Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-12 / 86. szám

Rajz: Ferter János 2003. április 12., szombat Kelet m Magyarország HÁTTÉR /3 0 Koncert. A Kungsbackai Big-Band és Szimfonikus Zenekar (Svédország) április 14-én 16.30-kor a nyíregyházi Vikár Sán­dor Zeneiskola hangversenytermében koncertet ad. 0 Lelki elsősegély. A telefonos lelki elsősegély-szolgálat április 12-én szom­baton és április 13-án vasárnap 18-23 óra között a 06-80/505-555-ös ingyenes telefonszámon hívható. NÉZŐPONT Ragaszkodás Angyal Sándor Különösen az influenzás időszakban hallhattuk gyakorta az intést: aki lázas, be­teg, maradjon otthon, ne fertőzze a munka­társait. Aztán meg azt is hallhattuk, meg lát­hattuk, bizony ennek az intelemnek nem mindenütt volt foganatja: a munkahelyeken gyakori volt a tüsszentés, a prüsszögés, fo­gyott a papír zsebkendő tucatjával. Az ok így hangzott: „Nem tehetem ki magamat annak a veszélynek, hogy esetleg felmonda­nak betegeskedésem miatt." Nem időszaki jelenségről van szó, ami­kor a fentieket említjük. Máskor is elég gya­kori, hogy palástolja, vagy dacolva betegsé­gével munkába érkezik sok ember, mert az év más időszakaiban is él a félelem: aki be­teges, attól igyekeznek a munkahelyeken megszabadulni. Fokozza az aggodalmat, hogy az érintett nemigen számíthat a szak- szervezetre, vagy más érdekvédelmi szerve­zetre, hiszen ezek a testületek már akkor örülnének, ha a remélt munkabér-emelés­nek legalább a felét elérnék az alkudozás­kor. Mondhatnánk: lám-lám, hogy felérté­kelődött a munkahely! Igaz is ez, hiszen ahogyan csökken a státusok száma, ahogy egyre több biztosnak látszó munkahelyről kerül az utcára a hivatalnok, a géplakatos, a bolti eladó, ezzel egyenes arányban növek­szik a ragaszkodás az íróasztalhoz, a mun­kapadhoz. Mert bizony aki egyszer kikerül a munkaviszonyból, ha nem valamilyen kurrens szakmája van, nem sok jót remél­het. Ráadásul nálunk még mindig az dívik, hogy valaki elkezd egy szakmát, hivatást a huszonévek elején és onnan akar nyugdíjba menni, ha eljön az ideje. Nálunk még nem divat a gyakori váltás, mert hát lehetőség sincs rá. Talán erre sem kell már sokáig vár­nunk, de addig is: az illetékesek nagyobb fi­gyelmet fordíthatnának arra az egészségte­len tünetre, hogy valaki csak azért kerüljön lapátra, mert érzékenyebb a betegségekre, s mert fél a teljes gyógyuláshoz szükséges munkaidő „elpazarlásától", ezért tisztessége­sen nem is gyógyul meg soha. Ébresztőóra mélyen alvóknak Emberhez méltó lakásprogram A Kelet-Magyarország vendége: Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott, polgármester Csabai Lászlóné szerkesztőségünkben CSERVENYÁK KATALIN Nyíregyháza (KM) - A hé­ten az Inform Média lapja, a Kelet-Magyarország vendége volt Csabai Lászlóné lakás­ügyi kormánymegbízott, akit a nemzeti lakásprogramról kérdeztünk. KM: A magyar fiatalok ara- szolgatva jutnak csak előre, mindig „egy számmal” na­gyobb lakásba: a minigar­zontól a 2-3 szobásig. Hogyan követi ezt a lakásprogram? Cs. L.-né: A lakásprogramban hosszú távon megmarad, hogy a kisebb lakást nagyobbra lehet cserélni, és ehhez a régi lakás­ra folyamatosan fognak az embe­rek kedvező kamatozású köl­csönt kapni. Az viszont joggal várható el, hogy a régi lakás árát az új lakás vásárlására használják fel. KM: Magyarországon egy­számjegyű a bérlakások ará­nya, míg más országokban kétszámjegyű. Hogyan szeret­nének javítani ezen? Cs. L.-né: Magyarországon 30 százalék volt a bérlakások ará­nya 1990-ben. Akkor egy törvé­nyi kötelezettség és az önkor­mányzatok pénzügyi problémái miatt a lakásokat eladták. Ez a tiszántúli városokban is így tör­tént, és most nagyon alacsony a bérlakások száma. A jelenlegi körülbelül 8 százalékos bérlakás­állomány mintegy fele van az ön- kormányzatok tulajdonában, 1 százalék alatti az állami tulajdon (pl. HM szolgálati lakások), a többi magántulajdonú. Ezért a nemzeti lakásprogram kiemelt feladata, hogy a bérlakások szá­ma növekedjék. Ezt csak önkor­mányzati bérlakásépítéssel nem lehet elérni, mert sem az állam­nak, sem az önkormányzatoknak nincs hozzá elég pénze. Ezért jövő évtől biztosítjuk a garanci­ális feltételeket és a lakbértámo­gatást, hogy a vállalkozói szféra számára is megérje hosszú távú befektetésként bérlakást építeni. A törvény-előkészítésben azzal is foglalkozunk, hogy a jelenleg magántulajdonban lévő bérlemé­nyeknél is kaphassanak a legin­kább rászorulók lakbértámoga­tást. Úgy látom, ennek bevezeté­sére még 2004-ben nem lesz lehetőség, de a következő évek­re megteremtjük azokat a tech­nikai és törvényi feltételeket, amelyek azt fogják eredményez­ni, hogy csak azok kapják a tá­mogatást, akik erre valóban rá­szorulnak. KM: A bérlakások állag- megóvása, felújítása nagyon komoly költség. Lesz-e rá pénz? Cs. L.-né: Az új lakás, önkor­mányzati és vállalkozói bérlakás­építés alapkérdése, hogy itt a lak­bérnek biztosítania kell a felújí­tás és karbantartás pénzügyi fel­tételeit, és a lakbértámogatást is akkor lehet megszerezni, ha a tu­lajdonos megfelelő szinten kar­Fotő: Elek Emil bantartja a bérletre kiadott laká­sát. A jelenlegi önkormányzati tulajdonban lévő lakások felújítá­sának korlátot az önkormányza­tok pénzügyi helyzete szab, de az önkormányzatok is részt vehet­nek a pályázati rendszerben, és 2005-ben mi Nyíregyházán az Ungvár sétány 1. szám alatti minigarzonos házzal szeretnénk a felújításba bekapcsolódni. A lakbértámogatási rendszer kidolgozásánál figyelembe vet­tük az osztrák és német példá­kat, de használjuk azokat a ma­gyar kezdeményezéseket is, me­lyek a magyar városokban elin­dultak, ilyennek tartjuk például a debreceni lakbértámogatási rendszert is. KM: Lesz-e bérház a nyír­egyházi Damjanich lakta­nyából? Cs. L.-né: Sajnos, az előző kor­mányzati ciklusban nem az ön- kormányzat, hanem egy vállal­kozói csoport kapta meg az in­gatlant. Mivel a csoport tagjai között jogvita alakult ki, húzó­dik az építkezés megkezdése. Az önkormányzat az építkezéshez a szükséges rendezési terveket el­készítette és biztosította. Ezek alapján csak a tulajdonos vállal­kozóktól függ, hogy az építkezés mikor fog elkezdődni. A tervek szerint körülbelül 600 lakás épít­hető a területen, és ha a vállal­kozók jó árat ajánlanak, az ön- kormányzat szívesen vásárol tőlük bérlakást. KM: Ha kirepülnek a gyere­kek, magukra maradnak a nagy lakásban, házban a kis­nyugdíjas szülők? Kisebbre cserélnék, de nem járnak job­ban, adózniuk kell. Cs. L.-né: Ha tíz évnél hosz- szabb ideig laknak a lakásban, akkor az adózás nem jelentős, ha közben másik lakást vásárolnak. Adó akkor terheli elidegenítés­kor a lakást, ha tíz évnél rövi- debb ideig kívánják használni. KM: Milyen lehetőségeket, kedvezményeket vehetnek igénybe azok a fiatalok, akik szüleik házát bővítve oldják meg lakásproblémáikat. A többgenerációs családi ház modell is lehet. Cs. L.-né: A lakóház bővíté­sénél és tetőráépítésénél gyerme­kes családok esetében ma is van támogatási lehetőség, a jövő év­ben ennek kiterjesztésével szá­molunk. Fenntartható és megfizethető kínálat A nemzeti lakásprogram ti­zenöt évre szóló tervezet, mely hosszú távú, minőségi, rugal­mas, elérhető, fenntartható la­káspolitikát kíván megalapoz­ni és megvalósítani. Készítői­nek szándéka: a lakosság igé­nyeit kielégítő, európai színvo­nalú, megfizethető lakáskíná­lat kialakítása, a lakhatóság és életminőség javulása, igazsá­gos, arányos, fenntartható tá­mogatási rendszer létrehozása. A kormány a nemzeti lakás- programot május elején tár­gyalja a törvények (társasházi törvény, lakbértörvény, stb.) szeptemberben kerülnek a par­lament elé. A támogatásra és egyéb rendszerekre vonatkozó jogsza­bályokat a 2004-es költségveté­si törvénnyel együtt ez év de­cemberében fogadják el. RACSKO TIBOR FOTOETUDIE Muzsikás pillanatok Ha valaki szereti és ismeri a magyar népzenét és annak elő­adóit, biztos kitüntetett figyel­met fordít a Muzsikás együttes munkásságára. A Sebestyén Mártával fellépő zenekar leg­utóbbi nyíregyházi koncertjének pillanataiból válogattunk néhá­nyat, megpróbálva visszadni a felejthetetlen a zenei élményt. Az est házigazdája és bőgőse Hamar Dániel volt Sípos Mihály virtuóz hegedűjátéka maradandó élményt nyújtott Portelek! László az „új fiú” Éri Péter buzukin játszik HÍREK NEVIEGY Névjegy: Csabai Lászlóné lakásügyi kormánymegbízott rnrnf Született: Budapesten 1947-ben Végzettsége: élelmiszeripari mérnök Munkahelyei: 1968-1982-iga Nyíregyházi Konzervgyárban | dolgozott, 1982-86-ig a városi Népi Ellenőrzési Bizottság *** elnöke, 1986-1990 között Nyíregyháza tanácselnöke, 1994 óta Nyíregy­háza polgármestere Közélet: országgyűlési képviselő, az MSZP országos elnökségének tagja Családja: férje, Csabai László, szintén élelmiszeripari mérnök, két felnőtt gyermekük, két unokájuk van

Next

/
Thumbnails
Contents