Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-11 / 160. szám

2002. július 11., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK X‘X 0 Véradás. Ma Nyírcsászáriban, a falu­házban 8 és 11.30, Nyírgelsén, a mű­velődési házban 8 és 12 óra között szer­vez önkéntes véradást a Vöröskereszt. 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ma Fehér- gyarmaton 9 és 14.30, Vásárosnamény- ban 9 és 14, Kisvárdán 8 és 14 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot. 0 Zárva lesz. Hétfőtől három hétig zár­va tart a megyei közoktatási közalapít­vány Hősök terén lévő irodája. NÉZŐPONT A demokráciát is tanulni kell Nagy István Attila E-mail: nagyia@inform.hu Volt idő, amikor az emberek sót vá­sároltak, mert nem lehet tudni, milyen idők következnek. Aztán arra is volt pél­da, hogy Gorenje-szerelvények „közle­kedtek" Bécs és Magyarország között. Megtömték a fagyasztó szekrényeket, mert akármilyen idők jöhetnek még. Né­hány ezren hordókban tartották a tüzelő­olajat, a merészebbek a fürdőkádban a benzint. És így tovább... A félelem, a bizonytalanság átalakítja az ember arcát, megváltoztatja a való­sághoz való viszonyát. Maga a létezés is bizonytalanná válik. Az erkölcs, annak talán minden válfaja sors- és emberfüggő nézetek összessége. Lehet-e józanul ter­vezni a jövőt (akár a holnapot is), ha görcsbe rándítja a lelkünket a félelem? Ebben a helyzetben sokat segíthet a demokrácia. Az a társadalmi berendez­kedés, hatalomgyakorlás, amelybe az ál­lampolgár is beleszólhat. Csakhogy sok­sok évtized gyakorlása szükséges ahhoz, hogy az emberek éljenek s ne visszaélje­nek vele. Nem véletlen, hogy a görögök a színházat is felhasználták a demokrá­ciára való nevelés érdekében. Haimon, zsarnok apja szemébe vágja: a város nem királya birtoka! A hatalom csúcsán lévők nem birtokolják, hanem szolgálják a Várost, az országot. Bizony jó lenne ezt ma újra és újra megfontolni, s talán az sem ártana, ha képviselőink ismét (vagy először) elolvasnák Szophoklész halhatatlan tragédiáját. Lehet persze diktatórikusán is kormá­nyozni. Erre is van bőven történelmi pél­dánk. S nem csak az. A magyar családok jó részében „kőkemény" diktatúra műkö­dik. A családfő egyeduralma, aki fenye­getéssel, veréssel vagy még súlyosabb eszközökkel kényszeríti rá akaratát a család minden tagjára. Lehet-e azt várni, hogy ez az ember kilépve családi viszo­nyaiból a demokratikus hatalomgyakor­lás híve lesz? Aligha. Sokáig kell még gyakorolni a demok­ráciát. De nemcsak a mindennapokban, hanem a parlamenti közvetítések tanul­sága szerint a politikai élet legmagasabb csúcsain is. Autóstop. Rajz: Ferter János Még van előnye megyénknek a régióban A területfejlesztési elképzelések minősége hosszú távon meghatározó az itt élők számára Mátészalka már a magyar szemüveglencse-gyártás központja Fotó: Elek Emii Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Kon­cepció, stratégiai és operatív program - első hallásra, lá­tásra nem éppen barátságos címsor. Az Észak-alföldi Ré­gió területfejlesztési elképze­léseit véleményezte legutóbbi ülésén a megyei közgyűlés ilyen csoportosításban. A területfejlesztés szakértői számára azonban kulcsfontossá­gúak ezek a hosszú távra és a közeli jövőre feladatokat rend­szerbe foglaló tanulmányok. Miért kellenek, és miért fonto­sak megyénk számára? - kérdez­tük a közgyűlés három tagjától Adottság Veres János, a területfejlesztési bizottság elnöke: - Bármennyire is feszültségek­kel terhes az együttműködés az Észak-alföldi Régióban - elsősorban Hajdú-Bi- har megye képviselőinek kizáró­lagosságra törekvése miatt - adottságnak kell elfogadnunk ezt a szervezeti keretet. A közös munka pedig nem lehet alkalom- szerű, jól körülírt célok érdeké­ben kell dolgozni. Lehetne emel­kedettebben is megfogalmazni, ám valójában pénzről van szó, arról, hogy a regionálisan fel­használható forrásokból milyen célokra és mennyi pénzt tudunk megszerezni. Minden, ami fontos Helmeczy Lász­ló, a megyei köz­gyűlés elnöke. - Olyan dokumen­tumot vélemé­nyezett a köz­gyűlés, amely később - elsősor­ban hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után - irányadó lesz. Már most azon dolgozunk, hogy a csatlakozás időpontjára olyan kész terveink, elképzeléseinek legyenek, ame­lyek egybevethetők, hozzákap­csolhatók az uniós programok­hoz. Több alkalommal jártak már szakembereink Brüsszelben, hogy megismerjék a döntéshozó mechanizmust. Egyértelmű: so­hasem egy-egy beruházást, ha­nem fejlesztési irányokat, nagy területeket támogat az unió. Azt kell elérnünk, hogy a régiós te­rületfejlesztési koncepcióban már most legyen benne minden, ami megyénk számára kiemelke­dően fontos. A pályázat alapja Gazda László, a fejlesztési ügy­nökség igazgató­ja: - Abból a szempontból kü­lönösen lényeges ez a régiós elem­zés, hogy most készül a Nemzeti Fejlesztési Terv is, amely ősszel kerül a parlament elé. Számunkra kulcs- fontosságú, hogy a régiós feje­zet olyan legyen, ami segít me­gyénk felemelkedésében. Bármi­lyen jó elképzeléseink is vannak ugyanis, ha azok nem illeszked­nek a régió, az ország, az unió fejlesztési irányaihoz, nem tu­dunk a megvalósításhoz pénzt szerezni, nekünk pedig kevés van. Látnunk kell az Európában bevett gyakorlatot: meg kell ta­nulni pályázni, pénzt hozó pályá­zatokat írni csak akkor tudunk, ha van koncepciónk. Emlékeztet­ni szeretnék: az Észak-alföldi Ré­gió 1999-ben szerveződött és ed­dig csak az akkor elfogadott rö­vid program alapján dolgoztunk - ez ma már kevés a minőségi munkához. Stratégiai célok A dokumentum - az Észak-al­földi Régió fejlesztési koncepció­ja - a regionális fejlesztési ta­nács megbízásából készült, a le­hetőséget pályázaton nyerte el az Excellence Rt. A több ezer olda­las tanulmányból elsősorban a stratégiai célokat érdemes kiemelni. A legfontosabb a gaz­daság versenyképességének javí­tása, amiben növekvő szerepet játszhat az, hogy régiónk az unió keleti határterülete lesz. A gaz­dasági szerkezetátalakításban lé­nyeges szerepet szánnak a régió már meglévő nagyvállalkozásai valamint kis- és közepes vállal­kozásai együttműködésének. Be­szállítói hálózatok kialakítását ajánlják az iparban, a turisztiká­ban pedig a minőségi kínálat megteremtését. Változatlanul fontos a külső befektetések ide vonzása. A mezőgazdaságban a piacképesség erősítése állhat majd mindenek fölött, amihez elengedhetetlen a vidéken élők életminőségének javítása. A fő célok között szerepel a ré­gió elérhetőségének javítása, e területen a minőségi közlekedé­si infrastruktúra megteremtése és a régió logisztikai szerepköré­nek erősítése kapna erőteljesebb hangsúlyt. A természeti és épí­tett környezet védelme szintén komoly háttér kiépítését igény­li, kiemelt figyelmet a vízkárel­hárításra és a vízi közművekre. Mindezek nem képzelhetőek el az „emberi tényező” nélkül, ami­hez elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer korszerűsí­tése (tekintettel a változó mun­kaerőpiaci igényekre). Lényeges, hogy a régió korszerű fejleszté­séhez olyan intézmények kelle­nek, amelyek képesek megfelel­ni az új igényeknek. A szakem­berek felhívják a figyelmet az in­formációs és kommunikációs technológia alkalmazásának üte­mesebb elterjesztésére, amely nélkül napjainkban már nagyon nehéz boldogulni. Még bőven van kiaknázatlan lehetőség a ha­tár menti együttműködésben, és ajánlatos mielőbb felfuttatni a régiómarketinget, mert vala­mennyi terület fejlődésére kihat, hogy mások ismerik-e régiónkat, s ha igen, miként. Aktívan, kezdeményezően Veres János: - Uniós ügyek­ben a mi megyénk relatív előnnyel indult, hiszen 1995-től Borsod megyével együtt mi ré­szesei lehettünk a Phare kísér­leti programnak. Ez nemcsak pénzt hozott, hanem időbeli nyereséget is, mert mi mások­nál hamarabb ismerhettük meg az uniós szabályozásokat. Ha most nem vagyunk aktívak és kezdeményezőek, elveszít­hetjük előnyünket. Eredmé­nyesek akkor lehetünk, ha a regionális programokba bejut­tatjuk a megyei szándékokat, amelyek elsősorban a verseny- képesség megteremtéséhez és az infrastruktúra fejlesztésé­hez - gyorsforgalmi utak épí­tése, a gyorsvasút fejlesztése - kötődnek. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT KÖNNYEBB A DOLGUK A MA ARATÓKNAK? > j j j j j- j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j jjjjj j j j j j j j j jj j j j j j j j jj-jjj j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j jjjjjjjjj jjjjjj'jjjjjjj K eveset tudok az ara­tás mai körülményei­ről, csak az úton elhalad­va annyit látok, hogy a kombájnok hatalmas por közepette vágják a gabo­nát, körülötte traktorok, teherautók szaladgálnak nehéz terhükkel. Ám, mint az építőiparban dol­gozó, feltétlenül szoli­daritást érzek a földeken aratókkal, mert jól tu­dom, mit jelent tűző na­pon lenni egész nap. Min­den elismerésem az övék! Rácz Károly, VASBETONSZERELŐ G yerekként szedtem is a markot Balsán, kémleltük az eget, hogy legalább egy tenyérnyi felhő elborítaná a napot. A nagybátyáméknak se­gítettem a marokszedés­sel, vagy azzal, hogy ott­hon vigyáztam az uno­katestvéreimre. Délben vittük ki az ebédet a földre, visszafelé pedig megszedtük az edényt mézédes eperrel. Előt­tem ma is becsülete van az aratóknak, mert a ke­nyeret szeretem! Nemes Tiborné, nyugdíjas A szüleimmel magam is arattam, rendsze­rint marokszedőnek be­fogva. A hatvanas évek elején egy alkalommal pe­dig még vágtam is a ren­det. Nem volt könnyű munka, de megvolt annak is a maga szépsége. Az aratás-cséplés együvé fog­ta a családot, a falu egész közösségét. Ma már gépe­sítve van minden, de a földeken, e borzasztó hő­ségben dolgozókat, ma is megilleti a tisztelet. Virág Imre, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ E desanyámék sokat meséltek az aratásról, mint a legnagyobb és leg­fontosabb mezőgazdasági munkáról. Sok szép le­genda átszövi ezeket a visszaemlékezéseket, hi­szen mi magyarok nagy tisztelői vagyunk a ke­nyérnek. Hajnaltól késő estig tartott a munka. Ke­ményen dolgoztak, de tudtak közben énekelni is! Ma már másképp van, de a búzát még mindig életnek hívják. Szeles Józsefné, SZOCIÁLIS GONDOZÓ G ondolom, a kombáj- nosok sem fáznak ebben a melegben! A szüleim elmondásából sok aratási történetet is­merek, mint oly sokan mások, ám az idő előre­haladtával ezek lassan elfelejtődnek. A mai ara­tás egész más már, lát­tam már olyan komoly amerikai kombájnt, amelyben sztereó rádió és klíma is volt. Igaz, hogy a legtöbb kombáj- nos még nem ilyennel vágja a táblát. Tömöri János, szobafestő

Next

/
Thumbnails
Contents