Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-29 / 228. szám
2001. szeptember 29., szombat Kdét# HÉTVÉGE 9. oldal HOGY MIK VANNAK! Egy csepp vér Nagy IstvAn Attila Az emberi tehetség legnagyobb természeti kincsünk, ezen belül a géniuszok képviselik az emberiség legfőbb értékét. Létrejöttüket sokáig emberi ésszel felfogha- tatlannak tartották, a genetika újabb eredményei azonban hozzásegíthetnek a korán és minden külső ráhatás nélkül jelentkező különleges költői talentum megértéséhez. Czeizel Endre orvos-genetikus 16 nagy magyar költő családfaelemzése alapján géni- uszságuk eredetét a szülőkben lappangó szokatlan gének bennük történő összetalálkozására vezeti vissza, amely Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila nagyságrendű költőket eredményezhet. A családfák orvosgenetikai elemzése eddig fel nem, vagy alig ismert titkokat is feltárt. E géniuszokat az átlagemberek nagy tömege életükben nehezen tudta elviselni, amit azután saját önpusztító életmódjuk csak tetézett. így többségük korán, óriási értékeket magával vi- ve hagyta itt a földi világot. A tehetségtalentum eredetének kérdése és ezen belül a költői géni- uszság magyarázata a humángenetika, a pedagógia és a művészképzés érdekes témája, mivel jól körülírható speciális szellemi tulajdonságról van szó.- A HUGO-program (Human Genom Organization) a világ természettudományának eddigi legnagyobb vállalkozása. Megfejtik az ember teljes génállományát, 2005 után az újszülött egy csepp véréből végzett DNS- elemzés képes lesz azonosítani azokat a személyeket, akiknek a költői adottságokért felelős génjük szokatlan bázissorrendű és ezáltal a költői géniuszság várományosai lehetnek. □ Fel van erre készülve a magyar pedagógia, művészképzés és társadalom?- A költői tehetségek felismerésének és kiválasztásának hagyományos módja a szülők rácsodálkozásától az iskolában rátermett pedagógusok munkáján át a kortárs szakértő csoportok tevékenységéig terjed. □ Ha elkészül a géntérkép, akkor tudni fogjuk a sorsunkat, azt, hogy milyen betegségre vagyunk hajlamosak és miben halunk meg.- De azért fontos tudni, hogy ezután se tudjuk kicserélni a génjeinket, tehát nem lehetünk olyanok, mint amilyenek esetleg szeretnénk. (Amerikában vannak ilyen jellegű hirdetések is.) De megismerjük önmagunkat, s képesek lehetünk befolyásolni a sorsunkat. □ Az anyáknak tökéletes gyerek kell. A genetikai térkép a választás lehetőségét kínálja.- Volt olyan vizsgálat, amelyik az iránt érdeklődött, hogy vállalják-e az anyák a gyereket, ha előre tudják, mikor vagy miben hal meg. A válaszok jórészt elutasítóak voltak. Nem dönthetünk Isten helyett, minden embernek vannak hibái. A harmincezer gén között, amellyel az ember rendelkezik, minden esetben vannak hibásak is, tehát ebben az értelemben nincsen tökéletesen egészséges ember. A tudomány adta szenzációs eredményeket lehet szeretni vagy utálni, egyet nem lehet: tudomást nem venni róluk. A tudományos haladás megállíthatatlan, bármit is mondanak a meglévő gyakorlatot forradalmasító felfedezésekről - a „föld forog”. Az ember most már valóban képessé válik az élet sok területén a teremtésre, beteljesítve a madáchi jóslatot: „Az ember ezt, ha egykor ellesi, / Vegykonyhájában szintén megteszi.” De, ha a tudomány előre halad, akkor az embernek is fel kell nőni az új eredményekhez. A szerző felvételei Amerika New York után megváltozott Exkluzív beszélgetés Washingtonban Jeszenszky Géza nagykövettel a tragédiáról Marik SAndor Washington (KM) - Az Egyesült Államok talán még mindig nem ocsúdott fel a World Tiade Centert romba döntő, a Pentagont súlyosan megrongáló merényletek után. Vajon miként látja az eseményeket Jeszenszky Géza, hazánk washingtoni nagykövete? Kérdéseinkre közvetlenül Bush elnök első nagyobb, már értékelő televíziós beszédének meghallgatása után válaszolt; dolgozószobájában beszélgettünk.- Amerika nem csak hatása alá került a terrorista merényleteknek; Amerika megváltozott - mondta a bevezetőben. - Bush elnök beszédét itt pártkülönbség nélkül rendkívül jól fogadták, sőt a médiának az a része is, amely a megválasztás utáni első időszakot nagyon kritikusan értékelte, elismeréssel szólt. Imponáló nemzeti egység- Azt látjuk, hogy Amerika imponáló nemzeti egységet mutat a veszéllyel szemben, és tisztában van azzal, hogy ez egy hosszú távú küzdelem, és ha muszáj, áldozatokat is vállal. Azért reméljük, elsősorban nem áldozatok árán, hanem szívós munkával látványos (és kevésbé látványos) intézkedésekkel Amerika válaszol arra a veszélyre, amelyekről talán tudott, de nem mérte fel kellően. □ Vajon mennyire lehet tartós a változás?- Nekem meggyőződésem, hogy amit most látunk Amerikában, nem egy múló közhangulat, hanem egy tartós tendencia. Amerika egyrészt erősebb lett, de én azt is mondom, hogy jobb lett, böl- csebb lett. Fontos momentum, hogy miközben Amerika egy rivális nélküli, gazdaságilag, katonailag is legerősebb szuperhatalommá vált, a világ iránti érdeklődése jelentősen csökkent. Nos, most ez is megváltozott. A tragédiának Jeszenszky Géza A szerző felvétele az is következménye - bár jobb lett volna, ha nem így történik -, hogy Amerika számára fontosak lettek mások is. Mert nyilvánvaló: egyedül, bármilyen erős, nem tudja ezt a küzdelmet megvívni. És ha eddig volt is olyan veszély, hogy Amerika másokra való tekintet nélkül lép föl egy sor kérdésben, akkor ennek már vége. Egyértelműen letette a voksot, hogy más országokkal együttműködve vívja meg a terrorizmus elleni küzdelmet. Véleményem szerint mindez csökkenteni fogja azokat a felvetéseket, vitákat, amelyek például Európában az elmúlt hónapokban Amerikával szemben erősödni látszottak. Szövetségesként □ Ön több, mint három éve él, dolgozik az Egyesült Államok fővárosában. Miként változott a hazánkról kialakult kép Amerikában?- Amikor ide érkeztem, már világos volt, hogy Magyarország a NATO-ba meghívást nyer, tehát már nem azért kellett küzdenem, hogy az országot a NATO-ba besegítsük. Én azzal a céllal jöttem ide, hogy az amerikai tudatban megerősítsem Magyarországot, úgy, mint egy stabü, megbízható szövetségest. Az általánosan kedvező benyomásokat szeretném erősíteni, szélesebb körben ismertté tenni. Egyetemi oktatóként már a nyolcvanas években tanítottam Magyarországon amerikai diákokat és Amerikában is oktattam Közép-Európáról. Tovább szeretném erősíteni a magyarországi egyetemi kapcsolatokat. Nálunk még sokan azt hiszik, hogy ide eljutni reménytelen, mert drága minden. Sokan úgy gondolják, csak akkor lehet elmenni külföldre, ha mindenre megvan a pénz. Ez nem így van, a mai világban mindenért küzdeni kell. Itt a diákok többsége dolgozik is, és ez a természetes. Az is fontos, hogy minél több amerikai fiatal menjen Magyarországra tanulni. A korábban ott tanuló diákok - sokan ma már komoly, befolyásos helyeken vannak - nagyon jó barátaink lettek, mert megőrizték jó emlékezetükben Magyarországot. A csend: stabilitás □ Mi lehet az oka annak, hogy az Egyesült Államokban aránylag keveset lehet hallani hazánkról?- Magyarország megítélése folyamatosan javul, bár valóban tény, hogy hazánkról nem sokat olvasni-hallani az amerikai sajtóban. Ám a nyugat-európai stabil országokról sem, mert a világsajtó zömmel szenzációkról ír. Még a tiszai árvízről is kevés hir jelent meg, pedig nem bántam volna, ha a magyar helytállás több elismerést, több visszhangot kap. Az árvíz azonban mindezek nélkül is megmozgatta mindazokat, akik érdeklődtek Magyarország iránt. Sokan gyűjtöttek adományokat, ajánlották fel segítségüket, mi itt a követségen is azonnal gyűjtést kezdeményeztünk és felhívtunk másokat is erre. Hobbi és meggyőződés □ Nagykövet úr korábban miniszterként, de főként képviselőként megkülönböztetett figyelmet fordított Északkelet- Magyarországra. Mi vonzotta ehhez a területhez?- Szeretem ezt a vidéket. Régi hobbimnak hódolva például az idén is vízitúrán jártam barátaimmal a Felső-Ti- szán - főként a kárpátaljai szakaszon és az ukrán-román határnál - vadvízi evezésre alkalmas gumicsónakkal. Igazi élmény volt. Elmondhatom, hogy itt, Washingtonban is támogatom a magyarországi befektetéseket, köztük a keletmagyarországiakat is. A Budapestre a napokban érkezett új amerikai nagykövet asz- szonnyal is beszéltem erről. Ha más keretek között is, mint elődje, de ő is kiemelt figyelmet fog fordítani a keletmagyarországi tervekre, kezdeményezésekre. Úgy gondolom, hogy a feltételek javulása, az autópálya építése odavonzza majd a befektetőket, és remélhetőleg Amerikából is komolyabb befektetéseket tudunk oda terelni. Ugyanakkor nem ez a végcél. Tűi kell tekinteni a határokon, javítani az együttműködést. Azt is szorgalmazom, hogy maguk a befektetők is figyeljenek a szomszédos országok közeli területeire. Szabad utat kell adni a befektetőknek, a gazdaságnak és csökkenteni azokat a fizikai akadályokat melyek a határátkelésnél vannak, de a legszigorúbb gátat szükséges emelni a bűnözők és a törvénytelen tevékenységek előtt - mondta végül a nagykövet. A STATISZTIKA TÜKRÉBEN Nehezebben háza Sipeki Péter illusztrációja Hajnal Béla* John Hajnal magyar származású angol demográfus az európai házasodási szokások történetét vizsgálva 1965-ben két jól elkülöníthető magatartási mintát fedezett fel. A Triesztet Szentpétervárral összekötő és róla elnevezett ún. Hajnal-vonaltól keletre elterülő országokra a fiatalkori házasság- kötés és a véglegesen nőtlenül, ü- letve hajadonként maradók alacsony aránya volt jellemző, míg az ettől nyugatra fekvő országokban a viszonylag késői házasság- kötés az „agglegények” és a „vénlányok” relatíve magas arányával párosult. Magyarország e vonal keleti peremén helyezkedik el, amit a fiatalkori családalapítás és az élete folyamán házasságra lépők magas aránya jellemzett. Házasságkötési lanyhulás A házassági mozgalomban a fordulat a nyolcvanas évek elején következett be, e korszak házasságkötési lanyhulását az 1990-es években a hanyatló folyamat fel- gyorsulása követte. A házasság- kötések aránya a nyolcvanas években 30 százalékkal csökkent, ami a kilencvenes években 43 százalékkal esett vissza. Lényegesen megváltozott a házasságra lépők korösszetétele. Egyre kevesebb közöttük a tinédzser, tíz évvel ezelőtt a menyasszonyok 28 százaléka még a tizenévesek közé tartozott a boldo(*A szerző egyetemi docens, a KSH megyei igazgatója.) gító igen kimondásakor, most arányuk 10 százalék alatt van. Minél fiatalabb az életkor, annál jelentősebb a visszaesés mértéke. Európában legfiatalabbak a menyasszonyok Görögországban, átlagosan alig haladják meg a 20- 21 évet, legidősebbek Svédországban, ahol ekkorra mintegy 27-28 év van már mögöttük, a vőlegényeké pedig megközelíti a 30 évet. Magyarországon a kilencvenes években csaknem 3 évvel emelkedett a menyasszonyok és a vőlegények házasságkötéskori átlagos életkora, a nőké 21,5-ről 24,2 évre, a férfiaké 24,2-ről 26,8 évre nőtt. Változatlanul jellemző, hogy az elvált férfiak „kapósabbak”, mint hasonló családi állapotú nőtársaik, de a 25 év alatti elvált nők nemcsak idősebb korú nőtársaiknál, hanem a hasonló korú és családi állapotú férfiaknál is „kelendőbbek”. Érdekes, hogy a házassági kor kitolódásával ma a 30 éves hajadonok ugyanolyan arányban kötnek házasságot, mint a 20 évesek, ami korábban soha nem fordult elő. Az 1990-es évek közepétől először figyelhető meg az a jelenség, hogy a hajado- noknál a 25-29 éves korcsoportban leggyakoribb a házasságkötés. Ha azzal a demográfiában gyakran alkalmazott feltételezéssel élünk, hogy a jelenlegi helyzet egy nemzedéknyi időszakban sem változna, ez azt jelentené Kamarás Ferenc (Demográfia. 2001. 1-2. szám) számításai szerint, hogy a jelenlegi 15 éves hajadonok kevesebb, mint fele kötne házasságot 50 éves koráig, vagy más szóval több, mint fele törvényes férj nélÉletünk egyik legszebb napja kül élné le életét. A házasság presztízsének csökkenése mellett valószínűleg az egyéni életutak, és az ezt alakító társadalmi környezet változott olyan irányba, ami egyre későbbi életkorra tolja ki a családalapítást. Melyik tartósabb Természetesen a házasságkötések jelentős visszaesése nem jelenti azt, hogy a párkapcsolatok teremtése is ilyen mértékben ritkulna. Minden adat és tapasztalat arra utal, hogy az utóbbi időben jelentősen nőtt a házasságon kívül létesített párkapcsolatok száma. A házasságon kívül született gyermekek számának növekedése is az élettársi kapcsolatok terjedésére utal. A régi szóhasználat szerinti „nem törvényes” gyermekek aránya gyors növekedés után az évtized végére hazánkban 28 százalékot ért el, ami Európában közepes szintnek felel meg. Szerencsére még messze van a Skandináviában szokásos 45-50 százaléktól. (Izlandon viszont az a deviáns újszülött, aki házasságból születik, mivel ott a házasságon kívül születettek aránya megközelíti a kétharmadot). A törvényes kapcsolaton kívül született gyerekeknek csak egy része (mintegy 60 százaléka) fo- gamzik élettársi kapcsolatból, mintegy 40 százaléka viszont tartós partnerkapcsolat nélkül élő anyától származik. Közismert, hogy az élettársi kapcsolatok sérülékenyebbek, kevésbé stabilak, mint a házasságok. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint - és ez igen meglepő eredmény! - az együttélést követő házasságok gyakrabban bomlanak fel, mint azok, ahol a házasságkötést nem előzte meg próbaházasság.
