Kelet-Magyarország, 2003. április (63. évfolyam, 76-100. szám)

2003-04-12 / 86. szám

2003. április 12., szombat HAZAI TÁIAKON /4 HÍREK 0 Fogyatékosoknak. A fogyatékosság­gal élők gondjairól és lehetőségeiről tar­tanak konferenciát április 14-én 14 órá­tól Nyíregyházán a Váci Mihály Művelő­dési Központban. Több országos hírű szakember előadása után műsort ad az ÉFOÉSZ Ritmuszenekara is. 0 Tréning. A pszichotikus betegek ér­dekvédelmi egyesülete április 15-én 14 órakor összejövetelt tart a Sóstói úti kór­ház tanácstermében. Tréninget vezet dr. Szabó Erzsébet. 0 Ki mit tud? A nyíregyházi Göllesz Vik­tor Speciális Szakiskola és Általános Is­kola fennállásának 40. évfordulója alkal­mából április 14-én 10 órától megyei szintű roma Ki mit tud?-ot rendeznek az intézményben. 0 Évszakváltás. A Városmajori Közös­ségi Házban működő Évszakváltás klub következő foglalkozását április 14-én 17 órakor tartja. Témája: A személyiségek jellemvonásai a grafológia tükrében. Előadó: Lőkös Angéla grafológus. Dudics Ferencnek Burján Ilona lapmene­dzser gratulált Fotó: Kovács Bertalan Apáról fiúra szállt Aranyosapáti (KM - K. B.) - Mondhat­ni apáról fiúra szállt a KM-előfizetés a jékei Dudics famíliában, hiszen amikor Fe­renc családot alapított, s feleségével elköl­tözött Aranyosapátiba, örökségül a lapunk­hoz való hűségét is magával vitte. Dudics Ferenc közel egy évtizede már, hogy „ma­kacsul” kitart lapunk mellett, hiszen ott­hon is ezt látta.- Leginkább azért tetszik az újság, mert zömmel szűkebb pátriánk híreivel foglal­kozik, de úgy, hogy országunk és a nagy­világ legfontosabb eseményeiről is értesül­hetünk belőle. Jómagam a hátsó oldallal kezdem a lap tanulmányozását, majd a sportoldalak következnek (nem bánnám, ha ebből több is lenne az újságban), s a végére marad az újság eleje. A hirdetése­ket esetenként soknak tartom, bár azt el­ismerem, nagyon sokszor segítenek az em­bernek a vásárlásban, hiszen megkímélik attól a vesződségtől, hogy boltról boltra járjon. Egy megjegyzés még: örülnék an­nak, ha a lap minden oldala - közöttük ter­mészetesen az általam is kedvelt térségi oldal - színesben jelenhetne meg - értékel­te lapunkat dióhéjban a törzsolvasóink kö­zötti sorsoláson szerencsével járt férfiú. A Dudics családban a csupán elsős ele­mista gyermek is törzsolvasónk immár. Igaz, amikor még nem sajátította el a betűbogozás tudományát, édesapja tartott neki felolvasást. Talán mondanunk sem kell, a kisfiú a Garfield-minisztrorikkal kezdte olvasó pályafutását. Vakító sugarak. Mind többen állnak | meg a napszemüvegek előtt Nyíregyháza központjában is Fotó: Balázs Attila V.................................... .............................................................................................y Az igazi vadász természetbarát Aradi Csaba szerint az új jogszabályok jók, de akadnak még nézeteltérések Napkor (KM - Gy. L.) - A Felső-Tisza-vidéki Vadgazdák Szövetségének meghívására nemrég Napkoron tartott tá­jékoztatót az új jogszabályok­ról Aradi Csaba, a Hortobá­gyi Nemzeti Park igazgatója. Ez alkalomból kérdeztük, mi­lyen a viszonya a természetvé­dőknek és a vadászoknak.- A természetvédelmi és a va­dászati törvény szinte egyszerre született meg - mondta a szak­ember. - Valójában nagyon sok kérdésben sikerült a kérdéseket jól harmonizálni. Érdekek és célok- Természetesen az összeütkö­zések alkalmanként a jó szabá­lyozás ellenére ismételten meg­jelennek - tette hozzá Aradi Csa­ba. - Ennek valójában nem oko­zója egyik fél sem, hiszen min­denki megpróbálja a saját jogsza­bályait pontosan betartani, ugyanakkor az érdekeit is messzemenően érvényesíteni. De hát olyan bonyolult rendszerben, mint a természet, melyet való- színűsítési folyamatok irányíta­nak, óhatatlan, hogy ne keletkez­zenek ilyen jellegű feszültségek, problémák.- Ha a természetvédelem olda­láról szemléli az ember a kér­dést, akkor tudni kell: az ország területének kevesebb, mint tíz százaléka áll védelem alatt. Ezen a tíz százalékon a természetvé­delem megpróbál olyan intézke­dési rendszert foganatosítani és alkalmazni, ami biztosítja az ott élő, oltalom alatt álló fajok vé­delmét. Csakhogy ezektől valójá­ban nem választhatók el a vad­fajok, melyekre csak alkalman­ként van vadászati tilalom, hi­szen a védelem alatt álló terüle­ten belül azonos az elbírálás. Magyarán: a természetvédő sem­mivel nem Szereti kevésbé az őzet, vagy a mezei nyulat, mint egy természetvédelmi oltalom alatt álló bármely élőlényt, hi­szen nagyon jól tudja: ugyanan­nak a rendszernek egy-egy eleméről van szó. Nem kibékíthetetlen- Azt hiszem - folytatta az igazgató -, hogy a két közösség: a vadászok és a természetvédők között nincsen semmiféle kibé­kíthetetlen ellentét. Alkalman­kénti félreértések vannak, a szándék azonban valójában ugyanaz. Ahogy az igazi vadász- mint például Széchenyi Zsig- mond - kezeli ezt a kérdést, hogy bár igaz, a vad elejtése a fő cél, de az igazi benne az erdőzúgás. Vagyis a természet szeretete.- Ha a két fél között jó együtt­működés, partnerség alakul ki, akkor a ma még meglévő prob­lémák feloldhatók. Ez természe­tesen hosszabb folyamat, hiszen régi beidegződések vezetnek sok­szor embereket. Igaz, a termé­szetvédők között is akadnak, akik türelmetlenebbek saját szempontjaik érvényesítésében. Szigorúbb szabályok- Arra kell a vadász- és halász­társadalomnak odafigyelni - mondta végezetül Aradi Csaba- , hogy azokat a szabálysértőket, renitenseket, akikről ők is tud­ják, hogy ott vannak a soraikban- kirekesszék. A jogszabályok egyébként megfelelnek az uniós normáknak. Egyet azonban tud­ni kell: a vadászat kérdését sok uniós országban szigorúbban ke­zelik, mint Magyarországon. A természetvédelmi törvény azonos súlyú bármelyik tagországban. A mi „szervezett” vadászaink alap­jában természetbarátok, ám a ter­mészet működésének ismereté­ben kicsit még fejlődni kell. ARCKÉP főiskolás Budapest, Mátészalka (KM- Gy. L.) - Alighanem példa le­het Oláh Zoltán akaratereje, kitartása sok fiatal számára, akik igen messziről indulnak. Hiszen a roma származású fi­atalember immár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­tem Bolyai János Katonai Műszaki Főiskola negyedéves hallgatója a fővárosban. Mátészalkán született 1978- ban. Az általános iskolát Nagyecseden járta ki, majd a mátészalkai gépészeti szakkö­zépiskolában érettségizett 1997- ben, ahol később technikusi szakvizsgát is tett. A katonai főiskolára 1999-ben vették fel villamos mérnöki szakra, ezen- mondja. - Meg aztán ambí­ciót is éreztem magamban, mindenképpen szerettem volna továbbtanulni. Most, hogy a főiskolán is hamarosan végzek, úgy gondolom, nem hagyom abba, jelentkezek az Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egye­temre. Hétvégéken hazajön Máté­szalkán élő szüleihez, testvére­ihez. Két-két bátyja és nővére is büszke a „legkisebbre”, és messzemenően támogatják. Mint ereje teljében lévő fia­talember, természetesen a sportolás a hobbija. A focit na­gyon szereti, tagja a főiskolai csapatnak is. A rendszeres fu­tást pedig amolyan „karbantar­tásnak” tekinti. Szeret olvasni: regényt éppúgy, mint friss hí­reket. A civü megbízatásoktól sem riad vissza: tagja a Hon­védelmi Minisztérium cigány­ügyi társadalmi bizottságának. Oláh Zoltán Fotó: amatőr belül pedig rádióelektronikai felderítő. Már a középiskolá­ban - ahol igen jó tanulmányi eredményei voltak - elhatároz­ta, hogy továbbtanul. A pálya- választásban közrejátszott az is, hogy egy távoli rokona biz­tatta a katonai pályára.- Elsősorban a reál tárgyak érdekeltek, mert a logikus dol­gokat mindig jobban szerettem Oláh Zoltán Évadnyitó kerékpártúra Nyíregyháza (KM) - A Zöld Kerék Alapítvány évadnyitó kerékpártúrát rendez április 13-án Tiszalökre. A gyülekező 9 órakor lesz Nyíregyházán a Vay Ádám körút 1. szám alatt. A programban szerepel lá­togatás az erőműben és az arborétumban, a kirándu­lók találkoznak a tiszalöki és a tiszadobi kerekezőkkel, s lesz vajaskenyér-parti is. Az idősebb korosztály tag­jai mellett a mozgásukban korlátozottakat is várják, számukra külön csoportot indítanak túravezetővel. A KSH ELEMZÉSEIBŐL Nagyvárosaink „egészsége” Meglepetés Nyíregyháza Péccsel azonos helye Egy szemrevaló nyíregyházi társasház Fotó: Elek Emil Hajnal Béla Nyíregyháza (KSH) - Érde­kes cikket közöl nagyváro­saink egészségéről legutóbbi számában a Comitatus folyó­irat. Az önkormányzati szemle alcímet viselő orgá­num a megyei jogú városok­nak nem a gazdasági fejlett­ségét hasonlítja össze, ha­nem a gazdasági egészségét. A helyzet bemutatására a szerzők (a Dunaújvárosi Főisko­la kutatói) egy komplex mutatót használnak, amely a probléma bonyolultságát jobban képes tük­rözni. A vizsgálatot végzők tud­ják, hogy a mérésre tökéletes megoldás nincsen, s így az ered­mény sem tekinthető támadha­tatlannak. A városok összeha­sonlítását két évre végezték el (1995-re és 2000-re), mivel arra is kíváncsiak voltak, hogy egy öt­éves időintervallumon belül a sorrend változott-e: mely váro­sok a nyertesei, illetve melyek a vesztesei a képzeletbeli ver­senynek. Az ugyanis vitathatat­lan, hogy napjainkban a szűkös erőforrásokért folyó versengés a települések között is egyre kiéle­zettebb. A kutatók a gazdag statiszti­kai adatbázisból a migráció, a családi kötelékek, a lakásépítés, a közműolló, az egészségügyi el­látás, az oktatás, a vállalkozások, a kereskedelem és az idegenfor­galom egy-egy jól kiválasztott mutatóját használták fel a váro­sok sorrendjének megállapítá­sához. A vizsgálat néhány nagyváros helyezését tekintve meglepőnek mondható. Úgy tűnik, hogy a legegészségesebb városunk Sop­ron és a legbetegebb Dunaújvá­ros, jóllehet a városképpel kap­csolatos szempontok nem is sze­repeltek a vizsgált faktorok kö­zött. Meglepő Szekszárd igen jó vagy éppen Nyíregyháza Péccsel azonos helyezése. Az eltelt időszak nyertesei: Szombathely (a 11. helyről az 5-re), Székesfe­hérvár (19-ről a 14-re), Zalaeger­szeg (15-ről 10-re), Győr (7-ről 3- ra). A vesztesek között találjuk Szegedet: a harmadik helyről csúszott le a nem éppen hízelgő 11. helyre. Nyíregyháza is ron­tott pozícióján: a második helyről a 6-7-re lépett vissza. Az ország nyugat-keleti meg­osztottságát ez az összehasonlí­tás is jól tükrözi, hiszen 2000-ben a vizsgált 22 város (18 megye- székhely és további négy megyei jogú város: Hódmezővásárhely, Dunaújváros, Nagykanizsa és Sopron) közül az első tízből 6 du­nántúli fekvésű volt. Az 1995­2000. között javítani tudó 10 nagyváros közül mindössze Szol­nok és Miskolc található a Du­nától keletre. Annak ellenére, hogy egy vá­ros egészségi állapotának értel­mezése, mérése számos szubjek­tív elemet tartalmaz, a rangsor­ban elfoglalt hely, és a mozgás iránya mégis elgondolkodtató, adott esetben várospolitikai dön­téseket indukálhat. Kti«t#18ftgyaranz6g Egy ritkán látott védett madár: a rétisas illusztráció: Elek Emii

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents