Kelet-Magyarország, 2001. december (61. évfolyam, 280-303. szám)

2001-12-31 / 303. szám

2001. december 31., hétfő ÉV VÉGI SZÁMVETÉS /7 KORKÉRDÉS Mit vár az új évtől? V. Pikó Gabriella T úlságosan nagy dolgokat nem várok, nincsenek nagy igényeim, képtelen ál­maim, vágyaim. A legfontosabb, hogy le­gyen béke, szeretet, nyugodt, kiegyensú­lyozott élet. Persze, mindenek előtt 2002 fontos év lesz számomra, hiszen férjhez megyek és minél hamarabb szeretnénk a párommal saját lakást vásárolni, illetve a családalapítás is a közeli terveink között szerepel. Ezek után azt hiszem, sokat vál­tozik jövőre az életem. Pampuch Tímea, eladó E lsősorban sok-sok szerencsét kívánok magamnak és a barátaimnak. Erre azért van szükségem, mert 2002-ben érett­ségizem az Arany János Gimnáziumban és utána a Nyíregyházi Főiskola számí­tástechnika szakán szeretném tovább foly­tatni a tanulmányaimat. Ha ez sikerül, akkor azt hiszem, tökéletesen elégedett le­szek az új évvel. Mással kapcsolatban ^ nincsenek konkrét elképzeléseim, kíván­ságaim. Persze, mondani sem kell, hogy az egészség maradjon meg! Takács László, tanuló M indenképpen egészséget, szeretetet, nyugalmat és persze egy kistestvért. Egy kislányunk már van, őt Annának hívják és minél előbb szeretnénk neki öcsikét, vagy hugicát. A családtervezés mellett egyébként valószínűleg nehéz lesz az új esztendő, új lakást szeretnénk építe­ni, ami manapság minden szempontból elég komoly megterhelést jelent a csalá­dok számára. Egyre kevesebben vállalják az építkezést és a gyermekvállalást is. Seresné Nagy Márta, gyermekgondozó S ok mindent nem várok, azt hiszem, nem vagyok túl optimista a jövőt illetően. Bár még egyszer meggondolom, valószínűleg sokat javítana a helyzeten egy új kormány, mely biztonságot tudna nyújtani az ország lakóinak. Mostanság szerintem nem mondható el, hogy az itt élők elégedettek lennének, hiszen az álta­lános létbizonytalanság, a munkanélküli­ség, a gazdasági helyzet miatt az emberek egyik napról a másikra élnek. Gombkötő Gábor, mentős M ivel leszázalékolt nyugdíjas vagyok, a jövő évtől elég sok mindent várok. Először is a nyugdíjak, családi pótlékok, fizetések emelését, a gazdasági élet javu­lását. Ezenkívül szerintem többet kellene törődni az öregekkel, betegekkel, hátrá­nyos helyzetű emberekkel. Harmadrészt pedig szerintem megyénk nagyon el van nyomva Budapesthez és annak környéké­hez képest minden tekintetben. Ezen sze­rintem sürgősen változtatni kellene. Per­sze azért mindennél fontosabb az, hogy egészség, békesség legyen. Borbély Károlyné, nyugdíjas N agy vágyam egy szebb jövő magam és mások számára is. Az emberekre rá­férne a nyugodtabb élet, az, hogy ne le­gyenek elégedetlenek a mindennapokkal. Sajnos, bármerre megyek, mindenütt a panaszokat lehet hallani a nehézségekről, a pénztelenségről, betegségekről, munka- nélküliségről, szegénységről. Abban iga­zuk van, hogy tényleg könnyebb lenne az élet nagyobb fizetésekkel, egészségeseb­ben, de nem tudom megérteni, miért kell állandóan elégedetlenkedni. Nagy Andrásné, ügykezelő A mit én várok, az nagyon egyszerű: le­gyen minden családban béke, szere­tet, boldogság, egészség. Ezt nemcsak ma­gamnak, embertársaimnak is kívánom. Sokan csak azt tudják mondani, hogy ke­vés a pénz, alacsonyak a fizetések, nem lehet megélni stb. Véleményem szerint vi­szont ezek a gondok eltörpülnének akkor, ha nem lenne egészség. Ezért én legin­kább azt mondom, hogy egészséges, ki­egyensúlyozott 2002 legyen, melyben min­denki megtalálja a maga boldogságát. Komolai István, gázszerelőmester E n nagy változásokat szeretnék a kör­nyezetvédelemben látni! Véleményem szerint az emberek elhanyagolják a körü­löttük lévő világot, az erdőket, utcákat, állatokat. Már az is elég, hogy ha megfi­gyeljük a kukák minőségét és tisztaságát. Ilyen gondom van az utakkal kapcsolat­ban. A bajok mellett azért további sikere­ket várok az új évtől, mind magánélet­ben, mind az iskolával kapcsolatban. Re­mélem, senki nem fog csalódni 2002-ben. Csürke Erika, tanuló Óévértékelés polgármesteri szemmel Nyíregyháza (KM - Cs. K., Gy. L„ K. B„ K. K.) - Ismét el­telt egy év. Ilyenkor minden­ki igyekszik átgoldolni a ti­zenkét hónap történéseit, mérleget készít ered­ményekről, kudarcokról. Me­gyénk néhány településének polgármesterét arra kértük: sorolja el, mit sikerült meg­valósítani idén a tervekből. Csabai Lászlóné, Nyíregyháza: Az idei év eredményeiből há­rom fontos dolgot szeretnék ki­emelni. Elsőként: munkahelyte­remtésben sikerült tovább lépni, az Ipari Parkban már hat befek­tető vásárolt telket, de a város más területein is újabb munkale­hetőségeket nyújtanak középvál­lalkozások. Komolyan vesszük, hogy Nyíregyháza iskolaváros: el­készült a Kodály iskola, a kiseb­bek két új óvodát vehettek birtok­ba, tornatermek épültek és kollé­gium. Az 1999-es mélypont után lakásépítésben 2001-re el tudjuk érni a 96-97-es szintet, s végre is­mét épülnek bérlakások. A jövő évben a közlekedés fejlesztésére fordítunk kiemelt figyelmet. Út­építésekkel, bevezető utak építé­sével, a kiskörút folytatásával igyekszünk javítani a közlekedé­si helyzeten. Eredménynek tar­tom, hogy a városban nyugalom van és békesség, szorgos munka folyik. Örömmel tölt el az aktivi­tás, amelyet a lakosság részéről tapasztalunk, bízom benne, jövőre ugyanilyen érdeklődéssel kísérik munkánkat a nyíregyháziak. Solymosi László, Dombrád: A teljesség igénye nélkül: el­készült a ciklus legnagyobb be­ruházása, a tornaterem, amely az alsósok és a gimnazisták testépí­tését szolgálja. Két óvodában fejeződött be a korszerűsítés, fel­újítottuk a házasságkötő termet, megújult a művelődési ház, új utak kaptak szilárd burkolatot, parkoló épült a régi temetőnél, korszerűsítettük a város közvilá­gítását, millenniumi park épült, miközben sikerült a város intéz­ményeinek zavartalan működését biztosítani. Kiemelt figyelmet for­dítottunk az utcák, terek tisztán­tartására, gondozására, virágosí- tására. Ebben az évben is bene­veztünk a Virágos Magyarország­ért mozgalomba, a szervező bi­zottság Dombrádot „minta-telepü­lés” létrehozásáért kitüntetésben részesítette. A település fejleszté­sében elért közel egy évtizedes munkáért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumtól önkormányzatunk Kós Károly-dí- jat kapott. A várossá válásnak, a továbbfejlődésnek meghatározó részesei a civil szervezetek. Leg­fontosabb feladatunknak tartjuk jövőre a működőképesség bizto­sításán túl az idősekről, szegé­nyekről való gondoskodást, csa­tornák, járdák felújítását, a mun­kanélküliség csökkentését. Szanyi Lászlóné, Levelek: A forráshiány ellenére sikerült biztosítani a település és intézmé­nyeinek működését, ami nagy do­log. Sok helyre pályáztunk, ami­nek meg is lett az eredménye: a tóparton vízisport és szabadidő- centrum létesítésére a Phare és a területfejlesztési tanács támoga­tásával, saját erő biztosításával 80 milliós beruházásra nyílt lehető­ség, céltámogatást kaptunk a Mol­nár-kúria felújítására; területfej­lesztési támogatásból és saját erőből összesen 127 millió forint­ból hattantermes iskola épül jö­vőre. Idén megnyitottuk a tele- házat, a Soros Alapítvány több pályázatán is nyertünk, például közhasznú foglalkoztatásra, idős emberek gondozására. Az áthúzó­dó beruházásokkal együtt 250 mil­lió forintot sikerült még hozzáten­nünk a település 240 millió forin­tos költségvetéséhez. Nagyon nagy eredmény lesz, ha megvaló­sul jövőre a 41-es átjáró, a csomó­pont kialakítására a Közútkelező Kht.-val közösen pályázunk. Papp Endréné, Tiszarád: A legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy minden működőké­pes maradt, számláinkat ki tud­tuk fizetni dacára annak, hogy 13 milliós forráshiánnyal kezdtünk. A Pénzügyminisztériumtól 7,5 milliót kaptunk, a -Belügyminisz­tériumtól 1 milliót, felvettünk 2 millió OTP-hitelt. A település tíz éve önálló, gáz, víz, telefon van, szépítjük az iskolát, a Soros Ala­pítvánnyal környezetvédelmi, egészségügyi programot indítot­tunk, a kisebbséggel közösen szebbé, kulturáltabbá, esztétiku­sabbá tesszük a községet. Azt kí­vánom, azt szeretném, ha min­denki otthon érezné magát a fa­luban. Ahogy Tamási Áron írja: „a haza ott van, ahol otthon érez­zük magunkat” - és ez nem min­dig az anyagiakon múlik. Hajnal András, Tiszabercel:- Ä legfontosabbnak azt tar­tom, hogy az önkormányzat intéz­ményei működőképesek marad­tak. Emellett a község életének szempontjából igen fontos, hogy térségi, sőt, országos rendezvé­nyeink - a pünkösdi lovasnapok, a halászléfőző verseny - újabbal, a gátszínházzal bővült. Részben önerőből, részben a Területfejlesz­tési Tanács támogatásával elké­szült a védőnői szolgálat épülete, s reményeink szerint februárban átadjuk a fogorvosi rendelőt is. Az előttünk álló esztendőben sze­retnénk folytatni a gazdálkodás­ban a jó hagyományt, emellett a belterületi utakat szeretnénk korszerűsíteni, felújítani, a sza­badidőpark kialakítását folytatni. Jüttner Csaba, Vásárosnamény: - Számunkra ezt az évet a már­ciusi árvíz határozta meg, hiszen Gergelyiugomyán a legelszántabb védekezés ellenére sok ingatlan­ban keletkeztek hatalmas károk. A tragédián nehéz túltenni ma­gunkat még, ha az újjáépítés, a helyreállítás mellett a fejlesztése­ket pozitívumként értékeljük. A város fejlődésének ütemét lénye­gesen azonban nem befolyásolta az árvíz, a terveinket végrehajtot­tuk. Fejlesztési elképzeléseinkben szerepel egy 32 lakásos bérház épí­tése, a szakiskolában tanétterem létrehozása, a gondozási központ befejezése, és remélem, Széchenyi Terv támogatást nyújt a gyógytu- rizmus fejlesztéséhez. Kovács Lajos, Nagyecsed:- Mint polgármesternek, szá­momra az év március 25-én kezdődött a választással. A legfon­tosabbnak azt tartom, hogy sike­rült a városnak mintegy 150 mil­lió forint támogatást szerezni pá­lyázatokon, ezzel több fontos be­ruházást - belterületi utak építé­se, sportlétesítmény-fejlesztés, szociális jelzőrendszer telepítése - sikeresen megvalósíthattunk, il­letve megvalósíthatunk. Az év legfontosabb eredménye a költség- vetési feladatok teljesítése. 2002- ben több beruházást - sportcsar­nok, iskolarekonstrukció, szenny­víz, játszótér - szeretnénk megva­lósítani, melyekre a pályázatokat már benyújtottuk. Ezenkívül a kábeltévé és a horgásztó szerepel még jövő évi terveinkben. Sulyok József, Tiszavasvári:- Sikernek könyvelem el, hogy az önkormányzat stabil évet zárt. Három általános iskolai tanterem­mel gazdagodtunk, a középiskola kollégiumát részben felújítottuk, a strandra ma már kerékpárút vezet, parkolót alakítottunk itt ki, a hőcserélő lehetővé teszi, hogy a 70-80 fokos gyógyvizet ne kell­jen csapvízzel hűteni-hígítani. A városháza mellett három terem­ből álló menedzserközpontot ala­kítottunk ki. Mintegy 1,6 milliárd forintos beruházással átadták a városnak a kármentesített terüle­tet. Több kilométer járda épült. 2002-ben szeretnénk a gyógyturiz- must fejleszteni, s reméljük zöld utat kap az 5 milliárd forintos be­ruházással megvalósuló téglagyár is, mely enyhítene a foglalkozta­tási gondokon. Dr. Szilágyi Dénes, Mátészalka:- Igen sikeres évet zárt a vá­ros, azt kívánhatom soha rosz- szabbat. Nagyon fontos beruházá­sokat kezdtünk meg, amelyeknek egy részét sikerült idén be is fe­jezni, de marad munka a jövő év­re is. Beruházási szempontból az oktatás élvezett prioritást, meg­épült a 7. számú iskola teljesen új épülete, jó ütemben halad a gim­názium rekonstrukciója. Fontos pályázatokon vettünk részt, ame­lyek elsősorban a lakásépítést és a strandfürdő rekonstrukcióját tá­mogatják, s sikereket könyvelhe­tünk el a gazdasági életben is.- Jövőre folytatjuk a fűtőmű rekonstrukcióját, korszerűsít­jük a Gépészeti Szakközépiskola fűtését, újra pályázunk az Ipa­ri Szakközépiskola teljes felújítá­sára, s egy jelentősebb úthálózat­rekonstrukció is szerepel a ter­vekben. Dr. Oláh Albert, Kisvárda: Felemás évet zárt a város és személy szerint én is. Kisvárdán ugyanis nem minden nyom nél­kül múlt el az felesleges cirkusz, amelyet ránk kényszerítettek. En­gem ugyanis pontosan akkor ál­lítottak fel, amikor fontos pályá­zatokat bíráltak el, s csak akkor térhettem vissza, amikor már csu­pán „utómunkálatokat” lehetett végezni. Utóbbit azonban jól csi­náltuk, hiszen a belügyi támoga­táson és az önhibáján kívül hát­rányos helyzetbe került önkor­mányzatoknak kiírt pályázati for­ráson kívül a gázközművagyon után járó milliókon túl néhány egyéb pályázaton (közöttük a vár­fürdő rekonstrukciójára, illetve bővítésére vonatkozón) is sikerült pénzt szerezni. Az elmondottak el­lenére a 2001. évi pénzügyi gaz­dálkodásunk az utóbbi évek egyik legstabilabbjának mondható. Leg­inkább azt sajnálom, hogy né­hány tervezett beruházásunkat nem tudtuk elkezdeni, illetve be­fejezni (ravatalozó, járdaépítések, a szennyvízcsatornázás), ám a jövő tavaszt mindenképpen ezek­kel kezdjük majd.

Next

/
Thumbnails
Contents