Kelet-Magyarország, 2002. március (62. évfolyam, 51-75. szám)

2002-03-09 / 58. szám

2002. március 9., szombat HÁTTÉR /3 0 Fagyasztott répa A nyírlugosi FABÓ Kft. a közelmúltban 1200 tonna sárga­répa termesztésére kötött szerződést a környék kistermelőivel. Az üzemben idén új termék lesz az exportra szánt fagyasz­tott sárgarépa. 0 Beiskolázás A Nyíregyházi Főiskola Eötvös József József Gyakorló Általá­nos Iskola és Gimnázium március 11-én 16 órakor tájékoztató szülői értekezle­tet tart az ). osztályba történő beiskolá­zás lehetőségeiről. 0Tárlat Amatőr képzőművészek alkotá­saiból nyitottak tárlatot március 5-én a záhonyi művelődési központban. NÉZŐPONT A vita elmarad? Angyal Sándor A magam részéről sajnálom, hogy vélhetően elmarad a két legnagyobb párt miniszterelnök-jelöltjének nyilvános vitá­ja, időegyeztetés miatt. Abban a szeren­csés helyzetben vagyok, hogy mindkét embert közelről ismerhetem, túl a szemé­lyes találkozáson, interjú formájában szót is váltottunk. Állíthatom: két kitűnően fel­készült, sokoldalú emberről van szó, akik nemcsak esetenként, hanem általában a dolgok mögé is látnak, s bár eltérő irányú a nézetük, képzettségük, a társadalom ál­lapotával kapcsolatos észrevételeik figyel­met érdemelnek. Bizonyára lenne mon­dandója mindkét félnek nemcsak a vá­lasztópolgárok, hanem egymás számára is. Az ellenzék képviselője nyilvánvalóan bírálná az elmúlt négy évet (bár Medgyes- sytől azért elismerő szavakat is hallhat­tunk, no meg azt, hogy ők, mármint a szocialisták nem hagynák félbe azt, ami jó) és az utóbbi időben Orbán visszafo­gottsága is tapasztalható, miközben büsz­ke az elért eredményekre és természete­sen tovább szeretné folytatni az elkezdett munkát. Ami a toleranciahiányt illeti: nekem ezzel van problémám és nem csupán a két említett személy esetében. A magas politika e téren tapasztalható motívumai leképződnek alacsonyabb szinten is. Csak egy példa: egyik írásunkat kellett kiigazí- taniunk bizonyos ténybeli tévedés miatt, s erre a közlésre néhány, az egész politikai légkört felkavaró válasz érkezett. Miután közzétettük, hogy a választás idején meg­kíméljük olvasóinkat a szélsőséges véle­ményektől, ezeknek a túlzó állításoknak sem adtunk teret. De a tanulság megma­radt: amit lát az átlagember fent, az igen gyorsan követésre talál idelent. Ugyanakkor elhangzik az ismert refrén is, hogy a választó polgárok békére, nyu­galomra vágynak, és nem fogják díjazni a fenyegetőzést, a másik fél sértegetését, várhatóan azokra bízzák majd a sorsukat áprilisban, akik a jobblét mellett száműzik közéletünkből a szélsőséges fenyegető hangnemet. Hát ezért sajnálom én, ha mégis el­marad a két miniszterelnökjelölt nyilvá­nos párbeszéde. Szigorított fogda Ferter János rajza Trabantjában lakik a nyugdíjas tanárnő Bertalan Éva azért szereti ezt a helyet, mert innen láthatja egykori otthonát Hogyan fér el egy élet munkája a Trabantban? Racskő Tibor felvétele Száraz Ancsa Tiszadob (KM) - Nagyon hideg volt a hajnal, arra éb­redtem, hogy rettenetesen fá­zom. Felvettem még egy ka­bátot, de nem lett jobb a helyzet - mondja Bertalan Éva, aki hetek óta egy Tra­bantban húzza meg magát Tiszadobon. A régi mozi épületét keressük, s az iskolából hazafelé tartó di­ákok eligazításként csak annyit mondanak: egyszerű megtalálni, egy Trabant áll előtte. És való­ban. Ott az autó, benne pedig egy középkorú asszony, Bertalan Éva. A járókelők tanárnéninek szólítják, tekintetükben némi kétkedés, csodálkozás, sajnálat. Lassan kezdik megszokni az el­hagyatott épület mellett parkoló autót, ami három hete egyben a tanárnő otthona is. Egyetlen egy dolog miatt szereti ezt a he­lyet: innen látja egykori ottho­nát, ahol közel két évtizedig la­kott. Felújítva kívül-belül- Mindig szerettem a szép dol­gokat, és bár pedagógusként so­hasem kerestem túl sokat, in­kább spóroltam, hogy csak olyan darabok kerüljenek a lakásba, melyek az én ízlésemet tükrözik. Az én féltett kincseim most eb­be a raktárba vannak bezsúfol­va - mutat a rozoga épületre az egykori tanárnő, aki 1970-ben ke­rült az Andrássyak által oly' nagyra tartott településre. - A középiskola elvégzése után egy évet Leningrádban töltöttem, oroszul jól beszélő tanárokra pe­dig akkoriban nagy szükség volt Tiszadobon.- Elkezdtem dolgozni, a lakha­tásom azonban hosszú időn ke­resztül megoldatlan volt. Előbb egy szolgálati férőhelyet biztosí­tott számomra az akkori tanács, majd egy egérjárta albérletben laktam. Ezután kerültem abba a lakásba, mely később az ottho­nom lett, és melyet egy idő után le akartak bontani, annyira rossz állapotban volt. Én azon­ban ragaszkodtam hozzá, és az édesanyámmal, öcsémmel hoz- zákezdtünk a felújításhoz. írás­ban nem, szóban viszont meg­egyeztem a település első embe­rével arról, hogy később lehetőségem lesz majd arra, hogy megvegyem a házat. Ennek je­gyében láttunk hozzá a munkák­hoz: kicseréltük az ajtókat, ab­lakokat, elkészült a fürdőszoba, és a közel százhetven éves épü­let teljesen megújult. Imádtam azt a házat, mint ahogyan ezt a települést is. A tanítás mellett egy évtizeden keresztül én vol­tam az ifjúsági mozi felelőse, dol­goztam népművelőként, öt évig igazgatóhelyettes voltam, tizen­egy évig pedig kajak-kenu okta­tással is foglalkoztam, ezen idő alatt hét országos bajnoki ara­nyat szereztek a tanítványaim. A lakás közben egyre szépült, a kertbe szőlőt, málnát, szedret és több tucat gyümölcsfát is ültet­tem - mindez azonban már nem az enyém. Válasz helyett végrehajtó- 1988-ban kötöttünk szerző­dést az akkori vezetéssel, ami szerint csak addig maradhatok a lakásban, amíg az iskolában ta­nítok. Aláírtam, de az soha nem jutott volna eszembe, hogy an­nak a tollvonásnak ez lesz a kö­vetkezménye. Közel öt évvel ezelőtt szűnt meg a munkaviszo­nyom, tavaly tavasszal adtam be az igényt a lakás megvásárlásá­ra, az önkormányzat azonban határozatban arról döntött, hogy kézműves házzá alakítja, így nem adták el nekem. A döntést megfellebbeztem, válasz helyett azonban a végrehajtó érkezett. Egy élet munkája került ebbe a raktárba, és, elvették azt a házat, melyet húsz éven keresztül tol- dozgattam, költöttem rá. Néhány csésze tea- Az önkormányzat humánu­san járt el, mindvégig szem előtt tartotta, hogy Bertalan Éva kö­zel három évtizeden keresztül dolgozott Tiszadobért - mondja a település jegyzője, Huszti Já- nosné. - Öt évvel ezelőtt szűnt meg a munkaviszonya, és a ko­rábbi szerződés értelmében már akkor is sor kerülhetett volna erre a lépésre, az önkormányzat azonban nem akarta, hogy az ut­cára kerüljön. A bíróság jogerős határozata ellenére sem költözött ki, mi pedig nem tehettünk mást. Úgy tudom, lenne hová mennie, ez az akció pedig inkább hangulatkeltés, mint valós hely­zet - véli a jegyző.- Nincs hová mennem - mondja Bertalan Éva. - Hetven négyzetméteren éltem, hová vi­gyem az ágyat, asztalt, polcot, könyveket, kerti szerszámokat? Egy-egy ismerősöm megengedi, hogy megfürödjek nála, vagy ki­mossam a ruháimat, mások pe­dig meleg teát hoznak - ez tart még életben. És a remény, hogy a tulajdonjog-bejegyzésért indí­tott perben nekem ad igazat a bí­róság, és visszamehetek oda, ahol otthon vagyok. Arany és ezüst A napokban a nyírbátori Szűcs család kettős ünnepet ült. Szűcs László és neje Tamás Emilia ötven évvel ezelőtt esküdtek egymásnak örök hűséget. Lányuk, Szűcs Gizella és férje, Fazekas Zsig- mond pont huszonöt éve mondták ki a boldogító igent. Az ünnepeiteket a családtagok és a rokonok köszöntötték a jeles évforduló alkalmából Amatőr felvétel ELETKEPEK HHHI A filodendron Bállá László Hosszú-hosszú ideig életük kísérője volt ez a filodendron. Kis cserepes növényként tették oda hajdan az egyik sarokba, azután nőtt, nőtt, mind na­gyobb ládát kellett csináltatni neki, végül egész fává cserepe­déit. Ilonka és a férje alatta he­lyezte el azt a két pihenőfotelt, amelyben üres óráikat töltötték együtt, meghitt beszélgetések közben. A föléjük boruló filo­dendron ilyenkor szinte harma­dik társuk volt; nemcsak a la­kás egy tartozéka, hanem élőlény-testvér; úgy látszott, hogy szinte érti, amit monda­nak, s mintha még bólogatott volna is nagy csipkés levelei­vel. Azután... Azután megtörtént a tragédia. A férj autóbalesetet szenvedett, a kórházban bele­halt súlyos sérüléseibe - haza sem került többet, egyenesen onnan temették, s mikor az asszony a szertartás után belé­pett a lakásba, volt egy olyan érzése, hogy a filodendron sze- mehányóan néz rá, szinte kérdőre vonja: „Hát hol van a párod? Most sem hoztad ma­gaddal?” És Ilonka többet nem ült a filodendron alá. Fájt vol­na neki ott látni amga mellett a másik fotelt üresen. A nö­vény pedig búnak ereszkedett, fonnyadozni kezdett, jó időbe telt, míg újra összeszedte ma­gát. Talán azért, mert Ilonka úrrá lett viszolygásán, ismét alája ült a fotelbe (mégis csak ez a lakásban a legkényelme­sebb hely), és a másik fotel már nem volt riasztó, most már mintha kellemes lett vol­na, hogy az eltávozottra emlé­kezteti. A növény pedig, hogy ilyenformán a gazdasszonya visszapártolt hozzá, még erőtel­jesebben növekedni kezdett. A szó szoros értelmében kinőtte a lakást, már a levelei minden oldalról a falakat érték, s még tovább szerettek volna nyújtózni. Hát bármily kedves, meg kell válni tőle. Ilonka törte a fejét, hogy kinek adja, barátai- ismerősei közül egyiknek sem volt akkora lakása, hogy elfért volna benne. Végül támadt egy jó ötlete: fölajánlja a templom­nak, amelyben a férjével örök hűséget esküdtek egymásnak, így a filodendron, amely közös életüknek olyan fontos tartozé­ka volt, valami elvont szálon majd ismét egybekapcsolja őket. Beszélt a lelkésszel, az szí­vesen fogadta az ajánlatot s a növényt ott helyezte el, nem messze az Űrasztalától, közel ahhoz a helyhez, ahol ők ket­ten álltak abban az ünnepélyes pillanatban. Istentiszteletek al­kalmával Ilonka éppen szem­ben ült a filodendronnal, s nem tudta alá nem képzelni őket kettejüket, mikor pedig a levele meg-meglibbent, mint­ha néhai férje integetett vol­na neki: „Köszönöm, hogy még most is olyan sokat jelentek neked.” Húsvétkor is nyitva? Nyíregyháza (KM - Gy. L.) - Tavaly már úgy tűnt, le­csengett az a téma, hogy egyes multinacionális cégek ünnepnapokon is kinyitnak. A Kereskedelmi Alkalmazot­tak Szakszervezetének (KASZ) el­nöksége azonban úgy értesült - tudtuk meg Mrenkó László me­gyei titkártól -, hogy egyes mun­káltatók az egyértelmű törvényi szabályozás ellenére ki akarnak nyitni húsvét- és pünkösdvasár­nap is.- A munka törvénykönyve leg­utóbbi módosítása - tette hozzá a megyei titkár - félreértésre ad okot, hiszen úgy rendelkezik, hogy a húsvét- és pünkösdvasár­napon történő munkavégzés te­kintetében a munkaszüneti nap­ra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ennek alapján a törvény összesen 12 ünnepnapot jelöl meg, amelye­ken a munkavállalók foglalkoz­tatásával járó nyitva tartás nem lehetséges. Fontosnak tartjuk - s ezért az elnökség a munkaadók országos szervezeteihez, a Keres­kedelmi és Iparkamarához, a Be­vásárlóközpontok Szövetségéhez fordul -, hogy adjanak ki a tör­vénynek megfelelő tartalmú, nyilvános állásfoglalást a keres­kedelmi vállalkozások számára; valamint a törvény előkészítésé­ért és végrehajtásáért felelős ál­lami szerveket, hogy segítsék az egységes értelmezés kialakítását a jogalkalmazók számára, ideért­ve a munkaügyi ellenőrzést végző szervezeteket is. Mit lehet ehhez hozzátenni? A laikus nem érti. Mert akárhogy is számol­juk, a törvényben szereplő tizen­két ünnepnap csak akkor jön össze, ha mind a húsvétot, mind a pünkösdöt két ünnepnapnak vesszük. Tehát a vasárrtan is'

Next

/
Thumbnails
Contents