Kelet-Magyarország, 2001. január (58. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

2001. január 20., szombat Ktiet* HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Magánzárkába zárt majomszeretet A családtagként nevelt állat százezer forintért eladó, de gazdája öngyilkosságra is kész lett volna érte Nyéki Zsolt Formakeresés fontosabb dolog van a világon, mint az, hogy a gyermek korán megtanulja az önkifejezés néhány módszerét. A nyíregy­házi Alapfokú Művészeti Magániskola 14-22 éves tanulói a képzőművészettel is megismerkedhetnek. Az alkotás folyamán nemcsak az anyagok természetével kerülnek kapcsolatba, hanem választ kapnak azokra a kérdésekre is, amelyek közelebb visznek mindnyájunkat a befogadáshoz. Kurucz Tí­mea tanárnő csoportjában színvonalas munka folyik. Erről tanúskodnak az alábbi képek is. Csendélet Ex libris Minden bizonnyal ismerős az érzés: olyan mélyen szeretni valakit, hogy elvesztése halál­ba terelő űrt is hagyhat maga után. Az elviselhetetlen vagy legalábbis a nehezen múló fájdalom nagyon is emberi dolog, az viszont nem mindennapi, ha kiváltója egy ma­jom. Eleinte minden jól indult: amikor a nyíregyházi Árok utca 10. szám második emeletén élő Po­kol Zoltán majd’ tíz éve Budapes­ten megvásárolta a kismajmát, tu­lajdonképpen csak állatkereskedé­sének kínálatát tette színesebbé. Merthogy Pokol úrnak több üzlete is volt, amelyekben díszállatokat árult, de a makákó igazi utcai lát­ványossággá nőtte ki magát. Az emberek megcsodálták, amikor gazdája mellett vagy éppen a vál­lán sétára indult, a gyerekek visí­tottak örömükben, a sajtó pedig beszámolt az addig szokatlan állat tartásáról. Mint minden csoda, ez is elmúlt (különben: azóta élt már nyírteleki lakásban tigris is!), az állatkereskedéssel felhagyott a gazda, ám a majom nagyon a szí­véhez nőtt. Veszélyes állat- Ő a mindene, mert családja szép lassan elhagyta, s nem maradt más neki, csak ez a kismajom. Úgy szereti, mintha a gyereke len­ne. Nem éli túl, ha elveszik tőle - mondja egy ismerős a zsúfolásig telt lépcsőházban, miközben bent, Pokol úr lakásában a majom el­kobzásáról folyik a feszült vita. A kis állat ugyanis elhúzódó, egyre kényelmetlenebb ügy lett: gazdája a kilencedik emeleti közös helyi­ségben, a szárítóban rendezte be a lakhelyét, sok más állat társaságá­ban. A lakók többször kifogásolták a szárító elfoglalását, a felsőbb szinteken a szagot és a szemetet, azt, hogy nem férnek a fűtésrend­szer szárítóban található légtelení­tőjéhez, ha belevegősödtek a radiá­torok. Sokáig nem történt semmi, Párban Elek Emil felvételei Az első szemle- Tavaly szeptember 19-én kaptuk a lakossági bejelen­tést, amelyre hivatalos eljá­rás indult. A felsorolt pana­szok alapján kértem a szak­hatóságok közreműködését egy tényfeltáró szemléhez, így együtt mentünk ki a tisz­tiorvosi szolgálat, az állat­egészségügyi állomás és a rendőrség szakembereivel a helyszínre - említi az első lé­péseket Dunavölgyi István, az ügyben eljáró Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal Ható­sági és Okmányirodájának szakfőtanácsosa. A sajtó munkatársai meg egy pillantást vethettek az azóta Debrecenbe költözött majomra Csak időhúzás Mindeközben a Hortobágyi Nemzeti Park szakemberei október 16-án megjelentek, hogy elvigyék a majmot, de akkor még ők is adtak egy hónap haladékot a szükséges engedélyek beszerzésére, azaz a megfelelő feltételek megteremtésére. Ám időnye­rő fellebbezésen kívül nem történt semmi és a hatósá­goknak januárban már csele­kedniük kellett az elmúlt év végén aztán felgyor­sultak az események. A szeptember 21-ei szemle részt­vevői előbb Pokol úr lakásán néz­tek körül, mert a bejelentés az itt tartott állatok ellen is kifogást emelt. A jegyzőkönyv tanúsága szerint volt ott tibeti terrier, kaná­ri, ékszer- és görögteknős, az igazi meglepetést azonban a tizedik emeleten, a tetőtéri szárító tarto­gatta. A 12 négyzetméteres közös helyiség felét mindenféle lom, kar­tonlapok, dobozok, ládák foglalták el, a maradék területen osztozott egy palotapincsi, 10 tengerimalac, 3 aranyhörcsög, 4 japánfürj és a majom. Utóbbi külön ketrecét 1,5x1,5x2 méteresre becsülték, ami meglehetősen szűknek tűnt. Egy miniszteri rendelet a majmokat veszélyes állat kategóriájába so­rolja, ezért be kellett vonni az ügy­ben illetékes Hortobágyi Nemzeti Park szakértőit is, mert Pokol úr nem rendelkezett a engedéllyel a veszélyes állat tartásához. Társra van szükség- A rendelet pontosan meghatá­rozza, milyen feltételeket kell te­remteni a majmok tartásához. Konkrétan a makákónál kimond­ja: társas lény, ezért legalább öt ta­gú csapatban nevelhető, a mini­mális életterük pedig 10 négyzet­méteres, 3 méter magas alaphelyi­ségből és egy 25 négyzetméteres kifutóból áll - sorolja a követelmé­nyeket Borsodi Károly, a kerületi főállatorvos. Az előírásoknak­­teszi hozzá - láthatóan nem tett eleget Pokol úr, aki bármennyire is szerette az állatait, éppen nekik tett rosszat ilyen körülményekkel. A szemle után a tisztiorvosi szolgálat szakhatósági véleménye az alábbi állásfoglalást tükrözte: a díszállatok tartása a lakásban a környezetre nézve nem zavaró, nem környezetszennyező. A szárí­tó állapota azonban környezet­szennyező, bűzös, higiénésen sú­lyosan kifogásolható minősítést kapott, egyben közegészségügyi szempontból megengedhetetlen­nek ítélte az állattartást. Egyenes következményként látott napvilá­got a jegyzői határozat a tiltásról, október 31-ben megadva a tartha­tatlan állapotok megszüntetésének és az állatok kilakoltatásának ha­táridejét. Ágika pacsit ad- Nem igaz, hogy ezek az állatok zavarják a lakókat, az én állataim mind nagyon műveltek! - tiltako­zik kétségbeesetten Pokol Zoltán, amikor a hordozható ketreccel a kézben bekopognak az ajtaján. Ál­lítása igazolására fekete tibeti ter­rierjét hívja segítségül: Ágika, ad­jál pacsit a bácsiknak! -sa kutyus pitizve nyújtja a mancsát. Ágika, köszönjél! - mire az eb kettőt vak­kant. Ágika, hogy csinál Chicholi­­na? - erre pedig Ágika hanyatt vágja magát és lábait égnek dobja. A rögtönzött bemutató valóban megkapó, de a majomnak mennie kell. Akkor is, ha a gazda könnyes szemmel jelenti ki: ha elveszik tő­le, ő kiugrik a kilencedik emelet­ről. Ha ez kell a hatóságnak, jöj­jön, aminek jönnie kell. Sipeki Péter felvétele Ilyen fenyegetést hallva a jelen­lévő rendőröknek kötelességük ki­hívni a mentősöket, akik rövid egyezkedés után elviszik a kétség­beesett embert. Kulcsait azonban nem adja át, ezért a szárítót fel kell törni: a vaslemez ajtó döngése kellőképpen megijeszti a majmot, nem könnyű kicsalogatni ketrecé­ből. Benyúlni veszélyes próbálko­zás lenne, a banánra fittyet hány, végül egy saláta csábításának nem tud ellenállni és átszalad abba a dobozba, amelyben a debreceni ál­latkertbe viszik. Év végéig itt kap átmeneti otthont, egyelőre elkülö­nített ketrecben. Ennek két oka van: az egészségügyi megfigyelés szükségessé teszi a karantént, de a debreceni makákók sem fogadnák be az idegent. Ha nem profi Gajdos László megjegyzi: ami­lyen hévvel (és joggal) védeke­zünk a harci kutyák terjedése ellen, úgy feledkezünk meg az egyéb veszélyes, háztartások­ba nem való állatokról. Egyre többen vásárolnak kajmáno­kat, mérges- és óriáskígyókat, s ha nem hozzáértő, profi gyűjtő az illető, képtelen meg­felelő körülményekről gon­doskodni. A kereskedelem szi­gorúbb szabályozására lenne szükség, hogy megelőzzük a fentihez hasonló eseteket. Ezt megerősíti Gajdos László, a Nyíregyházi Állatpark igazgatója is: összeszokott majomcsapatba le­hetetlen új tagot csempészni, külö­nösen akkor, ha az a majom addig egyedül, kizárólag ember közelé­ben élt. Nyíregyházán azért nem tudták elhelyezni a történet fősze­replőjét, mert itt nincsenek makákók, nincs mód a külön „lak­osztály” berendezésére. Dsida Jenő Január Havasi ember - kis mokány lován - A hófúvástól húnyorog vakon. Kocog az éjbenhajló útakon s pipára gyújt vén taplón és kován. Sötét erdő borzong hallgatagon, fehér mező s holdas ingovány: Távol hegyekből néha egy sovány ordas cselleng a friss csapásokon. A szalmás viskók görbe ablakából kis mécsek fénye hull az útra körben, a kastély-ablak köztük szinte lángol... A vén pap ácsolt asztalára törten olvas és fölrezzen a Bibliából, ha orvvadászok puskahangja dörren. Nevezetes­ségeink Ötven évvel ezelőtt épült Baktalórántházán a mai városháza épülete, amely magán viseli egy kicsit a fél évszázad történelmét. Eredetileg a járási párt- és társadalmi szerveknek készült, szoc. reál stílus­ban. Ötvenhat után hasz­nálatát megosztották a já­rási hivatal szervezetével. Később a Jósa András Kórház részlegeként mű­ködött, és három éve lett városháza. Átalakítása a Makovecz Iroda által kép­viselt stílusban történt Elek Emil felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents