Kelet-Magyarország, 2002. április (62. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

2002. április 18., csütörtök KULTÚRA /9 Különdíj a fesztiválon Nyíregyháza (KM) - Az elmúlt hét vé­gén rendezték meg a XX. Zalai Kamara­tánc Fesztivált, amelyen részt vettek a nyíregyházi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatának fiataljai is. A Figurás táncegyüttes tagjaiból alakult cso­port a Hagyományok Házának különdiját kapta mint a „legígéretesebb fiatal tánc- együttes”. Az ifjú táncosok Csurák Ildikó és Demarcsek Zsuzsa koreográfusok mun­káit mutatták be a profi táncosokból álló zsűrinek. A táncművészeti tagozathoz kapcsolódik az a hír is, hogy az Országos Regionális Táncfesztivál budapesti selejtezőjében a hét végén sikerrel szerepelt, s továbbjutott a következő fordulóba az Árendás Miklós által vezetett modern tánccsoport. AZ OLVASÁS ÉVE A kárhozott város Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - A Vá­ros az égbe nyúló, megmászhatatlanul sima Fal és a feneketlen Szakadék közé szorítva éli mindennapinak igazán nem mondható mindennapjait. Lakói - németek, amerikaiak, oroszok, japánok, kínaiak, svédek és még ki tudja, hányféle náció fiai és leányai - sokat vi­tatkoznak arról, vajon a Földön vagy egy másik bolygón, esetleg egy másik gala­xisban vannak-e. Csak azt tudják, hogy va­lamennyien önként vállalták, hogy részt vesznek a kísérletben. Csakhogy a Kísér­letről sem tudnak, mert az befolyásolhat­ná viselkedésüket, cselekedeteiket. A tudományos-fantasztikus irodalom klasszikusának számító Sztrugackij fivérek nevét a műfaj magyar rajongói is jól ismerik. Az ő írásuk nyomán szüle­tett Tarkovszkij világsikert aratott film­je, A stalker is. A kárhozott város című regény, ame­lyet a Magyar Könyvklub jelentetett meg nagyon sokáig nem láthatott napvilágot, a szovjet rendszer talán nem szeretette volna, ha az olvasó megtudja, miről is szól a kísérlet. Politikai Hirdetés Minden utamat küldetésnek tekintettem Sok olyan helyre jutott el, ahová kevés európai, gyalogolt, de utazott mindenféle járművön Normantas Paulius Körösi Csorna Sándor sírjánál Darjeelingben Amatőr felvétel Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) — Nor­mantas Paulius most érke­zett vissza négy és fél hóna­pos, a Himalájában megtett útjáról: Az út során hétezer felvételt készített. Ezek között különösen értéke­sek azok, amelyeket a butáni ki­rályságban készültek, hiszen oda eddig nem sikerült bejutnia. A tizennyolc éve dédelgetett álom most végre teljesült. Tizenhét na­pig tartózkodott a királyságban. Ezzel bezárult a kör, feltérké­pezte a Himaláját. Sok szakrális felvételt készített, de arra is ma­radt idő, hogy Kambodzsában, Phnom Penhben ott legyen fotó- kiállításának a megnyitóján. A király unokája megvette egy ké­pét, ez erkölcsileg és anyagilag is sokat jelentett. Több ezerből hetven Normantas Paulius büszkén meséli, hogy most már az UNESCO is támogatja. A négy és fél hónap alatt módja volt Robert Kapa (Friedman Endre) világhí­rű fotóművész nyomán haladni, az útról sok-sok felvételt készí­tett. Járt Laoszban és Vietnam­ban is. Távolléte alatt a kecske­méti Fotográfiai Múzeum kiadta negyedik albumát, azt a fotógyűj­teményt, amelyet Körösi Csorna Sándor emlékének szentelt. - So­kat köszönhetek Kincses Károly- nak, a múzeum igazgatójának, aki segített a több ezer felvétel­ből kiválogatni azt a hetvenet, amelyek végül bekerültek. Na­gyon hálás vagyok Boros György­nek, aki a nagyításból vállalt oroszlánrészt. Körösi Csorna Sándorhoz va­ló vonzódásomnak hosszú a tör­ténete. 1983-ban kerültem Ma­gyarországra. Sokáig kerestem a helyemet. 1986-ban volt Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója. Több kiállítást is megnéztem, s érdeklődésem a Kelet felé fordult. 1989-ben men­tem először Tibetbe. A követke­ző évben a dalai láma Magyaror­szágon járt, megismerkedtem ve­le, a hatása alá kerültem. 1991- ben vettem Pesten egy jó vastag bányász nadrágot, s elindultam Pakisztánba. A küldetés vége Az évek során a Himalájában ötezer kilométert tettem meg, szisztematikusan feltérképeztem, mostanra befejeződött ez a kül­detés. A buddhista kultúrát ku­tattam, bejártam a kolostorokat és sok ezer felvételt készítettem. Sohasem éreztem, hogy nagy ka­landra készülök, minden utamat küldetésnek tekintettem, mert olyan helyekre jutottam el, aho­vá nagyon kevés európai ember. Sokat gyalogoltam, de utaztam mindenféle járművön. Gyakran csak estefelé reggeliztem, ezért is megyek Litvániába, hogy meg­nézzenek az orvosok. Júniusban leszek 54 éves, a fiam tizenki­lenc, a lányom 15 éves. Máté Pranas gimnáziumba jár esti ta­gozaton, a lányom a Krúdyba. Andrea nagyon jól tanul, szere­ti a lovassportot. Legutóbb egy regionális díjugrató versenyen korcsoportjában az ötödik helye­zést érte el. A gyerekek nagyon fontosak a számomra, bár külön­féle okok miatt kevés időt tölt- hetek velük. Nyíregyháza sokat segített ne­kem eddig is, remélem ezután is így lesz. A megyei önkormány­zat, sajnos, nem. Szeretnék nyug­díjas koromban is itt élni, le­fényképezni azt a világot, ami itt vesz körül. Erre eddig nem volt időm, mert az esztendő felét a Himalájában töltöttem. Ha nem sikerül, akkor öregen is elme­gyek Nepálba vagy a Himalájá­ba, mert ott szeretnék meghalni. Nyugalomban, lelki békében. Garantáljuk: Nem lesz gázáremelés! Nem lesz gyógyszeráremelés! Nem lesz tandíj! .-SS­r ■ MSZP Velünk az ország! Vasarnap szavazzunk újra, hogy véget vessünk a Fidesz hazugságainak! Ne várjon újabb értesítésre! Április 21-én menjen el ismét szavazni, oda, ahol április 7-én szavazott!

Next

/
Thumbnails
Contents