Kelet-Magyarország, 2002. július (62. évfolyam, 151-177. szám)
2002-07-11 / 160. szám
2002. július 11., csütörtök HÁTTÉR /3 HÍREK X‘X 0 Véradás. Ma Nyírcsászáriban, a faluházban 8 és 11.30, Nyírgelsén, a művelődési házban 8 és 12 óra között szervez önkéntes véradást a Vöröskereszt. 0 Kihelyezett ügyfélszolgálat. A Megyei Egészségbiztosítási Pénztár ma Fehér- gyarmaton 9 és 14.30, Vásárosnamény- ban 9 és 14, Kisvárdán 8 és 14 óra között tart kihelyezett ügyfélszolgálatot. 0 Zárva lesz. Hétfőtől három hétig zárva tart a megyei közoktatási közalapítvány Hősök terén lévő irodája. NÉZŐPONT A demokráciát is tanulni kell Nagy István Attila E-mail: nagyia@inform.hu Volt idő, amikor az emberek sót vásároltak, mert nem lehet tudni, milyen idők következnek. Aztán arra is volt példa, hogy Gorenje-szerelvények „közlekedtek" Bécs és Magyarország között. Megtömték a fagyasztó szekrényeket, mert akármilyen idők jöhetnek még. Néhány ezren hordókban tartották a tüzelőolajat, a merészebbek a fürdőkádban a benzint. És így tovább... A félelem, a bizonytalanság átalakítja az ember arcát, megváltoztatja a valósághoz való viszonyát. Maga a létezés is bizonytalanná válik. Az erkölcs, annak talán minden válfaja sors- és emberfüggő nézetek összessége. Lehet-e józanul tervezni a jövőt (akár a holnapot is), ha görcsbe rándítja a lelkünket a félelem? Ebben a helyzetben sokat segíthet a demokrácia. Az a társadalmi berendezkedés, hatalomgyakorlás, amelybe az állampolgár is beleszólhat. Csakhogy soksok évtized gyakorlása szükséges ahhoz, hogy az emberek éljenek s ne visszaéljenek vele. Nem véletlen, hogy a görögök a színházat is felhasználták a demokráciára való nevelés érdekében. Haimon, zsarnok apja szemébe vágja: a város nem királya birtoka! A hatalom csúcsán lévők nem birtokolják, hanem szolgálják a Várost, az országot. Bizony jó lenne ezt ma újra és újra megfontolni, s talán az sem ártana, ha képviselőink ismét (vagy először) elolvasnák Szophoklész halhatatlan tragédiáját. Lehet persze diktatórikusán is kormányozni. Erre is van bőven történelmi példánk. S nem csak az. A magyar családok jó részében „kőkemény" diktatúra működik. A családfő egyeduralma, aki fenyegetéssel, veréssel vagy még súlyosabb eszközökkel kényszeríti rá akaratát a család minden tagjára. Lehet-e azt várni, hogy ez az ember kilépve családi viszonyaiból a demokratikus hatalomgyakorlás híve lesz? Aligha. Sokáig kell még gyakorolni a demokráciát. De nemcsak a mindennapokban, hanem a parlamenti közvetítések tanulsága szerint a politikai élet legmagasabb csúcsain is. Autóstop. Rajz: Ferter János Még van előnye megyénknek a régióban A területfejlesztési elképzelések minősége hosszú távon meghatározó az itt élők számára Mátészalka már a magyar szemüveglencse-gyártás központja Fotó: Elek Emii Marik Sándor Nyíregyháza (KM) - Koncepció, stratégiai és operatív program - első hallásra, látásra nem éppen barátságos címsor. Az Észak-alföldi Régió területfejlesztési elképzeléseit véleményezte legutóbbi ülésén a megyei közgyűlés ilyen csoportosításban. A területfejlesztés szakértői számára azonban kulcsfontosságúak ezek a hosszú távra és a közeli jövőre feladatokat rendszerbe foglaló tanulmányok. Miért kellenek, és miért fontosak megyénk számára? - kérdeztük a közgyűlés három tagjától Adottság Veres János, a területfejlesztési bizottság elnöke: - Bármennyire is feszültségekkel terhes az együttműködés az Észak-alföldi Régióban - elsősorban Hajdú-Bi- har megye képviselőinek kizárólagosságra törekvése miatt - adottságnak kell elfogadnunk ezt a szervezeti keretet. A közös munka pedig nem lehet alkalom- szerű, jól körülírt célok érdekében kell dolgozni. Lehetne emelkedettebben is megfogalmazni, ám valójában pénzről van szó, arról, hogy a regionálisan felhasználható forrásokból milyen célokra és mennyi pénzt tudunk megszerezni. Minden, ami fontos Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke. - Olyan dokumentumot véleményezett a közgyűlés, amely később - elsősorban hazánk Európai Unióhoz történő csatlakozása után - irányadó lesz. Már most azon dolgozunk, hogy a csatlakozás időpontjára olyan kész terveink, elképzeléseinek legyenek, amelyek egybevethetők, hozzákapcsolhatók az uniós programokhoz. Több alkalommal jártak már szakembereink Brüsszelben, hogy megismerjék a döntéshozó mechanizmust. Egyértelmű: sohasem egy-egy beruházást, hanem fejlesztési irányokat, nagy területeket támogat az unió. Azt kell elérnünk, hogy a régiós területfejlesztési koncepcióban már most legyen benne minden, ami megyénk számára kiemelkedően fontos. A pályázat alapja Gazda László, a fejlesztési ügynökség igazgatója: - Abból a szempontból különösen lényeges ez a régiós elemzés, hogy most készül a Nemzeti Fejlesztési Terv is, amely ősszel kerül a parlament elé. Számunkra kulcs- fontosságú, hogy a régiós fejezet olyan legyen, ami segít megyénk felemelkedésében. Bármilyen jó elképzeléseink is vannak ugyanis, ha azok nem illeszkednek a régió, az ország, az unió fejlesztési irányaihoz, nem tudunk a megvalósításhoz pénzt szerezni, nekünk pedig kevés van. Látnunk kell az Európában bevett gyakorlatot: meg kell tanulni pályázni, pénzt hozó pályázatokat írni csak akkor tudunk, ha van koncepciónk. Emlékeztetni szeretnék: az Észak-alföldi Régió 1999-ben szerveződött és eddig csak az akkor elfogadott rövid program alapján dolgoztunk - ez ma már kevés a minőségi munkához. Stratégiai célok A dokumentum - az Észak-alföldi Régió fejlesztési koncepciója - a regionális fejlesztési tanács megbízásából készült, a lehetőséget pályázaton nyerte el az Excellence Rt. A több ezer oldalas tanulmányból elsősorban a stratégiai célokat érdemes kiemelni. A legfontosabb a gazdaság versenyképességének javítása, amiben növekvő szerepet játszhat az, hogy régiónk az unió keleti határterülete lesz. A gazdasági szerkezetátalakításban lényeges szerepet szánnak a régió már meglévő nagyvállalkozásai valamint kis- és közepes vállalkozásai együttműködésének. Beszállítói hálózatok kialakítását ajánlják az iparban, a turisztikában pedig a minőségi kínálat megteremtését. Változatlanul fontos a külső befektetések ide vonzása. A mezőgazdaságban a piacképesség erősítése állhat majd mindenek fölött, amihez elengedhetetlen a vidéken élők életminőségének javítása. A fő célok között szerepel a régió elérhetőségének javítása, e területen a minőségi közlekedési infrastruktúra megteremtése és a régió logisztikai szerepkörének erősítése kapna erőteljesebb hangsúlyt. A természeti és épített környezet védelme szintén komoly háttér kiépítését igényli, kiemelt figyelmet a vízkárelhárításra és a vízi közművekre. Mindezek nem képzelhetőek el az „emberi tényező” nélkül, amihez elengedhetetlen a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatási rendszer korszerűsítése (tekintettel a változó munkaerőpiaci igényekre). Lényeges, hogy a régió korszerű fejlesztéséhez olyan intézmények kellenek, amelyek képesek megfelelni az új igényeknek. A szakemberek felhívják a figyelmet az információs és kommunikációs technológia alkalmazásának ütemesebb elterjesztésére, amely nélkül napjainkban már nagyon nehéz boldogulni. Még bőven van kiaknázatlan lehetőség a határ menti együttműködésben, és ajánlatos mielőbb felfuttatni a régiómarketinget, mert valamennyi terület fejlődésére kihat, hogy mások ismerik-e régiónkat, s ha igen, miként. Aktívan, kezdeményezően Veres János: - Uniós ügyekben a mi megyénk relatív előnnyel indult, hiszen 1995-től Borsod megyével együtt mi részesei lehettünk a Phare kísérleti programnak. Ez nemcsak pénzt hozott, hanem időbeli nyereséget is, mert mi másoknál hamarabb ismerhettük meg az uniós szabályozásokat. Ha most nem vagyunk aktívak és kezdeményezőek, elveszíthetjük előnyünket. Eredményesek akkor lehetünk, ha a regionális programokba bejuttatjuk a megyei szándékokat, amelyek elsősorban a verseny- képesség megteremtéséhez és az infrastruktúra fejlesztéséhez - gyorsforgalmi utak építése, a gyorsvasút fejlesztése - kötődnek. MEGKÉRDEZTÜK: ÖN SZERINT KÖNNYEBB A DOLGUK A MA ARATÓKNAK? > j j j j j- j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j jjjjj j j j j j j j j jj j j j j j j j jj-jjj j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j j jjjjjjjjj jjjjjj'jjjjjjj K eveset tudok az aratás mai körülményeiről, csak az úton elhaladva annyit látok, hogy a kombájnok hatalmas por közepette vágják a gabonát, körülötte traktorok, teherautók szaladgálnak nehéz terhükkel. Ám, mint az építőiparban dolgozó, feltétlenül szolidaritást érzek a földeken aratókkal, mert jól tudom, mit jelent tűző napon lenni egész nap. Minden elismerésem az övék! Rácz Károly, VASBETONSZERELŐ G yerekként szedtem is a markot Balsán, kémleltük az eget, hogy legalább egy tenyérnyi felhő elborítaná a napot. A nagybátyáméknak segítettem a marokszedéssel, vagy azzal, hogy otthon vigyáztam az unokatestvéreimre. Délben vittük ki az ebédet a földre, visszafelé pedig megszedtük az edényt mézédes eperrel. Előttem ma is becsülete van az aratóknak, mert a kenyeret szeretem! Nemes Tiborné, nyugdíjas A szüleimmel magam is arattam, rendszerint marokszedőnek befogva. A hatvanas évek elején egy alkalommal pedig még vágtam is a rendet. Nem volt könnyű munka, de megvolt annak is a maga szépsége. Az aratás-cséplés együvé fogta a családot, a falu egész közösségét. Ma már gépesítve van minden, de a földeken, e borzasztó hőségben dolgozókat, ma is megilleti a tisztelet. Virág Imre, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ E desanyámék sokat meséltek az aratásról, mint a legnagyobb és legfontosabb mezőgazdasági munkáról. Sok szép legenda átszövi ezeket a visszaemlékezéseket, hiszen mi magyarok nagy tisztelői vagyunk a kenyérnek. Hajnaltól késő estig tartott a munka. Keményen dolgoztak, de tudtak közben énekelni is! Ma már másképp van, de a búzát még mindig életnek hívják. Szeles Józsefné, SZOCIÁLIS GONDOZÓ G ondolom, a kombáj- nosok sem fáznak ebben a melegben! A szüleim elmondásából sok aratási történetet ismerek, mint oly sokan mások, ám az idő előrehaladtával ezek lassan elfelejtődnek. A mai aratás egész más már, láttam már olyan komoly amerikai kombájnt, amelyben sztereó rádió és klíma is volt. Igaz, hogy a legtöbb kombáj- nos még nem ilyennel vágja a táblát. Tömöri János, szobafestő
