Kelet-Magyarország, 2003. február (63. évfolyam, 27-50. szám)

2003-02-01 / 27. szám

2003. február 1., szombat Kelet w Magyarország HÉTVÉGE /8 TARLAT Műfaji sokoldalúság Huszár István 1925-ben született Diós­győrben. 1946-49. között a nyíregyházi Bessenyei György Népfőiskolán tanult, majd tanítóként dolgozott. Számos díjat és elismerést kapott. Foglalkozik grafikával, táblaképeket és murális alkotásokat is ké­szít. Kiállításain fametszetekkel, monotí- piákkal, üvegkarccal, vízfestményekkel, rézkarcokkal és gouache-okkal is jelentke­zik. Munkáira gondos tárgy- és anyagvá­lasztás, valamint egyes alkotásaira a nép- művészeti ihletettség jellemző. Babák és bábuk Kenyér és hal Durcás lány Fotók: Elek Emil Juhász Gyula Télutó Még benn ülünk. A kandalló varázsa Melengeti a fázós bánatot, Bovarynét olvassuk egyre-másra, Künn zajlanak a víg vadászatok. Valahol Pesten, messze, operába Puccini zeng ma s éber vonatok Robognak át a gyémánt éjszakába. Én itt vagyok és én itt maradok. Emlékek szőnyegén rajzolgatok S mint levendula, meghitt, régi bánat Belengi csöndes, idegen szobámat S míg künn a köd száll és végsőt havaz, Szívemben Anna fénye fölragyog S vígan kinyit a tavalyi tavasz. Nyergei], fordulj: irány az EU! Az ilonatanyai ménesnél tenyésztési szaktanácsot adott a világhírű német lovas szakember Galambos Béla Nyíregyháza (KM) - A világ egyik legeredményesebb lótenyésztője, a német Harm Thornmählen volt nem régi­ben az ilonatanyai Timpex is­tálló vendége. A világhírű lovas szakember­rel, nagy tekintélyű nemzetközi bíróval még a múlt év őszén Mezőhegyesen ismerkedett meg a Timpex tulajdonosa Tárbály Ist­ván. Az ismeretség tulajdonkép­pen lovaknak köszönhető. Az Ilo- na-tanyai istálló ugyanis hét ló­val vett részt a azon az Országos Tenyészversenyen, ahol a Thom- máhlen volt a főbíró, s amelyen Magyarország közel másfélszáz legjobb sportlova indult. A mezőhegyesi részvétel felté­tele a 2002. évi versenyeken leg­alább négy hibátlan pálya teljesí­tése volt. Nos, a Timpex, fennál­lása óta először hét lóval jelenhe­tett meg a nagy megmérettetésen, ahol nem kis feltűnést keltett a nyíregyházi különítmény azál­tal, hogy hat lova bejutott a döntőbe. Hétből hat döntős Mind a hatot egy kiváló lovas, a Nyíregyházi Főiskolai Sport­egyesület sportolója Técsy Attila lovagolta, aki lovastudását szak­mai elhivatottságból kamatoztat­ja Ilonatanyán is. Ami pedig a Legeredménye­sebb Tenyésztő díj elnyerésén kí­vül végleg a Timpexre irányítot­ta a szakma és persze a német főbíró érdeklődését, az egy cso­dás képességű ló, T. Coral volt. Nyergében Técsyvel hiba nélkül jutott elő- és középdöntők után a döntőbe, ahol hihetetlen izgal­makkal járó többszöri összevetés után, végül egyetlen verőhibát ejtve szorult csak a második hely­re! Ám ez az igazán fényesen csillogó ezüst érem is elegendő volt, hogy T.Coral résztvevője le­hessen a szeptember végén Belgi­umban megrendezett Fiatal-lo­vak Tenyész Világbajnokságának. Ott is volt a timpexes csapat, s ha nem is adtak leckét a világ­nak, ám a legkevésbé sem kellett szégyenkezniük a földkerekség 120 legjobb fiatal lovával való megmérettetés után. Hát kell-e ennél nagyobb elis­merés és persze hírverés egy ló- tenyésztéssel foglalkozó vállalko­zásnak? Tárbály István akkor mondta: most végre olyan színvonalas munka folyik a Timpexnél, ami meghozza már a gyümölcsét. Az itt dolgozó edzők, lovasok mun­kája nyomán a kiváló genetikai állomány végre ki tudja bonta­koztatni nagyszerű képességeit. A Magyar Sportlótenyésztők Egyesületével - miként azt a Thornmáhlent kísérő gödöllői szakember, egykori neves sport­lovas Sári Viktor mesélte - per­Az Istálló legjobb cégére, Timpex Coral a mezőhegyesi díjeső után sze már hosszú évek óta tart szakmai kapcsolatot: minden év­ben küldenek ki fiatal magyar lo­vasokat a Kollmarban Hof Thorn­mählen néven ismert farmra. Ám a hazánkban folyó konkrét te­nyésztői munkáról most először szerez személyes benyomást ép­pen Ilonatanyán.- Örülök hogy az Ön személyé­ben egy olyan jeles szakember ér­kezett a megyébe, akikből mi­nél többet szeretnénk látni itt Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben - üdvözölte a megyeházán Gazda László lovas vendégét, akit a megyei közgyűlés Emlék­plakettjének Ezüst fokozatával ajándékozott meg. A szép érmét a következő szavak kíséretében Thornmählen, az avatott bíráló nyújtotta át: - E régiónak egyik kitörési lehetősége például a ló- tenyésztés és az ezzel összefüggő idegenforgalom fejlesztése. Sze­retném segíteni a térségünket, az itt élő hatszázezer ember boldo­gulását azzal is például, hogy megpróbálom Önt megnyerni, tá­mogasson minket e célunk eléré­sében.- Biztos vagyok benne, hogy Magyarország az elsők között lesz az Európai Unió tagja, hiszen leg­fejlettebb a csatlakozó tíz ország közül - mondta a nem várt megtiszteltetéstől meglepett Thor- mählen. - Az önök lovas ha­gyományai pedig azt vetítik előre, hogy ezen a területen is ki­válóan beilleszkedjenek az EU élenjáró és nem kevés támoga­tást is élvező lovasnemzetei sorába. Ezt követően Írország példáját hozta föl a német szakember em­lékeztetve arra, hogy az írek is szegények voltak, s a legjobb lo­vaikat mindig el kellett adniuk. Ám az uniós tagságuk óta annyi támogatáshoz jutottak, hogy a te­nyészetek meg tudták tartani a legjobb egyedeiket. Ez pedig olyan színvonalemelkedést vont maga után, hogy a sorra győztes ír sportlovak ára ma már a csil­lagos egeket súrolja. Érdemes te­hát a magyar államnak is anya­gilag támogatni a lótenyésztést, mert az ilyen fajta segítséggel megvalósuló szakmai fejlődés az ide befektetett pénz gyors meg­térülését eredményezhetné. Német segítség- Régi lótenyésztő család a mi­énk Észak-Németországban. Ham­burg fölött, Elmshorn mellett Kollmarban van az istállónk. Már az apám is vásárolt olyan magyar lovat, ami sikert sikerre halmo­zott. így tehát személyes tapasz­talatból tudom, hogy a siker lehetősége igenis benne van a magyar lótenyésztésben. Vannak megoldások, hogy itt is olyan ér­tékes csikók születhessenek, mint az ősszel Belgiumban is szépen szerepelt Timpex Coral, amitől nem kell jobb reklám - erősített meg Harm Thornmählen. A tettek emberének látszó né­met vendég búcsúzóul javasolta, hogy helyi szakembereket lenne érdemes hozzásegíteni ahhoz, hogy kiutazhassanak Holsteinbe a hamarosan megrendezendő ha­gyományos ménszemlére. Az ott megjelenő nemzetközi szakmai elit tagjaival a későbbi tenyészté­si-gazdasági sikerek reményében létesíthetnének gyümölcsöző kap­csolatokat, szerezhetnének érté­A vendég Harm Thornmählen a Holstein fajta tenyésztésé­ben észak-németországi csa­ládi farmján világraszóló eredményekkel büszkélked­het. Még a dédapja kezdte a tenyésztői munkát, majd anyai nagyapja alapított a legnépesebb lófajta tökéle­tesítését zászlajára tűző Holstein Tenyésztők Egye­sületét. A szakmában már- már legendás hírű észak­német család mai tekinté­lyes képviselője most első ízben járt egy magyar ma­gántenyésztőnél. kés információkat az itteni fejlő­dés felgyorsításához. A német szakember egy máju­si - a Nyíregyházi Országos Te- nyésszemlére szóló - meghívással a „zsebében” sietett a megyeházi látogatás után vissza Ilonatanyá- ra, hogy mielőtt másnap hazain- dul ígéretéhez híven, még be tud­ja fejezni az istálló reményteljes négylábúinak szemléjét. Ügy is történt: kincset érő tanácsokkal látta el az timpexes lótenyésztő­ket arra nézve, melyik kancacsa­ládjukhoz pontosan melyik euró­pai apaállatot kellene párosíta­niuk ahhoz, hogy az Ilonatanyán folyó tenyésztői munka a je­lenleginél még eredményesebb legyen. Ha nem jön közbe semmi, Thornmählen májusban ismét itt lesz. A többit majd meglátjuk. Nevezetességeink A görögkatolikusok nyíregyházi templomát Vojtovits Bertalan ter­vezte, építette Barzó Mihály 1896- ban. Tornya 30 méter magas. Nyíregyházán a betelepítés előtt csak reformátusok és görögkato­likusok laktak. A görögkatoliku­sok fából épült temploma 1662-ből való volt. Téglából először 1720 körül építkeztek, a mai templom helyén. 1775-ben elkészült a város harmadik ismert görögkatolikus temploma Fotó: Elek Emil

Next

/
Thumbnails
Contents