Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2001. július 2., hétfő Kelet« HÁTTÉR 3. oldal I NÉZŐPONT- -\ Szakszerű 1 , j fanyalgás Kp Balogh József Ismét felerősödött a vita a múlt héten ar­ról: képes-e Magyarország egy olimpia meg­rendezésére, vagy sem. Igaz, csend egy percig sem volt körülötte, mert amióta Or­bán Viktor bejelentette Samaranchnak, hogy megpályázza a 2012-es olimpia meg­rendezését, egyfolytában ellentmondó véle­ményeket hallhatunk róla. Legtöbb ellenvé­lemény arról szól, hogy nincs az országnak annyi pénze, amennyibe a megrendezés­hez szüksége létesítmények felépítése kerül, maga a rendezvény pedig - tapasztalatok alapján - egyébként is ráfizetéses lesz. A múlt héten két fontos dolog látott nap­világot. Az egyik egy számítás, amely szerint az olimpia megszervezéséhez és lebonyolítá­sához 4,7 milliárd dollár kell, a másik, hogy a Budapest Társaság aláírásgyűjtésbe kezd az olimpia megrendezésének támogatására. A pénz - mondják az előkészítő bizottság tagjai - a gazdaság állása szerint előteremt­hető, az aláírások pedig már csak azért is megszerezhetőek, mert a szükséges infra­strukturális beruházások 80-85 százalékát olimpia nélkül is végre kell hajtani, az pedig már csak hab a tortán, hogy az esemény az egész ország számára hosszú távon is élvez­hető dinamikus fejlődést hozna. N éhány éve hasonló vita kerekedett abból: rendezzen-e hazánk világkiállítást, vagy se. A mellette és az ellene szóló érvek pontosan azok voltak, mint amelyek az olimpia ürügyén elhangzanak, ám a lemondott világkiállítás miatt sajnos tényekkel nem bizonyítható, hogy képesek lettünk volna rá, s mekkora hasznát vettük volna azóta is az akkor meg­épült létesítményeknek, infrastruktúrának. Reméljük, az olimpia a megrendezés szán­dékának lemondása miatt sem marad el, már még Demszky sem zárkózik el mereven, meg amiatt sem, hogy nem nekünk ítélik a jogot. Kétszer már elestünk tőle, egyszer az első világháború volt az akadály, másodszor a Szovjetunió, hogy négy évvel később a helyszín Moszkva lehessen. Ha sikerül meg­kapnunk a rendezés jogát, bebizonyíthatjuk: a szakemberbőrbe bújt fanyalgóknak nem volt igazuk, s két évtized elég volt ennek a tehetséges népnek ahhoz, hogy méltókép­pen vendégül lássa az egész világot. HÍREK □ Olcsó vósór A Magyar Vöröskereszt me­gyei szervezete olcsó vásárt szervez július 3-4-én 10-17 órakor Nyíregyházán a Bujtosi Szabadidő Csarnokban. Új és használt felső ruházat, cipők akciós vására 200-1000 forin­tig. A befolyt összegből az árvízkárosult gyer­mekek nyári táborát támogatják. □ Konferencia A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság július 5-én 10 órától .Árvíz 2001. rendőri szemmel" címmel konferenciát szervez Nyíregyházán. □ Elmarad A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság kihelyezett ügyfélszolgálata jú­lius 3-án (kedden) a tiszavasvári polgármes­teri hivatalban elmarad. A megosztottság gerjesztett volt Sándor László MSZOSZ-elnök a szakszervezetek jelenéről, a nyugdíjasok érdekeiről Öröm, ha örülnek- Igen sokat. Éspedig azzal, hogy megfelelőképpen képvisel­jük az aktív dolgozók, a még munkában lévők érdekeit, akik­ből lesznek később a nyugdíja­sok. Mindennek szellemében há­rom dolgot tartok rendkívül fon­tosnak, s mihamarabb megvaló- sítandónak. Elsőként és legrövi­debb időn belül vissza kell adni a nyugdíjasoknak azt az ötven- milliárd forintot, amit az Orbán kormány elvett tőlük. Erre a pénz az államkasszában megvan. Másik, hogy az eddigiektől elté­rően létezzen egy külön, úgyne­vezett nyugdíjas infláció, amire az uniós országokban már van is példa, ami a rendszerváltás előtt nálunk is létezett, és a gyakorlat­ban azt jelenti, hogy elsődlege­sen azokat a dolgokat veszi ala­pul, amelyek az idősek, a nyug­díjasok fogyasztását jelentik, je­lenthetik. Harmadsorban pedig szeretnénk a következő években végre a 4-5 százalékos reál­nyugdíj javulást elérni. Üdülés, kultúra □ Ön beszélt arról, hogy néhány, nem kizárólag a nyugdíjhoz kap­csolható dologban is ideje lenne a változtatásnak. Melyek ezek a te­rületek?-Ide elsősorban az üdültetés­sel, a kultúrálódással kapcsola­tos dolgokat sorolom. Annál is inkább, mert korábban ezek a te­rületek igenis jól működtek, má­ra azonban szinte semmi nem maradt belőlük, ebben pedig az ország egészének felelőssége van. Ezzel párhuzamosan kicsit több tiszteletet kérünk és vá­runk az idősek, a nyugdíjasok érdekében. A jó közérzethez a klubok, szerveződések, civil szervezetek létezése is nagyban hozzájárulhat, s ez nem annyira Sipeki Péter felvétele anyagi, sokkal inkább erkölcsi, politikai kérdés. Állításom iga­zához elég körülnézni, részt ven­ni bármely nyugdíjas-találkozón. □ Sokak szerint a szakszerve­zetek korábbi egysége mostanra igencsak bomladozni látszik, a különféle szerveződések olykor egymás érdekeit oltják ki. Ön is így látja ezt?- Korábban sajnos ez tényleg így volt igaz. Egy fél évvel ezelőtt azonban szerencsére vál­tozás következett be, az újbóli összefogásnak ismét konkrét, kézzel fogható bizonyítékai van­nak. A megosztottság a múlté, s ma már azt is tudjuk, többnyire gerjesztett volt. Mostanra bebi­zonyosodott, rossz volt az az irány, mint ahogyan azt is: vala­mennyiünknek szervezetten, összefogva kell dolgoznunk, kü­lönben nem számíthatunk hat­hatós érdekképviseletre, sikerre. KovAcs Éva Több tiszteletet kérünk és várunk az idősek érdekében Sándor László V jobban megy az országnak is. Er­re a tényre különösen fontosnak tartom felhívni a figyelmet. Nyugdíjas infláció? □ A szakszervezetek elsősorban az aktív dolgozók érdekeit képvi­selik. Mit tudnak tenni az időse­kért, a nyugdíjasokért? Nyíregyháza (KM) - A napok­ban Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke járt megyénkben. Sándor László részt vett a nyugdíjasok ti- szadobi nemzetközi találko­zóján, ahol közel kétezer idős ember adott egymásnak randevút. Sándor Lászlót Tiszadobon kér­tük beszélgetésre.- Amikor a meghívásra igent mondtam, azért tettem, mert ép­pen most tárgyaljuk azt a civil országjelentést, amely megpró­bálja alulról nézni, elemezni a hazai társadalmi, gazdasági fo­lyamatokat. Erre pedig azért van szükség, mert úgy látjuk, a nyug­díjasok, a munkából élő emberek egyre hátrább kerülnek a sorban, egyre nehezebben élnek, nem bol­dogulnak. Történik mindez ak­kor, amikor nem kellene így tör­ténnie, hiszen a magyar gazdaság bizonyítottan jó passzban van, Ötven év együtt 50 évvel ezelőtt kö­töttek házasságot Gulácson, Papp Alajos és neje, Ko­vács Jolán, ez alka­lomból köszöntöt­ték őket gyerme­keik (2) és unokáik (4), valamint roko­nok és ismerősök Berki Károly felvétele ÉLETKÉPEK Nyaralás Oláh GAbor Horvátországi nyaralásra mentek, a gyereket édesanyjá­hoz hozták haza szülőfalujá­ba. Felesége már az első este kérte, hogy menjenek holnap haza, nagyon hiányzott a gye­rek. Meg aggódott is, hogy egy elkényeztetett hároméves egy­kével hogyan boldogul a nagy­mama is. Maradjunk még vagy két napig kérlelte a férje, a gyerek jó helyen van, s ránk is ránk fér egy kis pihenés. Különben is már telefonon be­széltünk is velük, minden rendben van. Azt mondjátok, nem tud egyedül játszani a gyerek, dehogynem, majd én megmutatom neki hogyan kell, nyugtatgatta őket a nagyma­ma. így telt el lassan egy hét, de utána már nem volt mara­dásuk. Meg sem álltak Pesten, egyenesen a gyerekhez jöttek. Alig ismertek rá, arca, teste csupa sár volt. Csak a nagy fe­kete szeme csillogott. Vidá­man tapsikolt egy sáros gödör­ben az udvaron, tapasztáshoz készítette a sarat. Az anyja szömyülködött, az apja harsá­nyan nevetett. Majd kikecmer- gett a gödörből, s kézen fogva hátravitte a szüleit a baromfi- udvarba - az anyja lábujjhe­gyen, pipiskedve lépegetett - s büszkén mutatta az ól sarkán a kalapáccsal levert vakolatot. Megcsinájtam, mondogatta büszkén, és várta a hatást. Az nem is maradt el, az apa az egésszel már a pályaválasztást is lerendezettnek tudta. Ami­ről persze az anyja hallani sem akart. Még az udvaron meg­mosdatták, úgy mentek be a la­kásba. Az otthonról hozott drá­ga játékok ott sorjáztak érin­tetlenül az egyik sarokban. Mit ebédeltél? - kérdezték a látha­tóan lebarnult, vidám, élénk gyerektől. Epjet, fejéjet, meg pijosat is, selypítette a gyerek. De Pétiké volt itt más is, mondjad azt is magyarázko­dott a nagymama. Még azt hin­nék éhezette a gyereket. A gyerek a jó levegőtől és az izgalmaktól hamar elaludt, ők még sokáig beszélgettek. Lefe­küdtek, de az apa a régi ágyá­ban sem tudott aludni. Emléke­zett a gyermekkorára. Arra, amikor még falun csaknem minden udvarban volt egy- egy eperfa, náluk abból is kettő. A fa árnyat adott, termése meg az aprójószágnak élelmet. Ha ké­sett a reggeli, apjuk - az any­juk bosszantására is - mindig elrikkantotta magát, fiúk reg­geli, fel az eperfára. Hol van már az apjuk, meg a testvére is, komorodott el. Titkon kilo- pódzott a fa alá, de jó volna fel­mászni rá, mint régen, gondol­ta. Nem tette, mert már nem te­hette, felvett hát a földről két szem epret és úgy mosatlanul a szájához vette, ízlelgette. Széllel sikoltozott a tavaszi pirkadat, de ő még mindig ott ült. Azt sem vette észre, hogy az ablakból valaki könnyes szemmel nézi. Homályos gabonaár Nyíregyháza (KM - Ny. Zs.) - A legnagyobb gabonafeldolgo­zók még mindig nem tudnak biztos információkkal szol­gálni az idei termés felvásár­lási árairól. Ez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Agrárkamara napokban megtartott tanácskozásán vált nyüvánvalóvá, ahol a termelők célirányos kérdései megválaszo­latlanul maradtak. A megye nagy felvásárlói egyelőre csak arra utaltak: az ország azon pontjain, ahol már megkezdődött az aratás, 20-22 ezer forintos tonnánkénti árakról érkeznek hírek. A termelők tartanak attól, hogy ebben az évben nem lesz nyereség a munkájukon, és kriti­kus hangon szóltak a hazánkban működtetett agrárpiaci szabályo­zásról. Megvitatták a Magyar Ag­rárkamara e témában a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztériumhoz írott levelét, amely többek között kifejti: az el­múlt egy hét alatt bekövetkező áresés miatt a szabadpiacon szin­te megállt a szerződéskötés. Ez a helyzet annak ellenére alakult így, hogy a kormány igyekezett a termelőket segíteni, például a közraktárba helyezett áru költségeinek 100 százalékos kamattámogatásával, a betárult készlet 15 forint/tonna tárolási támogatásával. Az elhangzott ja­vaslatok indtványozták: a július­szeptemberi időszakban 600-800 ezer tonna búza exportja kapjon 1400-1800 forintos támogatást. A tanácskozáson Szendrei Kál­mán, a megyei FM-hivatal szak­tanácsosa tartott tájékoztatást a megye várható kalászos gabona- terméséről, majd Szilágyi Sán- dorné, a Magyar Szabványügyi Testület tanácsosa ismertette a gabonaszabványokat.

Next

/
Thumbnails
Contents