Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-29 / 228. szám

2001. szeptember 29., szombat Keleti hétvégi 8. oldal Nonfiguratív érzések Számítások Nádas Elek Emil felvételei 1 . Bartha Éva Kispaládon született, 1980-ban Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika-rajz sza­kán szerzett diplomát. Korábban közelebb állt hozzá a szobrászat mint kifejezési for­ma. Közel tíz éven keresztül készített kis­plasztikákat, plaketteket, portrékat. A min­tázás mellett rajzolt, s érdeklődése a festé­szet felé is kiterjedt. Térbeli munkái többsé­gét realista stílusban készítette, a festészet­ben viszont az elvont nonfiguratív kifejezést alkalmazza. Azok az érzések, amelyekből táplálkozik nagyon is valósak^ de nem kéz­zel foghatóak, hanem fogalmak, lelki, gon­dolati dolgok, olykor a zenével is asszociál­hatok. 2000-ben lett a Magyar Alkotóművé­szek Országos Egyesületének a tagja, több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Reggel MÚZSA Füzesi Magda Siratóének Gyűrött lepel az októberi táj, beletemetem égő arcomat. Jajgatni volna jó, annyira fáj mi a pokolból énrám maradt. Elrákosodott bennem a jelen, csak ülök bambán tegnap-vackomon. Aztán elégek. Sírom jeltelen. Marék hamu az üszkös avaron. A legnagyobb tök Nagydoboson Ezreket csalogat a szatmári településre a tökbólé, a töklapcsánka és a tökös rétes Kállai Krisztina Nagydobos. Egy alig kétezer lelkes település az ország ke­leti szegletében, amely mező­gazdasági hagyományait öt­vözve a kiváló ötletekkel év­ről évre felhívja magára a fi­gyelmet. A hívó szóra hazánk minden ré­széről érkeznek a vendégek, így idén szeptemberben már tízezren fordultak meg a községben. Láto­gatásuk apropóját a Sütőtök Fesz­tivál adta. Az a kétnapos, kicsik- nek-nagyoknak egyaránt tökéle­tes kikapcsolódást biztosító prog­ram, amelyet 2001-ben negyedik alkalommal rendeztek meg a szat­mári település határában. 2001. szeptember 21. A nagydo­bosi legelőn a helyi intézmények, civil szervezetek és az önkor­mányzat munkatársai illetve a szomszédos települések lakói szorgoskodnak. Minden társaság saját sátrát, kunyhóját, ideigle­nes kiállítóhelyek ácsolja. Sok dolgos kéz, nagyszerű ötletek s másnapra a puszta forgalmas piactérré változik, ahol látni és kóstolni való akad bőven. A fősze­rep természetesen a sütőtöké. Az amerikai eredetű növényből készülnek az ételek, a bábfigurák és szobrok, a díszletek, sőt, ese­tenként az ülőhelyek is. Tojásos töksaláta Az általános iskola nevelői tökből készült ínyencségekkel kínálták a vendégeket. S bár a töklapcsánka a helyszínen készült, bizony akadt tennivalójuk a pedagógu­soknak a fesztivált megelőző na­pokban is.- Hetek óta készülünk a ren­dezvényre, és mindenkinek jutott munka az elmúlt napokban. Azt gondolom, közös erővel ismét si­került olyan udvarházat kialakí­tanunk, ahonnan elégedetten tá­voznak a vendégek. Görög Deme- terné iskolaigazgató szavaihoz nem fér kétség. A kortárs művé­szek alkotásai mellett jutott hely a népi kismesterségek bemutatá­sának is, s idén sem maradt el a látogatók megvendégelése. Az ál­talános iskola tanárai nem más­sal, mint tökből készült ételekkel várták az ínyenceket. Nem hiány­zott az asztalról a sláger tökbólé és töklekvár, de ezúttal számos új étellel is meglepték a vendégeket. Kóstolhattak tököslepényt, tökös lecsót, füstölt csülökkel készített töklaskát, sütőtök krémlevest, to­jásos töksalátát, s megannyi tök­lekvárral és tökből készült krém­mel ízesített süteményt. A rendezvény fővédnöke, Vonza András miniszter is meg volt elégedve a kínálattal, s máso­kat is az ízletes eledel fogyasztá­sára buzdított:- A jó sült tököt régen is szeret­tem, most is szeretem, mert na­gyon jó az íze, magas a vitamin- tartalma, tudom ajánlani min­denkinek. A látogatókat pedig nem kéret­ték magukat, a két nap alatt min­den elfogyott, kivéve a jókedv, amiről a környező települések kulturális csoportjai folyamato­san gondoskodtak. A térségi összefogást demonst­rálva hét környező település ön- kormányzata is részt vett a feszti­válon. Tolnai Péter lett a Tökfejedelem- Úgy gondolom, kötelességük a szatmári térségben az önkor­mányzatoknak, hogy összefogja­nak, és megmutassák magukat együtt egy ilyen rendezvényen, mint a nagydobosi sütőtök feszti­vál. Talán erről kellene itt szólni az együttműködésnek - indokolja Penyige jelenlétét Körösi Miklós- né, a település első embere. Ha­sonlóan vélekedik Erdélyi Miklós Ópályi polgármestere is:- Meg kell mutatnunk magun­kat országnak, világnak. Hallat­nunk kell magunkról, így együtt, ahogyan most Nagydoboson. Megmutatta hagyományait, büszkeségeit Szamosszeg, Nyírpa- rasznya, Tunyogmatolcs, Nagy- ecsed és Mátészalka is. Csatlako­zott a rendezvényhez az Északke­let-magyarországi Cukrász Ipar­testület is, tagjaik egy háromezer szeletes, sütőtök alakú és ízű tor­tát készítettek az alkalomra. A monumentális alkotáshoz nem mindennapi alapanyag-mennyisé­get használtak fel.- Maga a torta 157 kilogram­mos, közel nyolcszáz darab tojást, 40 kg kristálycukrot, 25 kg marga­rint, 20 kg lisztet és 100 kg nagy­dobosi sütőtköt használtunk fel hozzá - tudtuk meg Szabó Sándor mátészalkai cukrásztól. A desszert előtt azonban tájjel­legű ételeket kóstolhattak a ven­dégek a Független Női Szövetség helyi szervezetének sátrában. A sláger ezúttal a málékásás, azaz a kukoricakásás káposzta volt­árulta el kérdésünkre Andrási Györgyné elnök asszony. A látnivalók között a fő attrak­ció ezúttal is a termetes tökök versenye volt. A keressük az or­szág legnagyobb tökét szlogennel meghirdetett versenyre számos gazda elhozta kertje különlegessé­geit, amelyet érdeklődéssel tanul­mányoztak kicsik nagyok egy­aránt. A termetes növények még a Környezetvédelmi Miniszté­rium államtitkár asszonyát dr. Boda Ilonát is elkápráztatták:- Most vagyok itt először, és nagyon-nagyon tetszik a fesztivál. Nem is képzeltem, hogy tökből ekkora van. Pedig ez nem szemfényvesztés, a mázsa nem csal. Alapos mérle­gelés után eldőlt, ezúttal a nábrá- di Varga Imréé az első helyért já­ró serleg, na és a dicsőség. S hogy mi a titka, hogyan lehet 78,5 kilo­grammos tököt termelni?- Gazda szemmel kell nézni, ez a legfontosabb. Az igazi nagydobosi sütőtök azonban nem nő ekkorára. Ismér­vei az őstermelő Kovács György szerint:- Súlya 12-15 kiló között mo­zog, színe acélszürke, csumája rö­vid és vastag. A Tolnai család kertjében több ilyen is termett, így ebben az év­ben ők nyerték el a tökfejedelem címet. Megélhetést biztosít Az tehát, hogy a nagydobosi tök termelési technikája ismert, nem vitás. Egyértelmű az is, hogy az íze finom. A vitamindús növény felhasználásának számos formája ismert, így a feladat már csak a megfelelő piac kiépítése, s hama­rosan az egész település megélhe­tését biztosíthatja a századelő meghatározó termése: a dobosi sütőtök. A polgármester bizakodó e tekintetben:- Két évvel ezelőtt elkezdődött egy folyamat, amelynek a lénye­ge az, hogy a nagydobosi sütőtök erényeit megtartva a nyíregyhá­zi kutatóintézettel közösen kine­mesítünk egy új sütőtökfajtát, ami igazi biotermék lesz. Ez vár­hatóan 2004-re valósul meg. A piac kialakításához szükségünk lesz segítségre, a feldolgozás azonban akár helyben is megold­ható, mert van egy olyan üze­münk, amely kis ráfordítással üzemképes lehet. A helybeliek remélik, a sütőtök fesztivál nemcsak a falu hírét öregbíti, hanem a piac kialakulá­sához is hozzájárul. Fesztivál pe­dig jövőre is lesz. S hogy a tökös finomságok addig se merüljenek feledésbe, íme egy egyszerűen el­készíthető étel receptje. Töklapcsánka Egy kilogramm főzőtököt meghámozunk, lereszeljük, besózzuk, majd fél órán át állni hagyjuk. Hozzáadunk két evőkanál lisztet, két fel­vert tojást, sóval, őrölt borssal, kaporral ízesítjük. Forró olajba szaggatva ki­sütjük. Tea mellé is kitűnő. Nevezetességeink Dombrádi református templom. A község középkori temploma a mai településen kívül, a Rét által kö­rülzárt szigeten, a mai Templom­dombon állt. A templom már 1597- ben a reformátusoké volt, az újabb épület munkálatait 1789-ben kezd­ték el. A régi bontásakor, a század elején derült fény arra, hogy éger­fa cölöpökre és gerendákra alapoz­ták, nehogy elsüllyedjen a mocsár­ban. A templom a falu egykori fő­utcájára merőlegesen állt, magasí­tott tetővel, kiemelkedő, karcsú to­ronnyal látták el. A régi épület 1925-ig állt, az új építéséhez vi­szont már korábban hozzákezdtek, a szentelésre 1913-ban került sor

Next

/
Thumbnails
Contents