Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)
2002-04-03 / 77. szám
2002. április 3.. szerda MDFi VÁLASZTÁSI KIADVÁNYA 20. oldal Beindult a gazdaság belső motorja Varga Mihály a közelmúltban Nyíregyházán tartott előadásában ismertette a polgári kormány gazdaság- politikáját. Ebből idézünk néhány gondolatot. A pénzügyminiszter előadásában először arról beszélt, hogy a polgári kormány gazdaságpolitikát váltott. A kormányzat úgy látta, a magyar gazdaság túlságosan is kiszolgáltatott a konjunkturális hatásoknak. Ennek ellensúlyozására célul tűzték ki a belső „gazdasági motorok” erősítését. A pénzügyminiszter felsorolta azokat az elsődleges célokat, amiket az Orbán-kormány támogatott a belülről induló gazdasági fellendülés érdekében. Elsőként a lakásépítés támogatását említette Varga. A másik támogatott terület az út- és csatornaépítés volt. Míg ’98-ig csak külföldi cégek vettek részt az autópálya-építésben, a polgári kormány lehetőséget adott arra, hogy magyar vállalkozások is részt vehessenek ebben a munkában. A támogatott ágazatok sorába került a turizmus és a gyógy-idegenforgalom is. A negyedik belső gazdaságfejlesztési tényező a hazai fogyasztás növelése. A kormányzat a gazdasági növekedésből adódó plusz pénzügyi források felét beruházásokra, másik felét a jövedelmek növelésére fordította. A pénzügyminiszter kiemelte, hogy a Széchenyi Tervre beküldött 14 ezer pályázat jelzi, hogy annak kapcsán a fejlesztési lehetőségek megpályázására megmozdult az ország. Meglepetésre a pályázatok többsége az ország keleti feléből érkezik, ez lehetőséget nyújt ennek az országrésznek a felzárkózására is. Az előadó szerint Magyarország 15 éven belül elérheti az uniós gazdasági fejlettségi szint átlagát. Ehhez a tudásalapú társadalom megvalósítása szükséges. A másik fontos cél az informatikai ágazat fejlesztése, ennek irányítását egy új kormányzati iroda végzi. A pénzügyminiszter végül kijelentette: a polgári kormány gazdaság- politikai céljai teljesültek. Amit kevesen hittek el, az megtörtént. Miközben dinamikusan fejlődött a magyar gazdaság, folyamatosan csökkent az infláció is. Tavaly decemberben 6,8 százalékos volt ez a mutató, ami az elmúlt tíz évben mért legkisebb mérték. Emellett csökkentek az államháztartás terhei, felértékelődött a forint, növekedtek az állam tartalékai. Az alapkőletétel ünnepélyes pillanata: Orbán Viktor (jobbról) és Balogh Árpád. A kis képen az új Szent István-szobor Minden harmadik fiatal a felsőoktatásban A polgári kormány tisztában van azzal, hogy a jövő Magyarországának versenyképessége a ma felsőoktatásától függ. A Fidesz vezette kormányzat a felsőoktatás tevékenységét dinamikusan bővítette. Mára minden harmadik fiatal továbbtanulhat a felsőoktatásban, míg 1990-ben tíz fiatalból csak egy részesülhetett felsőfokú képzésben. A kormány célul tűzte ki, hogy 2006-ig minden második fiatal továbbtanulhasson egyetemen vagy főiskolán. A polgári kormányzat illetékeseinek és a Nyíregyházi Főiskola vezetőinek szándéka szerencsésen összetalálkozott. Nyíregyházán is évről évre dinamikusan növekedik a főiskolára felvehető hallgatók létszáma. Ez indokolta a főiskola bővítését. Az integráció létrejötte után a minisztérium az új intézmények számára infrastrukturális és informatikai beruházásokat támogató programot dolgozott ki, és erre a célra forrásokat is elkülönített. A beruházások feltétele az volt, hogy az új egyetemeknek és főiskoláknak saját fejlesztési programot kellett kidolgozniuk. A minisztérium 2000 márciusában öt állami és egy egyházi intézménnyel meg is kötötte a beruházási megállapodást. Ennek alapján indult meg a Nyíregyházi Főiskola bővítésének előkészítése. A szerződés szerint a Nyíregyházi Főiskola 5,2 milliárd forintot kapott a fejlesztési célok megvalósítására. A beruházás során két új oktatási épület, a kollégiumok tetőtér-beépítése és teljes rekonstrukciója valósulhat meg. Az építkezések tavaly ősszel el is kezdődtek. A beruházási keretből több száz millió forintot a főiskola informatikai rendszerének bővítésére szántak. A megújult számítástechnikai központot és hálózatot a közelmúltban már át is adták a Nyíregyházi Főiskolán. A felsőfokú oktatás fejlesztése mellett sok középfokú és általános iskola is megújulhatott, új épületeket is átadtak. Az elmúlt négy évben megyénkben több, egyházi tulajdonban lévő iskola költözhetett új, felújított épületbe vagy régi otthonába. Varga Mihály pénzügyminiszter szavait idéztük ezen az oldalon az ország gazdaságpolitikájáról. Mi valósult meg ebből megyénkben? Erről, az elmúlt év eredményeiről szólnak a következő adatok. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2001-ben a négy főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások ipari termelése összehasonlító áron 11,4 százalékkal bővült. Ezen belül az export is dinamikusan növekedett, bővülése 20,6 százalék volt. A termelékenység növekedése 10,6 százalékos volt megyénkben. A megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelése összehasonlító áron másfélszerese volt az előző évinek, 62,2 százalékkal növekedett az épületek építésének volumene, míg az egyéb építményeké 33,1 százalékkal. Tavaly decemberben a megyei építőipari vállalkozások szerződéses állománya 9 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron az egy évvel korábbinak 1,4-szerese. A beruházók teljesítményértéke 18 százalékkal haladta meg az előző évit. A mezőgazdaságban 15 millió tonna gabonát takarítottak be, 49 százalékkal többet, mint 2000-ben. Az idegenforgalom teljesítménye megyénkben 13 százalékkal nőtt. A termelés bővülése, a szolgáltatási szektor növekedése következtében az alkalmazásban állók száma az országos stagnálással szemben 2,1 százalékkal emelkedett. A munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal csökkent. Az átlagkeresetek reálértéke 9 százalékkal nőtt. Otthonteremtés Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 2001 - ben 2346 lakás épült, az előző évinél 44 százalékkal több. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 12 százalékkal magasabb, mint 2000 decemberében. A polgári kormány programja akár otthonteremtési programnak is felfogható. A hivatalban lévő magyar kormány céljai tömören úgy is megfogalmazhatók: a polgárok érezzék otthon magukat hazájukban. Ehhez természetesen az egyik alapvető feltétel, hogy a családoknak legyen lakható lakásuk, házuk, hogy azokban otthon érezzék magukat. A polgári kormány ezt tudva, fogott bele otthonteremtési programja megvalósításába. Az otthonteremtő hitel segítségével a hitelkamatot a polgári kormány az 1998-as 25 százalékról 3 százalék alá csökkentette az új lakások építése, vásárlása esetén. A kormány legutóbbi intézkedésének köszönhetően a használt lakásvásárláskor is igénybe vehetők a legkedvezményesebb hitel- konstrukciók. Mindezek az intézkedések megyénknek is sok segítséget jelentettek. Nyíregyházán először a Pacsirta utcában sikerült a városnak új lakásokat építenie, ehhez 60 milliót adott az állam. Most a Lobogó utcában épülhet Fecske-ház a fiatalok részére. Ehhez 366 milliót ad a polgári kormány. A megye többi városában és községében is elkezdődtek az ön- kormányzatilakás-beruházások. Dr. Papcsák Ferenc Mi tagadás, rossz gyerek voltam. Sokszor szinte nem is néztem mást, csak a csínyeket, a játékot kerestem, a mezőt, a falu határát jártam. Édesapám 49 évesen halt meg. Ma már tudom, egész életét arra áldozta, hogy hat gyermekének szebb jövőt teremtsen. Azt hiszem, ebbe roppant bele. Édesanyám maradt velünk, az ő fantasztikus kitartása, önfeláldozása segített minket tovább. Tizenhét évesen a szakmunkásképző befejezése után egyetlen bőrönddel érkeztem Budapestre. Bizonyítani akartam magamnak, a szüleimnek, az odahagyott szülőföldnek és az ottani embereknek. Másnapra már találtam munkahelyet, majd lett szolgálati lakásom is. Esti tagozaton érettségiztem, és felvételiztem a jogi egyetemre. Sikerült. Egy pár száz lelkes rétközi tanyáról indultam álmaim megvalósítása felé, s nemigen volt más a tarisznyában, mint az otthonról kapott tisztesség, útmutatás. Bár munkám a fővároshoz köt, szívemben mindörökre demecseri maradok. Az élet teljességét a család jelenti számomra. Cseke Andrea, zenetanár, Nagyhalász „Nem vesztegette a szót, cselekedett” A mi kis városunk zenetanáraként nagyon sok tehetséges gyerekkel foglalkozom. Fáj, ha látom, hogy sikereiknek az anyagi korlátok szabhatnak gátat. Egyszer panaszkodtam Ferinek, hogy egy kislány csak azért nem tud felvételizni a zeneművészeti szak- középiskolába, mert családja szerényebb körülmények között él. Az iskola nem tud hangszert biztosítani, nekik pedig nincs pénzük saját hangszer vásárlására. Megvette a fuvolát. A kislány azóta másodéves a Nyíregyházi Zeneművészeti Szakközépiskolában. Ezt a mesébe illő történetet soha nem felejtem el. Édesapám fuvaros volt Érpatakon. Neki segítve hamar megtanultam becsülni a kétkezi munkát. A világ titkai is izgattak. 1973 telén a barátaimmal épített kilátóban vártam a Kohutek- üstököst. Minden éjjel átpásztáztam a csillagos eget. Nagy örömömre megpillantottam, bár a sok fagyoskodásnak más eredménye is lett. Csúnyán megbetegedtem. Kovács Gyula esperesünk - Tiszi bácsi - gondoskodásának hála, a legjobb kezekbe kerültem. Berényi főorvos úr meggyógyított, de még egy üstökösökről szóló könyvvel is megajándékozott... Az egyik leírásban igazolva láttam Dr. Simon Miklós tapasztalataimat. Ekkor értettem meg, hogy a tapasztalatnál nincs jobb tanítómester. Tiszi bácsi javaslatára bejelentkeztem a pannonhalmi bencésekhez is. A szerzetesek széles körű műveltsége, mély hite, em- berszeretete a mai napig példaként szolgál számomra. Tanulmányaimat a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem fizikus szakán folytattam. Feleségem dr. Rizsák Ildikó háziorvos. Lányunk, Ildikó gimnáziumba jár. 1988 óta élünk Nyírbogáén. Megtisztelő számomra, hogy a helybéliek közös érdekeik képviseletével és érvényre juttatásával bíztak meg. Országgyűlési képviselőként és Nyírbogát polgármestereként egyaránt gyakran meríthettem erőt az itt élők szorgalmából, derűs életszemléletéből. Serényi László gazdálkodó, Vállaj „Értünk még senki nem tett ilyen sokat” Simon Miklóssal először 1997-ben találkoztam. Egyszerű, csendes, lelkiismeretesnek ismertem meg. A vállajiak érdekében még senki nem tett ilyen sokat. Több mint egy évtizede meg akarták építeni a határátkelőt, de ez valamiért mindig elodázódott. Most végre elindulhatott a beruházás. Uj munkahelyek lesznek, Nyírbátorból a határig lehet majd eljutni jó úton. Kiépült a jóléti park, tatarozták a kultúrházat, számítógépeket kapott az iskola, felújítjuk a templomot. Közreműködésével az elmúlt években több gazdálkodó tudott ültetvényeket telepíteni, megoldani termőföldjének csatornázását. Csoda-e, ha annyian szurkolunk neki?
