Kelet Magyarország, 2005. november (62. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-08 / 261. szám
2005. november 8., kedd ZAVARGÁSOK /3 KELET Ml ÍM'fi r/T7iT T i 1 / .! \y k r .P V11\ RÖVIDEN • Az első halálos áldozat. Belehalt sérüléseibe hétfőn a franciaországi zavargások egy 61 éves áldozata. Jean-Jacques Le Chenadec Párizs Stains nevű északi elővárosában lakóháza tövében egy szomszéddal beszélgetett pénteken, amikor megütötte egy fiatalember. NAPRÓL NAPRA Sebesült rendőrök Harminchat rendőrt sebesí- tettek meg hétfőre virradóra Franciaország-szerte a külvárosi zavargások résztvevői. Párizs déli negyedében, Grignyben két rendőrt - az egyiket a nyakán a másikat a combján - házi készítésű tűzfegyverrel se- besítettek meg. Mindkettőjüket kórházba szállították, ahol Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter meglátogatta őket. A rendfenntartó erők más tagjainak a rájuk zúdult kőzáporok okoztak sérüléseket. Egy autóbuszon utazó 13 hónapos gyereket is fejen találtak egy kővel. A fiút kórházba szállították. A zavargások minden eddiginél hevesebbek Voltak. (Fotó: EPA)-Október 28., péntek Több tucat fiatal autókat gyújtott fel, kirakatokat tört be és középületeket rongált meg péntekre virradó éjjel Párizs egyik keleti külvárosában, miután a rendőrség által lopásért üldözött társaikat halálos áramütés érte az elektromos művek egyik áramátalakítójában, ahol menedéket kerestek.-Október 30., vasárnap Harmadik éjszaka folytatódtak a zavargások Párizs egyik északkeleti külvárosában, ahol vasárnapra virradóan is több tucat fiatal autókat gyúj- tott fel, épületeket rongált meg és kőzáport zúdított a kivezényelt rendőrökre. Őrizetbe vettek 15 randalírozót. —November 1., kedd Ötödik éjszaka folytatódtak a zavargások Párizs egyik külvárosában, ahol keddre virradóra is több összecsapás történt helyi fiatalok és a kivonuló négyszáz rendőr között, akik tucatnyi rendbontót őrizetbe vettek.-November 2., szerda A francia elnök a Dominique de Villepin miniszterelnök által összehívott rendkívüli kormányülésen felhívta a figyelmet, hogy a további veszélyek megelőzésének érdekében a jogszabályok szigorú, a tisztelet és párbeszéd szellemében történő alkalmazására van szükség.-November 3., csütörtök A kisebb csoportokba verődött fiatalok csütörtökre virradóra a francia fővárostól északkeletre fekvő, szegények lakta elővárosok összesen ki- lene körzetében törtek-zúztak. A hatóságok több száz rendőrt vezényeltek ki a randalírozók megfékezésére. —November 4., péntek Több mint félezer gépkocsit gyújtottak föl péntekre virradóra a francia főváros keleti peremkerületeiben és a nagyváros környékén, a hatóságok több mint ezer rendőrt vezényeltek ki a Párizs külvárosaiban randalírozó fiatalok megfékezésére. —November 5., szombat Közel 900 gépkocsit gyújtottak fel garázdálkodó fiatalok Franciaországban szombatra virradóra, _ 253 embert állítottak elő. Válságülést hívott ösz- sze szombaton Dominique de Villepin francia kormányfő a zavargások miatt.-November 6., vasárnap Hét helikoptert vetett be a zavargások megfékezésére a rendőrég vasárnap hajnalban. A légi járművek fényszórókkal pásztázzák azokat a párizsi-1 külvárosokat, amelyekben napok óta zavargások folynak. Ezerháromszáz gépkocsit gyújtottak fel Franciaország-szerte vasárnapra virradóra a Párizs környéki szegény külvárosokban. A rendőrség közlése szerint 312 személyt vettek őrizetbe. —November 7., hétfő Összesen 34 rendőrt sebesítettek meg vasárnap éjszaka Franciaország-szerte az október 27-e óta randalírozók. A többségükben fiatal bevándorlók ezúttal 528 járműt gyújtottak fel, 316-ot vidéken és 212-öt Párizsban. Forrás: ÉKN, MTI VILLÁMV0KS Ön engedné-e, hogy külföldiek vadásszanak megyénkben? Szavazók száma: 123. 2005. 11. 07. 18 óra. Igen H Nem 26,02% I 73.98% Következő kérdésünk: Átterjedhetnek-e a franciaországi etnikai zavargások más országokra is? Szavazzon! Aktuális kérdéseinkre Ön is leadhatja szavazatát. Akinek ■ A rendőrség után a csendőrség a bevethető Párizsban; a katonaság erre nem alkalmas. Balogh Attila wmitty@inform.hu Budapest (ÉKN - BAL) - Gazdag Ferenc számára a helyzet súlyát az jelzi, hogy a párizsi fejlemények a CNN vezetői hírei közt szerepelnek. De mi az, ami valójában a francia fővárosban zajlik? - kérdeztük a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja főmunkatársától. Ki fogja kényszeríteni- Az események biztonság- politikai minősítését az adott ország vezetése dönti el. A francia kormány először helyi incidensként kezelte az ügyet, amikor a dolog kiesik a belü- gy kezeiből, onnantól politikai kérdés. A rendőrség csak egy bizonyos szintig felkészült efa kocsiját felgyújtják... féle konfliktusok kezelésére; a fölött nem - elemzett a szakértő. Kifejtette, az aktuális politikai felállás érhető tetten a háttérben: a miniszterelnök, a belügyminiszter és a köztársasági elnök alkotta hármas. - A belügyminiszter Sarkozy keménykezű, amilyennek az ő posztján lenni kell. A belügy így is reagált volna. Ezt kérészit .............................................. A katonaság bevetésére nincs mód egy demokratikus országban Gazdag Ferenc ..............................................fi tezte az esélyegyenlőségi miniszter, illetve a szociális ügyek minisztere; mindketten harmadik világbeli származásúak. A miniszterelnök pedig hagyta elfajulni a vitát. Dominique de Villepin konkurenciának tekinti Nicolas Sarkozyt a jövő évi köztársaságielnökválasztás tekintetében. Ilymódon az incidens tisztázása a korai szakaszban elmaradt. Az események eszkalálódtak. Amikor már nem volt helyi csetepaténak tekinthető, Chirac elnök azt mondta: mindenáron helyre kell állítani a rendet, „a köztársasági normák szerint”. Azaz: mindenhol az alkotmányos rendnek kell uralkodni. Bevonták a csendőrséget, ami Gazdag Ferenc szerint azért lényeges, mert a franciák „a csendőröktől félnek; a rendőrtől nem”. Szükségállapot kell- A katonaság bevetésére nincs mód egy demokratikus országban. Erre nem alkalmas. Ahhoz szükségállapotot kellene bevezetni, hogy belügyi feladatra alkalmazzák. Gazdag Ferenc szerint megoldást nem a külső beavatkozás, inkább az hozhat, hogy a fenyegetett lakossági csoportoknak, úgymond, elfogy a türelme. Nem csökken az erőszak Egyre hevesebbek és egyre kiterjedtebbek az arab és afrikai bevándorlók franciaországi zavargásai. A fiatalok Párizs külvárosaiban közel másfél ezer jármű vet gyújtónak fel, és sok rendőrt is megsebesítettek. Clichy-sous-Bois- T Az első zavargások, október 27-én. Nantes Grigny. 36 rendőr sérült meg a hozzájuk dobott kövektől Toulouse >SO km © GRAPHIC NEWS Marseille Akiknek a kocsiját felgyújtják, a házát fenyegetik, előbb-utóbb ki fogja kényszeríteni az állam hatékony fellépését. KILÉT' kmippek szen hu A Külügyminisztérium gyorsjelentése (DOC 51 kB) Kőkemények- Eléggé vak az indulat, ami most felszínre került. Az utcai zavargások, urbánus konfrontációk ilyen jellege nem új. Hasonló történt '68-ban. Csak akkor fehér középosztálybeli fiatalok lázongtak, táblákat mutogattak a követeléseikkel. Ezzel szemben most nem látható tisztán, mi a követelés. A résztvevők megkapják az áhított nyilvánosságot - ám mintha maguk sem tudnák, mint akarnak. Rátámadnak a tévéstábokra. Egy konkrétum fedezhető fel a követeléseikben: Sarkozy lemondatása. Miért ő a célpont? A nevéhez köthető az úgynevezett „föld jogát” megszüntető törvényjavaslat; ez eredetileg arról szól, hogy aki francia földön születik, automatikusan francia állampolgár - ismertette Gazdag Ferenc. Gondterheltek: Dominique de Villepin miniszterelnök és Chirac köztársasági elnök (Fotó: epa) Fejtő Ferenc: Messziről veszélyesebb! ■ Fejtő Ferenc Párizsból mondta el lapunknak, hogy mi történik a francia fővárosban. Párizs (ÉKN - NSzR) - „Az imént sétáltam Párizs belvárosában, ahol szinte semmit nem érezni a zavargásokból. W................... A franciák nehezen fogadják be a bevándorlókat, de szükségük van rájuk. * l ’}' Fejtő Ferenc ............................V A konfliktusra csak a sok rendőr emlékeztet” - mondta lapunknak Fejtő Ferenc író, akit párizsi otthonában sikerült elérnünk. így fogalmazott: „Messziről sokkal nagyobbnak és veszélyesebbnek tűnhet a zavargás, mint ahogy a párizsiak megélik. Én a lapokból tudtam meg, hogy nem messze tőlem felgyújtottak egy autót és egy üzletet. Azt gondolom, Párizs elég nagy ahhoz, hogy egyes városrészek zavargásairól csupán a sajtóból értesüljön az ember.” Erőszakra erőszak A mostani zavargásokat az 1968-as francia diáklázadáshoz hasonlította az író. Most sem lehet tudni, hogy a robbantó, gyújtogató fiatalok mit akarnak, csupán azt, hogy így fejezik ki elégedetlenségüket. „A franciák hozzászoktak már ahhoz, hogy az elégedetlenkedők erőszakosan az utcára vonulnak, nem vesszük ezt tragikusan”- mondta Fejtő Ferenc. Az író szerint a konfliktus megoldásának különböző vetületei vannak, és politikai vita is folyik a háttérben. A francia kormány beszélgetésünk idején még nem tudja, melyik a jó megoldás: ha békésen kezelik, vagy ha erőszakkal. Fejtő Ferenc szerint az erőszak ellen csak erőszakkal lehet fellépni: „Meg kellene keresni azokat, akik jelenleg veszélyeztetik a franciákat. A lázadók többsége muzulmán és északafrikai, és sokan engedély nélkül tartózkodnak Franciaországban. Őket vissza kellene küldeni hazájukba. De a bevándorlók problémáját, sérelmeit, a munkanélküliséget is kezelni kell.” A franciák nehezen fogadják be a bevándorlókat, de szükségük van rájuk. A népesség csökken, így a munkaerő is. A nagyüzemeknek viszont munkások kellenek, és ezért van szükség a bevándorlókra - tette még hozzá Fejtő Ferenc. Miért Németország? Budapest (ÉKN) - A konkfliktus eszkalálódik, de minden államban más a helyzet. Németország gyors belépése véletlennek tekinthető. Az EU kül- és belügyminiszterei tanácskozást tartottak a hétvégén; az olasz küldött fogalmazta meg, hogy ha nem találnak közösen megoldást, hamarosan „sok-sok Párizzsal kell szembenéznünk”. Mindenhol megvan a valószínűsége a jelenség felbukkanásának. Európai szintű egyeztetés szükséges - érvelt lapunknak Gazdag Ferenc, a Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja főmunkatársa, egyetemi tanár.
