Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-17 / 165. szám

2006. július 17., hétfő KIIIT MINDENFELŐL /2 RÖVIDEK • Elhunyt Pálfi István, az Eu­rópai Parlament néppárti képviselője szombaton Be­rettyóújfaluban, 39 éves korá­ban, türelemmel viselt, hosz- szú, súlyos betegségben - kö­zölte a Fidesz helyi szervezete az MTI-vel. Vádemelés Belgrád (FH) - A szerb ügyészség vádat emelt pénteken tíz em­ber ellen, mert segítet­ték Ratko Mladicsot, hogy elkerülje az igaz­ságszolgáltatást. A szerb miniszterelnök hétfőn bemutat egy akciótervet, hogy bizonyítsa az Euró­pai Uniónak: teljesen együttműködik a hágai ENSZ bírósággal. A tíz gyanúsítottat, köztük a szerb hadsereg több tisztjét az elmúlt hóna­pokban tartóztatták le a hatóságok. A vád elle­nük, hogy bújtatták és segítették a háborús és emberiség elleni bűntet­tekkel vádolt Ratko Maldicsot. A tárgyalás időpontját még nem tűzték ki - közölték a védőügyvédek. Mladics, akit a többi között a mintegy nyolcezer musz- lim életét követelő sebrenicai mészárlással is vádolnak, 1995 óta van szökésben. Belgrád többször tagadta, hogy tudomása lenne arról, hol bujkál a volt tábor­nok, de később elismer­te: 2002 közepéig katonai védelmet élvezett, és még nyugdíjat is kapott az államtól. A tüntetés Nem hagyták Moszkva (MTI) - Nem hagyták tün­tetni az alterglobalis- tákat és kommunis­tákat szombaton Szentpétervár utcáin a Nyolcak csúcstalál­kozója ellen, szemlél­tetve Vlagyimir Putyin orosz elnök „szuverén demokráci­ájának" furcsaságait. A kommunistákat hangszórókon figyel­meztették, hogy csak a járdán vonulhat­nak, miután nem kaptak hatósági jóvá­hagyást a Nyevszkij sugárúton bejelentett menetükre. A (glo­balizáció emberarcú­vá tételét hirdető) alterglobalisták moz­gásterét egy város­széli stadionra korlá­tozták, amelyet a Szociális Fórum szín­helyéül berendeztek. G8: három fontos kérdés Szentpétervár (MTI) - A Nyolcak (a hét vezető ipari demokrácia és Oroszország) szentpétervári csúcstalálkozóján vasárnap elfogadott zárónyilatkozat három területet nevezett meg a találkozó legfontosabb té­májának. Energia: a Nyolcak elkötelezettek „az átlátható, hatékony és verseny jellemez­te globális energiapiacok mellett”; pártolják a kereslet és kínálat diverzifikálását, a ha­tékonyabb energiafelhasználást, a létfontos­ságú energia-infrastruktúra védelmét, akár terrortámadásokkal szemben is. Oktatás: a Nyolcak támogatják a magas színvonalú oktatást, főleg a matematika, a tudomány és a technológia területén; üdvöz- lik az idegen nyelvek tanulását és elsajátí­tását ösztönző kezdeményezéseket. Fertőző betegségek: a Nyolcak megpróbál­ják javítani a fertőző betegségek monitori- zálásában való nemzetközi együttműködést; igyekeznek több pénzt juttatni az AIDS, Tu­berkulózis és Malária Elleni Globális Alapnak. ITF.TTÍTF Vasárnap: a harcok 5. napja kozta vasárnap Emile Lahud libanoni államfő. „Sajnálatos módon.... a Biztonsági Tanács tartott egy ülést, és azon elha­lasztotta (a cselekvést), azt gondolva, hogy ha így tesz, egyszer eljön az idő, hogy a li­banoniak megadják magukat” - mondta újságíróknak a ka­binet rendkívüli ülése előtt az ötödik napja tartó izraeli bombázással kapcsolatban. Izrael a Hezbollah által el­rabolt izraeli katonák szaba­don engedését és a síita milí­ciának a közös határról való visszavonását szabta libanoni halkul a csatazaj (Fotó: EPA) katonai offenzívája leállításá­nak feltételéül. Az izraeli feltételekről személyesen Romano Prodi olasz kor­mányfő tájékoztatta telefonon Fuád Szinjóra libanoni mi­niszterelnököt - hangzott el a bejrúti kormány vasárnapi ülése után. Amir Perec, izraeli védelmi miniszter közölte: Izrael nem állítja le libanoni offenzíváját, amíg a helyzet nem változik. Hozzátette: folytatják a Hez- bollah-gerillák Észak-Izraelt támadó rakétaállásainak meg­semmisítését. ■ Vasárnap hajnalban izraeli harckocsik légi tá­mogatással benyomultak Beit Hanunba. Bejrút, Jeruzsálem (FH, MTI) - Palesztin források sze­rint az izraeli harckocsik több száz méter mélyen behatoltak az arab területre, amelyről a zsidó állam tavaly nyáron von­ta ki fegyveres erőit. Egyide­jűleg az izraeli légierő támad­ta a libanoni főváros, Bejrút déli elővárosait. Ezzel ötödik napjába lépett Dél-Libanon iz­raeli bombázása, megtorlás­ként azért, mert a libanoni Hezbollah síita fegyveres szer­vezet harcosai múlt szerdán betörtek Izraelbe, és elraboltak két izraeli katonát. Tíz rakétata­lálat érte vasárnap Dél- Libanonból Haifát, Izrael harmadik legnagyobb városát. Rendőrségi és orvosi források­ból származó értesülések sze­rint kilencen meghaltak, kö­rülbelül húszán megsebesül­tek. Az elmúlt három napban ez volt a második rakétatáma­dás Haifa ellen, de az elsőnek nem voltak áldozatai. Álláspontok A Biztonsági Tanács (BT) halogatja a beavatkozást, hogy Izrael időt kapjon Liba­nonnal szembeni követelései­nek elfogadtatására - nyilat­Magyarok Magyarország damaszku­szi nagykövetségével tíz olyan magyar lépett kap­csolatba, akik az izraeli bombázások miatt akarták elhagyni Libanont, ők mindannyian átjutottak Szíriába, és közülük hatan már meg is érkeztek Ma­gyarországra - tájékoztatta az MTI-t vasárnap délelőtt Medgyes Péter damaszkuszi nagykövet. Az MTI felveté­sére, miszerint a sajtó tudo­mása szerint mintegy száz magyar van Libanonban, azt mondta: tudomása sze­rint körülbelül ennyi ma­gyar él Libanonban, de úgy tudja, nagy részük ott háza­sodott, és nem tud róla, hogy menekülni akarnának az országból. Sólyom László dönt az Új egyensúlyról ■ Ellentmondó informá­ciók szólnak arról, ho­gyan határozhat a köz- társasági elnök. Budapest (ÉKN - SzP) - Sólyom László köztársasági elnök hétfőn dönt a megszo­rító intézkedéseket tartalma­zó csomag pénzügyi törvénye­inek aláírásáról. Az elnök az alapján vizsgálta az elfogadott törvényeket, hogy azok meg- állják-e az alkotmányosság próbáját, amennyiben a par­lament a jogszabály sürgős ki­hirdetését kéri. Ha alkotmá­nyos aggályok merülnek fel, az államfő az Alkotmánybíró­ságtól kér normakontrollt. Az államfő jogkörébe tarto­zik a politikai vétó is, ami azt jelenti, hogy visszaküldi a tör­vényt az Országgyűlésnek - erre Wéber Ferenc, a köztár­sasági elnök sajtófőnöke em­lékeztetett. Az országgyűlés által hétfőn elfogadott, Új egyensúly névre keresztelt törvénycsomag szerdán került a köztársasági elnök hivatalá­hoz (KeH). Borulhat a terv A Bankszövetségen kívül számos szakszervezet, civil csoport fordult a köztársasági elnökhöz az adótörvények ügyében, előzetes alkotmá­nyossági normakontrollt kér­ve. Az államfő döntésére vár­nak a szakszer­vezetek is. Az Autonóm Szak- szervezetek Szö­vetsége, az Ér­telmiségi Szak- szervezeti Tö­mörülés, a Ma­gyar Szakszer­vezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együtt­működési Fóruma közlemé­nyükben úgy fogalmaz: sajná­lattal vették tudomásul, hogy az Országgyűlés megszavazta a kormányzati adó- és pénz­ügyi csomagot, figyelmen kí­vül hagyva az ő észrevételei­ket. Megismételték korábbi ál­láspontjukat, miszerint a dön­tés aránytalanul nagy terhe­ket ró a munkavállalókra. Elemzők úgy vélik, ha a köztársasági elnök szűrőjén fennakadnak a tervezett vál­toztatások, hetekig, sőt hóna­pokig elhúzódhat az intézke­dések életbe léptetése, és vég­legesen felborulhat az állam- háztartás egyensúlya. Határozat(ra) New York (MTI) - Egyhangúlag elfogadott határozatban szólította fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa Észak-Koreát a rakétakísérletek azonna­li felfüggesztésére. A ha­tározat azt követeli Phen- jantól, hogy függessze fel ballisztikusrakéta-prog- ramjával összefüggő min­den tevékenységét. Vála­szul Észak-Korea bejelen­tette: visszautasítja az ENSZ Biztonsági Taná­csának határozatát, és to­vább folytatja rakéta­programját. Lezárult Budapest (MTI) - Lezárult a kisebbségi névjegyzékbe vé­tel szombaton 16 órakor; az Országos Választási Iroda vi­lághálós honlapján közzétett adatok szerint 170 735 válasz­tó kérte regisztrációját, ez 38 százaléka a 2001. évi népszám­láláson magukat nemzetiség­nek vallóknak. Öt éve 443 ez­ren vallották magukat a 13 ki­sebbség egyikéhez tartozónak. Mi várható? A nagyobbik kormányzó­párt egyelőre bizakodó. Kiss Péter munkaügyi mi­niszter szerint Sólyom ké­pes „függetleníteni magát a politikai megrendelések­től”. A Hírszerző azonban egymásnak ellentmondó in­formációkhoz jutott azzal kapcsolatban, miként dönt­het az elnök. Az egyik KeH­es forrás szerint óriási presztízsveszteség lenne, ha az államfő nem kérne elő­zetes normakontrollt az AB-tól, de utólag mégis ki­derülne, hogy a csomag al­kotmányellenes passzuso­kat tartalmaz. Többen vi­szont úgy vélik, Sólyom László nem fordul a taláros testülethez, bízik a maga és a szakértői csapata tudásá­ban, tapasztalatában.------TT Sólyom Lász­ló ma dönt Isten partja mérő Miklós ekn@inform.hu Egyre inkább beigazolódni látszik Mahmúd Abbász palesztin elnök csütörtöki jóslata, miszerint Izrael Libanonba történő' katonai behatolásával egy nagy kiter­jedésű regionális háború réme vetítődik fel a közel-kelet film­vásznára. Alig telt el azóta há­rom nap, s a hírek a rakétahábo­rú már egyre növekvő számú ha­lálos áldozatáról szólnak. A konfliktus kirobbantója - ki ne tudná már - egy terrorcselek­mény volt, amelyet a libanoni Hezbollah szervezet követett el a múlt hét szerdáján egy izraeli határőrposzt ellen, amelynek so­rán nyolc izraeli katonát megöl­tek, kettőt pedig foglyul ejtettek és ismeretlen helyre magukkal hurcoltak. Túszaikért cserébe több száz Izraelben fogva tartott libanoni terrorista társuk szaba­don bocsájtását követelik. Tették ezt az után, hogy három héttel korábban a Hamász palesztin ra­dikális szervezet ugyanilyen akci­ót hajtott végre, hogy ezer be­börtönzött palesztinért cserélje ki egyetlen foglyát, s amikor az iz­raeli katonaság ezt az alkut meg­tagadva a maga módszerei sze­rint Gázában keresi túszul ejtett tizedesét. Úgy, mint már szerda óta Libanonban is. Nehéztüzér­séggel, rakétákkal, bombákkal, lerombolva minden katonai stra­tégiai pontot és feldúlva minden menekülési útvonalat a terroris­ták előtt, hogy azok túszaikat ne tudják kivinni saját területükről külföldre. A világ jobbik felén terrorszer­vezetnek tartott palesztin kor­mánypárt, a Hamász - hogy ne rombolja tovább Izrael a Gázai övezet amúgy is szegényes inf­rastruktúráját s ezzel párhuzamo­san ne sújtsák tovább a népét a megtorló akciók, már-már hajlott volna visszavonulót fújni, amikor a maga akciójával közbeszólt a Hezbollah, magyarul: Isten Párt­ja. A hírekben csak „szélsőséges síita szervezetinek nevezett dél­libanoni terrorista bandát Izrael 1982-es libanoni bevonulását követően alapították az iráni re­zsim aktív támogatásával. Az észak-izraeli településeket Liba­nonból évtizedeken át érő táma­dásokat hátra szorító 1982-es iz­raeli intervencióra adott viszont­válaszul több száz iráni forradal­mi gárdista érkezett Libanonba azzal a céllal, hogy „felvegye a harcot a cionistákkal". A köz­pontját a kelet-libanoni Bekaa- völgyben létrehozó Hezbollah az ő irányításuk alatt alakult meg, és elnyerte Szíria támogatását is. Az évek során megölték vagy kiűzték a térség őslakosságát, a keresztény arabokat, s saját tör­vényeik szerint, mint egy állam az államban léteztek Dél-Liba- nonban. 18 év alatt úgy megerősödtek, hogy amikor az izraeli hadsereg kivonult az ad­dig általa elfoglalt 30 kilométer széles „biztonsági sáv"-ból, an­nak helyét az Irán-barát és az ál­tal irányított szervezet milíciája foglalta el. A szervezetnek, amelynek élén Hasszán Naszral- lah sejk áll, 2004-es adatok sze­rint mintegy 7000 fegyveres tagja van, a szimpatizánsai révén azonban sokkal több ember mozgósítására is képes. A moz­galom katonai szárnyát irányító legfelsőbb vezetés székhelye Te­heránban van. A Hezbollah a 2005-ös libanoni választásokon képviselői révén bejutott a liba­noni kormányba is és megszerez­te a külügyi és az energiaügyi tárcát. Szerdai terrorcselekménye mi­att most a bejrúti kormány bár­melyik pillanatban összeomolhat. Mert a kormány többi tagja elha­tárolódik tőle. Libanon sokat szenvedett népe pedig a bombá­kat kapja a fejére. De Naszralla sejk azt mondja nekik, hogy ne adják meg magukat, álljanak el­len Izraelnek és vonuljanak harc­ba ellene. „Mert a helyzet már túlment azon, amit a Hezbollah által elrabolt két izraeli katona megtorlása jelenthet." Vagyis há­borúra biztatja Libanon népét, amelynek nem egy képviselője szerint a Hezbollah egész Liba­nont túszul ejtette. Irán és Szíria túszául. Szerzőnk külpolitikai újságíró

Next

/
Thumbnails
Contents