Kelet-Magyarország, 2001. július (61. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-02 / 152. szám

2001. július 2., hétfő Kelet«» HAZAI TÁJON 4. oldal HÍREK □ Találkozó A Független Kisgazdák De­mokratikus Szövetsége találkozóra hívja az érdeklődőket július 2-án (hétfőn) 18 órára a vásárosnaményi művelődési házba, valamint július 3-án (kedden) 19 órára a mátészalkai művelődési központ kamaratermébe. □ Zárva tart A nyíregyházi Búza téri piac­csarnok belső (tisztító) festés miatt július ló­tól augusztus 13-ig zárva tart. A piac külső szabadtéri elárusító helye, valamint a Rákó­czi utcára nyíló üzlethelyiségek változatlanul, a szokásos nyitvatartási időben várják a vá­sárlókat. □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete vér­adást szervez július 2-án 9-től 14 óráig Nyír­egyházán, a Taurus Pálma Kft.-ben, 8.30-tól 12-ig Beregdarócon, az általános iskolában. Zsúfoltabbak a bölcsődék Nyíregyháza (KSH-Kissné Majtényi Mó­nika) - Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az utóbbi öt évben a bölcsődei intézmé­nyek száma alig változott. A megye 24 böl­csődéje 2000-ben 915 működő férőhellyel rendelkezett. A férőhelyek száma az előző évhez viszonyítva számottevően - 7 száza­lékkal - csökkent, és 3 százalékkal keve­sebb volt a beíratott gyermekek száma is. A férőhelyek nagyobb arányú mérséklő­dése a bölcsődék zsúfolttá válását eredmé­nyezte. 1999-ben 100 férőhelyen 129, 2000- ben pedig már 135 gyermek ellátásáról kel­lett gondoskodni. A kilencvenes évek elején a működő fé­rőhelyek kihasználtsága még nem volt tel­jes, ezt követően azonban egyre nagyobb mértékű férőhely kihasználtság jellemző. A vizsgált időszakban egy gondozónőre át­lagosan 7 gyermek felügyelete hárult. A bölcsődék üzemeltetésében meghatá­rozó az önkormányzatok szerepe, 2000-ben mindössze két intézményt működtetett vál­lalkozás. A vállalkozások a bölcsődei férő­helyek 7 százalékával rendelkeznek és a gondozónők 5 százalékát foglalkoztatják, 115 százalékos helykihasználtság mellett. TUSKÉS SAROK Önveszélyeztetés Györke LAszló_________________________________________ .A.ddig nem túlságosan érdekelt, hogy mit művelnek a (vad) motorosok az uta­kon, míg egy kedves ismerősöm egy ka­rambolban életét nem vesztette. Azóta is a hideg futkos a hátamon, mikor hallom a felbőgetett motorok fülsiketítő zaját, s lá­tom az egy keréken vágtató kaszkadőröket. Hanem a minap olyat művelt az egyik motoros a négyesen, mellyel nemcsak a sa­ját testi épségét veszélyeztette, hanem egy autóbusz utasaiét, vezetőjéét is. Előzésben volt már, integetett a szembe jövőnek, majd egy hirtelen mozdulattal - úgy lát­szik akkor villant az agyába, hogy merre is tart valójában - a busz elé vágott, hogy lekanyarodjon jobbra. A manőver az életé­be került volna, ha a busz vezetője nem elég éber, s nem olyan jók a reflexei, ami­lyenek, s nincs olyan jó műszaki állapot­ban a fékrendszer. Vajon a fiatalembernek egyáltalán meg- fordult-e a fejében, hogy ott is maradhatott volna?... Vékony a szelet, hizlalni kellene Az árvízi helyreállítás után van jövője a falusi turizmusnak Szatmár-Beregben A turistacsalogató tákosi templom A szerző felvétele tos, hogy a választható típuster­vek tájjellegűek legyenek, hiszen lesznek olyan falvak - Tákos, Gu- lács például -, ahol gyakorlatilag nem lesz egyetlen olyan épület sem, mely ne újulna meg. Tehát például Tákoson nemcsak a régi templom jelent vonzerőt, látniva­lót, hanem az egész falu érdekes lesz az idelátogatók számára, hi­szen 159 lakóháza közül 120 vado­natúj lesz, 45 pedig helyreállított. Pályázható A falusi vendéglátáshoz ugyan nem kell hatalmas beruházással monstrumokat építeni, viszont a lakóházat alkalmassá kell tenni a vendégfogadásra - hisz ennek megvannak a szabályai -, mely pénzbe kerül. A Széchenyi Terv­ben prioritást élvez a turizmus fejlesztése, ezen belül a falusi vendéglátás is. Elsősorban a vendégházak bő­vítésére, fejlesztésére, korszerű­sítésére lehet támogatást nyerni a Gazdasági Minisztériumnál, az Észak-alföldi Regionális Idegen- forgalmi Bizottságnál és Megyei Területfejlesztési Tanácsnál. A Falusi Turizmus Szövetsége Mester Pálné óvodavezető Petneháza (L. T. L.) - A televí­zióból ismert MMM című mű­sor petneházi „változata” a Mester családban köszön vissza: a lányok alkotják az M- triót. A szülők úgy látták jó­nak, ha mindegyik gyermekük­nek a vezetéknév kezdőbetűjé­vel megegyező keresztnévkez­detet választanak. Margó asz- szony előbb Mónikának, majd Melindának, később Margaré­tának adott életet. Mesteri volt a névválasztás! Múlt év decemberében ne­vezték ki Mester Pálnét a pet­neházi napközi otthonos óvoda élére, előtte tizenhét esztendőt húzott le ugyanott beosztott­Mester Pálné Ladányi Tóth Lajos felvétele ként. A kisvárdai érettségit kö­vetően Hajdúböszörményben szerzett diplomát a nyírkarászi születésű hölgy, majd Petnehá- zára ment férjhez, ahol egyút­tal le is telepedtek.- Az elmúlt hónapokban fo­kozatosan döbbentem rá, hogy mennyi teherrel, felelősséggel jár az óvodavezetői poszt. Sok­rétű a feladatom, a legnagyobb örömet a kicsik jókedve, és a zömében velem hasonló korú kollégákkal való kellemes munkakapcsolat, valamint a sikeres pályázatok jelentik - taglalta Mestemé. Ha hazatér az oviból, nem unatkozik, van teendő bőven a házban és körülötte, kert­jükben alma- és meggyfák so­rakoznak A hat, tizenegy és a tizenöt éves „MM”-lányok kiveszik a részüket a házi­munkából.- Amennyiben még a mun­kahelyi és az otthoni tenniva­lók után marad egy kis szaba­didőm, szeretek nosztalgikus zenéket hallgatni, emellett szí­vesen olvasok romantikus re­gényeket is - árulta el Mónika, Melinda és Margaréta „meste­ri” édesanyja. Elégtételt a köztisztviselőknek Györke LAszló Nyíregyháza (KM) - A nemzet- gazdaságban a turizmus, az idegenforgalom 10-12 száza­lékkal van jelen országos vi­szonylatban, a falusi turiz­mus ennek egy igen vékony, mindössze 5-6 százalékos szelete. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a falusi vendéglátásban tehát még sok kihasználatlan lehetőségek rejlik. Igaz - ahogy Zlota József, a Falusi Turizmus Szövetsége me­gyei szervezetének titkára mond­ja -, a vendéglátóknak ez a tevé­kenysége csak amolyan jövede­lemkiegészítést jelent, hiszen megélni nemigen lehetne belőle. Nemcsak megyénkben, de az or­szág más, szerencsésebb vidékei­nek falvaiban sem. Vonzerő és újjáépítés- A megyét agrártérségként tart­ják számon, de előbb-utóbb be\ kell látni, hogy egyes térségei nem igazán alkalmasak korszerű mezőgazdasági termelésre. Ugyanakkor sok olyan területe van, mely vonzó lehet a turisták számára. Nemcsak a Tisza menti falvakról van szó, hiszen például Szatmár-Bereg igen gazdag termé­szeti kincsekben, szépségekben. Az is vonzerő, látnivaló lesz, le­het, ha Bereg újjáépül. Levelet küldtünk a Gazdasági Miniszté­riumnak, mely arról szólt: vegyék figyelembe, hogy az újjáépítés után a falusi turizmusnak jövője van a térségben. Ezért is volt fon­Az állam szolgái a köztisztvise­lők egy pici elégtételt kaptak az elmúlt napokban, amikor a Par­lament megalkotta, az állam el­nöke pedig aláírta a - valóban és végre számukra kedvezőbb előírásokat is tartalmazó - köz- tisztviselői életpálya törvényt. A törvény önmagához képest fejlő­dött korszerűsödött, harmo­nizálódott, de önmaga mindent megoldani nem képes. Különösen nem az árvíz súj­totta települések polgármesterei hivatalainak köztisztviselői ép­pen aktuális és ugyancsak jelen­tős problémáját. Megfeszített munkájukat már­cius óta néha még akkor sem ve­szik észre, - hogy mást ne mond­jak - ha éppen szükségtelen in­formációért zaklatják a „fontos- kodók”. Pedig mindenki (a település lakóitól a belügyminiszterig, a politikában fürdőzőktől — a va­lós segítőik) láthatja: kora reggel bent vannak, későn járnak haza, méltatlan körülmények között kell helytállniuk, „kitelepített fontosok” között kell felelősen dolgozniuk, ügyfeleket szolgál­niuk, ami mind-mind erő sebben koptatja erejüket, egészségüket, mintha konszolidált viszonyok között dolgoznának. E miatt kevesebb idő jut a csa­ládra, a kertre (igen fontos kere­setkiegészítés adott esetben), ön­magukra. Ideje lenne nemcsak tudomásul venni ezt és nyugtáz­ni, hogy mint mindig most is méltóan teljesítenek a köztisztvi­selők, hanem ezt a teljesítményt el is kell ismerni. Úgy tudom (és tudom, hogy jól tudom), aki ilyen, vagy olyan módon részt vett a védekezés­ben, az valamilyen formában, vagy valamiféle ellentételezés­ben, elismerésben részesült - ki­véve a legnagyobb terheket hor­dókat. Árvizes károkozásban az államnak kell helyt állnia. Az árvíz okozta károk hely­reállításával kapcsolatos felada­tok állami feladatok. így nem kell arra várni, hogy az egyéb­ként is elszegényedett önkor­mányzatok további terheket vál­laljanak. Itt is helyt kell állnia az államnak. Örömmel és megnyugvással olvasnám azt a belügyminiszteri bejelentést, hogy „a belügymi­niszter a rendkívül elhúzódó ár­vízi védekezésben és a még hosszabban tartó újjáépítés­ben érintett települések önkor­mányzati köztisztviselőit rend­kívüli munkaterheik és jelentő­sen megváltozott életviszonya­ik miatt (mondjuk) két havi bé­rüknek megfelelő jutalomban részesíti.” És nemcsak én, hanem az érintettek is Timkó József megyei szervezetének jelenleg hetven tagja van, ezek közül 54- en foglalkoznak jelenleg vendég­látással. A szövetség elsősorban számukra nyújt szakmai segítsé­get, információval látja el tag­jait, alapképzéseket szervez, se­gít a reklámpropagandában, kiadványokat jelentet meg, s ter­mészetesen érdek-képviseleti szervezetként is működik. Saj­nos, az elmúlt két esztendő - szennyezések, kedvezőtlen időjá­rás, árvízi katasztrófa - nem iga­zán kedvezett a fejlődésnek, nem bővült nagy mértékben a ven­déglátók köre.- Jelentős a fluktuáció - mondja Zlota József -, vannak, akiknek hamar kedvét szegi, ha elmarad a gyors siker. Aki­nek nincsenek tartalékai, az bi­zony hamar feladni kényszerül a vállalkozást. De úgy is fogal­mazhatnék, hogy erre születni kell, ezt nem lehet kényszerből csinálni. Toplista Vannak a megyében, akik ma már el sem tudnák képzelni ven­dégek nélkül a főszezont. A leg­kitartóbbak közül sokan már profi szinten végzik dolgukat. Ilyen például Tivadarban Danó Sándor, Szoboszlai Csaba, Illés Béla, Huszti József, Szatmárcse- kén Tóth József, Tarpán a Rivié­ra Tours, Kölesén Kónya József- né, Nyíregyháza-Antalbokorban Bihari Tiborné, Jándon Koncz Gábor, Kisnaményban Bihariné Kékesi Júlia, Tiszaviden Petrócz- ki Zoltánná, Tiszadobon Kovács Edit és Orovecz Mihályné. Zene, hétköznap Nagyecsed (Molnár Károly)- Ha valahol, úgy Nagy- ecseden nein kell bizony­gatni, hogy milyen nagy szerepe van a zenének a mindennapokban. A valamikori nagyközség­ben alkotott Danes Lajos, akinek elévülhetetlen érde­mei vannak a zenei hagyo­mányápolásban, a zene meg­szerettetésében. A települé­sen ének-zene tagozatos osz­tályok tanultak, tanulnak. Szerencsére folyamatosan úgy adódott, akadtak meg­szállott pedagógusok, akik felkarolták a kórusmozga­lom ügyét. A megyei kórus- találkozókon rendszeresen sikerrel szerepeltek a koráb­bi évek, évtizedek dalosai is. Napjainkban Veresné Bulyáki Éva karnagy irá­nyítja a nagy kórus munká­ját. Vitathatatlan, hogy a működtetés csak úgy lehet eredményes, ha összefogá­son alapul. Egy-egy tagozati hangverseny, vagy kórusta­lálkozó komoly felkészülést igényel. Ehhez szükséges a kollégák megértése, az osz­tályfőnökök odafigyelése, a gyerekek motiválása. A fel­sősök között kevés a fiú. Ez részben az életkori sajátos­ságokból, a mutálásból adó­dik. Igaz viszont az is, hogy sok más lehetőség közül is válogathat a nagyecsedi gye­rek. A karvezető dicsérő sza­va általában párosul az isko­la irányítóinak elismerésé­vel. Az, hogy valaki tagoza­tos, ezzel együtt jár, hogy részt kell vennie a kórus munkájában is. A kórus rendszeres közreműködője a városi ünnepségeknek. A nagyecsedi Danes Lajos Ál­talános Iskola dalosaira a jö­vőben is számolhatnak a he­lyiek, de a térségiek is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents