Kelet-Magyarország, 2000. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2000. november 3., péntek ííbMm KÁUÓSEMIÉNI KÖRKÉP 7. oldal HÍREK □ Gyermekorvosi rendelő Az általános iskolánál, a korábban szolgálati lakásként funkcionáló épületben kap helyet a nagy­község gyermekorvosi rendelője. Az átalakí­tással hamarosan végeznek, a tervek szerint még az idén fogadhatja a kis betegeket dr. Kiss Katalin gyermekorvos. □ Különvonattal Budapest látnivalóival ismerkedhettek meg az általános iskola diák­jai, tanárai és a szülői munkaközösség tagjai a közelmúltban. A kállósemjénieket különvo­nat vitte a fővárosba, ahol többek között megtekinthették a Néprajzi Múzeumot, az Országházat, ahol nemcsak a Szent koronát nézhették meg a gyerekek, de betekinthet­tek a Parlament üléstermébe is. □ Emlékplakett A falunapon egykori ta­nítványa, dr. Helmeczy László adta át Turcsák László matematika-fizika szakos tanárnak a Megyei Közgyűlés Emlékplakettjét. A község története A falut az ősfoglaló Ba- log-Semjén nemzetiség alapította a XI. század­ban. Az első írásos em­lítése 1271-re tehető, amikor V. László vásár­jogot biztosít a telepü­lésnek. Az 1335. évi csa­ládi osztozkodáskor a Nagy-Semjéniek birtoka Kállósemjén el­lett, ekkor a helység mere neve is Nagy-Semjén. A XIV. században a Kállay család birtoka lett. A falunév mai megkülönböztető jelzőjét a szomszédos Nagykállótól kapta: 1549-ben már Kalló Semian néven említik. Az 1567. évi összeíráskor török uralom alatt állt és Kállói-Lewkes János tulajdona volt, 37 portával. 1715-ben Napkorhoz tar­tozó puszta. A község újranépesítése a majdnem kihaló Kállay család nevéhez, nevezetesen Kállay Miklóshoz fűződik. Az 1785. évi népszámláláskor lakosainak szá­ma kb. 970 főt tett ki, 140 lakóházzal. A munkáskéz pótlására a visszatelepülök mellett román ajkú lakosokat telepítettek le, és megkezdődött a község lassú újjáfej- lődése. 1939-re 4800 főre gyarapodott a la­kosság. Ebben az időben adott települé­sünk az országnak miniszterelnököt, Kál­lay Miklós személyében. A mezőgazdasággal foglalkozó nagyköz­ségben a nagybirtokrendszer megszűnésé­vel sem lett könnyebb az emberek élete 1956-ig. A szakszövetkezetekből megala­kult mezőgazdasági szövetkezet 1990-ig a legnagyobb foglalkoztatónak számított 400 dolgozójával és 1000 szövetkezeti tagjával és 300 milliós vagyonával. A rendszervál­tozást követően e szövetkezet sem kerülte el sorsát. Kállósemjén 1972-től nagyközségi cím­mel rendelkezik. Kilenc külterületű lakott település tartozik hozzá. A község határá­ban fekszik a kifli alakú, 25 hektáros nagy Mohos-tó. Az Alföld egykori lápi vegetá­ciójának gazdag lelőhelye, utolsó ingóláp-, ja: 1796-ban Kitaibel Pál, neves botanikus itt végzett megfigyeléseket. Ovisok Lesz ám nyüzsgés, cserebere a december eleji bolhapiacon. Az óvodapeda­gógusok által készített ajándéktárgyak, il­letve a gyermekek otthoni megunt játékai cserélnek majd gazdát. Hamarosan nevet kap a gyermekintézmény Közel és egyre közelebb a városhoz Tíz év alatt kiépült a teljes infrastruktúra • Bentlakásos szociális otthon lalkozók végzik 69 kiskereske­delmi egységben. A 13 vendég­látóipari egység közül egynek van lehetősége melegkonyhai ét­keztetésre. Jelenleg mintegy száz egyéni és 19 társas vállal­kozás működik Kállósemjénben, a többségük önfenntartó családi vállalkozás. A nagyközségben három civil szervezet alakult: a Kállay Vadásztársaság, a Nagy- családosok Egyesülete és a Polgárőrség helyi szervezete. Térítés nélkül mindhárom egy­ház (görög-, római katolikus, református) visszakapta ingat­lanát. Támogatások Sajnos, Kállósemjént is sújtja a munkanélküliség, az aktív korú lakosság 30 százalékát jelenti. Évente 60 millió forintot fordí­tunk ellátásukra, amely módo­zatait tekintve három lépcsőben történhet: testületi, bizottsági és polgármesteri hatáskörben. A képviselő-testület igen nagy gon­dot fordít az iskolások támo­gatására. Összesen 720 gyer­meknek (általános és középisko­lásnak, főiskolásnak és egyete­mistának) segített az önkor­mányzat iskolakezdéskor, össze­sen 5,5 millió forinttal. Évente rendszeresen támogatjuk a nyugdíjasokat is, karácsony táján. A közelmúlt legnagyobb beru­házása, a 123 millió forintot fel­emésztő szennyvízhálózat kiépí­tése nemrégiben fejeződött be, amelyet szintén önállóan végez­tünk. Eddig 280 lakás csatlako­zott rá. A terveinkben szerepel a még szilárd burkolat nélküli utcák aszfaltozása, egy bentlaká­sos szociális otthon megvalósí­tása, s majdan egy közösségi ház megépítése. A legutóbbi, az idén augusz­tus 26-án megrendezett falunap (és egyben a millenniumi meg­emlékezés) is bizonyította: a kállósemjéniek otthonuknak érzik a falut - fejezte be a polgár- mester. Lefler György Kállósemjén (KM) - A fenyők­kel szegélyezett két, egy­mással szemközt magasodó templom, mintegy áldást oszt a főúton elhaladókra. Az autókban ülők is érezhe­tik e különös atmoszférát, a békesség és nyugalom pil­lanatát.- Erre a pillanatnyi nyugalom­ra a kállósemjéni embereknek nem mindig van idejük, mert­hogy igen dologszeretők - kezdte a beszélgetést Lipcsei Miklós polgármester, aki e minőségében már a harmadik ciklusát tölti. Egyébként a nagyközség első embere a rendszerváltozást meg­előzően a helyi mezőgazdasági szövetkezet főkönyvelője volt.- Az elmúlt évtized alatt sike­rült a faluban a teljes infra­struktúra megvalósítása. Az 1990-es választás után a gázberu­házás szerepelt elsőként a képvi­selő-testület programjában, amely százmillió forintba került. Ezt önállóan oldottuk meg, mi­ként a vezetékes telefonhálózat kiépítését is, mégpedig a gázzal egy időben. Az 1504 lakás közel 90 százaléka vezetékes ivóvízzel ellátott, a lakások mintegy 70 százalékában hálózati gázt használnak, és hasonló arány­ban van bekötve a telefon is - sorjázta a polgármester. Utak, vízhálózat A kilencvenes évek elején még szegényesek voltunk a belterüle­ti útjainkat illetően, az első cik­lusban egyetlen utcát sikerült szilárd burkolattal ellátnunk. Időközben óriásit javult a helyzet e téren is: jelenleg több mint 90 százalék a pormentes úthálózatunk aránya. Éppen most folyik a Kinizsi utca aszfal­tozása, az ott lakók nagy örö­mére. A munkákkal a tervek szerint haladunk, november 15- én szeretnénk átadni a forgalom­Áldás az utazókra és az ittlakókra nak. E beruházás összesen 13,5 millió forintba került, amelyből 8 milliót pályázaton nyertünk. Úgymond, menet közben megol­dottuk a hozzánk tartozó tanyák ivóvíz-ellátását, az általános is­kola lapos tetejét nyeregtetővel fedtük be, elkészítettük a víz­torony szigetelését, és hát mű­ködtettük az önkormányzat in­tézményeit. Az éves működési költségünk 200 millió forint, ám a három nagy intézményünk alulfinanszírozottsága miatt rendszerint önhikis pályázat benyújtására kényszerülünk. Könyvtárpártolók- Az óvoda öt csoportjába 147 gyerek jár, az általános iskola és diákotthon 18 tanulócsoportjá­ban pedig 430 a tanulói létszám. A Nagyközségi és Iskolai Könyv­tár 1960-tól működik, jelenleg közel 20 ezer könyv, számos CD és egyéb hanghordozó közül vá­laszthatnak a tagok, sőt inter- netezhetnek is. Az ott folyó munkát minősíti, hogy az intéz­A szerző felvétele mény tavaly megkapta a Könyv­tárpártoló önkormányzat kitün­tető címet. Működtetjük továbbá a gondozási központot, ennek ke­retében a 25 fős idősek klubját, » .................. A többségük önfenn­tartó családi vállalkozás. Lipcsei Miklós valamint a családsegítő és gyer­mekjóléti szolgálatot. Ugyancsak önkormányzati feladat a fogor­vosi és a védőnői szolgálat is. Vállalkozói formában látja el a betegeket a két háziorvos, és magántulajdonban van a gyógy­szertár is. A nagyközségben a kereskedelmi ellátást a nagykál- 16 és Vidéke Áfész bolthálózatán kívül magánkereskedők, vál­Aki végleg eldobta a nyakkendőjét Kállósemjén (KM) - A Kinizsi utcát földgépek zaja veri fel, ám ezt az ottlakók csöppet sem bánják. A tengelytörő sáros utca ugyanis aszfalt­borítást kap.- A DEBMUT a generálkivitele­ző, én mint alvállalkozó kaptam munkát — mondta az ötödik ikszhez közelítő Dirbász János egyéni vállalkozó. A tősgyökeres kállósemjéni vállalkozó tizen­nyolc éve már, hogy nagy elha­tározásra jutott. Korábban a helyi termelőszövetkezet gép- kocsivezetőjeként dolgozott, amint mondta: parancsnoki so­főrként.- A feleségem annak idején zsémbeskedett is, hogy végleg levettem a nyakkendőmet. Előbb egy IFA-val jártam, majd lassan fejlődött a géppark. Földmunká­kat, szállításokat végzek, s eddig megtaláltam a számításomat, akadt helyben és a környéken elegendő munka. A sors aztán úgy hozta, hogy végül a felesé­gem is a vállalkozásba került, ismét csak együtt dolgozunk - mondta Dirbász János. Egy lányuk van, aki az állam- igazgatásban szerzett diplomája után most jogot végez. A nyír­egyházi önkormányzat foglalkoz­tatja. Dirbász János kevés sza­bad idejében a vízpartot részesíti előnyben, szereti a horgászzsi­nórt áztatni, persze nem ered­ménytelenül. A vadászat ugyan­csak a szenvedélyei között szere­pel, miként az autóverseny (és versenyeztetés) is. A lakók örömmel vették a gépek zúgását. A kissrácoknak legjob­ban a hatkerekű jármű, a földgyalu tetszett Díszpolgárok Az augusztus 26-án megtar­tott millenniumi emlékün­nepség és falunap alkalmá­ból életművük elismerése­ként hárman kapták meg a Kállósemjén Díszpolgára ki­tüntető címet. A cím oklevél­lel és a település címerével ellátott aranygyűrűvel járt együtt. Utoljára több mint hat évtizede volt díszpolgári kitüntetés Kállósemjénben, s most három kiválóság ve­hette át az elismerést Lip­csei Miklós polgármestertől: Kállay Kristóf, szentszéki nagykövet, Turcsák Mária tanárnő és dr. Szilágyi Já­nos tüdőgyógyász. Emlékmű Az első vüágháborúban elesett hősök emlék­művét 1931-ben avatták gróf Wolkenstein Oszvald kezdeményezésére, aki a település régi kasté­lyában élt. A kastély - majd magtár - szebb napokra lenne érdemes. A második világháború halottainak méltó emléket 1991-ben állítot­tak az önkormányzat és a lakosság összefogásá­val. Mindkét emlék­művet az augusztus végi falunapra felújították. A képen a második világháborús emlékmű

Next

/
Thumbnails
Contents