon kívül he­lyezi az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. Utóbbit - tavaly decemberben, majd idén februárban - két­szer is elfogadta a parlament. Valódi biztosító Székely Tamás egészségügyi miniszter az egészségbiztosítá­si pénztárakról szóló törvény hatályon kívül helyezését cél­zó javaslat vitáját bevezető ex­pozéjában hétfőn a parlament­ben egyébként elmondta, hogy kezdeményezte a kormánynál a kötelező egészségbiztosítási rendszer felülvizsgálatát. Be­számolt arról, hogy ezt a kez­deményezést a kormány po­zitívan fogadta. Hozzátette, hogy az egész­ségbiztosítási rendszer átala­kításának legfőbb célja a tár­sadalom egészségi állapotának és a biztosítottak elégedettsé­gének a javítása, a rendelke­zésre álló források hatéko­nyabb felhasználásával. Szé­kely Tamás véleménye szerint ezeknek a céloknak, illetve feltételeknek a megvalósítása esetén valódi biztosítót csinál­hatnak az Országos Egészség- biztosítási Pénztárból. „Nem reformot akar” Az egészségügyi reform ügyében tegnap megszólalt az SZDSZ is. Véleményük szerint Székely Tamás egészségügyi miniszter legutóbbi nyilatko­zata már azt sejteti, hogy a Gyurcsány-kormány nem re­formokat akar, hanem az ed­digi eredmények visszafordí­tására törekszik. A szabad de­mokraták szerint a bársonyos reformok drágább gyógyszere­ket eredményeznek - írta az MTI-hez eljuttatott közlemé­nyében Horn Gábor, a párt ügyvivője. Leszögezte, hogy a liberáli­sok ellenezik a reformok visz- szafordítását. Véleménye sze­rint ugyanis a gyógyszerre­form két legnagyobb eredmé­nye, hogy megszűnt a gyógy­szerkassza hiánya és a valódi árverseny leszorította a gyógy­szerárakat. Hasonlóan fontos eredménynek nevezte az is, hogy több száz új patika nyílt, jelentős részük vidéken. LGADOTT A törvényt önként vonjuk vissza, miu­tán úgy ítéltük meg, nincs meg a tár­sadalmi támogatottsága. Székely Tamás miniszter Természetes hogy egy ekkora és el­hanyagolt rendszer csak sok-sok vi­tával alakítható át. Az egészségügy átalakítását büntetlenül tovább húzni-halasztani nem lehet. Perjési Klára (MSZP) Az egészségbiztosítási törvényről nem újszülött korában, hanem fogantatá­sa előtt megmondtuk, nem lesz jó. Tel­jesen elutasítottá vált az, amit a kor­mány rá akart kényszeríteni az ország­ra. Mindez rendkívül sok pénzbe és nyomorúságba került. Puskás Tivadar (Fidesz) A kormányoldal megszavaz mindent, meg még annak az ellenkezőjét is, és ez a legnagyobb probléma, mert a hi­telesség kérdését veti fel. Nagy Kálmán (KDNP) Nagyon jó, hogy a törvényjavaslat ha­tályon kívül helyezi a pénztártörvényt. Ha a törvényalkotók hallgattak vol­na a szakértőkre, maga a törvény sem született volna meg. Csáky András (MDF) A törvény visszavonását az MSZP politikai gyávasága és a Fidesz ha­szonlesése teszi lehetővé. Ne élje meg ezt politikai győzelemként a Fi­desz. Böhm András (SZDSZ) Mélyponton van az SZDSZ Budapest (MTI) - Nem vál­tozott számottevően a két leg­nagyobb párt, a Fidesz és az MSZP támogatottsága - derül ki a Századvég és a Forsense közös felmérésből. A Fidesz a szavazatok 30 százalékát kap­ná meg, ha mostvasárnap len­nének a szavazások, míg az MSZP a voksok 13 százalékát tudhatná magáénak. A Fidesz 2 százalékot veszített, az MSZP 3 százalékot hozott áp­rilishoz képest. A május 5. és 15. között, ezer ember megkér­dezésével készült felmérés­ből kiderül, hogy az SZDSZ koalícióból való kilépése után a szavazók inkább az MSZP-re adnák a szavazataikat; a libe­rális pártot az összes megkér­dezett 1 százaléka támogatja. „Sok pénz megy el a jólétre" Budapest (MTI) - Túlsá­gosan magas Magyarorszá­gon a szociális-jóléti kiadá­sok mértéke; az efféle jutta­tások odaítélésekor jobban figyelembe kellene venni a rászorultság elvét - mond­ta Róka János, a Szabad Demokraták Szövetségé­nek (SZDSZ) elnöke kedden Budapesten. Magyarország az egyetlen ország Európá­ban, amely viszonylag ala­csony egy főre jutó hazai össztermék (GDP) mellett ilyen sokat költ szociális kiadásokra - mutatott rá a liberális párt elnöke egy üz­leti reggelin elhangzott elő­adásában. Bátorítás a ■ Ahol ma Magyaror­szág számít a legna­gyobb külföldi befekte­tőnek. Budapest (MTI) - A már most is jelen lévő magyar nagyvállalatok mellett újab­bak érkezhetnek Montenegró­ba, de Magyarország a kis- és Montenegróban befektetőknek középvállalatokat is befekte­tésekre ösztönzi - mondta Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök kedden Budapesten, miután tárgyalt montenegrói partnerével. Montenegróban egymás után jelennek meg je­lentős befektetéssel olyan ma­gyar vállalatok mint az OTP, a Hunguest, a Trigránit és a Magyar Villamos Művek. Montenegróban Magyaror­szág a legnagyobb külföldi be­fektető - emelte ki a két mi­niszterelnök. Milo Djukanovic hangsú­lyozta, hogy Magyarország és Montenegró között kitűnőek a gazdasági és politikai kapcso­latok. Optimistán tekintünk a további gazdasági fejlődésre Montenegróban - tette hozzá. Milo Djukanovic és Gyurcsány Ferenc (Fotó: epa) Ez nem a boldogság ideje? ■ A rendszerváltás előtt voltak legboldogabbak a magyarok - derült ki egy felmérésből. Budapest (FH) - A rend­szerváltás előtti időszak volt a legboldogabb - ezt állítot­ta a GfK Hungária által meg­kérdezettek 62 százaléka, az­az többsége. Megfigyelhető a válaszadókon, hogy az idő­sebb korosztályokok egyre nagyobb arányban gondolják így. Míg a rendszerváltást jellemzően iskolás-, illetve fiatal felnőtt fejjel megélő 30- 39 éves korosztályban 55 szá­zalék tekintette ezt az idősza­kot a legboldogabbnak, 50 év felett már tízből nyolcán vá­laszoltak így. Ugyanezt a kérdést a közvé­lemény-kutatók 2001-ben is feltették az embereknek, ak­kor is hasonló eredményeket tapasztaltak. Akkor szintén a többség, 53 százalék gondolta a rendszerváltás előtti idősza­kot a legboldogabbnak. !áít IT kmf/ppefr.szon.hu • A GFK felmérése (PDF, 83 kB) Az elmúlt néhány évtizedre visszagondolva Ön szerint mikor voltak Magyarországon az emberek a legboldogabbak? 80 : 60 A rendszerváltás előtt S3 62 (az adatok százalékban kifejezve) A második 40 világháború előtt A rendszerváltás után Nem tudja Nem válaszol □ legboldogabb legkevésbé boldog Grafika: ÉS2ák-Magyarország 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents