Kelet-Magyarország, 2003. június (63. évfolyam, 127-150. szám)

2003-06-18 / 140. szám

2003. június 18., szerda EURÓPAI UNIÓ /8 HÍREK 0 A bővítés előnyei. Sok nyugat-európai vállalat gazdasági előnyöket vár az Eu­rópai Unió jövőre esedékes tizes bőví­tésétől egy körkérdés szerint. Az UPS szállítmányozási vállalat által megkérde­zett német vállalatvezetők kétharmada mondta azt, hogy saját vállalata profitál­ni fog az EU-bővítésből. 0 Az EU humánerőforrás-politikai intéz­ménye több mint hatszáz, magyar állam­polgároknak fenntartott uniós köztisztvi­selői állás közül 245-re hirdetett pályá­zatot két hete. A pályázati határidő jú­nius 24. 0 Az Európai Unió új alkotmányát a szö­vegezési munkák elhúzódása miatt vár­hatóan csak a jövő májusi csatlakozás után lehet aláírni. Magyarország ügyei­nek egy részét azonban már most is a brüsszeli normák szerint intézik. 0 Tárcaközi munkacsoport alakul, hogy a magyar állampolgárok minél jobban ki­használhassák az európai uniós intéz­ményekben megnyíló munkavállalási le­hetőségeket. A testület koordinátora a Külügyminisztérium. Nyíregyháza rutinos pályázó Sípos Marianna Nyíregyháza (KM) - Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozását kö­vetően először 2004-2006-os időszakban ré­szesülhet az Uniós forrá­sokból. Ehhez azonban jól előkészített projektekre van szükség. Az Európai Uniós csatla­kozás komoly lehetőségeket tartogat az ország számára, mert ezzel egyidőben jelen­tős pályázati források nyíl- Giba Tamás nak me8- mellyel hazánk és a térség elmaradottságát lehet csökkenteni. A kérdés csupán az, hogy ezzel a lehetőséggel tudunk e élni? A kormányzat is érzi ennek fontosságát ezért hozták létre az Európai Pályázat Elő­készítő Alapot, mely arról szól, hogy az Európai Regionális Fejlesztési Alap illet­ve az Európai Szociális Alapra benyújtan­dó pályázatokat szakértőkkel dolgoztatják ki, ily módón kész projektek állnak elő, hogy a csatlakozás pillanatában benyújt- hatóak legyenek. Ennek létjogosultságát Nyíregyháza Ön- kormányzata is felismerte, összeállított né­hány ötletet amelyre majd pályázni kíván­nak. A részletekről Giba Tamás alpolgár­mester beszélt: Hasznos ötletbörzék- Nyíregyháza már évek óta „rutinos” pá­lyázónak számít a maga nemében. Úgy gon­doljuk, a térség fejlődése szempontjából az európai uniós források elnyerése nem múl­hat a véletlenen. Ezért gondoltunk arra, hogy az Európa Pályázat Előkészítő Alap nyújtotta szolgáltatásokkal, szakértői segít­séggel a majdani uniós forrásokat szinte magunkénak érezhetjük. Új módszerrel kezdtünk hozzá a projektek előkészítéséhez. „Ötletbörzét” szerveztünk ahol a szakterü­leten mozgó intézmények képviselőit, hiva­tali dolgozókat, civil szervezetek munkatár­sait hívtuk össze egy beszélgetésre, melyen körvonalazódott néhány projektnek a gon­dolata amit aztán tovább finomítottunk. így készültek el azok a programtervek melye­ket támogatásra érdemesnek ítéltünk. Nyer­tes pályázat esetén annyi kötelezettségünk van, hogy az adatok biztosítása mellett vál­laljuk, hogy biztosítjuk az esetleges saját erő igényeket. Maximális segítséget nyújtunk a civil szervezetek által pályázható források eléréséhez. A támogatást a gazdaság ver­senyképességének javítására, a környezet- védelem, az infrastruktúra és a humánerő­forrás fejlesztésére fordítanák majd. Brüsszel: a Régiók Bizottságának székháza Tovább bővül az Európai Oktatási Kikötő Interaktív szolgáltatást kínáló új uniós portál pedagógusoknak: www.europaletta.hu Budapest (KM) - Bővített tartalommal várja régi és új látogatóit Magyarország el­ső olyan tematikus webki- kötője, amely az oktatás és képzés európai integrációs folyamatairól, kapcsolódási pontjairól tájékoztatja a ha­zai szakmai közvéleményt. A sikeres EU-referendum utá­ni visszaszámlálás elkezdődött: a portál diák- és tanármobilitási valamint a Struk- V turális Alapok fo- , gadására létreho- ^ zott új fejezetei ' már a hamarosan minden dimenzió­jában kitáruló Unió kínálata je­gyében készülnek. Az oktatáspolitikai és mód­szertani anyagokat, fejlesztési háttéranyagokat, oktatási híre­ket és számos interaktív szolgál­tatást kínáló portál a Külügymi­nisztérium EU Közvéleményfel­készítési Programja keretén be­lül készült 2002-ben, most ez a munka folytatódik. Felkészülni a tagságra A magyar pedagógusok olyan áttekinthető információs forrást, interaktív kommunikációs esz­közt kapnak, amely hozzásegíti a hazai oktatási-képzési ágazat szereplőit, hogy felkészüljenek az európai uniós tagsággal járó intellektuális, informatikai, pe­dagógiai és az oktatásmenedzs­mentet érintő kihívásokra. En­nek a felkészülésnek alapvető eleme a megfelelő tájékoztatási és kommunikációs fórum megte­remtése pedagógusok és az ok­tatás-képzési vezetők számára. A portál oldalain strukturált formában olvashatnak (és keres­hetnek) anyagokat a hazai vagy nemzetközi EU-oktatási irányel­vekről, tantervekről, tanítási Nem lehet elég korán kezdeni. Képünk Nyírlugoson készült Fotó: Balázs Attila anyagokról, oktatáspolitikai, ok­tatásirányítási és oktatásfinan­szírozási kérdésekről. Az euró­pai dimenzió (azaz a pedagógiai munka kiterjesztése, az európai térbe helyezése) témakörében az elméleti és a gyakorlatban hasz­nosítható elemek egyaránt meg­találhatók: a neveléselmélet, a tantervekben, tanórákon és tan­órákon kívül, illetve a tanköny­vekben megjelenő az európai tar­talom éppúgy, mint Európa-na- pok, -klubok, -szakkörök szerve­zése, esettanulmányok és projek­tek bemutatása. Információforrások Elérhetővé válik egy tema­tikus internetes kalauz is az EU és az EU-tagállamok legfon­tosabb oktatási együttműködési fórumairól, intézményes kap­csolódási pontjairól, ami se­gíti az oktatási együttműkö­dés szubszidiáris jellegű építke­zését, a pedagógiai innováció ha­zai és nemzetközi kommuniká­cióját. Az összegyűjtött információ- források, a külföldi partnerkere­sők elérhetősége, a különböző tá­mogatási források mellett hasznos segítséget nyújtanak az e-oktatással kapcsolatos doku­mentumok, esettanulmányok, projektek, feladatok. Kommunikációs kihívás Magyarország európai uniós integrációjának felké­szülési évei mind a magyar politikai kultúra mind a hazai pedagógiai gyakorlat számá­ra felvetik azt a kommuniká­ciós kihívást, hogy a magyar társadalomban (s kiemelten az oktatásban dolgozók és tanu­lók körében) kialakuljanak azok a készségek, amelyek a csatlakozásig tartó felkészülés­ben és az Unión belüli sikeres érvényesülésben egyaránt meghatározóak. E kommuni­kációs készségek kialakításá­hoz mindenképpen kiemelt je­lentőségű az a típusú interak­tív információs stratégia, ame­ly a Külügyminisztérium EU Kommunikációs Stratégiájá­nak elemei közé emeli az Internet eszközeit. Hasznos EU-szörfözést kívánnak a szer­kesztésért felelős munka­társak. Európai Unió gyerekszemmel Plakátkészítő verseny: Az én Európám Nyíregyháza (KM -S.M.) - Az „Én Európám” címmel hirdetett plakátkészítő ver­senyt a Fejlesztési Ügynök­ség azzal a céllal, hogy megismerjék, hogyan gon­dolkodnak a gyerekek Európáról. A versenyre a 12 általános is­kolából 90 pályamű érkezett a megye számos területéről. Nauner Veronika Nem volt könnyű dolga a zsű­rinek hiszen ötletesebbnél ötle­tesebb megoldások születtek. Ma két kategóriában - alsó- és a fel­ső tagozatos tanulók között - hir­dettek győztest és helyezetteket. Balettozni szeret A 6-10 éves korosztályban el­ső helyezett lett Nauner Veroni­ka a mátészalkai Képes Géza Ál­talános Iskola 3. osztályos tanu­lója. A kislány nem szívesen fe­jezi ki szóban magát, de annál inkább a rajzlapon. Fiatal kora ellenére számára az Európai Unió együtt repülő sok-sok szí­nes légballon. Sokat hallott az EU-ról mostanában, és egysze­rűen ez jutott eszébe ha az Ünió­ra gondolt. A rajz mellett balet­tozni szeret leginkább és a tanítónénik szerint legalább olyan szép bizonyítványt vihet haza hamarosan, mint amilyen a plakátja volt. Egy csónakban A felső tagozatos 11-14-éves korcsoportban Hankovszki Eve­lin a vásárosnaményi Eötvös Jó­zsef Általános Iskola 5. osztályos Hankovszki Evelin tanulójának rajzát ítélte legjobb­nak a szakmai zsűri. Érdekes módon ezen a képen is légballon jelképezi az egységes Európát, de ez úttal „egy csónakban” ponto­sabban egy kosárban ülve szim­bolizálják az Uniót. A tinilányt inkább a rajzolás szeretete mint az Unióról szer­zett ismeretei motiválták, hogy induljon a pályázaton. Első díjat ugyan még sosem nyert ezért, de már korábban is láthatta rajzait a közönség és a szakmai zsűri hasonló versenyen. Mindkét kislányt elbűvölte a sok értékes ajándék, az írószerek és festékek sokasága, melyek újabb rajzok elkészítésére ösz­tönzi majd őket. « KSH ELEMZÉSEIBŐL Nagy bérkülönbségek az Unióban Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - Az Európai Unió tagországai között a bérarányok az utóbbi két évtized során valamelyest mérséklődtek, de még napjainkban is igen nagyok. A kilencvenes évek végére Luxemburg elérte, sőt megha­ladta a korábban vezető órabé­rű Dániát, de felzárkózott hoz­zájuk Németország is. Tovább­ra is Portugáliában legalacso­nyabb az órabér, de már elér­te az első három ország szín­vonalának 45 százalékát. Kis­sé javultak a görög órabérek is: az évtized végére a dániai órabér 52 százalékát tette ki. A többi országban 72-85 száza­lék között alakult a dániaihoz viszonyított órabér. V ásár lóerő-paritás A hazai bérstatisztika azon­ban hagyományosan a havi keresetet figyeli meg, miután a köztudatban is ez a fő tájé­kozódási pont. A kereseti ada­tokat azonban át kell számí­tani vásárlóerő-paritásra (amely tulajdonképpen tényle­gesen vásárlóerőre átszámított eurónak felel meg), mivel a valutaárfolyamon átszámított keresetek nem a tényleges kü­lönbségeket (hanem irreális felnagyítását) fejezik ki Ma­gyarország és az EU-tagorszá- gok bérszínvonala között. 100 ezer forint pl. valutaárfolya­mon számolva 380 eurót ér, vá­sárló-egység alapján pedig 960 eurót. Az összehasonlítás azt mu­tatja, hogy a hazai bruttó ha­vi átlagkeresetnek a legna­gyobb keresetű országok bérei több mint háromszorosát te­szik ki. A középszintet képviselő or­szágoké 2-3-szorosát, a szom­szédos Ausztriáé csaknem 2,5- szeresét, a legalacsonyabb át­lagkeresetű Portugáliáé is 1,3- szeresét adja a magyar átlag- keresetnek. A jövedelemeloszlásban or­szágonként nagy különbségek vannak. A legkiegyenlítettebb jövedelemeloszlás Dániában (általában a skandináv orszá­» ............................................. A ■ Hajnal Béla .................................................W gokban) van, ahol a lakosság legalacsonyabb jövedelmű 10 százaléka az összes jövedelem 4,9 százalékához jutott, a leg­nagyobb jövedelmű tized pedig 20,6 százalékához. Portugáliában nagyobb Az így számított egyenlőt­lenség a két szélső tized 4,2- szerese volt. Magyarországon ez az érték az előbbinek két­szerese. Portugáliában ennél is nagyobb, ahol az egyenlőt­lenség mértéke: 10,6. Ebben az országban az alsó lakossági ti­zedhez az összjövedelem 2,7 százaléka, a felsőhöz 28,5 szá­zaléka került. A hazai brut­tó havi átlag- keresetnek a legnagyobb keresetű or­szágok bérei több mint há­romszorosát teszik ki

Next

/
Thumbnails
Contents