Kelet-Magyarország, 2000. június (60. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-03 / 129. szám
2000. június 3., szombat Kelet i hétvégi 8. oldal Komiszár János színvilága csodálatosan szép, bazilikájáról híres búcsújáróhelyen, Máriapócson született 1949-ben. Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, a Budapesti Műszaki Egyetemen és a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Színvilága impresszionisztikus, plein-air jellegű. Visszatérő témája a szülőhely, Má- riapócs. Utcáit, házait, templomát ismételten felidézi, ilyenkor mintha egy varázspálca-suhintásra újra otthon lehetne. Érdekes folyó Elek Emil felvételei MÚZSA Ady Endre Szent Junius hívása Öreg és hűvös az én ajkam S fejem körül lángol a Nyár és Léda csügg az ajkamon. Szent Junius, könyörülj rajtam. Napszurásként küldd rám a Vágyat, Szájam friss gyermek-száj legyen, Szamóca-izű, illatos Szája boldog, szép, szűz leánynak. Öntözzem e szájjal csak egyszer A Léda őszi szemeit: Kigyúl majd lelkűnkben a Nyár S jön az óra nagy üdv-sereggel. Becsókolnék Léda szivébe Egy ékes nárcisz-ligetet S mint kaland-útján egy Zeusz, Befeküdnék a közepébe. Pisztrángfürdő az ivóvízben A svájciak ózonnal fertőtlenítik vizeiket, és belülről javítják a lyukas csatornákat Csak egy pilantás a vízszolgáltatás ellenőrzése Nyéki Zsolt Beszakadt úttestek, lezárt sávok, hetekig tartó forgalmi dugók, türelmetlen autósok — ha ez egy feladvány megfejtéséhez szükséges információk sora lenne, a legtöbben azonnal rávágnák a megoldást: csőtörés! Az elavult, elöregedett csatorna- rendszerek épp elég bosszúságot okoztak és okoznak a megye sok településén — méreténél, lélekszámúnál, forgalmánál fogva legtöbbet a megyeszékhelyen. A felújítás leginkább itt mérhetetlen nyűg, s persze temérdek pénz. Egy évek óta húzódó rekonstrukciós programhoz most nem kisebb partner, mint a Svájci Államszövetség Kormánya sietett segítségünkre. A félelmetes kút A helvétek hűek hagyományaikhoz: a legkisebb üzlet is roskadá- sig telve az elképesztő dolgokkal (olykor még satuval is!) felszerelt zsebkéssel, a több száz év alatt szintén fogalmat teremtő pontos órákkal. A svájciak azonban nemcsak a kézművességben igényesek, az sem mindegy számukra, hogy milyen vizet isznak. Ezt a Zürich ellátásáról gondoskodó, mintának kiválasztott vízműszolgáltató telepe azonnal elárulja, ahol egymást érik a technikai meglepetések. A sziklák között kutakat is fúrnak, amelyekkel kisebb varázslatokra képesek. Egy barlang gyomrában lévő, negyvenötven méter mélyre saccolt kút mellé vezetett látogatót például szívesen ejtenek ámulatba egy mutatvánnyal. A szemlélődő ugyanis első pillantásra csak egy szédítő mélységet lát, a kút fenekéig a falra erősített vaslépcső vezet, végig kivilágítva. A meglepetés akkor éri, amikor a barlang elsötétítése után halk morajlás kíséretében megmozdul előtte az űr, s csak lassan ismeri fel: a kutat elárasztották. A benne addig rezzenéstelenül, láthatatlanul pihenő víz jelenléte csak akkor tudatosul, amikor a kút fenekéről levegőt préselnek bele, s a buborékok a lába előtt nyugszanak meg. Ez mindent elárul a víz tisztaságáról. A pisztráng jelez Ezt fokozzák még különböző kezelésekkel, s meglepetésre a fertőtlenítést ózonnal oldják meg. Ez ma az egyik legkorszerűbb, környezetet kímélő eljárás, de a folyamatos ellenőrzés segítségül hívják a halakat. Egész pontosan a pisztrángot, amely köztudottan érzékeny a víz minőségére, s a legkisebb szennyeződésre is elpusztul. A biomonitor elve egyszerű: a zürichi mérnökök egy szép akváriumot betelepítenek pisztránggal, s a rendszerbe jutó vízből töltik fel — ettől kezdve már csak az uszonyosokat kell lesni. Felhasználás után a kitűnő vízből azonban az Alpok mellett- is szennyvíz lesz, amelyre hasonló gondossággal figyelnek. Bár Svájcban nemcsak a házakat, a közműveket s más időtartamra építik, mint ahogy mi azt megszoktuk, a csatornákat időnként ott is fel kell újítani — az itt szerzett tapasztalatokat kamatoztathatjuk megyénkben. — Miután a megyeszékhely átmenő forgalma rendkívül nagy, nemcsak az itt élő mintegy 120 ezer ember életét keserítik meg a csőtörésből eredő útfelbontások. A város önkormányzatának vizes gondjai négy csoportra oszthatók, ezek: részleges csatornázás, a csatornák rossz műszaki állapota, a szennyvíz- tisztítás alacsony hatásfoka és a szennyvíziszap kezelése elavult technológiával. A feladatok megoldása több milliárd forintos beruházást igényelne, ezért az önkormányzat a Nyírségvíz Rt. forrásaira is támaszkodva évek óta rendszeresen pályázik különböző állami alapoknál — nem túl sok eredménnyel. A legnagyobb gond az, hogy ezek a támogatások olyan mértékű önerőt igényelnének, hogy azt a város és a szolgáltató közös erőfeszítésével sem sikerült eddig előteremteni. A testület megbízottjai és a szakemberek azonban újabb pénzügyi források után kutattak. Ennek során került látókörbe a Svájci Államszövetség kormánya, amely Magyarország környezeti állapotának javításához államsegélyt kínált fel. A megfogalmazott célokhoz teljes mértékben illeszkedett Nyíregyháza és a Nyírségvíz Rt. törekvése, ezért ide is eljuttatták a pályázatot. Nos, a svájci honatyák megszavazták a segélyt, így régóta tervezett, ám forráshiány miatt többször elhalasztott fejlesztéseket kezdhetünk közel 2 milliárd forint értékben. A négy problémás területből az utolsó három az, ahol az európai elitnél megszokott szintű korszerűsítés indulhat el. Útlezárás nélkül — A Magyarország és Svájc között érvényes gazdasági együttműködési szerződés keretében nem pénzhez, hanem a legkorszerűbb technológiához, eszközökhöz és berendezésekhez jutnak a nyíregyháziak és a szolgáltató hatáskörébe tartozó települések. Öröm, hogy segíthetjük a mintegy kétszázezer embert érintő programot — mondta a vendégségbe érkező Johannes B. Kunz, a Svájci Államszövetség budapesti követtanácsosa. Mielőtt a szerződést a svájci Künzler és Partner Mérnökiroda előkészítette volna, a csatornák kamerás vizsgálatából megdöbbentő felvételek készültek: a régi csövekbe sok helyen egyszerűen belenőttek a gyökerek, a víz is beszivárog. Az ilyen pontokon lassan elmosódik a talaj, s beszakad az út. A Rákóczi úton, a Búza tér közelében tavaly bekövetkezett csőtörés még sokáig emlékezetes marad, de a megszokott tempójú felújítás esetében újabbakra számíthatunk. A svájciak a csatornarendszer rekonstrukcióját egy merőben új eljárással oldják meg: az utakat nem bontják fel, a csövek belülről bélelik ki egy üvegszerű anyaggal. A szennyvíz tisztítása során képződő iszap kezelése is gyökeres fordulatot eredményez: a zárt rendszerű technológia nem terheli a környezetet, alkalmas a képződő gáz és hő hasznosítására, a végtermék pedig értékesíthető komposztot lesz. A jövő szennyvíztisztító telepe tehát megújuló energiaforrássá, a szenny pedig eladható termékké. Az ígért berendezések szállítását Svájcból ez év végéig megkezdik. A csalóka kút A szerző felvételei Tisztító ózon A víz fertőtlenítésére, a csíraszám csökkentésére Svájcban ózont alkalmaznak. Ennek előnye, hogy nem kell tartani vegyszermaradványoktól és vegyi melléktermékek keletkezésétől. A kezeléshez kapcsolódik egy aktívszenes szűrés, amellyel az ózontól elpusztuló baktériumokat távo- litják el a vízből. Ez az eljárás időben és térben (az ivóvízhálózatban) hosszabb hatású, kiküszöböli a további fertőtlenítő kezeléseket. Az eljárás elterjedésének egy valami szab gátat: a magas költség. Európában leginkább a franciák alkalmazzák az ózonos kezelést, amelyet mi, magyarok klórral helyettesítünk. Ez persze nem jelenti azt, hogy nekünk rossz minőségű vízzel kellene beérni, csak éppen nem tudjuk megfizetni a drága technológiát. S persze az alapanyag is más: a magyar víznél a mangán és a vas eltávolítása miatt is szükség van egyéb adalékanyagokra. Nevezetes ségeink Kisvárdán a városközpontot zárja le ez az épület, ahol jelenleg a városi könyvtár működik. Meglehet, hogy hasznosabb lett volna, ha hátrább épül, mert így bizony ketté szakítja a főteret. Hajdan a volt Ipari és Kereskedelmi Bank székháza volt. Építési idejét a források másmás időszakra teszik, de a műemlékjegyzék szerint a 19-20. század fordulóján épült. Martyn Péter felvétele
