Kelet-Magyarország, 2002. december (62. évfolyam, 280-303. szám)

2002-12-30 / 302. szám

2002. december 30., hétfő KetetwMagyuorszóg MEGYEI TÜKÖR /4 0 Biró Tamás kiállítását december 30- án nyitják meg Nyíregyházán a Szakszer­vezetek Házában (Szabadság tér 11.). A művész alkotásait Tóth Miklós ügyvezető igazgató méltatja, közreműködik Dinnyés József daltulajdonos. 0 Lakossági fórum. December 30-án 16 órakor kezdődik Kisvárdán, a városhá­zán (Szent László u. 7-11.) a közmeg­hallgatás, melyen az önkormányzat be­számol idei tevékenységéről és tájékoz­tatja az érdeklődőket a 2003-as elkép­zelésekről. 0 Három számítógépet nyert az érpa­taki önkormányzat a polgármesteri hi­vatal számára a Miniszterelnöki Hivatal pályázatán. Rajzok a gyógyulásról Fehérgyarmat (KM - K. N.) - Kérem a következőt! - ismételgette a meséből ismert dr. Bubó az állatok­nak, akik a rendelő ajtaja előtt arra vártak, hogy a doktor megvizsgálja őket. Persze nemcsak a mesében van ez így, hanem a mindennapokban is, amikor or­voshoz kell fordulnunk. Játékra invitált kicsik A gyerekek félelmeinek eloszlatása ér­dekében rajzpályázatot hirdetett a közel­múltban a Szatmár-beregi Kórház vezető­sége megyénk általános iskolásai és óvo­dásai számára. A Meggyógyultam a kór­házban illetve Doktor bácsinál/néninél jártam címmel játékra invitált kicsik em­lékeinek felidézése a cél. Mint Batainé Lippai Marianna, az in­tézmény PR-vezetője tájékoztatott, a mun­kák leadását követően, január 7-étől tíz na­pon át a fehérgyarmati Városi Galériában állítják ki az alkotásokat, amelyek között a legjobbnak ítélt rajzok készítőit értékes díjakkal jutalmazzák Szemétszállítás Nyíregyháza (KM) - Az új év első napján, január elsején is szünetel a szemét- szállítás, a szerdai körzetből január 4-én, szombaton viszik el a szemetet Nyíregy­házán. A többi napon a szokásos rend szerint ürítik a kukákat, konténereket. A hul­ladéklerakó-telep december 30., 31-én nyit­va tart, január 1-jén zárva lesz. TÜSKÉS SAROK ................ Zsíros falatok Nyéki Zsolt A jó vendéglátás egyik jellemzője, hogy a vendég kívánságát akkor is igyek­szik teljesíteni, ha egyébként első hallás­ra furcsának is tűnik az. Történt a megyeszékhely belvárosának egyik jó hírű éttermében, hogy egy bará­ti társaság sörözgetéssel kísért beszélge­tésre ült be. Szó szót követett, s a laza nedű mellé kisvártatva ennivalót is ren­delt a csapat. Megvitatták a város, az or­szág s a világ dolgait, közben finomakat ettek, ittak. Kedélyes hangulatban került terítékre az ünnepi teríték, vagyis sorolták egymás­nak a válogatott finomságokat, amit álta­lában karácsonykor a család otthon elfo­gyaszt. A pazar felsorolást hirtelen nosz­talgia szakította meg, egész pontosan a ré­gi kollégiumi emlékek között a zsíros kenyér. A társaság egyik tagja annyira megkívánta a régi diákétket, hogy rögvest meg is kérdezte a pincért: lehet-e kérni egy szelet zsíros kenyeret. A válasz meglehetősen nyers és rövid, egyetlen szó volt: Nem! Miután a csapat előtte már evett és ivott, azaz rendelt és ezzel súlyos ezresekre rúgó számla kifize­tésével kecsegtetett, méltán hihette a kérdező: méltányosságból kaphat egy sze­let kenyeret. Nem így történt, s kérdés, lesz-e mód legközelebb kárpótolni a meg­ütköző vendéget és barátait. A költségvetés harmadát segélyre költik Tizenegymillió forintot nyert az önkormányzat a Területfejlesztési Tanács pályázatán Őértük pályázott sikeresen az érpataki önkormányzat Archív fotó: Györke László Érpatak (KM - Gy. L.) - Egy olyan kistelepülésen, mint Érpatak, ahol ráadásul a költségvetésnek egyharma- dát szociális feladatokra for­dítják, nem egyszerű feladat bármilyen fejlesztéshez előteremteni a saját erőt. Az idén mintegy 160 millió fo­rintból gazdálkodott az önkor­mányzat. Ebből 45-48 millió fo­rintot fordítottak szociális fel­adatokra, azaz az éves költségve­tésnek mintegy 30 százalékát. Sok a munkanélküli Rendszeres szociális segélyt 60-70 munkanélküli kap. A köz­ség lakosságának szociális hely­zetére jellemző, hogy 420 gyer­mek (azaz 90 százalékuk) jogo­sult kiegészítő családi pótlékra (korábbi nevén: gyermekvédelmi támogatásra). Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érpataki csa­ládok döntő többségében az egy főre jutó jövedelem nem éri el a nyugdíjminimumot. Ápolási díjban 10-15-en része­sülnek differenciáltan: ugyanis csak aki fiatalkorút, azaz 18 éven alulit ápol, annak jár a nyugdíj- minimum teljes összege, a fel­nőtt ápolásért már csak 60 szá­zalék. Igen sokan, mintegy száz­negyvenen részesülnek közgyó­gyellátásban. Egy méltányosság­ból kiadott igazolvány évi 16 ezer forintba kerül az önkor­mányzatnak. A költségvetésnek mintegy fe­lét fordítja az önkormányzat az intézmények fenntartására. Eb­ben természetesen az is benne van, hogy a normatív állami tá­mogatást az iskola esetében 20, az óvodáéban pedig 15 százalék­kal kénytelen megtoldani. Ma­gyarán ennyivel kerül többe az gyermekintézmények fenntartá­sa, mint amennyit állam bácsi ad rá. Jövő évben pedig a köz- alkalmazottak béremelésének az önkormányzatra jutó terheit is ki kell gazdálkodni. Sínen az óvoda ügye így év vége felé annak örül­nek Érpatakon a legjobban, hogy sikeresen pályáztak az óvoda tel­jes rekonstrukciójára. Nagyon is megérett már a helyzet a felújí­tásra, hiszen elengedhetetlen a födémcsere, a nyílászárókat is újakra kell váltani, s a bprkolat- felújítás, belső és külső vakolás, a hőszigetelés, a mellékhelyisé­gek korszerűsítése sem tűr ha­lasztást. Hogy csak nagyját em­lítsük.- Természetesen nagyon fon­tos - tette hozzá Kóczon Pál pol­gármester -, hogy a Területfej­lesztési Tanácshoz benyújtott pá­lyázatra pozitív választ kaptunk, magyarán tizenegymillióval tá­mogatja az óvoda rekonstrukci­óját. Az önkormányzat mintegy hatmillió forintjával együtt az összeg elegendő lesz a tervezett felújításhoz. Meghívásos pályázaton vá­lasztják ki a kivitelezőt. A borí­tékbontás 2003. január 5-én lesz. A kivitelezést júniusban kezdik, s a felújított óvodát augusztus 30-áig kell átadni. Játszótér a parkban A régi bánya rekultivációja után lehetővé vált szép környe­zetben egy szabadidőpark létre­hozására. A másik jó hír, hogy játszótéri eszközök beszerzésére pályáztak a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumnál, ahol er­re félmillió forintot nyertek. Ta­vasszal kezdik az eszközök tele­pítését. ARCKÉP Kóródy Sándor sportszervező Fehérgyarmat (KM - L. T. L.) - Ha bemutatkozás után a nevét írásban rögzítik, szinte mindig nyomatékosítja: „y”-nal a végén, nem pedig „i”-vel. Kóródy Sándor már több mint két évtizede meghatározó sze­mélyisége a fehérgyarmati sportéletnek, de nem csak a városra, hanem a szatmári tér­ségre és a megyére is van rá­látása. Három éve az önkor­mányzati sportreferens posztot tölti be, a kilencvenes években sportszervezési főelőadó volt a beosztása, és csatolt munka­körben a sportcsarnokot is ő vezette.- Mátészalkai születésű va­gyok, onnan kerültem el Deb­recenbe, ahol a Fazekas Mi­Kóródy Sándor Fotó: a szerző hály Gimnáziumba jártam - nosztalgiázott. - Az államközi szerződésnek köszönhetően Lipcsében töltöttem el három esztendőt, műszerészként dol­goztam, és ott oltódott belém a sport szeretete, ugyanis én tartottam a munkahelyi testne­velési foglalkozásokat. Fehér- gyarmatra nősültem, és ami­kor 1979. március elsején vá­rossá nyilvánították a telepü­lést, a sportfelügyelőségen vál­laltam munkát. Megszereztem a szükséges sportirányú szak- képesítést, és azóta ha külön­böző formában, mélységben is, de benne vagyok a sportélet­ben. Érdekes, hogy pont Gyar­mat várossá válásának évében született a fiunk, aki nemrég német nyelvtanári diplomát kapott - említette Kóródy Sán­dor, akinek óvónőként dolgo­zik a felesége. Szenvedélye a horgászat - bár mostanság már nincs ide­je a vízparton lesben ülni -, szeret kertészkedni és imádja a természetet. Idén sportszer­vezőként végig kenuzta a Bod­rogot és a Sajót, és részt vett a zempléni-hegyi kerékpártú­rán. Tűi az ötvenen, fiatalos lendülettel látja el teendőit, és nem győzi hangsúlyozni: a sport az élete... A KSH ELEMZÉSEIBŐL Vonzo a tarsas vallalkozasi forma Az időszak végén harminc százalék kereskedelemben tevékenykedett Nyíregyháza (KSH - Szabó Sándorné) - Megyei székhel­lyel 39 ezer gazdasági szerve­zet működött 2002. szeptem­ber végén, amely év eleje óta az országos 6,4 százalékot meghaladóan 7,9 százalékkal, 2900-zal emelkedett. Legnagyobb mértékben, több mint 14 százalékkal a társas vál­lalkozások gyakorisága növeke­dett. Az egyéni vállalkozások számbeli gyarapodása elmaradt a társas vállalkozásokétól, akárcsak országosan. A gazdasági szerveze­tek mintegy kilenctizedét vállal­kozások adták 2002. szeptember 30-án, 34 százaléka társas, 66 szá­zaléka egyéni vállalkozásként te­vékenykedett. A társas vállalko­zások relatív gyakorisága 10 szá­zalékponttal kisebb az országos­nál. A költségvetési szervek rész­aránya változatlanul 2 százalék, a nonprofit szervezeteké 8 százalék volt. Főtevékenység szerint az időszak végén a vállatkozások 30 százaléka a kereskedelem, javítás ágban tevékenykedett; arányuk a társas vállalkozásokon belül 38 százalék, az egyénieknél 26 száza­lék volt. Az ingatlanügyletek, gazdasá­gi szolgáltatás ág részesedése a társas és az egyéni vállalkozások körében egyaránt 19 százalékot tett ki. E két nemzetgazdasági ág adta a megyei székhelyű vállalko­zások 49 százalékát (országosan 53 százalékát). Közel azonos, 9-9 szá­zalék a mezőgazdaság, erdőgazdál­kodás, az ipar és az építőipar vál­lalkozásainak aránya. A statisztikai főtevékenységnek megfelelő besorolás szerint év ele­jétől legdinamikusabban (23 százafékkal) a mezőgazdaság, er­dőgazdálkodás, valamint az okta­tás (21 százalékkal) megyei szék­helyű vállalkozásainak száma nö­vekedett. Az átlagosnál nagyobb mértékű szervezetszám gyarapo­dást regisztráltak az ingatlanügy­letek, gazdasági szolgáltatás ág­ban is. A társas vállalkozások szá­ma a szálláshely-szolgáltatás, ven­déglátás, az építőipar, a kereske­delem, javítás, valamint a pénz­ügyi tevékenység ágakban bővült kiemelkedő (20 százalék körüli) mértékben, az egyéni vállalkozá­soké pedig a mezőgazdaság, erdő- gazdálkodás ágban (32 százalék­kal), valamint az oktatásban (22 százalékkal). Király után Óriás Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - Díjözönnel ért véget vasár­nap a Nyíregyházi V-38. sz. Galamb- és Kisállattenyésztő Egyesület háromnapos galamb- és díszbaromfi- kiállítása. Három megye (Szabolcs-Szat- már-Bereg, Hajdú-Bihar valamint Borsod-Abaúj-Zemplén) 41 te­nyésztőjének 332 kedvencét vizs­gálták szakértő szemek, s hirdet­tek vasárnap délután eredményt az országos szövetség bírálóinak pontozása alapján. A hat egyed- számú nevezéses csapatverseny­ben végül Mikó Károly nyert King fajtájú galambjaival, második lett Gincsai András Magyar óriás ma­daraival, míg a harmadik helyen dr. Fesztóry Sándor végzett szin­tén King fajtáival. Már az egészen fiatal korosztály Is kedvencként fogadta a tenyésztők madarait Sipeki Péter felvétele Ezen túlmenően 14 fajta- illet­ve kiállításgyőztest hirdettek ki, s ugyancsak 14 egyesületi díj ta­lált gazdára. Emellett 5 különdí- jat is kiosztottak a szervezők, míg egyedüli tiszteletdíjast köszönt­hettek a Hajdú-Bihar megyei Ök­rös János (Hajdúböszörmény) sze­mélyében, ő hosszú évekre vissza­tekintő, kimagasló tenyésztői munkájáért kapta az elismerést. A kiállítás eredményesen, szak­mai és közönségsikerrel zárult, de a rendezők munkájában ez csu­pán egy állomás volt. Az egyesü­let szívesen fogadja az érdek­lődőket, különösen a fiatalok szá­mára lehet hasznos bővebb isme­reteket szerezni a kisállatokról, a tenyésztés biológiai alapjairól - hangsúlyozta Fesztóry Sándor.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents