Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2000. november 3., péntek 6. oldal leteli» HAZAI TÁJON HÍREK □ Véradás A Magyar Vöröskereszt Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezete no­vember 3-án, pénteken 8-tól 15 óráig szer­vez véradást Mátészalkán a városi véradó­nap keretében a UTÁSZ Rt.-nél. □ Egy százalék Az ADMIR-AL Egészség- ügyi és Szociális Alapítvány a részükre felajánlott személyi jövedelemadó egy száza­lékát légúti- és érrendszeri betegségben szenvedők üdültetésére és gyógyszertámo­gatására fordították. □ Lengyel nyelven A nyíregyházi lengyel kisebbségi önkormányzat szervezésében új­ra indul lengyel nyelvtanfolyam. Az érdeklő­dőket november 6-án 18 órára várják a Zrí­nyi Ilona Gimnáziumban. Kendermagos magkender Tiborszállás (M. K.) - Alföldi János vál- laji gazdálkodó a tiborszállási határ­részben kezdte október második felé­ben a vetőmagkender vágását, csép- lését. A kompolti kutatóintézet részére termelnek évek óta. Március végén kellett volna elvet­ni a magot, de csak áprilisban tudtak rá­menni a gépek a lápi talajra. A rendkívüli száraz időjárás nem kedvezett. A kelés ide­jén sem volt csapadék, így alacsony lett a tőszám. Csak a magot hasznosítják, mivel csak Békésben van kenderkötélgyár. A ha­tár megnyitása esetén Nagykárolyban mód nyílna a rost hasznosítására is. így viszont eltüzelik a határban az egyébként kézzel le­vágott embermagasságú kendert. Nagy erő­feszítés árán kévékbe kötik, csomókba rak­ják, majd amikor megszárad, ugyancsak kézzel csépelik. A cséplést meg lehet oldani gumi verőléces kombájnnal. Az Agrártudo­mányi Egyetem a vágáshoz kifejlesztett egy körfűrészszerű gépet, ami egy sort visz és ékszíjjal hátra viszi, s lerakja a földre. Összeszedni persze kézzel kell. A gazda a határba kiszállította a kézi ros­tát is. így a ponyvára kivert kendermagot már a határban előtisztítják a dobi rostá­val. A rostálást követően szárítják a magot. 90 százalék fölötti tisztaság, kiváló csíraké­pesség kell ahhoz, hogy ebből fémzárolt ve­tőmag lehessen. Csépelik a kendert a tiborszállási határ­ban Molnár Károly felvétele Sírsirató... Lefler György Csak üdvözölni tudtuk a kormánydön­tést, amely az ünnepeink sorába emelte a kegyeleti megemlékezést, a halottak nap­ját. Pontosabban a Mindenszenteket, mert­hogy annak napja van november elsején, míg november másodika a tulajdonképpe­ni halottak napja. A meteorológia szeles­esős időt ígért, szerencsére a délután gyer­tyát gyújtók nyugodtan végezhették a csü- lagoló szertartást. Legalábbis azok, akiknek kanóc is jutott a gyertyaszálba, akiknek lángra kapott a mécsesük. Merthogy akadt bőven, akik do­boznyi gyufát gyújtottak el, mindhiába. Mondhatni, már-már káromolásba fogott ajakuk a sírok mellett. Aztán voltak, akik csak végigrohanták a temetőt, a gyertyák­ból gúlát raktak, s meggyújtva tovasiettek. A sírkövek pedig feketélltek a lángnyelvek­től. Aztán itt vannak a mécsesek. A külön­böző színű, alakú, nagyságú és anyagú mé­csesek, amelyek talán praktikusabbak is, mint a hagyományos gyertya. Ám éppen e sokszínűség nyújtott borzalmas látványt a velük roskadásig megpakolt sírokon. Visszaköltöztek a kagylók a Tiszába A halételek iránt egyáltalán nincs kereslet a folyó partján • Összefogás a turizmusért Méltóságteljesen hömpölyög a folyó a szerző felvétele Horányi Zsuzsa Nyíregyháza (KMJ - Az év ele­ji cián- és nehézfémszennye­zést követően úgy tűnt, nyá­ron a folyó már regeneráló­dott. Mégis negatív rekordot döntött az idegenforgalom ebben az évben, hiszen a tu­risták más folyópartokat ke­restek fel. Az eddig népszerű vízitúrák is zömében elma­radtak az érdektelenség miatt. Ez ideig senki sem kártalanította a vendégfogadókat. Milyen fó­rumhoz fordulhatnak a vendéglá­tók, hogy enyhítsék a bevétel- kiesésüket? Társadalmi összefo­gást sürgetnek a Közép- és Felső- Tisza térségében. Tiszadobon az Andrássy-kastélyban tartottak ta­nácskozást a napokban, bíznak abban, közös fellépésüknek na­gyobb lesz a visszhangja. Bevételcsökkenés A Tiszabecs és Tiszafüred közötti Tisza-parti településeken élő vál­lalkozók, idegenforgalomból élők számoltak be arról, nyáron csök­kent a forgalmuk, kevesebb ven­dég érkezett, amiből következik, hogy csökkent a bevétel is. A leg­főbb negatívum azonban az volt: számottevően elmaradtak a kül­földiek, különösen a német ven­dégek. Több vendéglátós megjegyezte, a sajtó negatív visszhangja is hozzájárult a turisták érdektelen­ségéhez. Negatív kép alakult ki a tiszai kempingekről, strandokról. A halételek iránt pedig abszolút nincs kereslet. Még az eddig biz­tos piacok is inkább tengeri hala­kat választanak, mint tiszait. Kiesést jelentett a horgászturiz­mus visszaesése is. Volt, aki ar­ról számolt be, még az éppen csak beindult Tisza menti lovaglás iránt is kevesebb érdeklődő volt. Többen alapvetően a médiát hibáztatják, mint az idegenforgal­mi szezon elrontóját ítélik meg, hiszen a riportokban, tudósítá­sokban eltúlozták a szennyezés hatását. Többen megfogalmazták: soha nem volt még ilyen tiszta a Tisza, mint ezen a nyáron. A hal­állomány is gazdag volt, s a kagylók is visszaköltöztek, ami szintén a víz tisztaságát jelzi. Magukra maradtak A vendégfogadók elsősorban a magyar államtól vártak segítsé­get, de voltak, akik pesszimizmu­suknak adtak hangot, hiszen sen­ki nem nyújt segítő jobbot. Ma­gukra maradtak a vállalkozók, beruházók. Előfordult olyan fel­szólaló, aki abban bízott: a sajtó pozitív kampánnyal segíti majd őket. De ez nem történt meg. A veszteségüket az elmúlt év­hez viszonyították, s nem is egy vállalkozó akadt, akinek 86 száza­lékos volt ez a kiesés, de túlzás nélkül állították: ettől magasabb arány sem volt ritka. Legtöbbjük arról számolt be, senkitől sem ka­pott segítséget. Összefogás Persze kirívó támogatások is elő­fordultak, egy német bank elen­gedte a hitel törlesztését, jó szán­dékú családok közvetítették, mi­lyen kellemes Tisza menti falusi vendégfogadóban töltöttek né­hány napot rendkívül kedvező körülmények között, fantasztikus környezetben és hangulatban. A kirívó esetek között tartható szá­mon az a segítség, mikor a rend­őr nem büntetett meg egy vállal­kozót, mikor megtudta, hogy Ti­sza menti vendéglátós. Többen arról számoltak be, az önkormányzatok már felmérték a kárukat, de a kérdőív kitöltésén kívül más nem történt. A környe­zetszennyezést követően számos Tisza mentén élő család, vállalko­zás sorsa rosszabbra fordult. A projekt folytatásaként peres eljá­rások beindítását tervezik a kam­pány szervezői, többen a Páneu­rópai Jogász Uniótól remélik a segítséget. Hatéves a PB Rádió Nyíregyháza (KM) - A megye elsőként alakult - közszol­gálati feladatokat is ellátó - kereskedelmi rádiója holnap ünnepli 6. szüle­tésnapját. A PB Rádió először 1994. novem­ber 5-én szólalt meg a 70,88 Mhz- en, valamint kábelen a 104,75-ös sávon. Azóta több mint száz szpíker hangja jutott el a hallgatókhoz Nyíregyházán és vonzáskörze­tében a mindennap éjféltől délig tartó változatos műsorfolyam­ban. Holnap fél héttől 12 óráig nemcsak a jelenlegi stáb tagjai sztoriznak, hanem a régiek közül is jó néhányan, mindezt folyamatos kívánságműsor és ajándékozón színesíti. A PB Televízió is ünnepel: a napokban töltötte be harmadik évét. A kábelen több mint 25 ezer nyíregyházihoz eljutó mű­sor készítői a ma délután 5 órakor kezdődő Kagylóban sze­retnék meglepni a nézőket. A három műsorvezető másfél órán keresztül teljesíti a nézők kíván­ságait, nyereményekkel felpakol­va. ARCKÉP Jénai Éva munkatárs Nyíregyháza (KM - B. I.) ­Nagy sikere volt a múlt héten Borbányán az Idősek művésze­ti gáláján Jónai Évának és tár­sának, Borbélyáé Máriának a PÁ-Dö-Dő-paródiájával. A két hölgy jókedvű komédiázását még vissza is tapsolták. Jónai Éva szívesen vállal efféle sze­repléseket mivel az életét is egy kicsit vidámabbá, változa­tosabbá teszi. A számot koráb­ban egy farsangi mulataságra tervezték, nem nyertek ugyan díjat vele, de azóta már leg­alább tízszer előadták a jóízű mulatságot. Jónai Éva egyébként a gálá­nak otthont adó borbányai mű­JÓnai Éva Elek Emil felvétele velődési központban dolgozik, afféle munkatársként, minde­nesként. Ma már a takarítónő­nek is univerzálisnak kell len­nie - vélekedik. Éva is sokféle tevékenységet végez, részt vesz a programszervezésben, ha kell, szórólapokat, plakátokat terjeszt, de szerdánként még vérnyomást és vércukorszintet is mér. Egy művelődési házban dol­gozni nem a leghálásabbb fela­dat. A munkahelyi elfoglaltság sok időt vesz el, mert az ünnep­napok jórészét is a munkahe­lyen kell eltölteni a különböző rendezvények miatt. Édesany­jával és két felnőtt gyermeké­vel lakik együtt.- Hálát adok Istennek min­den pillanatért, amelyet a sze­retteim körében tölthetek, mert ők a legfontosabbak ne­kem az egész világon - mondja. Persze azért neki is vannak szenvedélyei. Rajong a techni­kai sportokért, amelyeket jobb lehetőség hiányában csak tele­vízión néz. Számára - mint fo­galmazza - minden hétvége ün­nep, amikor a Forma-l-et köz­vetítik. Olykor még videóra is fel­vette a futamokat, ha nem tud­ta megnézni a közvetítést. Ráadásul így télre is lesz egy kis szórakozásuk. Hirdetés a $ SUZUKI UH: 0% in Sepernek A fűtési szezon kezdetével Nyíregyházán oly mértékben megnövekedett a kéményseprők munkája, hogy más körzetből is dolgoznak itt. Képünkön a megyeszékhelyen még nehezen tájékozódó Palcsu Zoltán és Jakab Miklós böngészi a térképet Balázs Attila felvétele Kevés a külföldi Számottevő a lakossági beruházás Nyíregyháza (KSH-Malakucziné Póka Mária) - A megyében 2000. január 1-jén az ország népességének 5,7 százaléka, 570 ezer lakos élt, miközben a munkanélkülieknek a né­pességi aránynál jóval na­gyobb részét, 7,3 százalékát regisztrálták itt. Gazdasága teljesítőképességét át­fogóan jellemzi, hogy a bruttó hazai termék 3,2 százalékát állít­ják elő Szabolcs-Szatmár-Bereg- ben. Az iparosodottság alacsony szintjét mutatja, hogy 1999-ben az ipari termelési érték 2,8 szá­zalékát produkálták a megyei te­lephelyű ipari vállalkozások. Az idegenforgalom szerepe mérsékelt, az ország kereskedel­mi szállásférőhelyeinek csupán 2,7 százalékát működtetik itt. A térség mezőgazdasági jellegét jól tükrözi, hogy a gyümölcsös- és szőlőterület jelentős részét, 12,7 százalékát hasznosítják a megye gazdálkodói, miközben a megye területe az országosnak 6,4 szá­zaléka. A sertésállomány 5,3, a szarvasmarhaállomány 4,9 szá­zalékát istállózzák Szabolcs-Szat- már-Beregben. A külföldi befektetéseknek mindössze 0,7 százaléka jut a megyébe. A lakossági beruházá­sok viszont igen számottevőek, 1999-ben itt vették használatba az újonnan épült lakások 8,3 szá­zalékát. Számos további információ mellett többek között erről is tá­jékozódhatnak a rövid időn belül megjelenő Szabolcs-Szatmár-Be- reg megyei statisztikai évkönyv­ből.

Next

/
Thumbnails
Contents