Kelet-Magyarország, 2000. december (60. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-09 / 288. szám
2000. december 9., szombat 8. oldal Falusi házak III. Martyn Péter felvételei Király Zoltán emlékkiállítása ±\. irály Zoltán 1920-ban született Lupény- ban (Románia). Tanulmányait a nagyenye- di Bethlen Kollégium Tanítóképző Intézetében és a kolozsvári Állami Tanítóképző Intézetben végezte. 1941-ben szerzett tanítói oklevelet. Az 1944-45-ös tanévet a fülpösdaróci iskolában kezdte, ahol apja, Király Albert kerékgyártó rokonai laktak. Itt nevezték ki 1945-ben állami tanítóvá. Rajz-földrajz szakos tanári oklevelet az egri Pedagógiai Főiskolán szerzett 1955 júniusában. Két évig a megye rajz-szakfelügyelője volt. 1972-től a tanárképző főiskola rajz tanszékét irányította. Igazi pedagógus volt, aki a vizuális oktatás területén maradandót tudott alkotni. Festészete mindvégig a nagybányai mesterek hagyományaiból táplálkozott. Falusi házak I. Falusi házak II. Reményik Sándor Szeresd az Istent Fölény - de nem bánt. Nem héjázik fent. Derű - de égi. Józanság - de szent. Bent a világban, Mégis kívül rajt: Hódítni lelket Jézusnak óhajt. De tapintattal Tágasságot ád - Lélek ne hordjon Semmilyen igát. Mikor búcsúzik: Nincs szemébe könny Egyszer mindenki Úgyis visszajön. Advent idején Temetőbe jár - Sírok közt röpköd Mint a fénybogár. Az új halottól Vidám-kedvesen Kérdi: hogy aludt Első éjjelen? S szól az Élethez: Engem nem zavarsz - Szeresd az Istent, S tégy, amit akarsz! A világ legdrágább almája is magyar Új-Zélandon jártak november elején a megyei földművelésügyi hivatalok vezetői Szarvascsorda a hegyoldalon Galambos Béla Könnyebb a tevének a tü fokán átjutni, mint külföldinek élelmiszerrel belépni Új- Zéland területére. Ezt személyesen tapasztalhatta néhány magyar agrárszakember, akik közül az egyiknek bizony sokba került az elemózsiaként magával vitt, s a poggyászokat átvizsgáló vámosra mindhiába mosolygó hazai alma. De ne vágjunk a dolgok elébe. Csupán emlékeztetőül: október 27-től november 8-áig Új- Zélandban jártak a megyei földművelésügyi hivatalok vezetői, amire ráharapott az országos sajtó, afféle vajaskenyér-túrának állítva be a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Földművelésügyi Hivatalok Főosztálya által a földgolyó ellentétes oldalára szervezett utazást. A sok látnivaló mellett, szakmai érdekességeket is tartogató egzotikus úton Szabolcs-Szat- már-Bereg megyéből egyedül dr. Lenti István hivatalvezető vett részt. Mondja, megtiszteltetés volt számára a lehetőség, amilyen ritkán adódik egy olyan - az agrár felsőoktatásban is tevékenykedő - kertészmérnök életében, akinek lényéhez hozzá tartozik az újabb tudás begyűjtése s annak továbbadása a fiatalabb generáció számára. Lenti doktor alaposan felkészült arra, hogy minél többet befogadhasson az utazás nyújtotta élményekből: elolvasott mindent fellelhetőt a távoli agrárország jellegzetességeiről és bepakolt egy tucat fényképezőgépbe való és fele annyi videokamerába való filmet. A mintegy ötórányi videofelvétel tömörítésén már dolgoznak a helyi televíziókban, a közel négyszáz kocka diapozitív pedig készítője által rendszerezve várja, hogy illusztrációként szerepeljen a hamarosan sorra kerülő útibeszámoló előadásokon. Zöld sziget Az óceánok által körülölelt Új-Zéland két, észak-dél irányban elnyúló, összesen mintegy nagymagyaror- szágnyi területű szigetből áll. Miután pedig a legszélesebb részén sem „vastagabb” 250 kilométernél, hosszában olyan kiterjedésű, hogy a míg déli részén Norvégia-szerű az éghajlat, addig az egyenlítőhöz közelebbi északi részen már szubtrópusi a klíma. Az éves csapadék is ennek megfelelően változik a 750- től a 2400 milliméterig. E hibernált országba megérkező embernek felhívják szíves figyelmét, hogy semmiféle élelmiszer-ipari, vagy agrárterméket nem vihet be. „No, én ott láttam életem legdrágább almáját. Az egyik kollégám egy darabot bevitt, amit az idomított kutyák - mint bármilyen élelmiszert - azonnal kiszimatoltak, s ez száz amerikai dollárjába került. Ennyit volt kénytelen büntetésként leszurkolni a megvesztegethetetlen, s az almát természetesen azonnal elkobzó vámosoknak, akik képesek lettek volna a következő géppel haza is küldeni a vétkes magyart.” Aki végül belép - s a többséggel azért mégis csak ez történik - Új-Zéland földjére, az egy teljesen új világot ismerhet meg. Jellemző, hogy egy magyar számára a legszembetűnőbb az, hogy a lakói - 3,8 millióan vannak - nyugodtak, harmóniában élnek és dolgoznak. Hatalmas kereskedelmi forgalmat bonyolítanak a világgal, méghozzá sikerrel, amit ennek a kifejezetten agrárországnak az előkelő helyzete is mutat a gazdag nemzetek rangsorában. Kamélia Lenti Istvánt elbűvölte az ottani növényvilág, amely keveréke az őshonos és a különböző földrészekről betelepített növényfajoknak: „ Ahogyan ott a kertjeiket kialakították, az maga csoda. Hagy említsem elsőként a kaméliát, ezt a gyönyörű virágot, amelyet a nyugati világban minden valamire való úri ember küld szíve választottjának. Nem hagyhatom szó nélkül az eukaliptuszokat sem, melyeket telepítenek, s hatalmas koronájuk alatt jól érzi magát az állatvilág, közte is az ország legjellegzetesebb gazdasági állata a birka, amelyik Új-Zélandnak a sikerét, a boldogulását megalapozta, azután a szarvasmarha, és bármilyen meghökkentő a szarvas, mint gazdasági haszonállat.” Új-Zéland növény és állatvilága az ott uralkodó tetemes csapadékhoz alkalmazkodott. A bőség zavarával küzdenek a zöld növényi produktumot illetően. A növénytermesztésükben, kertészetükben irigylésre méltóan jövedelmező a világpiacon is jegyzett fűmag-, kiwi-, és almatermesztésük, de például a színvonalas a borászatuk is. A kérődző állatok olyan dús természetes legelőkön legelnek, amelyek hihetetlen menyiségű állatot képesek eltartani. Villany pásztorok vigyáznak a ma már „csak” 40 millió darab juhra, s a szintén csak fűvel táplálkozó 8-10 millió szarvasmarhára. Ember alig-alig látható a jószágok környékén, teljesen gépesítve van a fejés. A gazdák feldolgozó rendszerre szövetkeznek, amelyekből az egész országban nincs több öt hatnál. A hektáronként 4-5 szarvasmarhától fejt mintegy 15 ezer (!) liter tej 95 százalékát feldolgozott állapotban exportálják, hiszen olyan olcsón tudják előállítani, hogy versenyképes értékesítési ár mellett is 40 százalék nyeresége van az ágazatnak. A szarvas tenyésztése volt még, ami lenyűgözte a megye földművelésügyi hivatalvezetőjét. Ellentétben az itthoni helyzettel, ahol „futkározik 30-50 ezer dámvad, amiből egy párat kilőhetnek a vadászok és ez a nagy siker. Náluk 2 millió darab van hatalmas bekerített legelőkön működő tenyészetekben. Agancsok Lenti István felvételei Nem első sorban vadászati célból, hanem az agancsukért.” A barkás szarvasagancs keresett afrodiziákum (férfiasság növelő szer) Délkelet-Ázsia jó módú férfi lakossága körében. Amikor megfelelő állapotban van az agancs, egyszerűen lefűrészelik az állat fejéről és bizonyos előkészítés után exportálják. Meglepte a magyarokat, hogy a tenyésztésben felhasznált vérvonalak egyike hazánkból származik. A jeles magyar tenyészállatok egyikének, az megboldogult Eszterházy nevű bikának nagy becsben tartott trófeájával is találkoztak. Eukaliptuszliget Hogy milyen lehetőségünk lenne nekünk az új-zélandi piacon? Ha őszinték akarunk lenni nem sok, hiszen a szűk négymillió lakos alig fogyaszt valamit az általuk megtermelt hihetetlen menyiségű élelmiszerhez képest. „Talán a választékot bővíthet- nék a kiváló minőségű magyar termékek, mint a bor, a paprika, a szilvalekvár, a méz, egyszóval a hungarikumok. Ugyanis az új- zélandiak változatosan, de mint az angolszászok általában, kissé ízetlenül étkeznek. A birkát például úgy rontották el, ahogy volt, egy jó ízű birkapörköltet sehol nem tudtam enni. Ehhez ismét repülni kellett tiz órát Kuala Lumpurig, majd onnan tovább 12 órát hazáig.” Nevezetességeink Talán még emlékezünk, egy meglehetősen csúnya tűzfalat láthattunk régebben Nyíregyháza centrumában, a megyei könyvtár mellett. Három évvel ezelőtt a környék esztétikai látványa megváltozott, akkor adták át ugyanis a római katolikus főplébánia épületét. Látható, hogy az építmény jól illeszkedik a környezetébe. A plébánia mellett itt található az Egyházmegyei Lelkipásztori Intézet és karitász is Elek Emil felvétele
