Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-27 / 199. szám
2002. augusztus 27., kedd Kelet «Magyarország EURÓPAI UNIÓ /8 HÍREK 0 Nemzeti Fejlesztési Terv. A kormány az év végéig kidolgozza, és várhatóan elfogadtatja a Nemzeti Fejlesztési Tervet, ami előfeltétele annak, hogy az ország a 2004-re tervezett uniós csatlakozás utáni három évben 1.100-1.500 milliárd forintnyi támogatáshoz jusson az Európai Unióban. 0 Házassági név. A jövőben férfiak is hozzákapcsolhatják saját utónevüket házastársuk családi nevéhez. Új fogalomként debütál a házassági név - ezt is tartalmazza az az EU-konform törvénymódosítás, melyet a napokban készítenek az igazságügyi tárcánál. Mintahatár. A záhonyi határátkelő már mindenben megfelel a schengeni normáknak Fotó: Elek Emil Legendás agrártámogatások Debrecen (Napló) - Túl sok a legenda, a misztikum az uniós agrártámogatások körül - hűtötte a kedélyeket Szanyi Tibor a debreceni Farmer Expón, hangsúlyozva, hogy nagyságrendileg és összességében nincs különbség a jelenlegi hazai és a majdani európai uniós agrártámogatások között. A mezőgazdasági tárca politikai államtitkára figyelmezteti: - Vannak olyan ágazatok - például a burgonyatermesztés -, amelyek az Európai Unióban egyetlen fillér támogatást sem kapnak, s vélhetően ez lesz a sorsa a hazai termelőknek is. Az elmúlt 15-20 évben hazánkban harmadára esett vissza a mezőgazdaságból élők aránya, s a ma mintegy egymilliósra becsülhető agrárnépesség 5-10 éven belül még megfeleződik. Ez azonban nem az EU-csat- lakozás következménye, hanem a világ trendje, s a kormány feladata az, hogy az ágazatból kikerülők számára alternatív megélhetési forrásokat találjon. Az uniós támogatások fogadásának a feltételeiről szólva az államtitkár elmondta: a hazai költségvetés számára nehéz lesz a csatlakozás első éve, hiszen e támogatások rendszere utófinanszírozásos, vagyis az egyik évben a kormány fizeti ki a gazdáknak a támogatásokat, s ezt a rá következő évben kapja vissza a közösségi kasszából. Ahhoz, hogy egy termelő jogosult legyen az uniós támogatásokra - illetve számos elemét tekintve a jövő év elején életbe lépő, hazai támogatási rendszerre -, szigorú feltételeknek kell megfelelnie. Nem csupán regisztrált termelőnek kell lennie az illetőnek, de jól dokumentált és auditált módon teljesítenie kell a beszámolási kötelezettségét is. Vagyis Szanyi Tibor szerint képesnek kell lennie az utolsó fél deci vegyszerrel, az utolsó jószággal és az utolsó négyzetcentiméter földdel is elszámolnia. Az államtitkár számításai szerint mintegy 500 milliárd forintra lenne szükség a magyar mezőgazdaság szanálásához azért, hogy az ágazat ne rogyjon majd meg az uniós piac nyomása alatt. A szomszédból, Kárpátaljáról, Szatmárból naponta több száz autós vendég érkezik Nyíregyházára is Fotó: Elek Emil A „schengeni” határ nem formális lesz Az Európa Parlament képviselője a szomszédos területeken keresi a legjobb megoldást Zászlóerdő a nyíregyházi városházán Fotó: Elek Emii Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Hazánk uniós csatlakozásának előkészítése nem csupán egy síkon zajlik. Brüsszelben a főtárgyalók, itthon a jogharmonizációval foglalkozók, szerte az országban pedig az uniós projektekkel, pénzekkel foglalkozók teszik a dolgukat. A csatlakozásra várók nagy száma és különböző felkészültsége foglalkoztatja az unió politikusait és apparátusát is. Ilyen okból jött a térségbe Elizabeth Schroedter, az Európa Parlament képviselője is, hogy a külügyi, az emberi jogi valamint a biztonsági és védelmi bizottság tagjaként jelentést készítsen: milyen helyet alakulhat ki az EU majdani keleti határán, ha életbelépnek a schengeni szabályok - azaz vízumkötelesek lesznek a nálunk később csatlakozó országok állampolgárai. A képviselőnő német, részletes ismeretei vannak a német-lengyel határon kialakult helyzetről. Előbb Romániában, majd hazánkban, azt követően pedig Ukrajnában és Lengyelországban kereste fel a határ menti térségeket. Nálunk a Kárpátok Eurorégió és a megye vezetőivel két kerekasztal- konferencián találkozott, majd Záhonyban a helyszínen tanulmányozta a már schengeni normáknak megfelelő határátkelőt. Elizabeth Schroedter nem titkolta: az uniós csatlakozást követően egyes térségek és ágazatok nemcsak előnyöket élvezhetnek majd, esetleg hátrányokat is el kell viselniük. Ő azért jött, hogy felmérje: lehetnek-e, s igen, milyen mértékű hátrányok, és mit kell tenni azok minimálisra csökkentése érdekében. Magyar kisebbségek A magyar helyzet azért sajátos, mert Trianon óta nagyon jelentős magyar kisebbség él az utódállamok területén, s éppen az utóbbi években alakult olyanná a helyzet, hogy például a határ két oldalán élő elszakított családok, rokonságok lényegében gond nélkül tarthatnak kapcsolatot. Leszámítva persze azt, hogy némely határszakaszon ritkábbak az átkelők. Megyénkben például mindössze egy romániai átkelő van - bár most határnyitás előkészületei zajlanak Vállaj- nál. Kárpátaljánál öt határátkelő van, a legnagyobb szerep Záhonyé. Kérdéses viszont, mi lesz a kis átkelők sorsa, hiszen ilyen rövid szakaszon öt schengeni típusú határállomást a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem is lehet építeni. A megyei vezetők is számos olyan gondról számoltak be, melyek megoldást igényelnek. Már most is különbség van az EU-s programok között: Románia és mi a Phare, Ukrajna a Tacisprogramokban szerepel - s az unióban ezeket nem szívesen keverik. Mi viszont a határmenti programrégióban - a Kárpátok Eurorégió keretében - szeretnék közös terveket valóra váltani. Nagyon nehéz gátat vetni az illegális bevándorlásnak, s ez uniós tagságunk esetén még fokozódni is fog. Mi lesz a határon dolgozni (akár csak néhány napos) idénymunkára átjárók sorsa? Hogyan alakul a „megélhetési turizmus”? - megannyi tisztázásra váró kérdés. Vannak közös tervek is. A legfontosabb ezek közül a Tisza és a Szamos folyók árvízi védelme, a folyók nem vesznek tudomást a schengeni határokról. Szintén a megyei vezetők vetették fel, hogy a határmenti együttműködés természetes, miután itt nyelvi gondok nem nehezítik a kommunikációt. Nehezíti viszont a szomszédos országok jogi- és bankrendszerének különbözősége a miénktől, s így az unióétól is. Felvetették, hogy számunkra Ukrajna, Kárpátalja gazdasága nagyon fontos, mert most évi 20-30 százalékkal emelkedik a kereskedelmi forgalom, tavaly a két szomszédos terület között 60 millió dollár magyar export és 42 millió dollár magyar import bonyolódott le, a magyar-ukrán forgalom 30 százaléka. Számunkra egyáltalán nem mindegy, hogy ez megnehezedik, vagy éppen könnyebbé válik uniós tagságunk után. Sok közös terület Figyelembe kellene venni azt, hogy megyénk, az önkormányzat, a városok, a vállalkozásfejlesztési alapítvány, a kamarák sokat segítenek a határon túli partnereiknek, hiszen mi már túl vagyunk a privatizáción, nagyobb a tapasztalatunk a multinacionális cégekkel. Számításba lehet venni a szakszervezeti jogosítványokat is, hiszen az itteni tapasztalatok sokat segíthetnek az erdélyi, kárpátaljai érdek- képviseleteknek. Vízum- és vámpolitika Miért jelenthet gondot a schengeni határ, hiszen több évre kiadható, többszöri átlépésre jogosító vízumokat is ki lehet adni? - kérdezte a KM az Európa Parlament képviselőjétől.- Az EU vízumpolitikája egységes, kivételeket alig tesz, itt sem várható - válaszolta. - Egyáltalán nem biztos, hogy például tiz évre szóló, korlátlan belépésre jogosító vízumokat lehet kiadni. A vízum költséges, és elsőként azt szeretnénk elérni, hogy Ukrajna esetében ne kelljen mindenegyes alkalommal Kijevbe menni, hanem lehessen azt beszerezni itt a közelben. Ez uniós szinten azonban nem hétköznapi dolog. A csupán a két szomszédos ország állampolgárai számára megnyitott „kishatárátkelők- kel” pedig az a gond, hogy a határ mentén azonnal lerakatok nyílnak, az árut áthozzák (átviszik) innen pedig az egész unió területén terítik „ma- gánexportot-importot” - erre már számos példa volt, és az itteni megélhetési turizmus is f azt mutatja, hogy a lehetőségek f korlátlanok. Ez pedig sérti az £ unió egységes vámpolitikáját. *§ Sok megoldásra váró feladat s van - kicsi és nagy egyránt - < mondta Elizabeth Schroedter. Elizabeth Schroedter Ausztria jelentős szerepet játszik hazánkban Günter Birbaum: a két nép elmélyültebb kapcsolatának időszaka következik Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Először lépett fel magyar közönség előtt a bécsi Strauss Fesztiválzenekar. Az 1978-ban alakult együttes igazi nemzetközi „csapat”, hiszen tagjai között kínai, argentin, ausztrál, jugoszláv és - természetesen - magyar muzsikusok is találhatók. A szombat esti forró hangulatú, jó kedvű, örömöt sugárzó, óriási sikerű koncertet megtisztelte jelenlétével Günter Birbaum, az Osztrák Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete is, aki a hangverseny szünetében exkluzív interjút adott a Kelet-Magyarország- nak.- Nagykövet úr szerint melyek a két ország kulturális kapcsolatának legfontosabb értékei?- Ausztria és Magyarország együttélése több mint ezer esztendős múltra tekint vissza. Talán ennek is köszönhető, hogy a két nép egymáshoz való viszonya igen baráti. Magyarországot - amint lehet, felveszik az EU-ba. Ezután a két nép elmélyültebb kapcsolatának időszaka következik. A jelenlegi kapcsolatból is elég nehéz néhány hangsúlyos mozzanatot kiváGünter Birbaum Fotó: Elek Emil ITTI www.szon.hu lasztani. Igen szoros a két ország együttműködése a kereskedelemben, másrészt az osztrák vállalatok magyarországi jelenléte igen jelentős szerepet játszik. Nagyon intenzívek kulturális kapcsolataink is. Ezek közül egyet említek meg csupán. Tizenöt lektor dolgozik Magyarországon a különböző egyetemeken és főiskolákon, ami egyedülálló a többi országhoz képest. Igyekszem minél gyakrabban elhagyni Budapestet, sok olyan iskolát meglátogatok, ahol osztrák napokat rendeznek, s azt tapasztalom, hogy a két nép közötti kölcsönös barátság valóban létezik. A mai, forró hangulatú este azt mutatja, hogy a zene eddig is és ezután is nagyon jó összekötetést biztosít a két ország között.- Mi a véleménye arról, hogy a most folyó ügynökvita befolyásolja-e Magyarország uniós csatlakozását?- Magyarország belpolitikai kérdéseivel kapcsolatban nem akarok állást foglalni, de úgy gondolom, hogy a most folyó vita nem befolyásolja jelentős mértékben az ország pozícióját a csatlakozási tárgyalásokon.- Járt-e már nagykövet úr Nyíregyházán?- Először vagyok itt. Sajnos, a városból eddig keveset láttam, de abból, ahogyan a közönség a koncertet fogadja, azt a következtetést vontam le, hogy érdemes ide visszatérni, Ausztria és Nyíregyháza kapcsolatait elmélyíteni. Turisztikai kiállítás Ungváron Nyíregyháza (KM) - A Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkársága tájé- kozatása szerint Ungváron szeptember 19-22. között Nemzetközi Turisztikai Kiállítást szerveznek. A kiállítás célja a Kárpátalja megye turisztikai potenciáljának bemutatása, gyógy- turizmus lehetőségeinek bemutatása. Egyidejűleg a számos, idegenforgalommal foglalkozó, ukrajnai megye társaságainak, valamint a Kárpátok Eurorégió tagmegyéi és más európai régiók képviselőinek részvétele lehetőséget biztosít megyénk idegenforgalommal foglalkozó társaságainak, irodáinak a kapcsolatfelvételre, partner- kapcsolatok kiépítésére. Az érdeklődő társaságok, irodák részletes tájékoztatást a részvételi feltételekről a Kárpátok Eurorégió Nemzetközi Titkárságán kaphatnak, amely a megyeházán található (Nyíregyháza, Hősök tere 5.), telefonszáma: (42)312-603).
