Kelet-Magyarország, 2002. augusztus (62. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-17 / 192. szám
2002. augusztus 17., szombat Kelet «»Magyarország HÉTVÉGE /8 TÁRLAT Állandó és változó Fodor llda keramikusművész 1959-ben született Makón. 1990-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Főiskola kerámia szakán. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Keramikusok Társaságának. 1987 és 1998 között a nyíregyházi Művészeti Szak- középiskolában tanított. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt. Művei több múzeum gyűjteményében szerepelnek. Tengeri herkentyűk II. Tengeri herkentyűk I. Tengeri herkentyűk III. Fotók: Elek Emii MÚZSA Juhász Gyula: Új ének István királyhoz Hol vagy István király: Énekeltük árván, Rontó béke útján Botorkálva járván. Népünk drága kincse, Szent jobb, sírva néztünk, Míg a bontó balsors Karja verte népünk. Nagy öröme vagy ma Lángoló szívünknek S neved áldott napja Új diadalünnep. Ott vagy István király, Hol a hadak járnak Vágva széles útját Nagy Magyarországnak. Dicsőséges jobbod Délre és keletre Vezeti népünket Örök győzelemre! Mintha Hollyvoodba cseppent volna Barangolás a „titkok földjén”: Kárpátalján, a fantasztikus Szinevéri Nemzeti Parkban Sokan mondják napjainkban is, hogy Kárpátalja a titkok földje. Az Ung folyó völgyétől az Észak-Keleti Kárpátokkal szegélyezett Tisza völgyéig húzódó terület sok érdekességgel szolgál az oda egyre gyakrabban ellátogató kíváncsiskodók részére. Igazi csemege azonban a Má- ramarosi-havasokban meghúzódó Vihorlát hegységben található Szinevéri Nemzeti Park. Beregszászról elindulva Munkács, Szolyva, Alsóvérecke és Volóc érintésével, kétórás autózás megtétele után érkezünk Ökörmezőre az egykori kamarai birtok központjába, amely rendkívül gazdag a ruszin faépítészet emlékeiben. A városból északkeletnek fordulva hamarosan úgy érezzük, egy másik történelmi korba jutottunk. A Talabor folyó völgyében (ennek a forrásához igyekszünk budapesti és gyöngyösi barátaimmal) az 1578 méter magas Kamjanka csúcs közelében elérjük a II. világháborúban legendává vált Árpád-vonalat. A bunkerek, erődök, lövészárkok olyan jó állapotban maradtak meg, hogy szemünk lehu- nyása után megjelenik előttünk az őrséget álló sapkarózsás magyar honvéd, aki 1944 őszén vigyázza a Kárpátok gyepűit. A sorompón túl Lassan elfogy alólunk az aszfaltút, amikor leeresztett sorompó állja útunkat. Egyenruhás parkőr mindenkitől 1 hriveny belépési díjat szed, mert bizony itt kezdődik a Szinevéri Nemzeti Park. később megtudtuk, hogy a belépési díjat a park fenntartására fordítják. A sorompó után elfogyott az aszfaltút is. Réges- régen terméskőből kialakított út vezet Felsőszinevéren át a 975 m magasságban található 10 hektáros 30 méter mély tengerszemhez, a Szinevéri-tóhoz. Felsőszinevér a Talabor folyó két partján terül el. Lakói ruszinok. Közülük néhányan törve beszélnek magyarul. Megállunk a falu közepén. Az ember azt hinné, hogy egy hollyvoodi díszlet faluba cseppent. Mindenütt faházak, kápolnák, templomok, rúd és deszkakerítések. A házak körül kecskék, az útszélen szürke tehenek legelésznek. Itt azonban hús-vér emberek élnek. Ruszin kalapos, bőrcsizmás férfiak, díszes keszkenős asszonyok, nagy masnyis kislányok és tornacipős fiúk. Gyöngyösi barátom csendesen megjegyezte: Már azon sem lepődnék meg, ha maga Nagy Péter cár jönne velünk szemben az úton. A falu végén az egyik udvarról vidám csilingelőssel kigördül egy gumikerekes, alacsony épíFelső-Szinevér, ukrán-ruszin favágó falu a Vlhorlát-hegységben tésű szekér két kicsi hegyi ló által vontatva. A szekérderékban 45 év körüli férfi a feleségével együtt hajtanak az erdő irányába. Megállítom őket. Megkérdezem, milyen az út fel a tóhoz és beszédbe elegyedünk. Nagyon törve beszélnek magyarul. A féris: magyar szalonna jó, Puszkasz jó (így ejti Puskás Ferenc nevét). Beinvitál a házába. 12 méter hosszú, 5 méter széles faháza körül tornácos, - oda van berakva a hasogatott téli tüzelő - négy részből áll. Első részben van az istálló, innen lehet átmenni a lakószobába, majd a konyha és kamara következik. A lakószoba falán szentképek és ikonok vannak, látszik rajtuk igen régiek. Vodkával kínál és kecskesajtot harapunk hozzá. Megkérdeztem boldog-e? Igen - válaszolta, hiszen van hite, családja, munkája, két lova, 5 kecskéje, egy fejőstehene és néhány tyúkja. Nyugodt helyen él, ami nagyon, de nagyon szép. A szobában van televízió és rádió is, amelyen keresztül tud a világ dolgairól. Elmondja még, hogy 1998 telén rengeteg segélyt kaptak Magyarországról, amikor az árvíz őket öntötte el. Sajnál engem, rém) egyébként Ivánkának hívják. Tizenhárom éves fia, Szer- hij kint futballozik a falubeli gyerekekkel, egymásnak minden jót kívánva a viszontlátás reményében elköszönök. Irány a Szinevéri-tó. Medvenyom, borjúszelet A Szinevéri-tó hamvas víztükre felett vékony páraréteg lebeg. Körülötte 1500 méteres fenyőfákkal borított hegycsúcsok. A tó vizén tutajok ringanak, vízisétát lehet velük tenni 5 krivenyért egy órára. Csend van. A saslik- sütő jurta tetején száll a kékes füst. A sült hús ínycsiklandozó illata terjeng. A tóparti Tengerszem Szállóban elhelyezkedünk, majd sétát teszünk a víz körül. Az érintetlen természetben haladva csak le kell hajolni és máris ehetjük a frissen, feketére érett áfonyát. Táblák és feliratok segítenek eligazodni és bemutatni a táj flóráját és faunáját. Megtalálható itt a barnamedve, farkas, vaddisznó, hiúz, borz, vadmacska, hermelin, nyest, szarvas, mókus, róka, nagypele. Madarak közül a sas, sólyom, kánya, bagoly, szalakóta, jégmadár, hajnalmadár, stb. A növényzetben vörös, fekete és erdei fenyő, jegenye, bükk, tölgy, szil, juhar, cserfa. Védett őshonos növények: szegfűk, erdélyi ibolya, ciklámen, nárcisz és havasi gyopár. Vacsorára ökörmezői borjúszeletet tálal fel ismerősünk leánya - rengeteg zöldséggel és salátával, kapros krumplival. (Itt még zöld a kapor levele.) Egy kupica ogyesszai konyak után jólesik a vacsora, amelyet egy pohár grúz borral öblítünk le. Az éjszaka csendjében felhangzik a harmonikaszó. A napi élA Szinevéri-tó fi Ruszlan Szerhijevics Vigoda feleségével Szvetlánával az erdő- gazdaságban dolgoznak és mennek az előző napi vihar által kitörött fákat összeszedni és hazavinni téli tüzelőnek. Vissza a múltba Elmondja, hogy nagyapja 1939- ben az országegyesítés után Tar- pán volt dolgozni a gazdáknál és ő szereti a magyarokat. Sorolja Magyar turisták a Kraszna-havasokban a Talabor folyó medrében amikor megtudta, hogy én is árvízkárosult vagyok. Tizenkilenc éves lánya a Tengerszem Szállónál pincér (este majd megismeményekkel és bőséges vacsorával telítve térünk nyugovóra. Gulács, 2002. AUGUSZTUS. Lakatos József Nevezetességeink Az eperjeskei templomépítésről nem sokat tudunk. A fatornyot 1872-ben bontották le, amikor kőtornyot építettek. Az 1840-es években földrengés következtében meghasadozott a templom, bizonyára ez késztette a gyülekezetei arra, hogy új és maradandó templomot építsen. 1872-ben Király Sándor terve alapján kezdték építeni a jelenlegi templomot, melynek alapkövét egyházi ünnepség keretében helyezték az északkeleti sarok alá. A meglevő toronyhoz csatlakozott az újonnon épülő, és a torony falait is feljebb rakták. Az építkezés 1883-ban fejeződött be Fotó: Elek Emil
