Kelet-Magyarország, 2000. augusztus (60. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-12 / 188. szám
2000. augusztus 12., szombat Kdét« HÉTVÉGE 8. oldal KM-TÁRLAT Tabiné Jenei Erzsébet: Burjánzás Havasiné Dudics Mónika: Triptichon Tűzzománcok iiugusztus 20-án Budapesten a Vigadó Galériában rendezik meg az Országos Amatőr Képzőművészeti kiállítást. Ezen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből húsz müvei vesznek részt az alkotók. Ebből 12 a nyírbátori műhelyben készült, többségük tűzzománc. Ezeket az alkotásokat a közelmúltban a vásárosnaményi művelődési központban is megtekinthették az érdeklődők. Makrai Zsuzsa: Magyar temető MÚZSA Csoóri Sándor Olyan semmicske, varázsos test Ki jár az erdőn? Ki motoz? Az előbb csak egy katicabogarat láttam. Lassan araszolgatott nyugat felé a megrozsdásodó fűben. Olyan semmicske, varázsos test volt a szálegyenes gyertyánok alatt, mint amilyen én voltam hatévesen, otthon, a szérűben a földet szürkülő villámok között Mégis ahogy mozgott, mocorgóit: ment vele a fény, mentek vele a felhők s ment vele Isten is, nagy októberi árnyként húzva mögötte fájós lábát. A páfrányok, a lapuk mind lehasaltak előttük a földre - én meg csak álltam ott magamban az erdő huzatos, zöld kolostorában, s nem tudtam, hogy az égbe vagy a földbe kell-e mennem? „Leparkoltak" az ipari parkban A tőkén és a keresleten kívül igen fontos a szakképzett munkaerő jelenléte Mátészalkán Harminc hektárnyi terület még mann a MOM plasztiklencse üzemét vásárolta meg 1991-ben. Két év múlva egy hatezer négyzetméteres csarnokot emeltek, ahol elkezdték az üveg- és progresszív lencsék gyártását is. Tavaly júliusig ez az üzem volt a Buchmann- csoport gyártóbázisa. Akkor azonban megvásárolta az üzemet a világ második legnagyobb optikai cége, a japán HOYA, amelybeépítésre vár A Zeiss 352 fővel 1992-ben kezdte el működését Mátészalkán. A céget a folyamatos fejlesztés jellemzi. Az évek során a foglalkoztatottak száma 1200-ra emelkedett, az üveg szemüveglencsegyártás kibővült a műanyag- lencse-gyártással, a finomoptika megjelenésével egy teljesen új tevékenység indult be, megkezdődött a távcsőgyártás, s kifejlődött Parag Csabáné munka közben a Zeiss mátészalkai üzemében A szerző felvétele Kállai Krisztina Laboratóriumi tisztaság, halk munkagépek, a gépeket fegyelmezetten, mégis könnyedén kiszolgáló dolgozók. Ez a látvány fogad, amikor belépek a Carl Zeiss Hungária Optikai Kft. egyik üzemegységébe. Teljesen meghazudtolva valamikori gyárlátogatási emlékeimet. A körülmények azonban nemcsak a Zeiss-re jellemzőek, hanem valamennyi, a mátészalkai ipari parkban található üzemre. Igen, egy éve a szatmári város ipartelepe is elnyerte az ipari park címet. A kiegyezés után Lássuk csak, honnan jutottunk ide? A kiegyezés után nem sokkal elkezdődött az ipartelepítés, megalakult a Szálkái Gyártelep. Igaz, akkoriban a malomipar volt a meghatározó a városban. Jól működött, s 1969-ben Mátészalka volt az egyike annak a két városnak, amelyet a kormány minta iparterületnek nevezett ki. Sorra- rendre alakultak a gyárak, szövetkezetek, mintegy példát mutatva, modellt adva az ország többi településének. A város nyugati részén elkezdődött az ipari terület kialakítása. A Magyar Optikai Művek több mint ezer embert foglalkoztató üzemet telepített a városba, megjelent a Budapesti Finom Kötöttárugyár leányvállalata, megalakult a Szatmár Bútorgyár, az Ipari Szerelvény és Gépgyár, az Érdért, a Tejporgyár. Dinamikusan fejlődtek, s ami fontos, igen sok hely- és környékbelinek biztos munkahelyet jelentettek. A rendszerváltás természetesen érzékenyen érintette korábbi szerkezetüket, hisz ezek jobbára budapesti központú gyáregységek voltak. A privatizáció nem kerülte el őket sem. Szerkezeti átalakulás A mai ipari park területén három nagyvállalat működött, a MOM, a Szatmár Bútorgyár és a BFK. Ez utóbbit teljesen felszámolták, épületét kisebb cégek használják. A bútorgyárból lett a Szalka Kárpitos Kft. és a Sandra Form. A MOM privatizációja során három részre bomlott, egy része osztrák, más része belga, illetve német tulajdonba került. A tulajdonosváltással együttjárt a tőke beáramlása is. A belga tulajdonosú Buchnek egyetlen európai gyártóbázisa lett. Ez újabb fejlesztésekkel jár. A tervek szerint kétmillió dollár értékű beruházást valósítanak meg három éven belül a szálkái üzemben, az évi hétmülió darabos kapacitást duplájára növelik, s természetesen nő a foglalkoztatottak száma is. Akik egyébként szívesen dolgoznak a multik- nál, hisz a munkakörülmények színvonalasak, s a fizetés is jóval magasabb a keleti országrészben megszokottnál. a szerszám és finommechanikai alkatrészgyártás is. Termékeikkel az egész világon megjelennek, de leginkább az európai piacon értékesítenek. Újabb befektetők A beruházásokhoz a tőkén és a keresleten kívül igen fontos a szakképzett munkaerő jelenléte is, ami Mátészalkán adott. Nyilván ezért válhatott a város Közép- Kelet-Európa egyik fontos optikai termékeket gyártó központjává. S a meglévő ipar másokat is befektetésre ösztönöz. A német Schott Glas egyik - speciális üvegeket és üvegipari termékeket - előállító cége gyárat építene Mátészalkán, ha pályázatukra megkapják a szükséges állami és regionális támogatást. Kedvező elbírálás esetén jövőre már a szálkái, 150 főt foglalkoztató üzemben készülnének a legnagyobb autógyártók KM-reprodukció számára a visszapillantó tükrök. A budapesti ADLER Hungária Kft. konyhai nagyedényeket gyártó üzemet kíván a szálkái ipari parkba telepíteni. Az előszerződéseket már megkötötték, s ha min- , den a tervek szerint halad, jövő nyáron megkezdheti működését az ugyancsak 150 embernek munkát adó vállalat. Az AQUILA TEAM Kft. tíz hektárnyi területet kíván vásárolni Mátészalkán tormafeldolgozó üzem létesítésére. A város és a befektető közötti tárgyalások folyamatban vannak, a cég várhatóan jövőre kezdheti meg működését. A 78,5 hektáros ipari park területén 30,7 hektár még beépítetlen, várja a befektetőket. A városvezetés mindent megtesz azért, hogy a jövedelmet jelentő és munkát adó cégek letelepedjenek Mátészalkán. A település nyugati részén fekvő, ipari úttal és ipari vágánynyal feltárt területen a közelmúltban újabb 120 millió forintos beruházást valósítottak meg, melynek rész volt egy újabb feltáró út építése, illetve a beépítésre váró 30 hektár közművesítése. S hogy miért vonzó a terület kis és nagyvállalkozóknak egyaránt? Az ipari park helyzete környezetvédelmi szempontból az átlagostól jobb, az infrastrukturális ellátottság ugyancsak megfelelő. 20 kV-os kábelen villamos energia, 2000 m3/óra szabad földgázkapacitás, 6000 mV nap szabad vezetékes ivóvíz áll rendelkezésre a területen. Kiépített a szennyvíz- hálózat gerincvezetéke, s a vezetékes telefonhálózat. Arról nem is beszélve, hogy Mátészalkáról rövid idő alatt elérhető Románia és Ukrajna. A szabad, szakképzett munkaerőről a városban működő négy középiskola és egy informatikai főiskola gondoskodik. S hogy még kedvezőbb legyen a befektetési lehetőség, a város- vezetés jelentős adókedvezményeket kínál az itt megtelepedni kívánó vállalakozásoknak. A befektetés nagyságától függően akár az öt évre szóló 50 százalékos iparűzési adókedvezmény is elérhető. Az ipari park cím feltételei T Megfelelő számú és képzettségű szakember megléte__________________ T A település megfelelő infrastrukturális ellátottsága ▼ A kijelölt terület megfeleljen a környezetvédelmi előírásoknak ______________ ▼ Már működő ipar, gyárak, üzemek ___________________ Mátészalka 1998. július 3-án nyerte el az ipari park címet. Nevezetességeink Néhány éve ismét teljes pompájában ragyog Sóstófürdőn a Svájci-lak. (Sajnos, nem mondható el ez a tér másik meghatározó épületéről, a kitöredezett ablakú Krúdy Szállóról). A kettő közül a Svájcilak a régebbi, 1866-ban épült Sóstó akkor még legjelentősebb szállodája. Sok neves vendég pihente ki falai között fáradalmait: többször megfordult itt Krúdy Gyula és Blaha Lujza is. Az utóbbiról sétányt is neveztek el. A közelmúltban szépen felújított épületben a vendégek örömére ismét szálloda és étterem működik Elek Emil felvétele
