Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-01 / 27. szám

2001. február 1., csütörtök Kelet« KULTÚRA 6. oldal HÍREK □ Nyílt nap az iskolában A nyíregyhá­zi görög katolikus általános iskola előfelvételt hirdet 1. osztályosok számára. Az ősi gyö­kerű iskola nagyszabású fejlesztési terveiről egy későbbi időpontban Keresztes Szilárd megyéspüspök tájékoztatja majd az érdek­lődő szülőket. □ Bábmatiné A nyíregyházi Kölyökvárban vasárnap délelőtt 10 órától ismét várják a gyerekeket és szüleiket. Ezúttal a Pillangó Bábszínház az Ugri-bugri királykisasszony című mesejátékot mutatja be. □ Táncház A nagykállói II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban február 3-án, szom­baton táncház várja az óvódásokat, kisiskolá­sokat. A hasznos mulatság 1 0 órakor kezdő­dik. Sale itt, sale ott Nyíregyháza (Minya Károly) - Szezonzá­rások idején csak kapkodjuk a fejün­ket kirakatról kirakatra: most már egyre több helyen csak angolul írják az árleszállítást: sale. Ha minden jól megy, nem sokáig tart ez a fajta anglománia, ugyanis a parlament még az év első felében megvitatja, s bíz­vást elfogadja azt a kerettörvényt, amely nem korlátozó, tiltó, hanem hozzátevő jel­legű, így megkíméli a közéletet azoktól a vitáktól, amelyek a nyelvtörvénnyel ren­delkező országokban tapasztalhatók. (Franciaország, Szlovákia). Ez az állami beavatkozás csak a közössé­gi tájékoztatásra vonatkozna, nem érinte­né a magánszférát, valamint az irodalmi, művészeti, tudományos élet területeit. így ez az új törvény nem sértené a szellemi al­kotás szabadságához fűződő jogokat s a saj­tószabadságot, a szabad véleménynyilvání­tást sem, így egyszerű többséggel el lehet fogadni a parlamentben. Ugyanakkor a ja­vasolt kétnyelvű feliratok, reklámok alap­ja az információszabadság. Tárlat Nimcsevity Anna festőművész kiállítása nyílt a VMK földszinti kiállítóte­rében Sipeki Péter felvétele Versek a tragédiákban Nyíregyháza (KM - N. I. A.) - Shakes­peare elbeszélő és lírai költeményei­ből önálló kötetre telik. S ezt még növelni is lehetne a drámákból. Shakespeare lírájának legszebb darabjai közé tartoznak azok a dalok, amelyek a vígjátékok és a tragédiák különböző he­lyein csendülnek fel. S mennyi lírai re­meklés van magába a drámai dikcióba beágyazva! Sokszor még a lírai formák is kitapinthatok a színpadi művek - különö­sen a korai drámák - testében. A Rómeó és Júlia első beszélgetése úgy indul, mint egy szonett. Mikor válniuk kell, nászéjszakájuk után, szenvedélyük és szavaik a középkori költészet jellegzetes alba-hagyományát követik. Volt, aki szá­molt azzal a lehetőséggel is, hogy a Shakes- peare-lírának semmiféle kitapintható élet­rajzi háttere nincs, az egyes szonettek kép­zelt szituációkhoz, kitalált személyekhez kapcsolódnak. A Magyar Könyvklub megjelentetett egy gyűjteményt, amelyben a közismert szo­netteken kívül olvashatók a híres elbeszé­lő költemények is. A kötethez a szerkesztő hozzácsatolta Benedek Marcell klasszikus Shakespeare értelmezését, amelyben az irodalomtörténész eligazít a nagy életmű számos rejtélyében is. Hölgymustra Sikerrel mutatta be a Mandala Dalszínház új pro­dukcióját, a Gárdonyi Géza regényéből készült musicalt, az Egri csillagokat. Négy nap alatt hét előadáson mu­tatták be a darabot, s ez a teljesítmény azért volt szük­séges, hogy kiderüljenek az előadás javításra szoruló pontjai. Mindenesetre a si­ker öröme jól látszik a sze­replők arcán is, akik közül itt most Domokos Mária, Cserjési Beatrix, Molnár Ágnes, Molnár Adrienn láthatók Balázs Attila felvétele A Bizarr románc tanyasi dekameron Még a sanyarú sorsú ember is igényli a szeretetet, mert anélkül nem tud élni Jelenet a filmből: Berki Antal és Sós Edit Amatőr felvétel Nagy István Attila Nyíregyháza (KM) - Ma kez­dődik Budapesten a 32. Ma­gyar Filmszemle. Az idei ese­ménysorozatnak ismét van megyei vonatkozása is. Balogh Géza újságíró első játék­filmjét - ő volt az egyik forgató­könyvíró - 1997-ben mutatták be A rózsa vére címmel. Négy év sem telt el, s a szemle közönsége február 5-én szokatlan, talán egy kicsit meghökkentő fűmet néz­het meg az Átrium filmszínház­ban. A periférián- A Bizarr románc (Tanyasi de­kameron) forgatókönyvét ezúttal is négyen írtuk: Dörner József, Zsigmond Dezső (a film rendező­je), Veér Károly és jómagam. Le­het, hogy bizarr a történet, de sajnos erős a valóságtartalma. Budapesttől hatvan kilométerre létezik egy tanyavilág, ahol le­pusztult, a társadalom perifériá­jára szorult emberek élnek. Egyetlen céljuk van: megszerez­ni aznapi italadagjukat. István (a történet főhőse) agglegény­ként él a szüleivel. Egy elhagyott téesztelepi épületbe költözik egy váűalkozó, aki guminőket készít. István, aki szeretetre, szerelem­re vágyik, látja, hogyan készül­nek ezek a nők. Magával visz egyet, s úgy szereti, mintha élő lenne. Az eszményített guminő A guminő az eszmények vüágá- ba emelkedik, nincs tehát szó semmiféle perverzióról. Hitem szerint arról szól a film, hogy mindenki, még az ilyen sanyarú sorsú ember is igényli a szerete­tet, mert anélkül nem tud élni. Ilyen értelemben a guminő me­tafora, mert arra is rámutat, hogy értéket képviselő élet és kulturális közeg nélkül eltorzul az ember személyisége. Berki Antal, aki néhány éven át a Mó­ricz Zsigmond Színház népszerű művésze volt, a film egyik fontos szerepét kapta. - István apját alakítom, akinek alig van józan pillanata. Szerencsétlen ember, a kör­nyezetében egyedül ő kap rend­szeres jövedelmet, de azt is ha­mar elszedik tőle. A forgatás kezdetén vígjátéki szándékok voltak a rendezőben, de ahogy haladt előre a munka, kiderült, hogy sokkal súlyosabb társadal­mi gondokról van szó, nem lehet vígjátékban feloldanui ezeket az emberi drámákat. így lett belőle egy kicsit érzelmes, de grotesz játék. Sokan statisztáltak A filmben színészek játsszák a főbb szerepeket, így Szarvas Jó­zsef, aki fantasztikus teljesít­ményt nyújt, Istvánt, hiszen alig van néhány mondata, mégis meghatározza az egész művet. Rajta kívül játszik még Sós Edit, Kovács Lajos, Safranek Károly, Hunyadkürti István. Zsigmond Dezső rendező nagyon sok sta­tisztával dolgozott, akik a film szociografikus jellegét is segítet­tek megfogalmazni. Balogh Géza A szerző felvétele A rajzlapoktól az életkapuig Olasz kolostorudvar Szabados István rajza Kisvárda (KM - B. I.) - Figye­lemre méltó kiállítás nyílt tegnap délután Kisvárdán a művészetek házában. Szaba­dos István művésztanár olaszországi élményeiből ké­szült legfrissebb grafikai so­rozatát mutatja be ezen a tárlaton. A Kisvárdán élő, és az ottani So­mogyi Rezső Általános Iskolá­ban tanító művész irigylésre méltó munkabírással rendelke­zik. A tanítás után gyakorta na­ponta még 6-8 órát fúr, farag, vagy rajzokat készít. Lassan 25 éves alkotópályát mondhat a magáének. A nyíregyházi Besse­nyei György Tanárképző Főisko­la földrajz-rajz szakán végezte tanulmányait, azután szülőhe­lyére, Kisvárdára vezérelte vis­sza a sors. Mívesen készített raj­zai, fafaragásai országos tárla­tokra és külföldre is eljutottak. Tagja a Szabolcs-Szatmár-Be- reg Megyei Képzőművészeti Szö­vetségnek. Társaival a közel­múltban alakították meg az Első Kisvárdai Képzőművészeti Mű­helyt. A rajzolás meűett tehetsé­ges fafaragó, épp a napokban ké­szült el a Szent István király felajánlja egyházát, országát Szűz Mária oltalmába című fából készült domborműve. Több he­lyen is megtalálhatók fából ké­szült munkái, így a kisvárdai 3. számú óvodában látható az egyik legynagyobb munkája, amelyet Szabó Lőrinc Nyitnikék című verse ihletett meg. A Piremon vállalatnál található hatalmas életkapu szintén az ő tehetségéről árulkodik. Szita­nyomatok, grafikák tömkelegé került ki a keze alól. Egyre több könyvillusztráció is Szabados István nevéhez fűződik. Szin­te Felső-Szabolcs valamennyi templomát felkereste és rajzon örökítette meg őket. Nyílt órák Nyíregyháza (KM) - Az is­kolaválasztás előtt álló óvo­dások (mint leendő első osz­tályosok) és szüleik döntését igyekszik megkönnyíteni a nyíregyházi Arany János Gimnázium és Általános Is­kola, ahol február 7-én fél 9- től nyűt tanítási órákat tar­tanak. Azt már előzetesen is tudni lehet, hogy az iskola úszó és normál tantervű kéz­műves osztályokat indít a 2001/2002-es tanévben. A nyűt órákon viszont a követ­kező tanév első osztályaiban tanító, nevelő pedagógusok módszereit ismerhetik meg az érdeklődők. A bemutató foglalkozások mellett a továbblépés lehető­ségeiről is tájékoztatást ad­nak az intézményben: a 4. osztály után választható az iskola nyolcosztályos gimná­ziuma vagy a felső tagozat, ahol számítástechnikai, test- nevelési és normál tantervű osztályok indulnak. A 8. osz­tályt befejező diákok az isko­la négyosztályos gimnáziu­mában, illetőleg a város és a megye bármely középiskolá­jában, szakiskolájában foly­tathatják tanulmányaikat.

Next

/
Thumbnails
Contents