Kelet-Magyarország, 2004. április (64. évfolyam, 77-101. szám)
2004-04-30 / 101. szám
2004. április 30., péntek MIIÉT MINDENFELŐL /2 KR0N0L06IA EU-kronológla: belépésünk története 1988. augusztus 8. Diplomáciai kapcsolatok felvétele az Európai Közösségek (EK) és Magyarország között.-1990. Június 8. Brüsszelben aláírják az EK Bizottsága budapesti képviseletének megnyitásáról, a diplomáciai kiváltságok és mentességek kölcsönös megadásáról szóló megállapodást. 1991. december 16. Brüsszelben aláírják az EK tagállamai és Magyarország, illetve Lengyelország és Csehszlovákia közötti Európa- megállapodást társulás létesítéséről.-1993. június 22. Az Európai Tanács koppenhágai ülésén úgy határoz, hogy azok a közép- és kelet-európai társult országok, amelyek ezt kívánják, az Európai Unió tagjai lehetnek. I [-1994. március 7. A Magyar-EU Társulási Tanács alakuló ülése Brüsszelben. Az Európai Unió külügyminisztereinek tanácsa határozatot fogad el az EU és a társult közép- és kelet-európai országok politikai együttműködéséről.-1994. április 1. Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmének benyújtása az Európai Unió Tanácsának soros elnöl^égéhez.-1997. Július 15. Az Európai Bizottság megjelenteti az országvéleményeket. Ajánlása: az „5+1” országgal (Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Ciprus) kezdődjenek meg a csatlakozási tárgyalások.-1997. július 16. A Bizottság országvéleményeinek és a bővítéssel kapcsolatos anyagainak (Agenda 2000) nyilvánosságra hozatala. A Bizottság javasolja a tárgyalások megkezdését hazánkkal.-1997. december 13. A luxembourgi Európai Tanács jóváhagyja az országvéleményeket, valamint a tárgyalások megkezdésére vonatkozó javaslatot. A csatlakozási tárgyalások négy alapelve: bevonó, átfogó, fokozatos, egyéni teljesítmény alapján történő elbírálás.-1998. március 12. Európai konferencia. A bővítési folyamat (enlargement process) kezdete.-1998. március 30. A csatlakozási folyamat (accession process) megnyitása külügyminiszteri konferencia keretében.-1998. március 31. A csatlakozási tárgyalások (accession negotiations) megnyitása az „5+1” országgal. A csatlakozási kérelmek beadásának sorrendjében (Magyarország Ciprust követve a második) zajló kétoldalú kormányközi konferencián elhangzanak a felek nyitó nyilatkozatai.-1998. április 27. Az átvilágítás megkezdése - 1999. 07. 07-éig tart. A 31 fejezet közül 29 átvilágítása zajlik le.-1998. szeptember 3. A magyar kormány elfogadja az első 11 tárgyalási álláspontot: tudomány és kutatás, távközlés- és információtechnológiák, oktatás és képzés, kultúra és audovizuális politika, iparpolitika, kis- és középvállalatok, közös kül- és biztonságpolitika, vállalati jog, fogyasztóvédelem, halászat, statisztika.-1999. március 25. Európai Tanács, Berlin. Megegyezés a Bizottság új elnökéről és az Agenda 2000-ről. Elhárult a bővítés előtt álló egyik legnagyobb akadály, megteremtődött a szükséges minimum az előrelépéshez. Az elnökségi következtetések immár politikai szinten erősítették meg a bővítés lehetőségét 2002-től.-1999. Június 29. A Közösségi Vívmányok Átvételének Nemzeti Programja (ANP) elfogadása. 1999. Június 30. Az Európai Integrációs Tanács alakuló ülése. I 2000. december 11. Az Európai Integrációs Tanács (EIT) ülése, Nizza. Az ülésen döntés születik az intézmények reformjáról, ezzel az EU részéről teljesült a bővítés megkezdése előtt álló utolsó előfeltétel. Az EIT megerősítette a Bővítési Stratégiai Dokumentumot oly módon, hogy a felkészült tagjelöltek az abban előre jelzett ütemnél gyorsabban is haladhatnak a tárgyalásokon. 2001. február 26. Az EU tagállamainak képviselői aláírják a Nizzai Szerződést. Ezt követően megkezdődhet a szerződés ratifikálásnak folyamata mind a tagállamokban, mind az Európai Parlamentben. 2002. február 28. A Konvent alakuló ülése.-2002. március 16. Az Európai Tanács ülése Barcelonában a tagjelöltek részvételével.-2002. december 13. A csatlakozási tárgyául lások lezárása. IL ü 1-2004. május 1. Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Európa-szerte ünnepük az Unió bővítését Május 1-jén egy napra az öreg kontinens nyugati széle válik a földrész központjává Brüsszel (MTI) - Kulturális programok, koncertek, népünnepélyek sokaságával ünnepük a hét végén világszerte az Európai Unió kibővítését, 10 új tagország, köztük Magyarország felvételét. Az események döntő része értelemszerűen. Európában lesz, de még az Egyesült Államok is több programnak ad majd otthont. Az Európai Unió soros elnöke Írország, így a legfőbb rendezvényeket, s ezen belül is a 15 jelenlegi EU-tag és a 10 csatlakozó ország állam- és kormányfőinek találkozóját itt rendezik. Május 1-jén tehát (egy napra) Európa nyugati széle válik a kontinens központjává. Az EU-bő- vítés előestéjén Dublinban hatalmas tűzijátékot tartanak, elsején délután pedig az ír főváros ad otthont az alkalmi EU-csúcsnak, amelyen a magyar küldöttséget Medgyessy Péter miniszterelnök vezeti. Az ir EU-elnökség ötletére egyébként minden egyes csatlakozó országnak egy-egy ír vidéki város a házigazdája: Magyarország esetében ez a húszezres lélekszámú, északnyugatírországi Sligo. Az előzetes tervek szerint itt fellép többek közt a Cédrus és az Ifjú Muzsikások zenekar, az ír Callino Quartet Bartók-vonósnégyest játszik majd, a szigetországban élő Kab- debó Tamás pedig - Eibhlin Nie Eochaidh ír költővel közösen - a két ország irodalmát mutatja be. Örömóda - országszerte Budapest (ÉKN - Sz. P.) - Itt van Európa! címmel egy kétnapos központi programsorozattal ünnepli az ország a hét végén az uniós csatlakozást. Medgyessy Péter miniszterelnök április 30- án, pénteken éjfélkor, az uniós csatlakozás pillanatában elindítja a Hősök terén felállított időkereket. Mádl Ferenc köztársasági elnök szombaton fogadást ad a Sándor-palotában, míg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken a Magyar Állami Operaházban mond beszédet. Szombat este a fővárosban és valamennyi megyeszékhelyen egy időben, 19 órától rendeznek koncertet; minden helyszínen felhangzik majd Beethoven IX. szimfóniájából az Örömóda, az Európai Unió himnusza. Éjfélkor azonban nem szólalnak meg a harangok, a magyarországi történelmi egyházak ugyanis nem támogatták az erre irányuló kezdeményezést. Europa a hídon. Javában díszítik a fővárosi hidakat is, a csatlakozást köszöntve. Az Erzsébet hídon gigantikus posztereken egy csinos fotómodell egy sármos vízipólós hirdeti a nagy eseményt. Az Európát megtestesítő hölgy Korsós Anita, az egyik férfimagazin felfedezettje. (Fotó: Szegő Péter) A „főváros” sem marad le Libamáj, kocsonya, hortobágyi palacsinta Brüsszel (MTI) - Európa „fővárosában”, az EU legfőbb intézményeinek székhelyén, Brüsszelben már május 1. előtt megkezdődnek az ünnepi események. Április 30-án este hőlégballonok szállnak fel a brüsszeli európai negyed tőszomszédságában lévő Cinquantenaire parkból, egy hatalmas, 150 négyzetméteres EU-zászlót emelve magasba. Péntek éjfélkor a híres brüsszeli főtéren ünnepélyesen felvonják a 10 csatlakozó állam lobogóját, és elhangzik az Európai Unió himnusza. Másnap pedig - immár újra a Cinquantenaire parkban - az EU 25 országából érkező mezőgazdasági termelők mutatják be termékeiket, s természetesen kóstolókra, vásárlásra is lehetőség lesz. Folklóregyüttesek szórakoztatják az egybegyűlteket, miközben az EU-intézmények (az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Tanács) megnyitják kapuikat az érdeklődők előtt. Magyar (ét)művészek A brüsszeli programoknak számos magyar résztvevője lesz. Péntektől vasárnapig a főtér közelében, egy külön épületben magyar gasztronómiai bemutatót tartanak (az étlapon többek között pogácsa, orosházi libamáj, kocsonya, hortobágyi palacsinta, gulyásleves, marhapörkölt galuskával, bejgli és zserbó szerepel), a Cinquantenaire parkban pedig május elsején lesz a Buda- pest-Brüsszel EU-csatlakozási futóverseny ünnepélyes befutója, s a futók (köztük magyar fiatalok) átadják az EU képviselőjének a 10 új tagország lobogóját. Az ünnepségsorozat keretében számos magyar művész mutatkozik be a brüsszeli közönség előtt. Uniós források a gazdaságban Rajtunk múlik, mit tudunk kihasználni # Budapest (MTI) - Évente 1,5-2,3 milliárd eurónyi forrást képes bevonni a magyar gazdaság az Európai Uniótól 2007-ig. Ezt az Európai Beruházási Bank (EIB) által rendezett budapesti konferencián Veres János, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára mondta. ff ............................ A támogatások pozitívan befolyásolják az államháztartás egyenlegét is. Veres János ............................ff Eddig a PHARE-, az ISPA- és a SAPARD-alapokból támogatta az Európai Unió a belépő országokat, Magyarország évente 240-250 millió eurós forráshoz juthatott - jelentette ki Veres János. Mostantól az összeg jóval nagyobb lesz, a 2002. decemberi koppenhágai megállapodás szerint a támogatások éves összege 1,5-2,3 milliárd euróra nő - tette hozzá. Élénkítenek, javítanak „Az említett összegek természetesen csak lehetőséget jelentenek, és rajtunk múlik, hogy ténylegesen mennyit tudunk felhasználni” - figyelmeztetett az államtitkár. Veres János hozzátette: a felhasznált források az ország versenyképességét javítják, és élénkítik a gazdaságot, emellett pozitívan befolyásolják az államháztartás egyenlegét is - jelentette ki Veres János. Az Európai Unió május 1-jei 10 új tagállammal való bővítése, amellyel a szervezet hatalmas lépést tesz afelé, hogy a világ vezető gazdasági nagyhatalmává váljék, igazi esély Franciaország számára - hangoztatta Jacques Chirac francia elnök, aki csütörtökön hat év óta először tartott nemzetközi sajtóértekezletet az Élysée-palotában. (Fotó: MTI) L-------------—---------------------------------i______,_______________________________________) „A romániai magyarság számára is fontos történelmi esemény” A tagsági jog segítheti a határon túl élőket Bukarest (MTI) - A romániai magyarság szempontjából történelmileg fontos pillanat Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz - közölte Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke csütörtökön. A vezető romániai magyar politikus a marosvásárhelyi Népújság című napilapnak nyilatkozva örömmel és elégtétellel üdvözölte, hogy május elsejétől Magyarország az Európai Unió (EU) tagjává válik. Markó hangsúlyozta: „Európai uniós tagként Magyarország többet segíthet, mint eddig. Megmozgathat uniós támogatási lehetőségeket Erdély és a magyarok által lakott régiók számára, politikailag pedig valószínűleg sokkal nagyobb befolyása lesz arra, hogy Románián belül milyen a mi helyzetünk” - mondta, s hozzátette: uniós tagként Magyarország segítheti Románia EU-integ- rációját. Növekszik az esély Ettől fogva a magyar nemzet nagyobbik része bent van az Európai Unióban, a kisebbik rész van kívül, ezzel viszont növekedett az esély, hogy belátható időn belül az erdélyi magyarság is az Európai Unióban legyen, és együtt legyen - emelte ki az RMDSZ szövetségi elnöke. KELET Felelős kiadó: Szabó Miklós (szabo@kelet.szon.hu). Főszerkesztő: Angyal Sándor (angyalgkelet.SZQP.hu)- Kiadóvezető: Némethné Fórizs Erzsébet (nemethne@kelet.szon.hu). Terjesztési vezető: Matyasovszkiné Buri Adrienn (adrienn.buri@kelet.szon.hu). Marketingvezető: Kereső Magdolna (kercso@kelet.szon Előfizetői vonal és kézbesítési észrevételek: 06-40/424-424 helyi tarifával hívható telefonszámon, vagy e-mailen: keletteri@kelet.szon.hu Az előfizetés díja: egy hónapra 1190 forint, negyedévre 3490 forint, fél évre 6690 forint, egy évre 12 790 forint. Hirdetésfeladás - keretes hirdetés: telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-970, e-mail: kelethird@kelet.szon.hu - apróhirdetés feladása telefonon: 06-90/494-949 (a hívás az apróhirdetés árát tartalmazza), személyesen. Szerkesztőség telefon: 06-42/501-510, telefax: 06-42/501-973. E-mail: kelet@kelet.szon.hu Kiadja az Inform Média Kft., 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. Postacím: 4401 Nyíregyháza, Postafiók 47. Hírügynökségek: MTI, EPA. Lapunk eladott példányszámát rendszeresen vizsgálja és auditálja a MATESZ. Nyomás: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. Felelős vezető: Eiben Tamás. Telefon: 06-52/526-626. ISSN 0133-2058 ^Aati ESZ
