Kelet-Magyarország, 2006. július (63. évfolyam, 152-177. szám)

2006-07-15 / 164. szám

2006. július 15., szombat KERTÜNK DÍ8ZEI Yucca elephantipes Nyíregyháza (KM) - Fajtái: Törzses vagy törzs nélküli változatát különböztetjük meg. Fényigény: A lehető legtöbb fényt kapja, le­hetőleg egy déli fek­vésű ablak előtt. A közvetlen napsütést is elviseli. Hőigény: Átlagos meleg, télen legalább 7 °C. Víz­igény: Tavasztól őszig öntözzük bő­ven, télen ritkábban. Betegségei: A szürke­penésztől, más néven botrítisztől óvjuk, mely az elhalt növé­nyi részeket támadja meg. A túlöntözéstől vagy a rossz levegőztetéstől betegszik meg. Kártevők: Érzékeny a pajzstetvekre. A kert türelem kérdése ■ Jó kikapcsolódás ker­tészkedni az üzleti élet sok stresszel együttjáró nehézségei után. Nyíregyháza (KM - G. B.) - Amikor a helyi hagyomá­nyokat idéző, új belvárosi családi háza kertjének kiala­kítására került a sor, egy alapvető szempontot minden­képp a kertépítő figyelmébe ajánlott Fekete József. Neve­zetesen, hogy a kert nem csu­pán a szépsége miatt fontos a négytagú családnak: a gyepfe­lület bírja a gyerekek futká- rozását és a labdajátékokat. Automata locsolás- A kert van értünk és nem fordítva - mondja a zrínyis- ként hajdan kézilabdázó há­zigazda a heti fűnyírást befé­rt •• ........................................ A fűnyírás után nagyszerű érzés végignézni a kerten, és gyönyör­ködni a szép pázsitban. Fekete József rt jezve, nem sokkal azelőtt, hogy a kert különböző pont­jain mintegy varázsütésre elő­bújnak a szórófejek, s a vezér­lőautomatika elindítja az az­nap esti „locsolást” - Öntözés nélkül nincs szép kert, gyep pedig aztán különösen nincs - folytatja az elmélkedést már velem szemben, egy fröccs mellett ülve a teraszon. - Igényli a nyírást, a vizet és ezen kívül megfelelő - a táp­anyagot lassacskán adagoló, ráadásul moha-, illetve gyom­irtó hatású - műtrágyával is kezelem. KERT - ÉSSZEL /8 A Fekete család - miként magam is meggyőződhettem róla - kedveli a virágokat, így fontos számukra, hogy kert­jükben tavasztól kezdve vala­mi mindig virítson, az arany­esőtől a különböző rózsákon át egészen az ősszel utolsó­ként nyíló rézvirágig. Élmény, amikor nő- A kert gondozását magam végzem, jó kikapcsolódás az üzleti élet sok stresszel együttjáró nehézségei után - hörpint egyet párás pohará­nak gyöngyöző tartalmából Fekete József, a Chemtura Europe BV frissen kinevezett ' kelet-európai vezérigazgatója, aki a megyei növényvédő ál­lomás, majd a nyíregyházi Agroker után került az ame­rikai céghez, ahol 12 év alatt küzdöt­te fel magát a moszkvai irodát is jelentő poszt­ra. Egy fű­nyírás, állítom felér egy relaxáció- val.- A kert türe­lem kérdése is - folytatja vendéglátóm. Fekete Józsefék kertjében tavasztól őszig virít vala­milyen virág (Fotó: Galambos Béla)- Kell a szegélynyírás is, annak ellenére hogy a pázsit szélébe fa vagy mű­anyaq szeqélyzárót építettünk be. _____________________________________- A fák, bokrok alján nagyon jó szolgálatot tesz a gyomok ellen a fakéreg takarás._____________________________________________________________- Sajnos, a növényvédelmet teljesen elkerülni nem lehet: egy 5 literes kis permetező jó ha van, amellyel a leggyakoribb károsítok (lisztharmat és le- véltetvek) ellen tudok védekezni.- Bár lehet már kapni készen 5-10-15 méteres fákat - rende­lésre tán még rigóval is -, az igazi élmény, amikor látod miként nő, fejlődik a kerted egy-egy dísze. K.Hf.I >nlhu Öntözés a kertben. Az automata öntözésről a tájékozódás lehetőségeiről információ letölthető. (PDF, 21 kB) Parlagfűszezon előtt Évek óta súlyos problémákat okoz az országnak a parlagfű, mely a mezőgaz­daságban terméskiesést okoz, export­csökkentő tényező, a virág pollenjétől az érzékeny emberek allergiás légúti megbetegedésben szenvednek, de nem elhanyagolható a turizmusra gyakorolt kedvezőtlen hatása sem. A parlagfű fő csírázási időszaka áp­rilis és május, majd kisebb intenzitás­sal július hónap. Egy átlagos növény 8 milliárd virágporszem termelésére ké­pes 2-3 hónap alatt, és 60 ezer magot is termelhet, melyek a talajban marad­va 30 évig is csíraképesek maradnak. Jelentős szerepet játszanak terjedésé­ben a gyomos táblaszegély, gondozat­lan területek, a gyommaggal fertőzött vetőmag, a művelő-, betakarító- és szál­lítóeszközökkel való széthurcolás, a rossz gyomirtási technológia, a tar­lóápolás elhagyása, a rossz talajmunka; A parlagfű mezőgazdasági és köze­gészségügyi jelentősége tette szükséges­sé a Növényvédelemről szóló törvény 2005. évi módosítását, amely az egész­séghez való jogot a magántulajdonhoz való jog elé helyezi a parlagfű-mente­sítéssel összefüggésben. A törvény kötelezi a föld használóját, hogy ingatlanján a parlagfű virágzását az adott év június 30-ig akadályozza meg, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig tartsa fenn. A Földmérési és Távérzékelési Inté­zet - műholdfelvételeken alapuló - ve- szélyeztetettségi térképet készít az or­szág területéről. Ezek, s a hatósági fel­derítés, illetve bejelentés alapján a föld­hivatalok június 30-át követően megkez­dik ellenőrző tevékenységüket. Amennyiben az ingatlanon parlagfű található, a hivatal jegyzőkönyvet vesz fel, melyben rögzíti a fertőzöttség ha­tárait, mértékét, a terület állapotát és az eset dokumentálására fényképfelvé­telt készít, a tulajdoni és földhasznála­ti viszonyokat megállapítja, s javasla­tot tesz a közérdekű védekezésre. Az ellenőrzésről nem szükséges előre értesíteni a földhasználót/tulajdonost, mivel a szemle külső vizsgálattal, szem­revételezéssel, méréssel, az ügyfél köz­reműködése nélkül is elvégezhető. A vé­dekezési kötelezettség elmulasztása ese­tén a növényvédelmi hatóság bírságot szab ki és közérdekű védekezést rendel el, mely azonnal, már a határozathoza­tal napján végrehajtható, és költsége a földhasználót terheli. A kiszabható nö­vényvédelmi bírság 20 000-2 000 000 fo­rint, mely adók módjára behajtható köz­tartozásnak minősül. Az egészséges környezethez való jog előnyben részesítését jelenti a parlag­fű elleni harcban, hogy a helyszíni el­lenőrzést, közérdekű védekezést a ha­tóság a lezárt terület felnyitásával az ott tartózkodó személyek akarata elle­nére is megtarthatja, illetve elvégezhe­ti. Érdemes tehát nagyobb gondot for­dítani a védekezésre, a további terjedés megakadályozására. A kézi gyomlálás, kaszálás esetén vi­gyáznunk kell a helyes időpont meg­választására, megkésve, virágzáskor vé­gezve a nagy tömegű virágporral való érintkezés kiválthatja az addig rejtett túlérzékenységet. A kaszálás 2-3 alka­lommal elvégezve lehet eredményes. A legtöbb pollen a tarlókon virágzó állományokból származik. A tarlóhán­tás időbeni elvégzésével megakadályoz­hatjuk, hogy a növény magot érleljen. A többszöri műveléssel jelentősen csök­kenthetjük a talaj magkészletét. Növényvédelmi szaktanácsadó közre­működésével el lehet érni, hogy a gaz­dálkodók olyan megoldásokat használ­janak az adott kultúra vegyszeres gyomirtására, melyek megbízható ha­tást nyújtanak a parlagfű ellen is. Sira Gyula, NVT-tanácsadó, Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara A FŐISKOLA ÉLETÉBŐL Segítünk jó döntéseket hozni Beszélgetés az egyik államvizsga­bizottságban is elnökölt Antal Jánossal, a Gazdasági Tanács munkájáról Antal János, az Általános Vállalkozási Főiskola főigaz­gatója egyike volt azoknak a neves embereknek, akik a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági és Társadalomtudományi Karán államvizsga-bizottsági elnökök voltak. Népi ezért be­szélgettünk vele, hanem, mert az oktatási miniszter őt je­lölte ki arra, hogy a Nyíregyházi Főiskola Gazdasági Ta­nácsában a tárcát képviselje. Beszélgetésünk elején a gaz­dasági tanácsok feladatairól váltottunk szót. Az egyetem nagyobb szabadsági fokot kapott saját ügyei­nek az intézésére, rá nem ugyanazok a szabályok vonatkoz­nak, mint általában a költségvetési intézményekre. A fenn­tartó, a magyar állam ezért úgy gondolta, segítséget ad ah­hoz, hogy a felsőoktatás egészében az innovációs fejlesz­tési programok az intézmény céljait szolgálják. A gazdasági tanácsok tulajdonképpen döntési jogkört nem kaptak, csak az intézmény működésével, gazdálkodá­sával összefüggésben tehernek javaslatokat arra nézve, hogy például, ha hiány keletkezik, akkor azt milyen módon kell felszámolni. Ennek azért van jelentősége, mert az intéz­mény ilyen értelemben egy belterjes valami, egy üvegbu­ra, ahol a rektort a saját kollégái választják, a helyettesek ugyanabban a szervezetben dolgoznak, így nagyon nehéz a vitás és bonyolult kérdéseket megoldani. Ezért a tanácsok hét vagy kilenc tagjából - ez az intézmény nagyságától függ - kettőt vagy hármat a miniszter joga delegálni, a többie­ket belülről választják. Még a gazdasági tanács elnökére is ad a törvény egy felhatalmazást. Az intézmény eldöntheti, hogy a rektort bízza meg, hiszen neki van olyan szerveze­te, amellyel végrehajtja a feladatait, s egy gazdasági taná­csa, amelyik ehhez megfelelő tanácsokat ad. Ha a rektor nem akarja a tanácsot vezetni, ott viszont tagja a bizott­ságnak. Nyíregyházán a rektor úr úgy döntött, nem akarja a ta­nács elnökségi pozícióját vállalni. Alighogy megalakult a tanács, az első ülésén az intézményben a működéssel össze­függő összes problémára javaslatot tett. Ezeket a rektor a szenátus elé vitte, a szenátus jóváhagyta, így most van egy konkrét program, amit végre hall hajtani. Miért nem lehe­tett ezt az eredeti keretek között végrehajtani. Azért, mert egymás között nehezen tudunk ilyen kérdéseket megolda­ni. Egy professzor nyugdíjaztatása például nem mindig a racionalitás alapján történik. Ezért nagyon jó, hogy külső szemlélők tudják mondani, uraim, erre a leépítésre a jövő szempontjából szükség van, tehát tessék meglépni. A rek­tor könnyebb helyzetben van, mert támogatást kapott olya­noktól, akik nem biztos, hogy a hivatali rendben ugyaneze­ket a kérdéseket ugyanígy kezelték volna. Milyennek látszik a külső szakembernek az eddigi gaz­dasági tanácsülések alapján a Nyíregyházi Főiskola? Dinamikusan fejlődő főiskoláról van szó, ahol igen je­lentős beruházást hajtottak végre, s még most is folyik a kollégium, az oktatási épület felújítása. Ez mind azt jelzi, hogy az intézmény ilyen szempontból jó irányba lépett. A Antal János (jobbról) az egyik idei államvizsga-bi­zottságban gond, hogy van öt kar - ide sorolta Antal János a Pedagó­gusképző Fakultást - ahol nem mindig ugyanazzal az erő­vel jelennek meg a lehetőségek az egyiknél, mint a másika nál. Vannak elemek az oktatási programban, amelyeket nem biztos, hogy tovább kell fejleszteni. A munkaerőpiac jelzi, hogy mely szakmai területeken van már túlkínálat, tehát dönteni kell, hogy a program milyen irányba menjen to­vább: a mérnökök, agrárszakemberek képzését kell erősí­teni, vagy a bölcsészekét. Ez volt az első nagy téma, amivel foglalkoztunk. Ebből a szempontból Nyíregyházán jó a helyzet, bár van néhány képzés, amit nagyon nehezen lehet finanszírozni. A mező- gazdasági pilótaképzés horribilis pénzbe kerül, drága az üzemanyag, nem lehet annyi a gyakorlati képzés, amennyi­re szükség lenne, a normatíva pedig, amit a főiskola kap érte, semmire sem elég. El kell gondolkodni azon: ha ez fontos, akkor a pénzt valahonnan elő kell teremteni rá. Hol van többlet? A gaz­dasági szakemberek képzésében sok pénz van, azt szokták mondani. Akkor azt fejleszteni kell. Dönteni kell, hogy pedagógusterületen milyen tanárokat kell képezni. Sajnos, a magyar felsőoktatásnak ezek a mérési pontjai majd csak most fognak kialakulni. A munkaerőpiac sem mondja meg mindig, hogy miről van szó. Osztrák felsőoktatási intézményben járva kérdeztem: hány hallgatót vesznek föl? Azt mondták, 127-et. És eze­ket finanszírozzák? Igen. És hogy ha idejön még negyven, aki hoz egy csomó eurót, mert tanulni akar? Nem engedi a tulajdonos. Ott az iparkamara által fenntartott intézmény­ről van szó, ők kikötötték, hogy a szakmából ez az infor­máció jött vissza, tehát nem veszünk föl többet, mint ameny- nyit a munkaerőpiac igényel. Az elmúlt 15 évben a ma­gyar felsőoktatásban megnégyszereződött a hallgatók szá­ma, a pénz nem lett négyszer annyi. Egyszer valahol,vala­mikor ezt a kérdést rendezni kell. A gazdasági tanácsok is többé-kevésbé ezért jöttek létre, hogy segítséget adjanak ahhoz, látva más eseteket, más szituációkat. A nyíregyhá­zi tanács elnöke egy olyan kolléga, aki a Magyar Kereske­delmi és Iparkamara egyik vezető munkatársa, ő aztán tud­ja, adott esetben a különböző szakmákban milyen szakem­berekre van szükség és mennyire? (X) KELET Yucca (Fotó: Pók Viktória Fakate tanácsai A KERT ~ ÉSSZEL VENDÉGE

Next

/
Thumbnails
Contents