Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-29 / 228. szám
2001. szeptember 29., szombat Keleti hétvégi 8. oldal Nonfiguratív érzések Számítások Nádas Elek Emil felvételei 1 . Bartha Éva Kispaládon született, 1980-ban Nyíregyházán, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola matematika-rajz szakán szerzett diplomát. Korábban közelebb állt hozzá a szobrászat mint kifejezési forma. Közel tíz éven keresztül készített kisplasztikákat, plaketteket, portrékat. A mintázás mellett rajzolt, s érdeklődése a festészet felé is kiterjedt. Térbeli munkái többségét realista stílusban készítette, a festészetben viszont az elvont nonfiguratív kifejezést alkalmazza. Azok az érzések, amelyekből táplálkozik nagyon is valósak^ de nem kézzel foghatóak, hanem fogalmak, lelki, gondolati dolgok, olykor a zenével is asszociálhatok. 2000-ben lett a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének a tagja, több egyéni és csoportos kiállításon vett részt. Reggel MÚZSA Füzesi Magda Siratóének Gyűrött lepel az októberi táj, beletemetem égő arcomat. Jajgatni volna jó, annyira fáj mi a pokolból énrám maradt. Elrákosodott bennem a jelen, csak ülök bambán tegnap-vackomon. Aztán elégek. Sírom jeltelen. Marék hamu az üszkös avaron. A legnagyobb tök Nagydoboson Ezreket csalogat a szatmári településre a tökbólé, a töklapcsánka és a tökös rétes Kállai Krisztina Nagydobos. Egy alig kétezer lelkes település az ország keleti szegletében, amely mezőgazdasági hagyományait ötvözve a kiváló ötletekkel évről évre felhívja magára a figyelmet. A hívó szóra hazánk minden részéről érkeznek a vendégek, így idén szeptemberben már tízezren fordultak meg a községben. Látogatásuk apropóját a Sütőtök Fesztivál adta. Az a kétnapos, kicsik- nek-nagyoknak egyaránt tökéletes kikapcsolódást biztosító program, amelyet 2001-ben negyedik alkalommal rendeztek meg a szatmári település határában. 2001. szeptember 21. A nagydobosi legelőn a helyi intézmények, civil szervezetek és az önkormányzat munkatársai illetve a szomszédos települések lakói szorgoskodnak. Minden társaság saját sátrát, kunyhóját, ideiglenes kiállítóhelyek ácsolja. Sok dolgos kéz, nagyszerű ötletek s másnapra a puszta forgalmas piactérré változik, ahol látni és kóstolni való akad bőven. A főszerep természetesen a sütőtöké. Az amerikai eredetű növényből készülnek az ételek, a bábfigurák és szobrok, a díszletek, sőt, esetenként az ülőhelyek is. Tojásos töksaláta Az általános iskola nevelői tökből készült ínyencségekkel kínálták a vendégeket. S bár a töklapcsánka a helyszínen készült, bizony akadt tennivalójuk a pedagógusoknak a fesztivált megelőző napokban is.- Hetek óta készülünk a rendezvényre, és mindenkinek jutott munka az elmúlt napokban. Azt gondolom, közös erővel ismét sikerült olyan udvarházat kialakítanunk, ahonnan elégedetten távoznak a vendégek. Görög Deme- terné iskolaigazgató szavaihoz nem fér kétség. A kortárs művészek alkotásai mellett jutott hely a népi kismesterségek bemutatásának is, s idén sem maradt el a látogatók megvendégelése. Az általános iskola tanárai nem mással, mint tökből készült ételekkel várták az ínyenceket. Nem hiányzott az asztalról a sláger tökbólé és töklekvár, de ezúttal számos új étellel is meglepték a vendégeket. Kóstolhattak tököslepényt, tökös lecsót, füstölt csülökkel készített töklaskát, sütőtök krémlevest, tojásos töksalátát, s megannyi töklekvárral és tökből készült krémmel ízesített süteményt. A rendezvény fővédnöke, Vonza András miniszter is meg volt elégedve a kínálattal, s másokat is az ízletes eledel fogyasztására buzdított:- A jó sült tököt régen is szerettem, most is szeretem, mert nagyon jó az íze, magas a vitamin- tartalma, tudom ajánlani mindenkinek. A látogatókat pedig nem kérették magukat, a két nap alatt minden elfogyott, kivéve a jókedv, amiről a környező települések kulturális csoportjai folyamatosan gondoskodtak. A térségi összefogást demonstrálva hét környező település ön- kormányzata is részt vett a fesztiválon. Tolnai Péter lett a Tökfejedelem- Úgy gondolom, kötelességük a szatmári térségben az önkormányzatoknak, hogy összefogjanak, és megmutassák magukat együtt egy ilyen rendezvényen, mint a nagydobosi sütőtök fesztivál. Talán erről kellene itt szólni az együttműködésnek - indokolja Penyige jelenlétét Körösi Miklós- né, a település első embere. Hasonlóan vélekedik Erdélyi Miklós Ópályi polgármestere is:- Meg kell mutatnunk magunkat országnak, világnak. Hallatnunk kell magunkról, így együtt, ahogyan most Nagydoboson. Megmutatta hagyományait, büszkeségeit Szamosszeg, Nyírpa- rasznya, Tunyogmatolcs, Nagy- ecsed és Mátészalka is. Csatlakozott a rendezvényhez az Északkelet-magyarországi Cukrász Ipartestület is, tagjaik egy háromezer szeletes, sütőtök alakú és ízű tortát készítettek az alkalomra. A monumentális alkotáshoz nem mindennapi alapanyag-mennyiséget használtak fel.- Maga a torta 157 kilogrammos, közel nyolcszáz darab tojást, 40 kg kristálycukrot, 25 kg margarint, 20 kg lisztet és 100 kg nagydobosi sütőtköt használtunk fel hozzá - tudtuk meg Szabó Sándor mátészalkai cukrásztól. A desszert előtt azonban tájjellegű ételeket kóstolhattak a vendégek a Független Női Szövetség helyi szervezetének sátrában. A sláger ezúttal a málékásás, azaz a kukoricakásás káposzta voltárulta el kérdésünkre Andrási Györgyné elnök asszony. A látnivalók között a fő attrakció ezúttal is a termetes tökök versenye volt. A keressük az ország legnagyobb tökét szlogennel meghirdetett versenyre számos gazda elhozta kertje különlegességeit, amelyet érdeklődéssel tanulmányoztak kicsik nagyok egyaránt. A termetes növények még a Környezetvédelmi Minisztérium államtitkár asszonyát dr. Boda Ilonát is elkápráztatták:- Most vagyok itt először, és nagyon-nagyon tetszik a fesztivál. Nem is képzeltem, hogy tökből ekkora van. Pedig ez nem szemfényvesztés, a mázsa nem csal. Alapos mérlegelés után eldőlt, ezúttal a nábrá- di Varga Imréé az első helyért járó serleg, na és a dicsőség. S hogy mi a titka, hogyan lehet 78,5 kilogrammos tököt termelni?- Gazda szemmel kell nézni, ez a legfontosabb. Az igazi nagydobosi sütőtök azonban nem nő ekkorára. Ismérvei az őstermelő Kovács György szerint:- Súlya 12-15 kiló között mozog, színe acélszürke, csumája rövid és vastag. A Tolnai család kertjében több ilyen is termett, így ebben az évben ők nyerték el a tökfejedelem címet. Megélhetést biztosít Az tehát, hogy a nagydobosi tök termelési technikája ismert, nem vitás. Egyértelmű az is, hogy az íze finom. A vitamindús növény felhasználásának számos formája ismert, így a feladat már csak a megfelelő piac kiépítése, s hamarosan az egész település megélhetését biztosíthatja a századelő meghatározó termése: a dobosi sütőtök. A polgármester bizakodó e tekintetben:- Két évvel ezelőtt elkezdődött egy folyamat, amelynek a lényege az, hogy a nagydobosi sütőtök erényeit megtartva a nyíregyházi kutatóintézettel közösen kinemesítünk egy új sütőtökfajtát, ami igazi biotermék lesz. Ez várhatóan 2004-re valósul meg. A piac kialakításához szükségünk lesz segítségre, a feldolgozás azonban akár helyben is megoldható, mert van egy olyan üzemünk, amely kis ráfordítással üzemképes lehet. A helybeliek remélik, a sütőtök fesztivál nemcsak a falu hírét öregbíti, hanem a piac kialakulásához is hozzájárul. Fesztivál pedig jövőre is lesz. S hogy a tökös finomságok addig se merüljenek feledésbe, íme egy egyszerűen elkészíthető étel receptje. Töklapcsánka Egy kilogramm főzőtököt meghámozunk, lereszeljük, besózzuk, majd fél órán át állni hagyjuk. Hozzáadunk két evőkanál lisztet, két felvert tojást, sóval, őrölt borssal, kaporral ízesítjük. Forró olajba szaggatva kisütjük. Tea mellé is kitűnő. Nevezetességeink Dombrádi református templom. A község középkori temploma a mai településen kívül, a Rét által körülzárt szigeten, a mai Templomdombon állt. A templom már 1597- ben a reformátusoké volt, az újabb épület munkálatait 1789-ben kezdték el. A régi bontásakor, a század elején derült fény arra, hogy égerfa cölöpökre és gerendákra alapozták, nehogy elsüllyedjen a mocsárban. A templom a falu egykori főutcájára merőlegesen állt, magasított tetővel, kiemelkedő, karcsú toronnyal látták el. A régi épület 1925-ig állt, az új építéséhez viszont már korábban hozzákezdtek, a szentelésre 1913-ban került sor