Kelet-Magyarország, 2001. március (61. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-03 / 53. szám
2001. március 3., szombat Ee$e&w HÉTVÉGE 8. oldal KM TÁRLAT Amatőr művészek Ma is aktívan dolgozik a nyírbogán öntevékeny művészeti kör, amely 1986-ban alakult. Négy tagja Bárkányi János, Bilku Tibor, Vadon Sándor nyugdíjasok, dr. Kovács Istvánné az egyedüli hölgy a társaságban. A közelmúltban a Nagykállói Művelődési Házban volt kiállításuk, ahol harmincöt festménnyel szerepeltek. Idei terveik között máriapócsi, balkányi, esetleg egy Hajdú megyei bemutatkozás szerepel. Bákányí János: Nyárfa Bilku Tibor: Csíkos terítő Vadon Sándor: Vízimalom Kovács Istvánné: Hortobágy Elek Emil felvételei MÚZSA Ady Endre A spanyolok látnak bennünk fantáziát Már 15 éves gyakorlatuk van abban, honnan lehet fejlesztésre pénzt szerezni Keskeny utcák, hófehér falak és sok-sok napsütés a szerző felvételei CservenyAk Katalin Van az emberben némi szkepticizmus, amikor azt hallja: háromezer kilométer távolságra lévő terület gazdasági kapcsolatok felvételét kezdeményezi egy hátrányos helyzetű megyével. Odaérve aztán meggyőződik róla: a spanyolok ezt teljesen komolyan gondolják. Igenis bíznak benne, van olyan termékük, terményük, amelynek Szabolcs-Szatmár-Beregben lenne piaca, s terem, készül olyan árucikk megyénkben, amelyre Andalúzia nyolc önkormányzatból álló kistérségében, Janda (ejtsd: hándáj-ban vevőt lehet találni. A gazdasági szakemberekből, vállalkozókból, kamarai és önkormányzati vezetőkből álló megyei delegáció a múlt héten öt napot (ebből kettőt utazással) töltött el Spanyolországban. „Dőlt a lé" Egyik céljuk az volt, hogy az EU- csatlakozásra való felkészüléshez kapjanak tanácsokat. Arról, hol, merre jártak, lapunkban folyamatosan beszámoltunk. Most megpróbáljuk összegezni a tapasztalatokat. Ebből az első: az uniós csatlakozás közeledtével a magyar gazdaság, különösen a keleti régió iránt nagyon nagy az érdeklődés. Spanyolországot 1986-ban vették fel az Európai Unióba. Hogy milyen változást hozott ez a korábbi időszakhoz képest, arra talán nem túl szabatos, ellenben fölöttébb kifejező választ adott (nemhivatalosan, vacsora közben) az egyik önkormányzati vezető, arcán széles mosollyal, mondván: dőlt a lé. S ha talán nem is ilyen ütemben, de 2006-ig még dől is, Andalúziába pedig 2013-ig, a felzárkózás érdekében. A három nap alatt szembetűnően nagy érdeklődés kísérte a delegáció ottlétét, ami nálunk szokatlan. S ez nem csak a sajtó részéről nyüvánult meg. A régióban az összes politikai vezetővel találkozott a delegáció, ami - mint azt többen is megfogalmazták - egyben azt jelenti: a politika ott eldöntötte, hogy támogatni kívánja a két terület közötti gazdasági kapcsolatok működését. A többi viszont már a gazdasági szereplőkön múlik. Ehhez pedig aktivizálniuk kell magukat az érintetteknek. Ez pedig pénzbe kerül, áldoznia kell rá a politikának is. Annyiban más ez a most induló együttműködés, hogy szemben az eddigiekkel, amikor a sport, a kulturális kapcsolatok megelőzték a gazdaságiakat, éppen fordítva történik a dolog. A gazdaság teszi meg az első lépést - és meg akar bizonyosodni a politikai támogatottságról. Érdekes tapasztalatokat gyűjthetett a delegáció abban a mező- gazdasági értékesítési szövetkezetben, amely egyfajta biztonságot nyújt az oda szállító gazdáknak. Jó példája a piacvédelemnek, az értékesítési biztonságnak, a hatékonyságnak. Az viszont ott is gond, hogy az elaprózott, egy-két hektáros birtokokon termelők nehezen tudják fel- vennia a versenyt a nagybirtokkal, de már rájöttek, hogy szövetkezni kell. Idő kell Nálunk valószínűleg még időnek kell eltelnie és a szemléletnek is változnia kell ahhoz, hogy ismét összefogjanak a gazdák. Nem csoda hát, ha ma ugyanarra a földterületre háromszor annyi eszköz áll rendelkezésre, mint amennyi indokolt és szükséges. Ez sem jó. Nyilván történelmi hagyományokon (100 éves múlt) alapszik, hogy ott a kamaráknak sokkal nagyobb a szerepük, mint nálunk. A Spanyolországba beszállított áru eredetét az illetékes kamara igazolja - azt fogadják el hitelesnek. A vidékfejlesztésben sajátos terület Andalúzia, azon belül a kistérség. Janda-ban az egész EU-ban a legmagasabb, 20 százalékos a munkanélküliség, ami arra is utal, hogy az emberek a megélhetésüket vidéken kell, hogy megtalálják. Ott is téma a vidéki értelmiség, a fiatalok helyzete, a nők munkavállalási lehetőségei. Kísértetiesen hasonló - nyilván országos viszonylatban - a helyzet nálunk - vagyis a megoldás módja is hasonló lehet. Éppen azért érdemes megismerni, hasznosítani az ő tapasztalataikat, hogy a későn jövők előnyét kihasználva mi már ne járjunk végig olyan utakat, amelyek nekik sem jöttek be”, időt és pénzt veszíthetünk vele. A spanyol kapcsolat más szempontból is fontos lehet: a brüsszeli pályázatoknál követelmény lesz az országhatárokon átnyúló régiós együttműködés. Két hátrányos helyzetű régió kapcsolatából pedig akár még előnyök is származhatnak. A távolság? Leküzdhető. Egy kamion egy hét alatt megfordul a kétszer háromezer kilométeres úton. A turistának (ha épp nincs MALÉV-sztrájk és a járat is indul) Budapest-Sevilla repülővel félnapi járás... És itt jön be a képbe a nyíregyházi repülőtér, amelynek fejlesztése, nemzetközi forgalomra alkalmassá tétele elodázhatatlan. A spanyoloknak már 15 éves gyakorlatuk van abban, hogyan, honnan lehet forrásokat szerezni, pénzt lehívni. Érdekesnek találták a szakemberek, hogy ott a kistérség már hálózatban (hálózatszerű intézményrendszerben) dolgozik, tehát az információ- áramlás, amely a projektek, pályázatok készítéséhez elengedhetetlen, megoldott. Parafa A kereskedelmi kapcsolatokhoz nem mindenki fűz túl sok reményt, a parafában viszont üzletet látnak. Tudni kell: egyedülállóan jó minőségű parafa - rossz szó - „terem” a térségben. Az összesen 8000 hektáros, egybefüggő parafaerdő, melyből 5500 hektár nemzeti park - nagy kincse ennek a térségnek. A parafából nem csak dugó készül. Felhasználják ruha, cipő, használati tárgyak készítésére is, no meg persze padlóburkolásra. A spanyolok szívesen hoznának megyénkbe halat, halkonzervet. Vinnének viszont csonthéjasokat (ne tessék nevetni: cseresznyét, meggyet és szilvát), ha versenyre tudnánk kelni árban a jelentős állami támogatást élvező francia és olasz almával, akkor almát is. A kergemarhakór miatt megnövekedett az igény a növényi eredetű, főképp szemestakarmány iránt. A végén pedig ejtsünk pár szót a turizmusról. A spanyolok várnak minket. Amit nyújtani tudnak (csak címszavakban): évi 3400 napsütéses óra; nyugodt, barátságos, kedves emberek, akik legalább olyan vendégszere- tőek, és legalább olyan jól főznek, mint mi, szabolcsiak; csodálatos építészeti alkotások (kated- rálisok, házak); víz - minden menynyiségben. Ebben a tartományban ugyan az Atlanti óceán nyaldossa a partokat, s bár vize ennek megfelelően a nyári hónapokban sem melegszik 18 fok fölé, ők garantálják, a levegő 40 fokos hőmérséklete után jólesik az a kis borzongatós hűs. Csodálatos park Medina Sidoniában Farsang a Duna-tájon Brahma, Jézus, Allah, Mózes S az egész szentséges holmi Lepotyogtak a Sionról És eljöttek Hunniába farsangolni. A Tátra is csörgősapkát Csapott, íme, vén fejére S a külön magyar Teremtő Pojácának kiöltözve áll az élre. Minden móka. S egye fene, Kit búsítnak csalfa gondok, így van ez jól. Hunniában Farsangolnak az istenek s a bolondok. Hunniának fáj a tréfa? Kedves ország, sohse fájjon, Éljen, éljen a bolondság. Farsang van most, nagy farsang a Duna- tájon. Nevezetességeink Nyíregyházán a Szarvas utca elején található a Bárczi Gusztáv Általános Iskola és Kollégium épülete, amelyben már negyven éve az értelmi fogyatékos gyerekek oktatása folyik. Az épületkomplexum az idők folyamán sokat változott. Két szárnya a század elején épült, később, 1958-ban a középső rész is elkészült. Talán már kevesen tudják, hogy korábban zsidóiskolaként szolgált, az udvarán még zsidótemplom is állt Elek Emil felvétele Párizs
