Kelet-Magyarország, 2001. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

2001. február 10., szombat Kdét*» HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Gazdag leletanyag t^ülönös szerepük van a vidéken működő múzeumoknak. Figyelmüket elsősorban az adott térségre kell fordítaniuk, hiszen az ér­tékek megőrzése az ő feladatuk. A megyei múzeumi hálózatban figyelemre méltó a csengeri múzeum munkája. Az itt található gazdag leletanyag ritkán kerül a figyelem homlokterébe, pedig érdemes ellátogatni ide, s eltölteni egy órácskát. Ezúttal a múzeum anyagából válogattunk egy csokornyit. Csipke és pártamaradványok Szatmár megye első honfoglalás kori sír- leleteiből: zabla és szíjveretek Kályhacsempe az 1400-es évekből Balázs Attila felvételei MÚZSA Kisfaludy Károly Szerelem Félni, vágyni leskelődni, Múlton és jövőn tűnődni, Mig a jelen elillant; S ha szép álmod el is éred, Hőn várt s vajmi könnyű béred Nem más, csak egy kopott lant; Egy kisértő ijesztő váz, Szépen festett omladó ház: Egy dörmögő agg tündér, Ki bár csak ismertet áldoz S kegyével is unalmat hoz, Még is mind uj adót kér. A szerelem e csalfa szer, Előbb czirógat, aztán ver; A midőn táplál, emészt, Mosolygva eget ígér, De ha meghűl egyszer a vér, Késő bánatot tenyészt. Friss diplomával munka nélkül Megyénk 37 ezer álláskeresője között közel 900 főiskolát, egyetemet végzett is van A főiskolán mindenki reménykedik: friss diplomásán lesz munka­helye Slpeki Péter illusztrációja Marik Sándor Megyénk harminchétezer ál­láskeresője között kilencszáz főiskolát, egyetemet végzett szakember is van. Vajon kik ök, milyen korúak, és mely területen szerzett diplomá­jukra nem tart igényt átme­netileg a munkaerőpiac? - erre kerestem a választ. Rezsőfi István, a megyei munka­ügyi központ igazgatója: - Két­ségtelen, első hallásra soknak tűnik, hogy megyénkben kilenc­száz diplomás szakembernek nincs állása. Úgy gondolom azonban, mégsem ez a jellemző, hanem inkább az, hogy a maga­san kvalifikált, nyelveket beszé­lő fiatal értelmiségiek közül sok nem jön vissza megyénkbe, holott nagyon kellene. Egyszerre van tehát bőség és hiány.- Áz utóbbi időben olyan új, nagy cégek települtek meg a me­gyében, amelyek nem csupán szakmunkásokat, vagy betaní­tott munkásokat igényelnek, ha­nem diplomás specialistákat is ­folytatja a szakember - A multi­nacionális cégek - akár tetszik, akár nem hozzák a maguk gyakorlatát, s látjuk, tapasztal­juk: jönnek német vagy ír mér­nökök, a világ számos táján ta­pasztalatot szerzett menedzse­rek. Ma már nem ritka, hogy be­tanulási időre külföldre küldik az újonnan belépő diplomás szakembereket. Az utóbbi idő­ben nekünk is több újszerű fel­adattal kellett szembenéznünk. Valós gondok Temesfalvi Miklós igazgatóhe­lyettessel a részleteket tekintet­tük át.- A hazai munkanélküliek 9- 10 százaléka, míg a pályakezdő munkanélküliek 15 százaléka él a mi megyénkben, tehát valós gondról van szó. A megyei adato­kat mutató legfrissebb táblázat­ból kiolvasható: a munkanélküli pályakezdők között 4,7 százalé­kot képviselnek a főiskolát, egyetemet végzettek, míg általá­ban a munkanélküliek között 1,7 százalékot. Kettős problémát ér­zékelünk, ami - természetesen - nem csupán ránk jellemző: a nagy főiskolák diplomásai közül nem mindenki tud a székhelyvá­rosban elhelyezkedni, vannak kevésbé kelendő szakok, de a ki­sebb településeken lenne mun­kahely és előbb-utóbb dolgozni is fognak, jelentős részük a mun­kaügyi központ segítségével. A munkaügyi központnak van egy programja, amelyben több, mint 600 tartós pályakezdőt kíván­tunk bevonni. Következtetéseket levonni még korai. Más jellegű gond, hogy többszörösen hátrá­nyos helyzetbe kerülnek a nyílt munkaerő-piacon a 45 éven felüli diplomások, jobbára csak ismeretség révén tudnak elhe­lyezkedni. Ők azok, akik sokszor a kényszervállalkozók népes cso­portját gyarapítják. Felvenni sem könnyű Kárpáti Tibor, a mátészalkai Zeiss igazgatója:- Diploma és diploma között mindig volt különbség. Az orvo­si, a jogi, a közgazdasági egyete­mek felváltva vezették a népsze­rűségi listát, most újra kezd be­csülete lenni a műszaki pályák­nak. Egyfajta hullámzás termé­szetes is: egyes szakmák megtel­nek, másokban hiány keletkezik, ami külföldön is előfordul. Hall­juk, milyen nagy az igény az in­formatikusok iránt, fejlett orszá­gok „importálnák” is őket. Én munkahelyi vezetőként Szatmár- ban azt mondhatom: nehéz jó szakemberre szert tenni. És ez igaz akkor is, ha pályakezdőt ke­resünk és akkor is, ha tapasztalt, nagy tudású mérnökre, köz- gadászra vadászunk - nem vélet­lenül alkalmazom ezt a kifeje­zést. Egyre több diplomásra van szükség, ismét új gyárat telepí­tünk, most alakítjuk ki a me­nedzsmentet. Helyből építkezni nagyon nehéz, mert az idősebb, tapasztaltabb generációnak gondja van a nyelvtudással, fia­tal nincs, mert anyagiakban könnyen ránk ígérnek. Mégis ez utóbbi a legjobb: elmegyünk az egyetemekre, megkeressük a fel­sőbbéveseket, akik már a mi igé­nyeinknek megfelelően speciali­zálódnak. Most három üyen fia­tal szakember kezd: vákuumgő­zölést, finommmechanikát, opti­kai ismereteket szerzett mérnö­kök, akiknek németországi to­vábbképzést is kilátásba helyez­tünk. A pesti, dunántúli maga­sabb fizetést a szülők, az ismerő­sök, barátok közelsége pótolja, itt életet alapozni könnyebb. Egyre többen látják: a pénz nem minden. Volt persze olyan is, hogy fejvadász cég útján talál­tunk speciális képzettségű szak­embert. Magyar sajátosság Hajnal Béla közgazdász, a KSH megyei igazgatója más oldalról világítja meg a témát:- Az országos adatok rámutat­nak a magyar felsőoktatás sajá­tosságára: a diplomások egyhar- mada végez egyetemen és két­harmaduk főiskolán. Nyugaton ez éppen fordítva történik és részben ezért jobbak az elhelyez­kedés esélyei. Az igaz, hogy a diplomák egyenértékűségét a törvény kimondja, de kár lenne tagadni, hogy a munkahelyek válogatnak. Szintén árnyalja a képet, hogy jelenleg a 280 ezer felsőfokú tanintézeti hallgató kö­zül kb. százezer az esti, levelező vagy távoktatásban részt vevő, s közülük sokan első diplomáju­kért tanulnak ilyen módon. Ese­tükben könnyen előfordulhat, hogy hosszabb-rövidebb ideig várni kell egy megfelelő állásra. Ha a megyei 900-as számot néz­zük, rögtön látszik: foldrajzüag nagy koncentrálódást mutat. Könnyen előfordulhat, hogy pe­dagógusként valamely gyakori szakkal nehéz új állást találni a megyeszékhelyen, más települé­sen viszont éppen olyat keres­nek, ám nálunk elég alacsony a mobilitás szintje. A nyelvismeret nem generációs probléma Az már többé-kevésbé benn van a köztudatban, hogy ide- gennyelv-ismeret nélkül elhe­lyezkedni nagyon nehéz. (A számítógép használata és a jo­gosítvány ugyancsak sokat nyomhat a latban...) A középgeneráció vagy a még idősebbek gyakran arra hivatkoznak: nekik nem ada­tott meg a nyelvtudás. Riport­alanyaink cáfolják ezt. Kárpáti Tibor például 1990- ben, amikor a mátészalkai vá­rosházáról visszament dolgoz­ni a gyárba, nyelvtanfolyamra is beiratkozott. Két évig Nyír­egyházára és Debrecenbe járt tanulni ennyi idő alatt tudta letenni a középfokú nyelvvizs­gát. „Éppen jókor - mondja. - Labdába sem rúghattam volna német nyelvtudás nélkül, ami­kor 1992-ben a Zeiss Mátészal­kára jött...” Hasonlóképpen Hajnal Béla is felnőtt fejjel tet­te le az angol nyelvvizsgát, s így jut el rendszeresen külföld­re, szakmai konferenciákra, tanácskozásokra. Nem egysze­rűen generációs problémáról van tehát szó. A főiskolákon, egyetemeken minden évben vannak, akik a nyelvvizsga hiányában késve kapják meg diplomájukat, mi­közben nem számít ritkaság­nak, hogy érettségizett fiatalok már eleve két középfokú nyelv­vizsgával jelentkeznek tovább­tanulni. Iskolai végzettség A regisztrált munkanélküliek száma(fő) megoszt (%) A regisztrált pályakezdő munkanélküliek száma (fő) megoszl. (%) 8 általánosnál kev. 2988 7,8 224 6,0 általános iskola 14 727 38,4 952 25,7 szakmunkásképző 12 554 32,7 1086 29,3 szakiskola 745 1,9 119 3,2 szakközépiskola 2802 7,3 499 13,5 technikum 639 1,7 167 4,5 gimnázium 3267 8,5 484 13,1 főiskola 551 1,4 150 4,1 egyetem 100 0,3 22 0,6 Összesen 38 373 100,0 3703 100,0 Nevezetes­ségeink Településképi jelentősége miatt helyi védelem alatt áll Baktalórántházán a ké­pen látható épület. Rendel­tetése szerint szolgabíró hi­vatal és lakás céljára épült. E funkció megszűnése után a járásbíróság működött benne, majd oktatási célo­kat szolgált. 1993-tól a határontúli magyarok (el­sősorban Kárpátalja) ma­gyar nyelvű oktatásának támogatását szolgáló intéz­mény működik benne. A képzőművészeti nyári tábo­rok résztvevői által készí­tett alkotásokat is itt állít­ják ki Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents