Kelet-Magyarország, 2001. szeptember (61. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-22 / 222. szám
2001. szeptember 22., szombat Kelet« HÁTTÉR 3. oldal Igeellenes Angyal Sándor Békés természetű, zömében református földijeim jutottak eszembe, amikor értesültem ifjabb Hegedűs Lóránt lelkész (MIÉP országgyűlési képviselő) egyik kijelentéséről. Mint ismeretes, a református pap az Ébresztő című, egyik fővárosi újságban a zsidóságra utalva ekként fogalmazott: „Rekeszd ki őket! Mert ha te nem teszed meg, ők teszik meg veled!". Azóta éppen e kijelentés miatt az ügyészség közösség elleni izgatás gyanúja miatt elrendelte az ügyben a nyomozást. Azért gondoltam mindjárt a Kraszna-parti földijeimre, akik vasárnaponként nemesen egyszerű és tiszta templomukban éneklik a „Te benned bíztunk eleitől fogva..." kezdetű éneket, mert az én emlékezetemben ők úgy élnek, mint akik még magát a szót, a kirekesztést sem ismerték. Munkában megfáradt, szívós, szikár emberek, akiket az egymás iránti szeretet és tisztelet vezérelt mindig; akik tudtak összefogni a földesurak ellen, felmutatván egy tisztességes közösség erejét. Azok közé tartoztak, tartoznak, akik, ha kellett, megfelezték kenyerüket, és akiknek gyermekkoromban bizalommal nyitott Hitelfüzetet a zsidó fűszeres is. Ezek az én földijeim a munka mellett mindig is a békességet keresték, s ha netán tragédia történt a faluban, azt is csendes döbbenettel élték meg. Közülük, a szatmári reformátusok közül való Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelké- szi vezetője, akinek a névjegye is ott van azon a levelen, amelyet tiltakozásként írtak a Duna-melléki Református Egyházkerületnek: sürgették a fenti megdöbbentő kijelentés kivizsgálását. Ekkor is az én földijeimre gondoltam, akik - ez több, mint érzés - bizonyára teljes mértékben egyetértenek Bölcskei kijelentésével: „Igeellenesnek, református hitvallásunkkal összeegyeztethetetlennek és egyházunkhoz méltatlannak" tartja ő és a zsinat ifjabb Hegedűs szavait, mely súlyosan kompromitálja a magyarországi református egyházat s amit mindenkorra meg kell akadályozni. A szatmári reformátusoknak bizonyára némi lelki nyugalmat jelentenek ezek a sorok, azokban a napokban, amikor egyébként háborús veszély fenyegeti az emberiséget. IVIagam pedig azon tűnődöm csendesen: miért ad a törvény lehetőséget arra, hogy akiknek a megbékélést, az egymás iránti tiszteletet, a megértést kellene hirdetniük, lelkészképviselőként éppen az ellenkezőjét tehetik? Bezárva Ferter János rajza REK □ Egyházművészeti kiállítás Tóth Sándor nyíregyházi szobrászművész kiállítását ma 15 órakor nyitja meg a miskolci Jezsuita Gimnáziumban Kozák Imre akadémikus, a Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke. A rendezvényt az épített környezet bemutatása jegyében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma rendezi. □ Falunap Vámosorosziban ma falunapot tartanak, melynek keretében sor kerül a megyezászló átadására és megszentelésére is. A zászlót átadja és az ünnepi beszédet mondja Helmeczy László, a megyei közgyűlés elnöke. A galambok titkát senki sem ismeri Nem tudjuk, mi alapján tájékozódnak, de megkeresik az optimális útirányt és magasságot A galambdúcok közel ötszáz madárnak adnak otthont a szerző felvétele Száraz Ancsa Nyíregyháza (KM) - Emlékeznek a Sándor Mátyás című film postagalambjaira? Hoz- ták-vitték a híreket, titkukra csak nagy sokára derült fény. Postagalambok ma is vannak, de inkább versenyeznek, mintsem rejtett üzenetek tudói. Dr. Bánhidi László hatéves volt, amikor az édesapja hazavitt neki egy, a munkahelyén ablakába szálló postagalambot - azóta a szenvedélye a galambászat. Arra a kérdésre, hogy vajon hatévesen egy kisfiú miért nem focizni kezd, a válasz meglepő. A galambászat és a foci ugyanis remekül megfért egymás mellett, olyannyira, hogy az ifjúsági válogatott tagja is volt, a galambok azonban elsőbbséget élveztek, a sporttal, a tanulással, és egyáltalán, szinte mindennel szemben. Az állatok iránti vonzalom az egész életét végigkíséri, ezért lett állatorvos, ezért szenteli minden percét nekik. A Naphoz igazodnak- A tenyésztők és a galambok egyaránt versenyeznek, a főhősök azonban mindenképpen az utóbbiak, akik esetenként nyolc- kilencszáz kilométert is megtesznek, hogy hazatérjenek. A galamboknál a hazatérési ösztön veleszületett tulajdonság, melyet minden egyes madárnál lehet erősíteni, erre valók az edzések. Fiatal korban, amikor még csak három-négy hónaposak, különböző hosszúságú utakra küldjük őket, az első évben több, mint háromszáz kilométert tesznek meg. Az igazság az, hogy nem tudjuk, mi alapján tájékozódnak, de az biztos, hogy minden esetben megkeresik az optimális útirányt és magasságot. A Nap állásához biztosan igazodnak, és talán a Föld mágneses sugárzását, térerősségét is érzékelik, de az is előfordulhat, hogy a „szaglásuk” játszik fontos szerepet az iránykeresésben. Napos, jó időben gyorsabban hazatérnek, vannak azonban olyan, ún. katasztrófa- utak, melyekre bár ilyen körülmények között kerül sor, a galambok hetven-nyolcvan százaléka nem tér haza. Ez valóban katasztrófa, hiszen a legjobb madarak vesznek oda, melyek a legjobb tenyészállatok is, Így egy ilyen út akár több évre is visszavetheti az utánpótlást. Veszélyes pihenők Bánhidi doktornak ötszáz galambja van, úgy ülnek a dúcokban, mint a jól nevelt gyerekek. A rezdülésükből tudja, ha valami baj van velük, időnként „békeidőben” is történhetnek gondok. Verseny alatt pedig különösen. A madarak a magasból nem érzékelik, hogy az alattuk lévő fényes folt valóban víz-e, így előfordul, hogy olajfoltba repülnek bele az éltető víz helyett. Volt egy olyan madár, melynek csak a szeme látszott ki az olajból, amikor hazatért, de sikerült megmenteni. A verseny lényege, hogy a galambokat egy bizonyos távolságba elviszik, ott elengedik, „csupán” annyi dolguk van, hogy a lehető legrövidebb idő alatt visszatérjenek. Percre, sőt, másodpercre pontosan meg lehet állapítani, hogy mennyi idő alatt teszik meg a hosszú utat, ehhez nincs is másra szükség, mint egy gumigyűrűre. Amikor a galamb visszatér, a kis gyűrűt beleteszik egy kicsit furcsának tűnő szerkezetbe, mely a verseny kezdetétől ketyeg. A verseny végén az órákat kiértékelik, ez dönti el a végső eredményt.- Az időjárási körülmények és a táv hossza alapján viszonylag jól behatárolható, hogy mikor kell visszatérniük, attól kezdve kint ülök az udvaron, és várom őket haza - mondja Bánhidi László. Sprinterek és maratonisták- Vannak rövid-, közép- és hosszútávú versenyek, a galambok egy részének izomzata a háromszáz kilométernél rövidebb távot bírja, ők a sprinterek. A lassúbb, de kitartóbb madarak indulnak a hosszabb, nyolc-ki- lencszáz kilométeres versenyeken, vagy a maratonon, mely során a messzi Aachenből, vagy Bruges-ből kell hazatérniük. A titok valódi nyitját senki sem ismeri, az viszont biztos, hogy optimális körülmények között a galambok kilencvenöt százaléka visszatér. Ez adja a sport szépségét, az, hogy egyszer csak megjelennek a levegőben, és elfoglalják a helyüket a dúcban. Tartásjavítás gyermekeinknek Nyíregyháza (K. J.) - Egyre több a rossztartású, genrincbántalmakkal küszködő - esetenként: már gerincbeteg - gyermek óvodáinkban, az általános és középiskolás korú diákok körében. Az utóbbi húsz évben megtöbbszöröződtek a fiatalkori, kóros izom- és gerincelváltozások esetei (porckopás, csontritkulás, izomzsugorodás). A megelőzés e területen is rendkívül fontos. Ennek eszköze: az éveken át végzett, speciális testjavító torna, valamint a mozgásszegénység csökkentése. A Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézete (KTI) akkreditált továbbképzést szervez a tartásjavító program bemutatására és alkalmazási módszereinek elsajátítására óvodapedagógusok, tanítók, testnevelő tanárok számára. A Magyar Gerincgyógyászati Társaság által elindított program megismerteti a tanfolyam munkájába bekapcsolódókkal azt a betegségmegelőző mozgásanyagot, mely hozzásegít a helyes testtartás automatizmusának kialakításához, a gerinc helyes használatához. A hasznos és nagyon ajánlott továbbképzéssel kapcsolatban további részletes információval szolgál a KTI programfelelőse, Vonáné Kokovay Ágnes főiskolai docens. A nemrég avatott Kodály általános iskola Nyíregyházán A zene otthona A szerző felvétele Könyvek és polcok Penyige (Molnár Károly) - Az oktatást segítendő arra törekedett a penyi- gei általános iskola igazgatósága, hogy az emeletes iskolában megfelelő könyvtárhelyiséget alakítsanak ki. Saját erőből tudták elkészíteni a könyvespolcokat. Forgácslapokat vásároltak illetve beszerezték a faanyagot. Az önkormányzat közhasznú munkásai illetve az iskolai karbantartó munkálkodtak azért, hogy minél hamarabb helye legyen a könyveknek. Az ön- kormányzat költségvetéséből van mód a könyvállomány bővítésére, de pályázati lehetőségek is kínálkoznak új könyvek beszerzésére. Az olvasóba asztalok kerültek, melyeket ugyancsak helyben készültek. Matizné Szegedi Katalin pedagógus a könyvtár gazdája, s mint elmondta, heti rendszerességgel van könyvtári kölcsönzés. Ez persze nem zárja ki azt, hogy a tanórákhoz tartozó segédanyagot ne kaphatnák meg a könyvtárostól a kollégák illetve a diákok.
