Kelet-Magyarország, 2001. június (61. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-14 / 137. szám
2001. június 14., csütörtök letet«» NYÍREGYHÁZI POLGÁR 7. oldal HÍREK □ Lemondott tagságáról Csabai László- né polgármester a napokban lemondott a parlament önkormányzati és rendészeti bizottságának tagságáról, hogy többet foglalkozhasson Nyíregyháza ügyeivel. □ Lakossági fórum Ma, június 14-én 18 órától Bartha László és Szabó Attila önkormányzati képviselő lakossági fórumot tart a Hunyadi Mátyás Iskolában. A téma a tavalyi munkáról szóló beszámoló és az idei feladatok. □ Születésnapján köszöntötték Bozo- rády Zoltán evangélikus esperes, püspökhelyettes hatvanadik születésnapja alkalmából köszöntő ünnepséget rendeztek június 13- án este a városháza dísztermében. Olajosné Kondor Mária Háj er zsigmond feiv. Az óvónőből lett művelődésszervező Nyíregyháza (KM - H.S.ZS.) - Napjainkban egyáltalán nem ritka, ha valaki új foglalkozást választ, azonban az már nem mindennapos, ha ezt húsz év munka után és önként teszi. A Kispaládon született Olajosné Kondor Mária katonatiszt férjét követve került Kiskunhalasra, ahonnan húsz évvel ezelőtt költöztek Nyíregyházára. A városmajori óvodában eltöltött több, mint másfél évtized után úgy döntött, kipróbálja magát egy új területen.- Az óvodában sok mindent csináltam, az óvónői feladatok mellett oktattam főiskolásokat, közben pedig másoddiplomát szereztem a tanárképző főiskola dráma pedagógia szakán - vall a váltás okairól. - Emellett ott voltak a családdal járó tennivalók, egyszóval négy esztendővel ezelőtt úgy éreztem, ideje másba is belekóstolnom. Azóta a HM Honvéd Kulturális Szolgáltató Kht. nyíregyházi intézményének, vagy ahogy a városlakók ismerik a Tiszti Klubnak a művelődésszervezője. Fő céljuk, hogy a katonáknak lehetőséget biztosítsanak a szabad idő kellemes eltöltésére, de a civileket is nyitott ajtók várják. Kiállítások, hangversenyek, szakkörök kínálnak lehetőséget az érdeklődőknek a hasznos időtöltésre. Mint mondja, neki a szervezés jut, saját hobbijaira kevesebb időt tud fordítani, hiszen egy háromgyermekes családanyának mindig van mit csinálnia. Ivett Budapesten a Külkereskedelmi Főiskola hallgatója, Balázs harmadikos a Krúdyban, Mariann pedig elsős a Kölcseyben. Nem csak a gyerekek, a mama is tanul, egy számítógépes tanfolyamra jár, kevés szabad idejét pedig kertészkedéssel és olvasással tölti. Holnap koszorúznak Nyíregyháza (KM) - Holnap, június 15-én, pénteken délelőtt tízkor tartja megemlékező ünnepségét a Nagy Imre Társaság. Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzzák a Galéria Üzletház falán a hazánk mártírhalált halt miniszterelnöke, Nagy Imre tiszteletére elhelyezett emléktáblát. A pusztából lett megyeszékhely (1.) Az örökváltság emlékműve a Kossuth téren cservenyák Katalin felvétele Nyíregyháza (KM) - Nyíregyháza megyeszékhellyé válásának 125. évfordulóját ünnepelte a város június 12- én. Az alkalomra összehívott ünnepi közgyűlésen Németh Péter múzeumigazgató tartott érdekes előadást, amelyet mától csütörtökönként - három részletben - közlünk. Egy várost intézményei díszítik. Mentői rangosabbak, annál inkább! Hiába lett Békéscsaba 1950-ben, a megyerendszer 1950- es átszervezésekor megyeszékhely, mivel épületek hiányában sem a megyei kórházat, sem a bíróságot nem sikerült átvinnie. Csaba így nem lett igazi központ: az értelmiséget alkotó orvosok, bírák, ügyészek, ügyvédek tömege Gyulán, a volt megyeszékhelyen maradt, annak kultúráját gyarapítva. Hiába tette a törvény jelenünkben az Alkotmánybíróság székhelyévé Esztergomot, az Budapesten maradt, s az érseki székhely - bár gazdag történelme, ma is ezreket vonz - mégis szegényebb, nem beszélve arról, hogy prímása is szívesebben fogadja vendégeit budapesti, s nem esztergomi rezidenciáján. S ellenpéldaképp: az én pályakezdő koromban Veszprém még kisebb város volt - megyeszékhelye ellenére is - Pápánál. Az a tény, hogy 1956-ban Pápát megfosztották jogakadémiájától, református teológiai főiskolájától, s végül püspöke is Veszprémben látta jobbnak letelepedni, nemcsak két település küzdelmét jelentette a későbbiekben, hanem az addig dunántúli Kálvinista Róma - hogy e Debrecenre akasztott jelzőt aktualizáljam az ottani viszonyokra - fokozatos elsorvadását, amelyet a rendszerváltás sem tudott máig, minden kormáhytámo- gatás dacára ellensúlyozni. Pont az i-re Tehát ma, amikor Nyíregyháza városnak 125 évvel korábbi megyeszékhellyé válására emlékezünk, akkor arra kell gondolnunk, hogy a korabeli parlamenti döntés tette rá az i-re a pontot, teremtette meg az újkori, modem Nyíregyházát. Magam is a magyar történelemben üy gyors városfejlődést alig, vagy nem ismerek. Gondoljunk csak bele: gróf Károlyi Ferenc 1753-ban, Petriko- vics János szarvasi csizmadiamesternek adott telepítőlevelében Nyíregyházát Cserkesszel együtt még pusztának nevezi. Joggal tehette: a 47.000 holdas határon belül alig 300 lélek él, csecsemőstül együtt, akik a határnak csak töredékét művelik meg. S alig telik el 123 év, abban az időben, amikor a kisebb változás is évszázadokban mérhető: a pusztából megyeszékhely lesz! Mi tette hát alkalmassá Nyíregyházát arra, hogy az akkori Szabolcs megye székhelye legyen, feudális beidegződések évszázadok óta ható erejét leküzdve? Mindenek előtt a polgárosultsá- ga, vezetőinek az új világ eljövetelében való hite. Mert az hagy- ján, hogy 1786-ban megtelepített pusztából mezőváros lesz. Volt mezővárosa más - nem is egy - a megyének, legtöbbjük még a 15. századra visszavezethető privilégiummal. Ám ez egy feudális, s nem polgári kategória volt, a földesúr, vagy annak tiszttartója csak a kisebb ügyekben engedte meg a bíró és az esküdtek önálló döntését, a fontosabb dolgokban magának tartva meg az ítélkezés jogát. A változás az 1803-as örök- váltsággal kezdődik, amitől kezdve a Károlyi grófokkal egyenrangúan, mondhatnánk azt is, felesben irányíthatták Nyíregyháza sorsát. S bár éppen a napóleoni háborúkban elértéktelenedő pénz óriási terheket jelentett a település minden lakójának, mégis belefogtak alig két évtized múlva a másikba, a Károlyi grófok kifizetésébe, 24 évvel a jobbágyfelszabadítás előtt! Örökváltság Bizonyára voltak akkor is olyanok, akik utólag okoskodva, a 48- as szabadságharc alatt és után hangoztatták: Kár-volt ez a sietség, ha varunk, mi - nyíregyháziak - pénzváltság nélkül juthattunk volna a szabadság birtokába. így gondolkodhattak az akkori megyeszékhely, Nagykálló lakói is, akik 1846-ban határozták el a „megváltás iránti komoly szándékokat”, ám 1848 a kérdést a napirendről elsöpörte. Csakhogy: a szakirodalomban is ritkán olvashatunk arról, hogy a jobbágyfelszabadítás következményeként az önálló telki állomány elkülönítésekor nem a volt földesurak kapzsisága miatt szenvedett hátrányt a volt jobbágy, hanem ősei bűne miatt. Ugyanis az elkülönítés a Mária Terézia-fé- le, itt 1772-ben kiállított urbáriumok alapján történt. A paraszt sohasem hitt fóldesurának, még inkább az államnak. 1772-ben is úgy vélte, ha az igazságot vallja be, a tényleges állapotot, akkor azt később felhasználhatják ellene, többet kell majd adóznia. Ezért titkolta a valóságot, óvatosságból, ravaszkodásból a legtöbb helyen kevesebb földet vallott be a ténylegesnél. A kegyes hazugság levét 1848 után a leszármazottak itták meg: a volt földesúri és jobbágyi földek elkülönítésekor az utóbbiak húzták a rövidebbet, visszavetve évtizedekre a paraszt-polgári fejlődést. Privilégium Nyíregyháza tehát jól döntött, amikor az örökváltsággal saját maga lett földesura határának, lakosságának. Voltak jó páran, akik már a maguk idejében felismerték ennek jelentőségét, mint Madách Imre, aki Nyíregyháza példáját zászlóra túzendőnek ítélte, maga Deák Ferenc is emlegette az 1832-36. évi reformország- gyűléseken. Az örökváltság mellett az 1837. évi privilégium megszerzése volt a másik döntő lépés. Ez se volt ingyen, míg a Dessewffyeknek 320 ezer részes forintokat, a Károlyiaknak 730 ezer bécsi forintot kellett a váltakozásért lefizetni, addig a privilégiumlevél megszerzése 40.000 forintba került, amelyet 1000 Ft-os részletekben 1887-ig fizette kamataival együtt a város. Miért volt a kiváltságlevélre szükség? A vármegye miatt, amely nem nézte jó szemmel már az örökváltságot sem. Hiába lett önmaga földesura a mezőváros, a megye úgy gondolta, hogy felügyelete és közvetlen beleszólása a város ügyeiben nélkülözhetetlen. A mezőváros tehát várossá kívánt lenni, hogy a felesleges gyámkodást lerázza magáról. Ami természetesen azzal járt, hogy maga is változott: megengedte az itt élő nemesek külön tanácsát, ám ellentételként kézműveseknek, kereskedőknek, értelmiségieknek a letelepedését segítette a korábbinál megértőbben. Az addig zárt „tót” parasztcom- munitas így kitágulva nyitottabbá vált, az új eszmék iránt is fogékonyabbá. (Folytatjuk) Mindenkinek elérhető legyen Nyíregyháza (KM) - Városunk egyik nevezetessége a Júlia fürdő - kezdte panaszos levelét Székely Zoltánná olvasónk. Nemrégiben kért egy nyugdíjas belépőt, s közölték vele, ez a kedvezmény csak a hatvan évet betöltött személyeket érinti.- Ötvenhárom éves vagyok, a havi rokkantnyugdíjam 14 250 forint. Eddig is csak néha jutottam el a fürdőbe, de ezek után csak álmodhatok róla, hogy fájó gerincemet, végtagjaimat megpihentessem a gyógyvízben. Szerintem, ezzel az intézkedéssel sok látogatót vesztenek el. Ügy gondolom, egy ember, ha nem éri el a hatvanadik évét, akkor is lehet nyugdíjas.- A döntés bántó és sértő ránk nézve. A megoldás, fürödjünk otthon, zárkózzunk be, s lassan teljes lesz az elszigeteltségünk, elfásultságunk. Az emberek közé, még egy köszönés erejéig sem tudunk eljutni. Ezek alapján az emberbaráti kapcsolatok csak a telt pénztárcájú „urak és hölgyek” között lehetséges, akik nem csak a Júliába, de a tengerpartra is elmehetnek. A szegény nyugdíjasoknak pedig még arra a 2-3 órás belépőre sem futja. Bízom benne, hogy megérjük, egyszer a döntéseknél az emberbaráti szempontokat is figyelembe veszik! A fürdőszolgáltatási tevékenységükből gazdasági haszon, nyereség nem keletkezik - válaszolt a felvetésre Pék János, a Városüzemeltetési Kht. vízügyi és fürdő ágazatvezetője. Fő törekvésük, hogy a fürdőik színvonalas, mindenki számára elérhető kínálattal és árral, ésszerű, az igényeknek megfelelő differenciált szolgáltatásokkal várják a láto- gátókat.- A Júlia fürdőben a jegyek ára az ország hasonló kategóriájú termálfürdői átlagárának mélyen alatta van - erősítette meg az ágazatvezető. - A különböző bérleti megoldások révén további kedvezmények vehetők igénybe. A társaságunk által nyújtott kedvezmények üzletpolitikai alapokon nyugszanak. Nem hasonlíthatók például az utazási kedvezményekhez, ahol az állam téríti meg a teljes ár és a kedvezményes ár közötti különbözetet. Mi a fürdőszolgáltatás területén a gyerekeket, a fiatalokat, a családokat és az időseket részesítjük előnyben különböző kedvezmények biztosításával. Ezek igénybevételét életkorhoz és nem társadalmi státushoz, élethelyzethez, szociális állapothoz kötjük. A fürdőknek a gazdasági versenyszférában kell megállni a helyüket, így nem is lehet funkciójuk szociális feladatok ellátása, a különböző szociális igényeknek való teljes megfelelés. Az árkialakításnál az a célunk, hogy a fürdőzés örömei mindenki által elérhetőek és megfizethetők legyenek. Búcsúznak a Kodályosok Nyíregyháza (KM - L. Gy.) - A Kodály Zoltán Általános Iskola az új tanévet már az új épületben kezdi meg szeptember 3-án. Az iskolavezetés a régi épületből elköltözés alkalmából június 25-29. között a volt diákoknak osztálytalálkozókra teremt lehetőséget. Mindazokat várják, akik szívesen töltenék együtt a búcsú pillanatait, emlékezve az egykori diákévekre. Egy-egy osztályon belül az osztálytársak értesítése a volt osztálytitkárok feladata. Az időegyeztetés végett jelentkezni a titkárságon lehet. Az utolsó találkozás június 30-án este hét órakor lesz az evangélikus templomban, ünnepélyes hangverseny keretében - tudtuk meg Alexa László igazgatótól. Erdei ovisok A Virág utcai óvoda erdei ovis csapata a közelmúltban három napot töltött Vaján. Felfedezték a tó természeti ritkaságait, sétáltak a várkastélyban, építettek csutkából házat, és kiállták az éjszakai bátorságpróbát is Amatőr felvétel PANASZ NYOMÁBAN
