Kelet-Magyarország, 2003. január (63. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-04 / 3. szám
2003. január 4., szombat HÉTVÉGE /8 TARLAT Találkozások jMindtg izgalmas És Érdekes, ha egy művész kilép megszokott kereteiből, és valami mást alkot, mint amit megszoktak tőle. így van ezzel most Székhelyi Edith is, amikor a súlyos és olykor drámai mondanivaló kifejezése után könyvillusztációkat készített. Igaz, nem először teszi, de nem is túlságosan gyakran. Most mindenesetre Bory Zsolt Négyszemközt című kötetéhez készített csodálkozó arcú illusztrációkat. Illusztráció I. Illusztráció II. KM-reprodukciók Tóth Árpád Január Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont, magának, Húzván gond gyümölcse vén ágát nyakának? Mégis, hivatalból, ő lévén az ember, Kinél a naptáros jobb időket rendel, Varázsló-süvegét most is félrecsapva, Üti a jövendő kongó űrét csapra: Csorduljon sok jóval a sok jövő hónap, Rossz nap elmaradjon, több legyen a jó nap, A rossz úgy se jöjjön, ha ki tán hivatja, Ez legyen az új év legszebbik divatja! 1928 Akár vízre is alapozhatjuk a jövőnket Milliárdos fejlesztésre érdemes tervek: a csapadékelvezetés, a turisztika, a hajózhatóság Ez a keserű tapasztalat Fotók: Balázs Attila Balogh József Nyíregyháza (KM) - Közhely, de tény: Szaholcs-Szat- már-Bereg vizekben gazdag megye. Folyók, víztározók, talaj- és rétegvizek tanúink erre gyakorta, a csapadék az egyetlen fajtája a víznek, amiből legtöbbször kevesebb jut, mint szeretnénk. Milyen örömök, gondok forrása a bőség? Hogyan bánunk (el) vele? Mennyibe kerül ez nekünk és mennyit hozhatna a megyének? Ilyen kérdésekről beszélgettünk dr. Vincze Istvánnal, a megyei önkormányzati hivatal területfejlesztési osztályának vezetőjével. Vigyázni a minőségre- Felszíni vizeink közül folyóink hol kisebb, hol nagyobb tömegű vizet szállítanak, a legnagyobb vízszállító természetesen a Tisza, sajnos erről keserű tapasztalataink is vannak, ha az elmúlt évek árvizeire gondolunk. Sok tároló tó vize szaporítja felszíni vizeinket, a talajvizek és a rétegvizek azonban a nem látható kategóriába tartoznak. Szerencsére őzekről is elmondhatjuk, hogy a megye rétegvizekben, tehát ivóvízkészletben nagyon gazdag. Éppen emiatt kell ugyanúgy odafigyelni és vigyázni a minőségére, mint a felszíni vizekére.- A csapadékvíz is a látható vizek kategóriájában jelenik meg. Megyénkre általában öthatszáz milliméter csapadék hullik, tehát csapadék tekintetében eléggé szegények vagyunk, attól függően többek között, hogy milyenek a talajok rétegződései, mennyit, hogyan tart meg a csapadékvízből egy bizonyos terület, ettől függ: elég vagy kevés ez a csapadékmennyiség mondjuk a mezőgazdasági termelés szempontjából.- Ahol nincs elegendő víz a mezőgazdálkodáshoz, de azt akarjuk, hogy az agrárgazdaságban jelentősebb eredményeket érjünk el, meg kell oldani az öntözést. Vannak erre különböző elképzelések, s ez ugyanolyan nagyságrendű projekt lehetne, mint mondjuk a megye szennyvíz-elhelyezési programja.- Éppen az öntözőrendszerrel összefüggésben felmerülhet a kérdés: milyen módon lehetne megoldani a folyók energiájának, esetleg közlekedési célú hasznosítását.- Nem lehet vízről beszélni anélkül, hogy minősége, tisztasága ne kerülne a középpontba, hiszen felhasználása, hasznosítása elképzelhetetlen lenne, ha nem vigyáznánk rá. Gondoljunk csak a turisztikai, idegenforgalmi hasznosításukra, pl. a nemzetközi Tisza-túrára, éppen a folyó tisztasága csalja ide a vendégeket. A gond azonban, hogy az ilyen turisztikai látványosságoknak nincs megoldva normálisan az infrastrukturális háttere. Lehet ez is egy nagy projekt és meg is érdemelné, hogy komolyan vegyék akik foglalkoznak vele. Veszélyes vízmozgások- A kedvező hatások mellett a sok víz jelentős veszélyforrást is jelent. Egyik az árvízi, másik a belvízi veszélyeztetettség. Sok településen a magas talajvízszint okoz gondot a gazdálkodásban, az alacsony pedig olyan zsugorodást okozhat a kötött talajokban, aminek hatását több településünkön érezték az elmúlt években. Nagyobb vízmennyiség esetén az elázott talaj megduzzad, amikor pedig csapadékszegény időszak van, összezsugorodik. Ez az ismétlődő változás tönkre teheti az épületek alapját, különösen azokat, amelyek nem is felelnek meg igazából a követelményeknek.- A legnagyobb, leglátványosabb károkat természetesen az árvíz okoz. Ebből az utóbbi években nagyon kijutott a megyének, ezért nagyobb intenzitással kell foglalkozni az árvízvédekezés problémáival. Eddig ugyanis csak annyit értünk el, hogy felgyorsultak az állami beavatkozások, elkezdődött a fő védművek rekonstrukciója, de ez még mindig nem elég gyors ahhoz, hogy meg lehessen előzni azokat a tragédiákat, amelyek a csapadékos években továbbra is előfordulhatnak. EU-norma szerint- Ami az egészséges ivóvizet illeti, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye néhány évtizeddel ezelőtt az elsők között látott hozzá az önkormányzatok összefogásával az ivóvízrendszer kiépítéséhez. Ennek köszönhető, hogy ma már minden településen ott van a vezetékes ivóvíz. Egy más kérdés az, hogy minden lakásban ott van-e. A dolog másik oldala, hogy milyen ivóvizeink minősége? Ásványi anyagtartalma nem minden szempontból kielégítő, ha az európai uniós normákat vesszük figyelembe, akkor pláne nem, s ha ez jobb is az országos átlagnál, akkor is gondolnunk kell arra, azokon a területeken, ahol a szennyezettség túllépi a megengedettet, tisztítóműveket kell létesíteni.- Viszonylag friss program a szennyvízelvezetés. Itt is alkalmazkodnunk kell előbb-utóbb az európai normákhoz. Az ajánlás szerint az első ütemben a kétezer lakosnál nagyobb településeken kell felmérni és figyelembe venni, milyen a rétegvizek elhelyezkedése, milyen a fölöttük lévő talajszerkezet, milyen a le- szivárgás foka. Itt a lét a tét- A talajszennyezés ugyanis nem egyforma idő alatt szivárog le a csapadékvíz közvetítésével ezekhez a rétegvizekhez. Azokon a helyeken, ahol ez viszonylag gyors, tehát tíz éven belüli, ott kell prioritást adni a szennyvíz- elvezetésnek. Azért, hogy a családi házaknál megszokott egyedi megoldások ne szennyezzék a talajt. Vagy ha mégis, akkor se jussanak el a rétegvizekhez, hiszen az életet jelentő ivóvízkészletünkről van szó. Tennivaló van bőven, mert a 229 településből mindössze százban van valamilyen levezető rendszer. Hajóval egészen Záhonyig a Tiszán? Már a megyei területrendezési terv készítésekor is foglalkoztatta a megyei vidékfejlesztési szakembereket az, hogyan lehetne a Tisza felső és középső szakaszát öntözésre alkalmassá, egyszersmind hajózhatóvá tenni. A Tisza legfelső, Dombrád és a Záhony közti szakasza jelenleg nem hajózható, de kisebb beavatkozással alkalmassá lehetne tenni, Dombrád alatt pedig különösebb beavatkozás nélkül is lehetne vízi szállításokat végezni. Ez is lehet egy nagy projektje a megyének, mert azt mindenki tudja, hogy a legolcsóbb a vizi szállítás. Gondoljunk csak arra, ha mondjuk Záhonyt el lehetne hajókkal érni, akkor a Duna- Tisza csatorna építésének befejezésével meg lehetne közelíteni Nyugat-Európa néhány országát a Rajna-Majna-csa- tornán át. Tiszalökön készült, ma már a Balatonon úszik Nevezetességeink Bencs Kálmán Nyíregyháza polgármestere építtette 1927-ben azt a házat, amely ma az ő nevét viseli a Sóstói úton. A háború után többféle funkciót töltött be, volt gyermekkórház és óvoda. Jelenleg a város vendégháza, Európa-ház. Gyakran rendeznek itt különböző konferenciákat, közösségi események színhelye. Fontosak a színvonalas kiállítások. Itt működik az Európa Egyesület is Fotó: Elek Emil
