Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-18 / 270. szám
2000. november 18., szombat HETUEGE 8. oldal Képek az otthonban Szabó Tibor festőművész csak a hozzá kő- zel állók legnagyobb unszolásának engedve jelentkezik némelykor, felbukkanva a csönd mély rétegei alól, hogy képeit megmutassa, mert benne a művészet nem küldetéstudat, nem személyes sikerforrás, hanem közönséges és természetes, belső sikerrel megélt, szigorú, mindennapi létforma. Ezért csak üdvözölni lehet, hogy most a balkányi szeretetotthonban mutatja meg alkotásait. Ratkó József portréja Magányos ház a télben Ballag a csorda hazafelé Nagy István Attila felvételei MÚZSA Ady Endre Parisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborok, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az utón Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. A Szená-Torok a Niagaránál Templomban is ettek, ittak és daloltak, mégsem szólta meg őket senki Kovács Bertalan Juharország históriájában még soha nem fordult elő, hogy az oda illő szónoklatok helyett énekeltek volna a québeci Parlament üléstermében. Igaz, ezúttal sem kanadai honatyák szegtek szabályt, hanem a magyar volt és jelenlegi kollégáikból verbuvált énekkar, a Szená-Torok. A szellemes és egyben mindent kifejező parlamenter kórus nevének keresztapja, egyben egyik alapító tagja az a Koltay Tamás, aki ma Tiszavasvári alpolgármesteri székében ül. Már amikor éppen nem fakad dalra. Márpedig a napokban zengő hangú képviselő- társaival egyetemben ezt tette, ugyanis a vásárosnaményi Iványi Tamás vezette kar kanadai kon- certkörúton szerepelt. Föld alatti kultúra A magyar csoport tagjait Kanadába való megérkezésük után pár perccel nem kisebb személyiség mint maga a torontói főkonzul fogadta. Igaz, a vele és a vendéglátó családokkal való nagy találkozásra a Szent Erzsébetről elnevezett templom alag- sorában(!) kialakított kulturális teremben került sor. - Ez persze csak nekünk volt furcsa, hiszen mint kiderült, a föld alatti kultúrtermek ötlete még az ír bevándorlóktól származik. A derék és leleményes írek tisztán anyagi megfontolásból honosították meg Kanadában ezt a gyakorlatot: ugyanis a különálló közösségi házak után adót kellett volna fizetniük. No, ebből persze nem kértek, helyette a templomokban dugták el a közösségi lét színtereit. Ezek után talán már nem is csodálkozik azon a nyájas olvasó, hogy a városnézésről visszatért kórus a templomban ebédelt. A nagy vízen túli országban az is igen gyakori, hogy a templomok mellett úgynevezett hétvégi magyar iskola működik. Szombatonként tehát magyar nyelvet és irodalmat, történelmet, földrajzot tanulnak a magyar gyökerű nebulók, akik sokszor cserkészruhát is öltenek. Normális furcsaságok A pártbéli hovatartozás szerint is sokszínű kórus (a szocialista Kósáné Kovács Magda, a magyar diéta Magyar-Kanadai Baráti Tagozatának elnöke mellett például a szabaddemokrata exál- lamtitkár, Kovács Kálmán is oszlopos tag) egyéb furcsaságot is tapasztalt a jéghoki mellett whis- kyjéről is híres, hivatalosan is kétnyelvű országban. A karA Szená-Torok koncertje az ottawai Parlamentben Amatör felvételek szerves részét jelentő kőrútján a Kanadai Magyarok Kereskedelmi Kamarája látta vendégül az énekkart, amely a magyar népdalok és kórusművek mellett egyéb különlegességet is vitt tarsolyában a kanadai magyaroknak. A kar állandó zongorakísérője Bartók-darabokkal, a magyar parlament egykori alelnöke versekkel, két másik kórustag pedig mezőségi táncokkal örvendeztette meg a közönséget. A québeci parlament házelnöke az egyik koncert után rukkol elő az ötlettel: precedenst teremtve énekeljenek a parlamenti ülésteremben is. A produkció kitörölhetetlenül vonult be a kanadai történelembe, ugyanis az éneklés ténye a jegyzőkönyvbe is bevése- tett. A kulturális delegációnk tagjai, ha panoptikumba egyelőre nem is, de egy közismert butikba mindenképpen bekerülnek majd: egy operatőr társaságában ugyanis a zenemániájáról ismert Juhász Előd is velük utazott. segélyakción kívül az alapítvány magyarságismereti mozgótábora is érdekes kezdeményezés. Arról már nem is szólva, hogy Kanadába szakadt hazánk fiai és leányai inkább szeretnék üzleti, diplomáciai, sajtó-, és egyéb tapasztalataikat önzetlenül átadni, mintsem rendszeresen a magyar állam pénzén az óhazába zarándokolni a világszövetségi ökörsütésekre. Butikban a honatyák Persze a parlamenti énekkarunk azért többször is dalra fakadt, még a Niagara-vízesésnél is. A Magyarok mozgótábora Az anyaország határain túl élő fiatalok számára immár hetedik alkalommal szervezte meg Magyarságismereti Mozgótáborát a kanadai Rákóczi Alapítvány. A millenniumi esztendőben Budapesten közel másfélszáz kimagasló teljesítményt nyújtó diák és az őket kísérő tanárok sereglettek össze négy országból. A mozgótábor tizenhét napja alatt a fiatalok körbejárták Magyarországot, felkeresve szinte valamennyi nevezetes helyet. A 2000. esztendőben köszönthették a tábor ezredik résztvevőjét, akit persze sorsolással választottak ki. A szerencsés táborozó a kárpátaljai Forgolányban élő Szabó Éva lett, akinek Marta Moszczens- ka kanadai nagykövet adta át a jövő kulcsát. nagy, Iványi Tamás az egyik, amúgy normális furcsaságról ezt mondta:- A torontói Rákóczi Alapítvány és a főkonzul fogadásán kiderült, hogy a számos kelet-európai, közöttük főleg kárpátaljai spontán éneklések mellett a kevés híján kéthetes turnéjuk alatt több nagyvárosban: Torontóban, Montreálban, Ottavában és Vindsorban hat igazi hangversenyt is adtak. A Magyar Millennium kanadai rendezvényeinek Iványi Tamás karnagy Kósáné Kovács Magdával és Pap László montreáli főkonzullal Városi Galéria Nyíregyháza egykoron egyik legszebb polgárháza volt, amely napjainkban a városi-megyei képzőművészeti kiállítások központja. Ezerháromszáz darabos éremgyűjteménye Európa-szerte híressé teszi. 1988-ban nyílt meg az intézmény, elsősorban a nemzetközi művésztelep szervezője, lebonyolítója. Időszaki kiállításai a kortárs képző- és iparművészet jeles és hazai képviselőinek tárlatain, valamint a városban élő művészek bemutatkozásán túl neves, már nem élő magyar magyar művészek munkáit is bemutatják Elek Emil felvétele
