Kelet-Magyarország, 2005. február (62. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-10 / 34. szám

2005. február 10., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK 0 Hódító vígjáték. Vasárnap 17 órától mutatják be a nyíregyházi Váci Mihály Művelődési Központban Vámos Miklós: Hogyan hódítsuk meg a nőket (férfiakat) című zenés-táncos vígjátékát. Szereplők: Görbe Nóra, Tahi-Tóth László, Gyarmati István. 0 Polgári bál. A Krúdy Vigadóban szom­baton 19 órakor kezdődik a Polgári bál, amellyel kapcsolatban bővebb informá­cióval a 20/3900-100-as telefonszámon szolgálnak. 0 Verselemző-pályázat. A Vili. Nemzeti Forradalmi Verselemző-pályázaton a kö­zépiskolások kategóriájában a vásáros- naményi Jócsák Boglárka végzett az el­ső helyen. NÉZŐPONT A vidék esélyei Nyéki Zsolt e-mail: nyeki@kelet.szon.hu Az „élhető vidék" hangzatos kifejezé­se első hallásra meghökkentően hat. Hát létezne Magyarországnak egyetlen pontja is, ahol nem lehet élni? Már csak az új­kori történelem kiszabta méretekből kiin­dulva sem ildomos ilyet feltételezni, ám könnyen átláthatjuk a fenti két szó mé­lyebb üzenetét. A korunkban elvárható életszínvonalon jegyzett lét feltételeiről van szó, s itt már meginog az addig ma­gabiztos álláspont. Nincs egyenlőség a keleti és nyugati országrész között, s ugyanez mondható el a városban és a kisebb településeken élők esetében is. A mindennapok szintjén le­csapódó következmények hatása az el­vándorlás, a vidék elnéptelenedése, forrá­sává válva a már napjainkban is nyo­masztó társadalmi és gazdasági feszültsé­geknek. Ezek oldására születnek terület- fejlesztési programok, támogatási elvek, de érvényesítésük mintha azt tükrözné: nem igazán mértük még fel a veszély nagyságát. Az olyan egyértelmű, kölcsö­nös előnyökkel kecsegtető kezdeménye­zés is göröngyös úton halad, mint ami­lyen az agrár-környezetvédelem. A városlakóknak (is) mindinkább igé­nye, hogy a kétes eredetű tömegáru he­lyett egyre jobb minőségű, garantáltan egészséges élelmiszert vásárolhassanak a boltokban. Olyan termékeket keresnek, amelyet környezetet kímélő technológiá­val, lehetőleg biológiai növényvédelmet alkalmazva állítanak elő. Ez bizony EU- konform dolog, s mint ilyen, kiemelt tá­mogatást érdemel, ellensúlyozandó a költségesebb eljárás okozta jövedelem­kiesést. A vevők egészséges élelmiszer­hez, a gazdák meg a pénzükhöz juthat­nak, s persze esélyhez, hogy ott maradja­nak, ahová születtek. E központi szándék számtalan helyi konfliktushelyzet feloldá­sában segíthetne, hogy csak az Igrice- mocsár természetvédelmi törekvései körü­li vitát említsük friss példaként. Döntések a kölcsönös egyetértés jegyében Miről szólnak a rendszerváltás óta szervezett megye-város egyeztető tárgyalások? A színházat is közösen működteti a megye és a város (Fotó: Elek Emii) Balogh József email: baloghj@inform.hu Nyíregyháza (KM) - Me­gye-város egyeztető tárgya­lás volt tegnap délután Nyír­egyházán. A rendszerváltás óta kéthavonta tartott ta­nácskozásokon intézmények, rendezvények közös fenntar­tásáról, szervezéséről egyez­tetnek a képviselők. Dr. Kiss Gábort, a megyei köz­gyűlés alelnökét a másfél évti­zede létrehozott közös fórum mű­ködéséről kérdeztük.- Közös fenntartású intézmé­nyekről, ezek finanszírozásáról, illetőleg a velük kapcsolatos fej­lesztési források igénybevételé­ről szoktunk tanácskozni. Ezek­n .................. Azt nem mondom, hogy nincsenek időnként viták, de a döntések a kölcsönös egyetér­tés jegyében szü­letnek meg. Dr. Kiss Gábor ....................................................ff nek az egyeztetéseknek mind a hangvételére, mind a megállapo­dásaira az jellemző, hogy a köl­csönös egyetértés jegyében szü­letnek meg a döntések. Tiszta profillal Egy dolog van, ami régóta hú­zódik és amiben reményeim elle­nére sem sikerült haladást elér­nünk: hogy lehetőleg teremtsünk tiszta tulajdonú intézményeket. Ilyen lehetne például rendelteté­se és működése miatt a BUSZA­CSA, amely inkább városi, mint megyei intézmény. Az lenne kívá­natos, hogy a tulajdonos a váro­si önkormányzat legyen. A me­gyei könyvtár viszont, amely módszertani központja a városi és községi könyvtáraknak, (mint ahogy a múzeum is) inkább tar­tozhatna megyei illetékesség alá.- Most napirendre tűztük a színészház felújításának kérdé­sét. A színészház teljesen elag­gott, jelentős felújításra szorul­na. Pályázati lehetőségek azon­ban a megyei önkormányzat szá­mára nem adottak, pénzt-csak te­lepülési önkormányzat kaphat. A siker reményében Nyíregyhá­za város pályázhatna.- Hiába opponálunk a Belügy­minisztériumban, nem írnak ki olyan pályázatokat, amelyeket mi, mint megyei önkormányzat igénybe vehetnénk. Azt mond­ják, hogy a megyének ilyen típu­sú kulturális intézmény-fenntar­tói kötelezettsége nincs. Megvizs­gálandó tehát, nem lehetne-e vá­rosi tulajdonba átvinni a színész­házat? Ez esetben már csak ar­ról kellene megállapodni, hogy a felújítás saját erejét milyen arányban biztosítsa a város és a megye? Restaurátorműhely Egyeztető tanácskozásokra ál­talában kéthavonta kerül sor, mert a megvitatandó kérdések száma jelentős. Mondana példát alelnök úr, milyen ügyekben si­került egyetértésre jutni?- Például abban, hogy a vá­ros a Jósa András Múzeum nagy rekonstrukciója kapcsán tartós használatba ad néhány lakást és a Múzeum területén lévő gará­zsokat. Az autópálya nyomvona­lának régészeti feltárása során olyan mennyiségű leletanyag ke­rült elő, hogy önálló restaurátor­műhelyt kell létrehozni. Lehető­ség szerint meg kell növelni a múzeum kiállítási és raktárterü­leteit. Egy másik jelentős példa: megigényeltük a Honvédelmi Mi­nisztériumtól a Benczúr téri Kál- lay-házat a Kállay-gyűjtemény méltó elhelyezésének szándéká­val. Ez az értékes letét most vá­rosi ingatlanban van elhelyezve, nagyon mostoha körülmények között.- A színház finanszírozása és a Vidor Fesztivál szintén nagy horderejű kérdés - említette az újabb példát Kiss Gábor. - Ab­ban kellene megállapodnunk, hogy közösen forduljunk a szak­tárcához: ezt a nagysikerű szín­házi kezdeményezést sorolja a je­lentős fesztiválrendezvények kö­zé, és a korábbinál nagyobb mér­tékben támogassa. Fontosak a közös érdekek Milyen közös ügyek vannak még? A városi és megyei ren­dezvények. Példának említette a köz­gyűlés alelnöke az idei junior kézilabda-vb-t, a Suliexpót, az idősek világnapját, ilyen volt korábban a Hősök terének korszerűsítése, a szamosan- gyalosi szociális otthon szol­gáltatástervezési koncepciójá­nak kidolgozása, a Holokauszt emlékmű létrehozása, a főisko­lák fejlesztésének támogatása, valamint a Sóstó fejlesztésével összefüggő témák.- Időnként szót váltunk ar­ról is, hogyan lehet a megyei és városi támogatási és forrás­igényeket a közös érdekek és a hasznos együttműködés je­gyében összeegyeztetni. Drámai pillanatok. Most vannak legjobb időszakukban a 12. d-s drámatagozatosok a nagykállói Korányi Frigyes Gim­náziumban, hisz az április 28-án bemutatásra kerülő érettségi vizsgadarabuk próbái a munka mellett sok jó mókára is lehe- j tőséget adnak. (Fotók: Balázs Attila) Tematikus kérdések Nyíregyháza (KM - L. T. L.) - A nyíregyházi önkormányzat megbízásából közvélemény­kutatást végzett a Jelenkutató In­tézet decemberben, amelynek a konzekvenciáit sajtótájékoztató keretében ismertették a város­házán. Csabai Lászlóné polgár- mester elmondta, a kilencvenes évek elejétől különböző jellegű felméréséket készíttetnek, ami­nek levonják a tanulságait. Dr. Kiss József, a Jelenkutató Rt. igazgatója hozzátette, hogy nyolc­száz városlakót kérdeztek meg, az eredmény számukra is sok érde­kességgel szolgált. www.szon.hu httov/kmtippek.szon.hu V-J A közvélemény-kutatás adatai letölt­hetők. (679 kB) A Nyíregyházi Nyugdí­jasok Közössége Karitatív Egyesület rendezett kedden farsangi mulatságot tagjai­nak. (Fotó: Balázs Attila) PAIalCZ ISTVÁN MEGKÉRDEZTE: Ön betartja a tegnap kezdődött negyvennapos böjtöt? M egvallom, ritkán já­rok templomba, de van istenhitem, és vallá­sos is vagyok a magam módján. Tudom, tegnap volt hamvazószerda, de nem foglalkozom a kato­likusok negyvennapos böjtjével. Jó volt látni viszont karácsonykor és újévkor, hogy egyre több fiatal jelent meg az ünnepi misén. Jó ka­paszkodóra lelhetnek a vallásban, nem mindegy persze, milyen egyház felé fordulnak! Poór Kálmánné NYUGDÍJAS N agyra értékelem ezt az egyházi paran­csot, és meg is tartom a böjtöt. Első évfolya­mos vagyok a Nyíregy­házi Főiskola hittan-ma­gyar szakán, jól isme­rem a nagyböjt eredetét. Nem kaptam vallásos neveltetést a szüleimtől, az egyházi gimnázium­ban töltött évek alatt fejlődött ki hitem, meg­győződésem. Igazából az önmegtartóztatásun­kat teszi próbára ez az ünnep. Dunai Melinda FŐISKOLAI HALLGATÓ N em érdekel a böjt. Egy étteremben dol­gozom felszolgálóként. A vendégek óriási többsé­ge nem veszi figyelembe a böjt alatti hústilalmat és a mennyiségi önmeg­tartóztatást, ugyanannyi húsos étel kerül asztal­ra, mint a „böjtmentes” időszakban. Persze, min­dig van vegetáriánus kí­nálatunk is, például rán­tott sajt, hamisgulyás, paradicsomos káposzta­főzelék, de ennek semmi köze a böjthöz. Honti Olivérné ELADÓ E n és a korosztályom pont abban a társa­dalmi miliőben szociali­zálódott, amikor inkább a párttagság és a szocia­lizmus éltetése, nem pe­dig az istenhit volt a „divat”. Neveltetésemből adódóan nem vagyok megkeresztelve, nem já­rok templomba, így a hamvazószerdának és az azt követő böjtnek sincs jelentősége számomra. Hidegen hagy az egyház, de tisztelem a valláso­sak hitét. Bózsing Eszter EGYETEMISTA S emmiféle jelentősége nincs számomra és családom számára a val­lásnak, így a böjtnek sem. Hiszek és bízok Is­tenben, támogatásában, de távol tartom maga­mat az egyháztól, nem hiszek a vizet prédikáló, de bort fogyasztó, kép­mutató prédikátoroknak! Három gyermekemet is úgy neveltem, alakítsák ki saját meggyőződésü­ket, életüket, s ne hagyják manipulálni magukat. Buga Istvánné CUKRÁSZ

Next

/
Thumbnails
Contents