Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)
2003-04-12 / 86. szám
2003. április 12., szombat Kelet«» Magyarország HÉTVÉGE / 8 TÁRLAT Modem emlékművek Lous Stuijfzand holland képzőművész tanulmányai végeztével kerámiával, plasztikával foglalkozott. A művész több egyéni tárlatot rendezett Hollandiában, 1977- től Magyarországon is. Egy-egy forma elsőként mint „objeet” bronzban jelenik meg. Egyéniségének racionális része először konkrét tárgyi megvalósítást kíván. De a művekben az eredeti formák már átalakultak, adaptálódtak, a művész teremtményeivé váltak. A mezőn elhagyatva 7. Föld templom A természet emlékére Fotók: Elek Emii VERS József Attila Kedves Jocó! 1. só strófa De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni. 2. strófa Mig a cukrot szopogatnám, Uj ruhámat mutogatnám, Dicsekednél fűnek fának, Mi jó dolga van Attilának. 1916-1917[?] Egy szabolcsi Kossuth-kutató Amerikában Március a magyar forradalom és szabadságharc emlékhónapja volt New York államban A Capitollumban Tom Lantossal és feleségével Fotók: családi archívum Tóth Sándor alezredes a bicentenárium alkalmából - egyéves kutatómunka eredményeképpen - megjelentette Kossuth-emlékek Szabolcsban című könyvét. Mint honismerettel és helytörténettel foglalkozó kutató, 2002- ben részt vett Sátoraljaújhelyen egy honismereti akadémián. Ott hallott először a Kossuth nagy zarándokútról Amerikába, mely a 75 évvel ezelőtti New York-i szoboravatáshoz kapcsolódik. Az előzmények Akkor ezt tudomásul vettem, de annyiban is maradt a dolog - mondja Tóth Sándor. - Hisz nem volt rá pénzem. Aztán februárban fölhívott Kiss Gábor, a megyei közgyűlés alelnöke, és közölte: a zarándokút szervező bizottsága arra kérte a közgyűlést, a megyéből delegáljanak valakit. Meglepetésként ért, hogy Kiss Gábor, aki részt vett a könyvem bemutatóján, rám gondolt. Sőt, azt is közölte: a közgyűlés 300 ezer forinttal támogat. Nekem még ki kellett egészítenem az utazási költségeket kétszázezer forinttal és persze a költőpénzzel. Igaz, a Honvédelmi Minisztérium és a nyíregyházi önkormányzat is segítette a zarándokutat. A zarándok nagybizottság a Parlamentben jött össze, melyen részt vett az országgyűlés elnöke, a pártok képviselői, az ameParányi pont Igen parányinak érzi magát az alföldi ember New Yorkban, a felhőkarcolók tövében. Az arányokat nem adja vissza sem a fotó, sem a videofelvétel. Az ENSZ- palotánál már érezhető volt az igen közeli háború okozta feszültség. A Central park is óriási, igazi oázis a kőrengetegben, melyet - most tudtam meg - egy negyvennyolcas magyar honvédtiszt, Asbóth Lajos, tervezett, aki már ott lett tábornok. rikai nagykövet, a kultúrattasé. Eredetileg úgy volt, hogy Szili Katalin lesz a csoport vezetője, de más elfoglaltsága miatt nem jöhetett velünk. Végül is a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány vezetette küldöttségünket. Március 12-én indultunk Ferihegyről. Bárki jöhetett, aki a fél millió forintos részvételi díjat befizette. Nyíregyházáról még ketten jöttek. Az országból har- mincketten utaztunk, volt közöttünk országgyűlési képviselő, polgármester, vállalkozók, református esperes Egerből, állatorvos Zalából, katona, költő, festő, szalmafonó. Ettől volt érdekes. Zömében azonban vállalkozók voltak. New York, New York Megérkezéskor a New York-i magyar főkonzulátusra mentünk, ahol dr. Horváth Gábor főkonzul és munkatársai fogadtak bennünket. Másnap a lerombolt World Trade Centernél állított emlékműnél koszorúztunk a főkonzul és felesége társaságában. Aztán hajóról gyönyörködtünk a világváros látványában. Március 14-én este a főkonzulátuson volt a hivatalos ünnepség. Ezen részt vettek a helybeli magyarok, a meghívott vendégek. Magyar zongoraművész adott elő magyar darabokat. Ezen a napon találkoztunk George Patakival, New York állam kormányzójával, aki szabolcsi illetőségű. Megajándékoztuk egy Kossuth-portréval. A Duna Televízión - melynek adását már Amerikában is lehet fogni - láthattuk is a híradást, és a helyi magyar sajtó is bő terjedelemben foglalkozott az eseménnyel. Másnap megkoszorúztuk Kossuth Lajos szobrát, ahol a főkonzul, és csoportvezetőnk, dr. Mezei László, a zarándokút szervezője mondott beszédet. Igen sokan jöttek el az ünnepségre az itt élő magyarok közül, akik őszintén örültek a találkozásnak. Kossuth a Capitoliumban Aztán buszra szálltunk, hogy eljussunk az 500 kilométerre fekvő Washingtonba. Március 15-én városnézéssel kezdtük a napot. A nevezetes épületek: a Capitolium, a Pentagon, a Fehér Ház háromszöget alkotnak, s közöttük a hatalmas tér két oldalán kormányzati épületek, múzeumok sorakoznak, melyek ingyen látogathatók. Én a repüléstörténeti kiállítást néztem meg, és a galériát. Nagy élmény volt a kongresszusi könyvtár, mely a világon a legnagyobb. A földkerekség legfontosabb művei sorakoznak itt földrészek, államok szerint. Természetesen amerikai magyarok is dolgoznak itt, akik eligazítottak ebben a „rengetegben”. Szerencsém volt itt „elhelyezni” a Kossuth-emlékhelyek Szabolcsban című könyvemet. Másnap a Capitoliumban jártunk. Érdekesen szervezték meg bejutásunkat, hiszen előbb meglátogattuk a kormányzati épületek egyikében Tom Lantost. Innen egy alagútrendszeren keresztül jutottunk el a Capitoliumba. A kupolacsarnokban az ötven állam két-két nevezetes emberének emlékműve mellett egyedüli, hogy ott van Kossuth és Wallenberg mellszobra is. A különteremben fogadott bennünket Tom Lantos és felesége, akitől ajándékba kaptunk egy angol nyelvű könyvet, melyből megtudhatjuk, hogyan került a Capitoliumba Kossuth Lajos mellszobra. Aztán Simonyi András washingtoni nagykövet adott fogadást. Ott is angol nyelvű Kos- suthról szőlő könyvvel és emlékéremmel ajándékoztak meg bennünket. A református gyülekezet megmutatta a házukban lévő Kossuth-emlékszobát, a ház falán megkoszorúztuk az emléktáblát a nagykövettel és a helyi magyarokkal együtt. Az első generációsok még őrzik magyarságukat, ápolják Kos- •suth Lajos szellemét. Amerikai magyar fiatalokkal, sajnos, nem nagyon találkoztunk. Ez sejteti: a második-harmadik generáció Ünnepség a 75 éves Kossuth-szo- bornál A szobor A 75 éves Kossuth-szob- rot Berkó D. Géza amerikai magyar író kezdeményezésére állíttatták a New York- i magyarok. Az avatáson 488 anyaországi magyar vett részt. Megyénket 13-an képviselték, Nyíregyházáról például dr. Bencs Kálmán, az akkori polgármester volt jelen az avatáson. már nemigen érdeklődik ilyen nemes dolgok iránt, mint Kossuth, vagy a magyar szabadságküzdelmek. De az, hogy az állam részéről volt fogadókészség a háborús készülődés közepette is, jelzi: az amerikai-magyar kapcsolatok jó irányba haladnak. Érdeklődéssel fogadták a megyénkről, a városról szóló kiadványokat, a CD-t. A magyar szabadság Részlet az MTI tudósításából: „2003 márciusát George Pataki, New York állam kormányzója a magyar forradalom és szabadságharc emlékhónapjává, míg James E. McGreevey, New Jersey állam kormányzója 2003. március 15-ét a magyar szabadság és függetlenség napjává nyilvánította.” Tóth Sándor a hajókiránduláson, a háttérben New York ] Nevezetességeink Mátészalkán 1961-ig a Kossuth utcában lévő községháza volt az iskola épülete. Ekkor költözött a ma is működő és időközben ismét kinőtt „A” épületbe. 1977-ben a gimnáziumból önállósodott a Gépészeti Szakközép- iskola. 1984-ben a megszűnt nagyecsedi József Attila Gimnázium osztályaival bővült a tanulói létszám. 1985-ben az iskola épülete az új „B” szárnynyal bővült. 1986-ban egy „D” típusú sportcsarnokkal gazdagodott az iskola. Felújítás után az intézmény teljesen megszépült. Fotó: Elek Emil
